Érmelléki Református Egyházmegye

Lelki erőgyűjtés az imádság házában - Érmihályfalvai imahét

2012-02-10T12:05:00.001+02:00

Imádkozni annyi, mint beszélgetni a Jóistennel. Aki imádkozik, annak lélegzik a lelke, őt éltető „lelki oxigénhez” jut. Aki imádkozik, az dolgozik is, jó kedvvel, örömmel, Isten dicsőítéséért, szeretettel. Aki szüntelenül figyel Istenre, képes Krisztus Lelke által igazán szeretni anyaszentegyházat, felebarátot.

Angliából, protestáns körből indult el, több mint száz éve, a keresztyének Krisztusban lévő egységének, a Krisztusban vallott egy alap jegyében, az ökumenikus egyetemes imahét szokása, melyet a partiumi és erdélyi magyarság még a kommunista Ceausescu-korban is megtartott, hol teljesen, hol kevésbé titkoltan, az 1989-es temesvári forradalom után teljesen nyíltan és nyitottan tartjuk az utóbbi két évtizedben.

Az idei esztendő az érmihályfalvai református egyházközség számára ünnepi év, kettős évforduló kötődik hozzá (ehhez kapcsolódva a Presbitérium Emléklapot bocsátott ki).

1542-ben az Érmihályfalván élő keresztyén, csak magyar, lakosság az 1517-ben Isten által elrendelt és kiválasztott szolgái által elindított reformáció hatására az evangélium szerint reformált igaz hitet kezdték vallani. 1270-ből való Mihályfalva első magyar írásos feljegyzése, 1284-ben már a mai templom-dombon álló 7,3x14 m templomról írtak, ahol két pap szolgált. Noha tatár, török dúlta fel, égette le a templomot, mégis megmaradt Isten kegyelméből és kiválasztottan a keresztyén anyaszentegyház, megmaradt a templom-domb, ahol újra és újra építették, javították az Isten házát, az imádság hajlékát. Az Érmelléken mindig is nagy és központi gyülekezetnek számító magyar keresztyén anyaegyházközség 470 éve vallja magát az ősi templom-dombon az evangélium szerinti reformáció szükségességét, a szüntelen re-formálódást, visszaalakulást, változást és változtatást az Ige szellemében.

1892-ben fejezték be dédszüleink, ükszüleink, az akkor élő és szolgáló református hívő emberek, a csillagtornyos templom klasszicizáló stílusban való átépítését, általános renoválását. Hálásan emlékezünk mi, utódok, ma itt élők erre a hatalmas, maradandó szolgálatra, a közös munkára, fáradozásra, a 120 éve vállalt áldozatra. 120 éve áll ebben az alakjában „ünnepi ruhájában” kimagaslóan és messzeláthatóan református templomunk, jelenlegi külső és belső formáját 120 éve nyerte el (a torony a második világháború miatt veszítette el eredeti pompáját. A debreceni Nagytemplom toronysisak-formáját viselte, de eredeti jellege megfigyelhető, az összekötő ifjúsági karzat pedig Trianon után hét évvel készült el, 120 éve csak ez a rész hiányzott a belső bútorzatból). Ma már műemlék-jellegűnek nevezhető a református templom, Számadó Ernő érmelléki költő szerint „Mihályfalva öreg temploma”, mely alatt az ősi magyar nemzetszerető és nemzetharcos református Bernáth család kriptája van.

Január 29. és február 5. között a kettős évforduló jegyében szervezte meg a Presbitérium az imahetet. A reformátusság meghívta a helyi római katolikus, görög katolikus, ortodox gyülekezeteket (a baptisták nem éltek a meghívással), hogy együtt örüljenek velünk, együtt imádkozzunk, együtt dícsérjük Istent, Krisztusban változzunk még krisztusibbakká. A gyülekezetek lelkészei az Ige üzenetét hozták el templomunkba, az imaheti program kijelölt témakörei alapján, a Jubilate Deo szívből dícsérte kórusénekével az Urat. A Presbitérium hazahívta a Magyarországra áttelepült „gyermekeit” is, mindenik el is fogadta a meghívást, Hella Ferenc Nagykanizsáról, Dérer Zsolt Putnokról jött szolgálni. Sajnos a zord időjárás miatt nem volt köztünk Pelláné Ábrám Anikó (Püspökladány) és Uszkay Huba (Kadarkút), ők majd más időpontban fognak szolgálni. Rákosi Jenő, Székelyhídon szolgáló esperes, a nyitó-napon elhangzó igei vezérgondolatait bővebben és aktualizáltan fejtették ki estéről-estére a meghívott igehirdetők annak a 100-150 gyülekezeti tagnak, akik még a cudar idő ellenére is az Ige, a templom melegére és csendjére, a közös imádkozásra, éneklésre, szülőföldről elszármazó, de ide gyökerező szolgatársakkal való találkozásra vágytak. Jó volt Krisztusban együtt lenni.

