"Ha állandóan megmaradtok e földön, felépítlek titeket és el nem rontlak." (Jerermiás könyve 42:10)

- Az egyházmegye statisztikai adatai (2010)
- Az egyházmegye vázlatos története
- Az egyházmegye közigazgatási története
- Esperesek névsora
Az egyházmegye statisztikai adatai (2010)
- anyaegyházközségek száma: 37
- lélekszám: 23.173
- családok száma: 9.717
- keresztelés: 278
- temetés: 451
- természetes apadás: 173
- általános apadás: 215
- konfirmáltak: 334
- házasságkötés: 125 (74 egyező, 51 vegyes)
- Az egyházmegye statisztikai adatai (2010)
- Az egyházmegye vázlatos története
- Az egyházmegye közigazgatási története
- Esperesek névsora
- Az Érmelléki Református Egyházmegye története Nagyvárad és Székelyhíd 1552-beli reformációjával kezdődik. A Tiszántúli Református Egyházkerülethez tartozó egyházmegye első ismert esperese Csorba István felsőábrányi (ma: Érábrány) lelkész, aki az 1597-es tasnádi és az 1598-as csengeri zsinatokon képviseli az egyházmegyét.
- Az Érmellék több erdélyi és tiszántúli püspököt is adott a református egyháznak: Érkeserűben született Keserűi Dajka János (1580–1633), Székelyhídon Tofaeus Dobos Mihály (1624–1684), Bihardiószegen Diószegi Kiss István (1635–1698), Érsemjénben Csiha Kálmán (1929-2007), illetve a még tájegységileg részben idetartozó Pérben Budai Ézsaiás (1766–1841).
- Legrégebbi templomaink (eredeti vagy átépített formában), melyek a történelmi műemlékek hivatalos nyilvántartásába is felkerültek: Érábrány (XIII-XIV. sz.-i premontrei kolostor romja), Micske (XIV. sz.), Albis (XV. sz.), Tóti (XV. sz.), Székelyhíd (XV. / XVIII. sz.), Margitta (XVI-XVIII. sz.), Vedresábrány (1643 / XIX. sz.), Bályok (1791), Érbogyoszló (XVIII. sz.), Érsemjén (XVIII. sz.).
- Debreceni Ember Pál az 1728-ban kiadott "Historia ecclesiae reformatae in Hungaria et Transylvania" című egyháztörténeti munkájában az 1567-1734 között létező egyházmegyék között sorolja fel az Érmellékit mint Senioratus Eermellekyensis, azaz Tractus cis fluvium Eér situati. Az 1821-22-es új egyházmegyei beosztások során is névváltoztatás nélkül (Érmelléki) önállóan szerepel.
- Az Érmelléki Egyházmegyének 1784-ben tűzvész áldozatául esett Protokollumában 1633-tól voltak bejegyzések – tudjuk meg Sass Kálmántól, a levéltárról írt beszámolójából. Az egyházmegye legkorábbi fennmaradt irata 1729-ből való, míg a gyülekezetek (állami levéltárban őrzött) archívumai közül Margitta (1726), Magyarkéc (1741), Csokaly (1745) és Érábrány (1746) rendelkezik a legrégebbi iratokkal. A gyülekezeti anyakönyvek közül a legkorábbi az érmihályfalvi keresztelési anyakönyv 1709-től, illetve a margittai és érábrányi anyakönyvek 1723-tól.
- Az egyházmegye legrégebbi harangja az a reformáció előtti, 1491-ben Emericus de Wa(ra)dino nagyváradi harangöntő által készített 8 mázsás harang, mely ma is szól az érmihályfalvi református templomban. A XVI. század közepe előtt önthették azokat a "gótikus" (minuszkulás) feliratú harangokat, amelyekről Magyarkéc, Székelyhíd és Szentjobb esetében tesznek említést. A reformációt követően Érköbölkút (1600), Berettyószéplak (1642), Érkeserű (1645) öntet legkorábban harangot.
- Az Érmelléki Egyházmegye a tőle délre fekvő Bihari Református Egyházmegyétől mindig is különállt, ez utóbbinak első ismert esperese Czeglédi György nagyváradi lelkész, aki 1570-ig tölti be tisztségét.
- 1920-ban, a Trianoni döntést követően mindkét egyházmegye kettészakad, nagyobbik részük Romániához, az újonnan alakult Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez kerül.
- A Tiszántúli Református Egyházkerületben maradt "csonka-Bihari" és "csonka-Érmelléki" egyházmegyék 1923-ban (majd a II. világháború alatti visszacsatolást követően 1948-ban újjáalakuló) Bihari-Érmelléki Református Egyházmegye néven egyesülnek; Bihari Református Egyházmegye néven 1952 óta áll fenn.
- A Királyhágómelléki (Nagyváradi) Református Egyházkerületben továbbműködő Bihari és Érmelléki Református Egyházmegyék (a visszacsatolást, valamint az egyházkerület 1942-1946 közötti megszűnését leszámítva) 1968-ig őrzik meg önállóságukat, amikor az Érmellékit a Bihari (Nagyváradi) Református Egyházmegyéhez csatolják.
- Az Érmelléki Református Egyházmegye 1951-1963 között Székelyhídi, 1963-1968 között Margittai néven működik.
- 1990-ben, a rendszerváltást követően az Érmelléki Református Egyházmegye kisebb határmódosításokkal újjáalakul. Jelenleg (2010.) 37 anyaegyházközségből áll és közel 20.000 református egyháztagot tart nyilván.
összeállította:
Oroszi Kálmán lp.
