Egyházmegyénk

"Ha állandóan megmaradtok e földön, felépítlek titeket és el nem rontlak." (Jerermiás könyve 42:10)





Az egyházmegye statisztikai adatai (2010)

  • anyaegyházközségek száma: 37
  • lélekszám: 23.173
  • családok száma: 9.717
  • keresztelés: 278
  • temetés: 451
  • természetes apadás: 173
  • általános apadás: 215
  • konfirmáltak: 334
  • házasságkötés: 125 (74 egyező, 51 vegyes)




  • Az Érmelléki Református Egyházmegye története Nagyvárad és Székelyhíd 1552-beli reformációjával kezdődik. A Tiszántúli Református Egyházkerülethez tartozó egyházmegye első ismert esperese Csorba István felsőábrányi (ma: Érábrány) lelkész, aki az 1597-es tasnádi és az 1598-as csengeri zsinatokon képviseli az egyházmegyét.
  • Az Érmellék több erdélyi és tiszántúli püspököt is adott a református egyháznak: Érkeserűben született Keserűi Dajka János (1580–1633), Székelyhídon Tofaeus Dobos Mihály (1624–1684), Bihardiószegen Diószegi Kiss István (1635–1698), Érsemjénben Csiha Kálmán (1929-2007), illetve a még tájegységileg részben idetartozó Pérben Budai Ézsaiás (1766–1841).
  • Legrégebbi templomaink (eredeti vagy átépített formában), melyek a történelmi műemlékek hivatalos nyilvántartásába is felkerültek: Érábrány (XIII-XIV. sz.-i premontrei kolostor romja), Micske (XIV. sz.), Albis (XV. sz.), Tóti (XV. sz.), Székelyhíd (XV. /  XVIII. sz.), Margitta (XVI-XVIII. sz.), Vedresábrány (1643 / XIX. sz.), Bályok (1791), Érbogyoszló (XVIII. sz.), Érsemjén (XVIII. sz.).
  • Debreceni Ember Pál az 1728-ban kiadott "Historia ecclesiae reformatae in Hungaria et Transylvania" című egyháztörténeti munkájában az 1567-1734 között létező egyházmegyék között sorolja fel az Érmellékit mint Senioratus Eermellekyensis, azaz  Tractus cis fluvium Eér situati. Az 1821-22-es új egyházmegyei beosztások során is névváltoztatás nélkül (Érmelléki) önállóan szerepel.
  • Az Érmelléki Egyházmegyének 1784-ben tűzvész áldozatául esett Protokollumában 1633-tól voltak bejegyzések – tudjuk meg Sass Kálmántól, a levéltárról írt beszámolójából. Az egyházmegye legkorábbi fennmaradt irata 1729-ből való, míg a gyülekezetek (állami levéltárban őrzött) archívumai közül Margitta (1726), Magyarkéc (1741), Csokaly (1745) és Érábrány (1746) rendelkezik a legrégebbi iratokkal. A gyülekezeti anyakönyvek közül a legkorábbi az érmihályfalvi keresztelési anyakönyv 1709-től, illetve a margittai és érábrányi anyakönyvek 1723-tól.
  • Az egyházmegye legrégebbi harangja az a reformáció előtti, 1491-ben Emericus de Wa(ra)dino nagyváradi harangöntő által készített 8 mázsás harang, mely ma is szól az érmihályfalvi református templomban. A XVI. század közepe előtt önthették azokat a "gótikus" (minuszkulás) feliratú harangokat, amelyekről Magyarkéc, Székelyhíd és Szentjobb esetében tesznek említést. A reformációt követően Érköbölkút (1600), Berettyószéplak (1642), Érkeserű (1645) öntet legkorábban harangot.
  • Az Érmelléki Egyházmegye a  tőle délre fekvő Bihari Református Egyházmegyétől mindig is különállt, ez utóbbinak első ismert esperese Czeglédi György nagyváradi lelkész, aki 1570-ig tölti be tisztségét. 
  • 1920-ban, a Trianoni döntést követően mindkét egyházmegye kettészakad, nagyobbik részük Romániához, az újonnan alakult Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez kerül.
  • A Tiszántúli Református Egyházkerületben maradt "csonka-Bihari" és "csonka-Érmelléki" egyházmegyék 1923-ban (majd a II. világháború alatti visszacsatolást követően 1948-ban újjáalakuló) Bihari-Érmelléki Református Egyházmegye néven egyesülnek; Bihari Református Egyházmegye néven 1952 óta áll fenn.
  • A Királyhágómelléki (Nagyváradi) Református Egyházkerületben továbbműködő Bihari és Érmelléki Református Egyházmegyék (a visszacsatolást, valamint az egyházkerület 1942-1946 közötti megszűnését leszámítva) 1968-ig őrzik meg önállóságukat, amikor az Érmellékit a Bihari (Nagyváradi) Református Egyházmegyéhez csatolják.
  • Az Érmelléki Református Egyházmegye 1951-1963 között Székelyhídi, 1963-1968 között Margittai néven működik.
    • 1990-ben, a rendszerváltást követően az Érmelléki Református Egyházmegye kisebb határmódosításokkal újjáalakul. Jelenleg (2010.) 37 anyaegyházközségből áll és közel 20.000 református egyháztagot tart nyilván.