Jó volt gyönyörködni gyermekeink, unokáink szívből jövő, lelkesedéssel előadott hitvallásaiban. Az énekek, az aranymondások, a népi köszöntők, a szavalatok, a furulya-hangok csak úgy csengtek-bongtak egy héten át „ünneplő templomunkban”, lelkünket formálta, melengette, szívünk mélyéig behatoló üzenetük. Az Aranykapu óvodásait, a Bernáth Iskola diákjait, a vallásórásokat hallva megtelt szívünk örömmel és büszkeséggel, feltört szülőből, nagyszülőből, nevelőből, gyülekezeti tagból a hála, Isten ma is munkálkodik és formálja szívünket, gyülekezetünket, életünket. A furulyások és a gyermek-kórus tiszta hangja, IKE-tagjaink érett és kitartó üzenet-közvetítése, konfirmandusaink éneklése, jelenléte az érték-nélküli, lelkileg kiüresedő, inkább rosszra változó világ csábításának viharában feledhetetlen élmény maradt. A Presbitérium köszöni a felkészítők munkáját. A szeretetvendégségek alkalmával a Presbitérium, a Pálfi Ágnes Gizella Nőszövetség jókedvű adakozói szolgáltak, ahogyan presbiteri szolgálat volt a két művelődési előadás megtartása is. Megtapasztalhattuk, hogy ahol sok imádkozó ember együtt van, ott a szolgálaton Isten áldása van. A Presbitérium számára ez a hét is lelki megerősödés volt, lelki erőgyűjtés az ünnepi év megszervezéséhez, az idei nagy építkezés lebonyolításához.

Imahetünkön Krisztus Urunk bíztatott minket, az Ige-munkásait arra, hogy Igéje és Szentlelke által újjáformál, átformál minket jobb tanítvánnyá, nem történelmi múlt és nem emberi elv a reformáció, hanem valóság, jelen, Isten elve. Isten, egyedül Igéje által, egyedül Krisztus által, egyedül a kegyelemből elnyert igaz hit által, át akar és át is formál valóságosan az Ő fiaivá, képviselőivé, melynek jutalmát végleg majd odaát és majd az utolsó napon nyerjük el. Az Evangélium, az Örömhír az, hogy Krisztus szeret még mindig bennünket, itt is, most is, és ez re-formál minket arra az életformára, mely nem én-érdekekre, nem emberi gyarló érdekekre, hanem a mennyei világ érdekeire, a köz-érdekeire, a hittestvér-érdekeire épül, célja a földi hazát Isten uralma alá vonni.

Balázsné Kiss Csilla
lelkipásztor

Forrás: Harangszó

"Hazai" vendégek az érmihályfalvi imahéten

2012-02-07T21:54:00.002+02:00

“Hazai” vendégek az imahéten

erdon.ro
Rencz Csaba
2012.02.7.

Bihar megye – Az Érmihályfalván megtartott imahétre több olyan lelkipásztort is meghívtak, akik a város szülötteiként szolgálnak ma már más településeken, Magyarországon.

Az érmihályfalvi református egyházközség elmúlt héten zajlott imahetére három olyan lelkipásztort is meghívtak, akik a gyülekezetből “nőttek ki”, és lettek lelkészek. Ma mindhárman Magyarországon élnek. Elsőként, az imahét negyedik napján, Hella Ferenc volt az igehirdető, aki Nagykanizsán szolgál. Az utolsó napra Uszkay Huba volt hivatalos, aki korábban a berettyószéplaki gyülekezet élén állt, ma pedig Kadarkúton lelkész. Sajnos, utóbbi a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudott eleget tenni a felkérésnek (csakúgy, mint a szombati meghívott, a püspökladányi Pelláné Ábrám Anikó), de az “igazolt hiányzást” egy kedvezőbb időpontban bepótolják.