Oroszi Kálmán lp.
egyházmegyei levéltáros
![]() |
A Királyhgómelléki Református Egyházkerület felépítése |
- Az egyházmegye statisztikai adatai (2010)
- Az egyházmegye vázlatos története
- Az egyházmegye közigazgatási története
- Esperesek névsora
év | Egyházkerület | Egyházmegye |
-1920 | Tiszántúli | Érmelléki |
1920-1942 | Királyhágómelléki (Nagyváradi) | Érmelléki |
1942-1946 | Tiszántúli | Érmelléki |
1946-1951 | Nagyváradi (Királyhágómelléki) | Érmelléki |
1951-1963 | Nagyváradi (Királyhágómelléki) | Székelyhídi |
1963-1968 | Nagyváradi (Királyhágómelléki) | Margittai |
1968-1990 | Nagyváradi (Királyhágómelléki) | Nagyváradi (Bihari) |
1990- | Királyhágómelléki | Érmelléki |
összeállította:
Oroszi Kálmán lp.
Oroszi Kálmán lp.
egyházmegyei levéltáros
- Az egyházmegye statisztikai adatai (2010)
- Az egyházmegye vázlatos története
- Az egyházmegye közigazgatási története
- Esperesek névsora
év | esperes | gyülekezet |
(1597)-(1598) | Csorba István | Felsőábrány |
(1600)-(1601) | Börvelyi Mihály | Szalacs, Bihardiószeg |
1604-1605 | Diószegi Mihály | Szentjobb |
1605-(1631) | Diószegi N. Márton | Székelyhíd, Bihardiószeg |
(1633)-(1646) | Debreceni Gergely | Bihardiószeg, Pocsaj |
1648-(1680) | Mislei Mihály | Bihardiószeg, Székelyhíd, B.félegyháza |
1682-1698 | Diószegi Kis István | Bihardiószeg |
1698-1710 | Czeglédi Pál | Bihardiószeg |
1710-1715 | Lévai Ferenc | Hegyközszentimre |
1715-1728 | Bessenyei István | Székelyhíd |
1728-1732 | Gyöngyösi Árva István | Érköbölkút |
1732-1738 | Németi Ferenc | Nagyléta |
1739-1743 | Oroszi Nagy István | Tóti, Micske |
1743-1754 | Enyedi Nagy Mihály | Székelyhíd, Érsemjén |
1754-1761 | Marosi Izrael | Bihardiószeg, Albis, Micske |
1761-1771 | Derecskei András | Asszonyvására |
1772-1788 | Túri Mihály | B.félegyháza |
1788-1796 | Hunyadi Sámuel | Ottomány |
1796-1812 | Fazekas István | Bihardiószeg |
1812-1826 | Szántó János | Hegyközszentimre |
1826-1836 | Récsei János | Érbogyoszló |
1836-1849 | Csécsi Nagy János | Hegyközszentmiklós |
1849-1851 | Kúthy Sándor | Asszonyvására |
1851-1862 | Ungi Márton | Bihardiószeg |
1862-1869 | Szűcs Károly | Nagyléta |
1869-1871 | Simon Benjámin | Csokaly |
1872-1880 | Pap Gábor | Érköbölkút |
1880-1893 | Szőke János | Érmihályfalva |
1893-1906 | Nagy István | Hegyközszentimre |
1906-1912 | Marjai Péter | Nagyléta |
1912-1934 | Végh József | Érmihályfalva |
1935-1946 | Szabó Zoltán | Székelyhíd |
1947-1950 | Kalmár István | Bályok |
1950-1953 | Boruzs Lajos | Kiskereki |
1953-1961 | Szablyár Kornél | Székelyhíd |
1962-1963 | id. Higyed István | Székelyhíd |
1963-1968 | Mihályi Zoltán | Érmihályfalva |
1968-1972 | Bárdi Imre | Biharszentjános |
1972-1985 | Eszenyei Béla | Nagyvárad |
1985-1987 | Németi Imre | (főjegyző) |
1987-1990 | Borsi Zsigmond | Pelbárthida |
1990-1994 | Gavrucza Tibor | Székelyhíd |
1994-2010 | Gellért Gyula | Bihardiószeg |
2010- | Rákosi Jenő | Szentjobb, Székelyhíd |
összeállította:
Oroszi Kálmán lp.
egyházmegyei levéltárosOroszi Kálmán lp.
Források:
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Budapest, 1977.
- Molnár János: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület története 1920-1942. Nagyvárad, 1999.
- Molnár János: A Nagyváradi (Királyhágómelléki) Református Egyházkerület története 1944-1989. Nagyvárad, 2001.
- Ötvös László: A Bihari Református Egyházmegye története. Biharkeresztes, 2006.
- Sass Kálmán: Az Érmelléki Református Egyházmegye levéltára, in: Egyháztörténet. II., 1944. 3-4. füzet
- Lampe, Friedrich Adolf: Historia Ecclesiae Reformatae in Hungaria et Transylvania. Trajecti ad Rhenum, 1728.
- Patay Pál: Az Érmelléki Tractus harangjai 1825 körül, in: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967. Debrecen, 1968.
- Ladányi Sándor: A Magyarországi Református Egyház levéltári anyagának fondjegyzéke. Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei I. Budapest, 1976.
- Arhivele Naţionale Direcţia Judeţeană Bihor, Fond: Parohii Reformate
- Lista monumentelor istorice - Judeţul Bihor, Institutul Naţional al Monumentelor Istorice, 2004.
![]() |
A magyar reformátusság a Kárpát-medencében |
- Az egyházmegye statisztikai adatai (2010)
- Az egyházmegye vázlatos története
- Az egyházmegye közigazgatási története
- Esperesek névsora