     összeállította:
    Oroszi Kálmán lp.
    egyházmegyei levéltáros


    A Királyhgómelléki Református Egyházkerület felépítése




    év Egyházkerület Egyházmegye
    -1920 Tiszántúli Érmelléki
    1920-1942 Királyhágómelléki (Nagyváradi) Érmelléki
    1942-1946 Tiszántúli Érmelléki
    1946-1951 Nagyváradi (Királyhágómelléki) Érmelléki
    1951-1963 Nagyváradi (Királyhágómelléki) Székelyhídi
    1963-1968 Nagyváradi (Királyhágómelléki) Margittai
    1968-1990 Nagyváradi (Királyhágómelléki) Nagyváradi (Bihari)
    1990- Királyhágómelléki Érmelléki

     összeállította:
    Oroszi Kálmán lp.

    évesperesgyülekezet
    (1597)-(1598)Csorba IstvánFelsőábrány
    (1600)-(1601)Börvelyi MihálySzalacs, Bihardiószeg
    1604-1605Diószegi MihálySzentjobb
    1605-(1631)Diószegi N. MártonSzékelyhíd, Bihardiószeg
    (1633)-(1646)Debreceni GergelyBihardiószeg, Pocsaj
    1648-(1680)Mislei MihályBihardiószeg, Székelyhíd, B.félegyháza
    1682-1698Diószegi Kis IstvánBihardiószeg
    1698-1710Czeglédi PálBihardiószeg
    1710-1715Lévai FerencHegyközszentimre
    1715-1728Bessenyei IstvánSzékelyhíd
    1728-1732Gyöngyösi Árva IstvánÉrköbölkút
    1732-1738Németi FerencNagyléta
    1739-1743Oroszi Nagy IstvánTóti, Micske
    1743-1754Enyedi Nagy MihálySzékelyhíd, Érsemjén
    1754-1761Marosi IzraelBihardiószeg, Albis, Micske
    1761-1771Derecskei AndrásAsszonyvására
    1772-1788Túri MihályB.félegyháza
    1788-1796Hunyadi SámuelOttomány
    1796-1812Fazekas IstvánBihardiószeg
    1812-1826Szántó JánosHegyközszentimre
    1826-1836Récsei JánosÉrbogyoszló
    1836-1849Csécsi Nagy JánosHegyközszentmiklós
    1849-1851Kúthy SándorAsszonyvására
    1851-1862Ungi MártonBihardiószeg
    1862-1869Szűcs KárolyNagyléta
    1869-1871Simon BenjáminCsokaly
    1872-1880Pap GáborÉrköbölkút
    1880-1893Szőke JánosÉrmihályfalva
    1893-1906Nagy IstvánHegyközszentimre
    1906-1912Marjai PéterNagyléta
    1912-1934Végh JózsefÉrmihályfalva
    1935-1946Szabó ZoltánSzékelyhíd
    1947-1950Kalmár IstvánBályok
    1950-1953Boruzs LajosKiskereki
    1953-1961Szablyár KornélSzékelyhíd
    1962-1963id. Higyed IstvánSzékelyhíd
    1963-1968Mihályi ZoltánÉrmihályfalva
    1968-1972Bárdi ImreBiharszentjános
    1972-1985Eszenyei BélaNagyvárad
    1985-1987Németi Imre(főjegyző)
    1987-1990Borsi ZsigmondPelbárthida
    1990-1994Gavrucza TiborSzékelyhíd
    1994-2010Gellért GyulaBihardiószeg
    2010-Rákosi JenőSzentjobb, Székelyhíd

     összeállította:
    Oroszi Kálmán lp.
    egyházmegyei levéltáros


    Források:
    • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Budapest, 1977.
    • Molnár János: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület története 1920-1942. Nagyvárad, 1999.
    • Molnár János: A Nagyváradi (Királyhágómelléki) Református Egyházkerület története 1944-1989. Nagyvárad, 2001.
    • Ötvös László: A Bihari Református Egyházmegye története. Biharkeresztes, 2006.
    • Sass Kálmán: Az Érmelléki Református Egyházmegye levéltára, in: Egyháztörténet. II., 1944. 3-4. füzet 
    • Lampe, Friedrich Adolf: Historia Ecclesiae Reformatae in Hungaria et Transylvania. Trajecti ad Rhenum, 1728.
    • Patay Pál: Az Érmelléki Tractus harangjai 1825 körül, in: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967. Debrecen, 1968.
    • Ladányi Sándor: A Magyarországi Református Egyház levéltári anyagának fondjegyzéke. Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei I. Budapest, 1976.
    • Arhivele Naţionale Direcţia Judeţeană Bihor, Fond: Parohii Reformate 
    • Lista monumentelor istorice - Judeţul Bihor, Institutul Naţional al Monumentelor Istorice, 2004.


      A magyar reformátusság a Kárpát-medencében



      Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)