Az élet értelméről

Az imahét ötödik napján volt vendég a várossal szomszédos Értarcsa korábbi lelkésze, a ma Putnokon szolgáló Dérer Zsolt. A tiszteletes János evangéliumából idézte Lázár feltámadásának részletét. Ebből kiindulva kifejtette: régóta tudjuk, hogy az előttünk álló év általában nehezebb mindig, mint a mögöttünk álló, sok gonddal, bajjal szembesülünk. Az emberek “közös gondja”, hogy véges az életünk – miért érdemes mégis élni? Erre rengeteg válasz létezik: a munka, az alkotás, a gyereknevelés miatt, de mindezeknek az élet lezárulta véget vet. A lelkész szerint az élet értelmét nem az a pár évtized adja meg, hanem az a hit, ami tovább segít az örök életbe.

Hét év után újra

Az igehirdetés után Dérer Zsolt elmondta: már nyolc éve él családjával Magyarországon, először a magyar-horvát határ mellé került, négy éve pedig már a magyar-szlovák határhoz közeli, az Érmihályfalvától 190 kilométerre lévő Putnokon szolgál, ahol iskolai hittantanárként is tevékenykedik. Legutóbb 7 éve szolgált szülővárosa gyülekezetében. A vendég szolgálatát Balázsné Kiss Csilla helyi lelkipásztor köszönte meg, az istentiszteleten rövid műsorral közreműködött az Aranykapu napközi Csillagszeműek csoportja. A templomozás után a gyülekezeti teremben id. Szilágyi Ferenc képzőművészt tartott előadást a magyar éremművészetről.

Imahét Érsemjénben

2012-02-06T19:54:00.002+02:00

Imahét Érsemjénben

erdon.ro
2012.02.6.

Bihar megye – Ökumenikus egyetemes imahetet tartanak az érsemjéni református egyházközségben február 12.-19. között.

Rákos Jenő esperes és Csáki Márta érsemjéni lelkész

Igét hirdetnek: február 12-én, vasárnap, Demse Pál helyi római katolikus plébános; hétfőn Simon Szabó István (Éradony); kedden Szűcsné André Ildikó (Túricse, Magyarország); szerdán Nagy Sándor, a Nagykárolyi Egyházmegye esperese; csütörtökön Varga Károly, a Nagybányai Egyházmegye esperese; pénteken Farkas Antal (Nagyvárad-Velence), a szolgálaton részt vesz a vendég egyházközség ifjúsági zenekara; szombaton Rákosi Jenő, az Érmelléki Egyházmegye esperese; vasárnap Gál Győző, Érmihályfalva és körzetének baptista lelkipásztora. Az istentiszteleti alkalmakra naponta 18 órától kerül sor az érsemjéni református templomban. Mindenkit szeretettel várnak!

Imahét Margittán

2012-02-06T13:42:00.001+02:00

IMAHÉT MARGITTÁN

"… de mindnyájan el fogunk változni."
1Kor.15,51

Január 22. és 29. között tartottuk az imahetet a Margittai Református Egyházközségben. Az alkalmak szolgálattevői:

Rákosi Jenő székelyhidi lp. az Érmelléki Református Egyházmegye esperese (Mk.10,45)
Kánya Endre örvéndi lp. (1 Sámuel 1,1-10)
Kulcsár Árpád értarcsai lp. (1 Pét. 2,21-23)
Bara László nagykágyai lp. (Róma 12,17-21)
Csáki Márta érsemjéni lp. (Jn.20,19)
Pázmány Attila tamáshidai lp. (Hab. 3,17-19)
Úri Imre vedresábrányi lp. (Jn.21,15-17)

Az ünnepi alkalmak sorát 29-én vasárnap délelőtt, úrvacsoraosztással egybekötött istentisztelet zárta. Ez alkalmon, Nt. Lukács József nagyfalui lp. a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője hirdette Isten Igéjét a Jel. 3,21 alapján.

Minden egyes alkalom fényét gyülekezetünk énekkara, az iskolás gyermekek és ifjaink szolgálata, valamint a gyülekezeti tagok által előadott szavalatok emelték.

Hisszük, hogy ezek az alkalmak Isten dicsőségét és lelkünk épülését szolgálták.

Egyedül Istené a dicsőség!

Balázsi Emma
gondnok

A Harangszó februári első számából

2012-02-06T13:40:00.001+02:00

Hogyan kezelte Jézus a vitás helyzeteket? Az ökumené jegyében ezúttal Böjte Csaba ferences szerzetes írása olvasható a lap címoldalán. A Harangszó vezércikkét ezúttal Veres Piroska jegyzi. Írásának címe: Isten fizesse meg!

Kegyeleti emlékhelyet avattak a közelmúltban Nagyvárad-Rogériuszon, melynek „elkészültével sokak békessége helyre áll” – fogalmaz a kezdeményezést ismertető írásában Kerekes József lelkipásztor.

Ismét jelentkezik a lap ifjúsági rovata, melyben ezúttal Burián Sándor gimnazista írása szerepel: Naplójegyzetek avagy Lorántffy Susanna secretarusa voltam.

Harmadik részéhez érkezett Csohány János egyháztörténeti sorozata, melyben a Rákóczi család tagjait és azok életművét ismerteti.

Folytatódik a Presbiter oldal népszerű Őrzők a strázsán című portrésorozata, melyben ezúttal Török Sándor, nagyvárad-olaszi presbiter mutatkozik be.

A Mozaik rovatban Tőkés István nemrég megjelent prédikációs kötetéről, Cseri Kálmán új könyvéről, valamint a rogériuszi énekkar zenei albumáról olvashatunk.

A híroldal bel- és külföldi kitekinttést tartalmaz. A lapszámban Tüzes Bálint és Barabás Zoltán versei olvashatók.

A Harangszó megrendelhető és megvásárolható a református lelkészi hivatalokban. A lap világhálós kiadása a harangszo.blogspot.com oldalon olvasható.

Imahét Székelyhídon

2012-02-03T21:49:00.002+02:00

Imahét Székelyhídon

erdon.ro
2012.02.02.

Bihar megye – Imahetet tartanak a székelyhídi református gyülekezetben február 5 és 12 között. Az istentiszteletek a kezdő- és a záró vasárnapon 11 órakor kezdődnek, hétköznaponként pedig délután 18 órakor.

A meghívott igehirdetők a napok sorrendjében: február 5., vasárnap – Gellért Gyula (Bihardiószeg), február 6., hétfő – Illyés Tamás (Érszőlős), február 7., kedd – Futó Ferenc (Érolaszi), február 8., szerda – Jakó Sándor (Jankafalva), február 9., csütörtök – Forró Csaba (Apátkeresztúr), február 10., péntek – Vinczéné Pálfi Judit (Nagyvárad-Csillagváros), február 11., szombat – Szőnyi Levente (Szilágylompért), február 12., vasárnap – Dénes István Lukács (Élesd). Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

A Harangszó januári második számából

2012-01-31T11:47:00.002+02:00

Nemzeti imádságunk évszázadairól ír a királyhágómelléki reformátusok lapjának legújabb számában Csohány János. A Harangszó emellett évértékelő interjút közöl Csűry István püspökkel, illetve a közelmúltban elhunyt Bajnai Csaba lelkipásztorra emlékeznek pályatársai.

A békességszerző küldetést és a szolgálatot vállalók segítését tartja hangsúlyosnak az elmúlt évben tett 61 gyülekezeti látogatásáról szólva ft. Csűry István királyhágómelléki püspök, a vele készült évértékelő interjúban. Szintén a lap címoldalán olvasható Eszenyeiné Széles Mária vezércikke. Címe: A feltétel.

A Református élet rovatban ezúttal a magyargoroszlói templom felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteletről és a végvári református iskola centenáriumáról olvashatunk beszámolókat.

A tragikus hirtelenséggel elhunyt Bajnai Csaba avasújvárosi lelkipásztorra emlékezik a lap Mementó oldalán, a volt évfolyamtársak részéről Farkas Antal, valamint a Nagybányai Egyhzmegye képviseletében Varga Károly.

A Presbiter oldalon Venter Miklós az aradi presbiteri szövetség jubileumi konferenciájáról és az anyaországi testvérszervezetnek a sport és egyház kapcsolatát taglaló rendezvényéről számol be.

A Mozaik rovatban nemzeti imádságunk évszázadait foglalja össze Csohány János, az Ajánlóban pedig az egységes református egyház lapjának legújabb számáról, illetve a Kálvincsillag királyhágómelléki témáiról olvashatunk.

A híroldalon Müller Dezső lelkész-költő legújabb könyvének váradi bemutatójáról, az egyházkerületi bibliaismereti vetélkedő döntőjéről, az élesdi eklézsia zenei rendezvényéről és Vérvölgy anyaországi testvérkapcsolatáról találunk írásokat.

A Harangszó megrendelhető és megvásárolható a református lelkészi hivatalokban. A lap világhálós kiadása a harangszo.blogspot.com oldalon olvasható.

Imahét-nyitó istentisztelet Érmihályfalván

2012-01-31T11:39:00.001+02:00

Mindannyiunknak szüksége van változásra

erdon.ro
Rencz Csaba
2012.01.31.

Bihar megye – Imahét kezdődött vasárnap délelőtt az érmihályfalvi református egyházközségben. Az első igehirdető Rákosi Jenő székelyhídi lelkész, érmelléki esperes volt.

Az imahetet nyitó istentisztelet bevezetéseként az Aranykapu református napközi Aranyhalacska csoportjának apróságai mutattak be újévi jókívánságokból összeállított rövid műsort. Rákosi Jenő esperes prédikációjának alapigéjét Márk evangéliumából olvasta fel: “Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon.” Az esperes elmondta: az egyetemes imahét témáját lengyelországi keresztények állították össze, Pál apostolnak a korinthusbeliekhez írt első leveléből véve a mottót: “Mindnyájan el fogunk változni a mi Urunk Jézus Krisztus győzelme által!” Ennek kapcsán kifejtette, hogy az embereknek szükségük is van a változásra a mai bábeli zűrzavarban, a szeretetlenséggel, bűnnel és gyűlölettel teli világban. A változásra azonban az ember a maga erejéből gyenge, ahhoz csak a Krisztus bűn és halál feletti győzelmébe vetett hit adhat elég erőt.

Nehéz esztendő után

Az esperes szolgálatát Balázsné Kiss Csilla helyi lelkész köszönte meg, erőt kívánva neki az Érmelléki Református Egyházmegye vezetésével rá háruló feladatok elvégzéséhez. Válaszában Rákosi Jenő kitért arra, hogy Székelyhídra kerülését “sok bonyodalom és félreértés” övezte, ám lelkészként és esperesként is igyekszik Isten és a közösség akaratát érvényesíteni. Az elmúlt esztendőt különösen nehéznek minősített, hiszen az egyházmegye 37 egyházközsége közül nyolcban ürült lelkészi állás, és azok betöltése helyenként üggyel-bajjal járt, ezen felül egy jelentős utó-finanszírozású projektet is lebonyolítottak. Sok tekintetben és mindannyiunknak szükségünk van arra, hogy változzunk, mondta az esperes, hozzáfűzve: azért imádkozik, hogy mindenkor teljesüljön Isten akarata.

Kettős évforduló

A templomból kijövők emléklapot vehettek át a presbiterektől az egyházközséget érintő kettős évforduló kapcsán: 120 éve, 1892-ben nyerte el mai formáját a templom, illetve 470 esztendeje, 1542-ben tért át a település akkori lakossága a reformált hitre. Utóbbira emlékezve az emléklapon Számadó Ernő verse olvasható, amit 1942-ben írt, az akkori 400.-ik évfordulóra, Négyszáz év címmel.

Imahét Érmihályfalván

2012-01-26T22:59:00.002+02:00

Imahét Érmihályfalván

erdon.ro
2012.01.26

Bihar megye – Egyetemes imahét zajlik az érmihályfalvi református egyházközségben január 29 és február 5 között.

Az igehirdetők a következők lesznek: vasárnap, január 29, 11 óra – Rákosi Jenő székelyhídi lelkész, érmelléki esperes, szolgál az Aranyhalacska napközis csoport; hét közben 17 órakor kezdődnek az istentiszteletek, hétfőn Zima Zorel görög katolikus és Popa Marius ortodox lelkészek; kedden Varga Sándor római katolikus segédlelkész, közreműködik a Jubilate Deo kórus; szerdán Hella Ferenc nagykanizsai lelkész, szolgál a Bernáth József iskola I. osztálya, előadást tart a szecesszióról id.Szilágyi Ferenc; csütörtökön Dérer Zsolt putnoki lelkész, szolgál a Csillagszeműek csoport, a magyar éremművészetről előadást tart id.Szilágyi Ferenc; pénteken Nagy Attila magyargéresi lelkész, szolgálnak a Furfangos Furulyások, az IKE-sek, a konfirmandusok; szombaton Pelláné Ábrám Anikó püspökladányi lelkész, szolgálnak a vallásórás gyerekek és a konfirmandusok. Február 5-én 11 órától Uszkay Huba kadarkúti lelkész, szolgál a Bernáth József iskola II. osztálya. Az alkalmakra mindenkit szeretettel várnak.

Együtt Bocskai nyomában – Bihardiószegen

2012-01-12T13:36:00.003+02:00

Együtt Bocskai nyomában - Bihardiószegen

erdon.ro
Rencz Csaba
2012.01.12.

Bihar megye – A bihardiószegi református egyházközség Asók Istvánról elnevezett kiállítótermében a 455 éve született Bocskai István fejedelem tiszteletére állítottak össze egy tárlatot.

A kiállítás vasárnap déli megnyitóján, az egykori kántorlak épületében kialakított Asók István teremben, Gellért Gyula bihardiószegi lelkész, az Érmelléki Egyházmegye korábbi esperese köszöntötte a megjelenteket. Megemlítette, hogy dr.Bacsó László polgármester és Petrucz József kultúrigazgató közreműködésével az utóbbi időben több tematikájú kiállítást láthattak a diószegiek. Rendeztek tárlatot a helyi képzőművészek alkotásaiból, aztán a községben egykor katonáskodott gróf.Széchenyi István életéről és munkásságáról (a „legnagyobb magyar” nevét a helyi huszárcsapat is felvette), az Asók-teremben pedig bemutattak már Bocskai adományleveleket, okleveleket – olyan dokumentumokat, melyek úgynevezett jogbiztosító iratokként vagyonhoz vagy kiváltásgokhoz fűződő jogok írásos bizonyítékai.

Kiállítás három témakörben

A vasárnap megnyitott kiállítás apropója, hogy emlékeztek a 455 éve, 1557. január 1-én született Bocskai István fejedelemre, ugyanakkor az esemény zárása is volt egyben annak a határon átnyúló pályázatnak, melynek részeként az elmúlt nyáron már hatodszor rendeztek vallási-történelmi-művelődési népünnepélyt a Nyúzó völgyben. A kiállítóterem falaira 22 darab 70×50 centiméteres fotó került, melyek az álmosd-diószegi csata „újraélésének” pillanatait örökítették meg. Három asztalon pedig három, kapcsolódó témában rendeztek tárgyi bemutatót. Az elsőn – vallási témában – a Vizsolyi, a Komáromi Csipkés György-, és más régi Bibliákat, protestáns hitvallásokat (II. Helvét Hitvallás, Heidelbergi Káté) lehet látni, hiszen Bocskaira anyaszentegyházát támogató, hitvalló fejedelemként tekinthetünk. A második asztalon – művelődés témában – az említett csataimitáció jeleneteivel megjelentetett naptárakat, az álmosd-diószegi csatatér látványtervét, az eseményre évente készített díszes meghívókat, plakátokat, szórólapokat tették közzé, és az Együtt Bocskai nyomában címmel megjelentetett kiadványt. A harmadik asztalon – történeti témában – Bocskai-korabeli fegyvereket (szablyákat, fokosokat, buzogányokat), csatakürtöket, zászlókat (Bocskai zászlóját, a bihardiószegi hajdúk zászlait) tették közszemlére, illetve bábukra öltöztetve korabeli hajdú- és osztrák katonák ruháit.

Állandó kiállítás

„Azt szokták mondani, hogy a képek utat találnak, és célba érnek a szívekbe, a lelkekbe, elmékbe, a közösség életébe. Merítsünk erőt mi is ezen képek szemléléséből, hiszen a tárlat több, mint hagyományőrzés: művelődésünk, és történelmünk bástyája”, mondta beszédében Gellért Gyula. Szerinte a kiállítás célja a vallási-művelődési-történeti élmény erősítése, a tárgyi ismeretek továbbadása, a történelem szépsége iránti érzés fejlesztése, a keresztyén és nemzeti öntudatra való nevelés.

A kiállítást már megnyitása napjának délutánján átvitték pár órára Székelyhídra is, e héten csütörtökön és pénteken pedig Nagykágyán lesz látható. Gellért Gyulától megtudtuk: december 22-től, a Magyar Kultúra Napjától kezdődően a 22 kinagyított kép állandó kiállításként lesz megtekinthető az Asók-teremben.

Újévi köszöntő - Tiszalöki Népzenei Együttes

2012-01-01T00:32:00.001+02:00

A Harangszó újévi számából

2011-12-29T23:54:00.003+02:00

Imaheti melléklettel jelentkezik a királyhágómelléki reformátusok újévi száma. A januári első számban emellett folytatódik a partiumi műemléktemplomokat ismertető sorozat, és a szatmári Láncos templom nőszövetségének évfordulójáról is olvashatunk.

„Legyünk naponként megújuló új emberek, akik kérünk, keresünk és zörgetünk.” – írja újévi cikkében Csűry István püspök. Szintén a címoldalon olvasható Korda Zoltán vezércikke. Címe: Megmaradásunk alapja.

A 2012-es év első Harangszó-száma kétoldalas imaheti mellékletet is magába foglal, mely az Ökumenikus imahét igei programját, valamint Karczagi Sándor témába vágó írását tartalmazza.

A Szegletkő-oldalon a lap legrégibb és legkedveltebb rovata, A Lélek csendje olvasható. Szerzője immáron tizenhatodik éve: Balázsné Kiss Csilla érmihályfalvai lelkipásztor.

A nőszövetségi rovatban Kádár Julianna a szatmári Láncos templom nőszövetségi ünnepségét foglalja össze, míg Szilágyiné Kupás Éva egy egrespataki nőszövetségi találkozóról tudósít.

A lap Református élet rovatában a szilágyballai eklézsia felvidéki testvérlátogatásáról és annak előzményeiről esik szó, valamint a 2011-es érmindszenti zarándoklat főbb eseményeiről is olvashatunk.

A harmadik résszel folytatódik Emődi Tamás érdekes sorozata, a királyhágómelléki műemléktemplomokról.

A Presbiteri Szövetség közgyűléséről és egy sarkadi konferenciáról számol be a Presbiter rovat egy-egy írása.

A Mozaik oldalon Müller Dezső legújabb kötetét ismerteti Csűry István, valamint folytatódik a nepáli külmissziói sorozat.

A Harangszó – 2012-ben is változatlan áron - megrendelhető és megvásárolható a református lelkészi hivatalokban. A lap világhálós kiadása a harangszo.blogspot.com oldalon olvasható.

Bibliai szemléltetők vallásórásoknak (pdf)

2011-12-28T21:20:00.021+02:00

Bibliai szemléltetők vallásórásoknak

készítette: ifj. Mátyás Árpád református lelkipásztor

Karácsony a szalacsi reformátusoknál

2011-12-28T19:08:00.001+02:00

Karácsony a szalacsi reformátusoknál

Teljes képernyős nézet

Isten kegyelme, ha mosolyog gyermekünk

2011-12-28T19:05:00.001+02:00

"Isten kegyelme, ha mosolyog gyermekünk"

Teljes képernyős nézet

Nagycsaládosok közös adventje (Biharország)

2011-12-28T18:59:00.003+02:00

Nagycsaládosok közös adventje

Biharország
D. Mészáros Elek
2011/12/19

Év vége felé megsokasodnak a teendők Székelyhídon az Érmelléki Református Diakóniai Alapítvány (ÉRDA) háza táján; egy hét leforgása alatt két nagyszabású rendezvénnyel is kirukkolt a szervezet. Amint arról szintén beszámoltunk, előbb a fogyatékkal élőket hívták közös együttlétre, az elmúlt szombaton pedig a nagycsaládosokat látták vendégül a székelyhídi református központban.

A napi program istentisztelettel vette kezdetét a templomban, ahol elsőként Balogh Anikó, az ÉRDA-t vezető diakónus köszöntötte nagy szeretettel a megjelenteket, majd pedig Rákosi Jenő érmelléki esperes, helyi lelkipásztor szólta az ige üzenetét, amelynek alapgondolatát Lukács evangéliuma adta. „Míg Máté történelmi nézőpontot követ az evangélium megírásakor, Márkot a tömörségre való törekvés jellemzi, János mennyei magasságokba emeli az evangélium üzenetét, addig Lukács gazdag képi világa által szinte részesévé válunk a történéseknek. Nem véletlen, hogy Lukácsot a római katolikusok a festők védőszentjeként tisztelik. A Zakariás és Erzsébet gyermekvárásának történetét bemutató ige máig mutató, többrétegű üzenetet hordoz: erőnknek az Isten vigasztaló szavában kell lennie, mert a nehézségek közepette is ott van életünkön az Ő gondoskodása. Ha ebbe kapaszkodunk, áldást nyerünk. Zakariás Istenre figyelt, nem a világ sodrását követte. János legyen a gyermek neve – hozta Isten parancsát a mennyei küldött, és az apa engedelmeskedett. Ilyen engedelmes szívre van szükség ma is, felül kell kerekednünk a pillanatok kilátástalanságán, amikor megkeseredhetünk amiatt, hogy az asztalra kerülő kenyeret is nehéz előteremteni. Az Istenre való, engedelmességgel társuló odafigyelés hozza meg az áttörést jelentő áldást, mely a hit erejéből fakad” – lelkesítette hallgatóságát Rákosi.

Az esperesi igehirdetést követően Balogh Anikó a családokat mutatta be egymásnak, a szülők röviden beszéltek önmagukról, majd Isten és egymás felé fordulva, a közelgő ünnepre való tekintettel, többségében karácsonyi versekkel és énekekkel szolgáltak. A bensőséges hangulatú együttlét során az egyik nagymama adventi verset mondott, egy dédnagymama rímekbe szedve tett bizonyságot hitéről. Katona Zsolt önkéntes diakónus a János apostol által írt evangélium alapján a szeretetről fogalmazta meg önálló gondolatait.

A közös ebédet követően a családok élelmiszercsomagot kaptak, amit a gyerekek színes rajzokkal köszöntek meg a holland adományozóknak, a szülők pedig köszönőlevelet fogalmaztak meg együtt a számukra oly sokat jelentő segítségért és támogatásért.

Fogyatékkal élők találkoztak (Biharország)

2011-12-28T18:56:00.002+02:00

Fogyatékkal élők találkoztak

Biharország
Mészáros Zsuzsanna
2011/12/19

Az Érmelléki Református Diakóniai Alapítvány (ÉRDA) a közelmúltban ismét megszervezte a fogyatékkal élők és családtagjaik találkozóját Székelyhídon. Balogh Anikó az Érmelléki Református Diakóniai Alapítvány diakónusa fogadta a meghívottakat, majd Rákosi Jenő, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese, helyi lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, az Ézsaiás próféta 30. részének 18-21 verseit olvasva fel.

Az istentisztelet után a fogyatékkal élők és az őket elkísérő családtagok szavalatokkal, karácsonyi énekekkel közösen „előhangoltak” karácsonyra. A jelenlévők egyenként bemutatkoztak, elmondták, honnan jöttek, miként élik meg mindennapjaikat. Voltak, akik régi ismerősökként köszöntötték egymást, míg mások első alkalommal vettek részt ilyen találkozón. Öröm volt látni, miként nyílnak meg egymást között, mintha egy nagy család részesei lettek volna, olyan őszinte természetességgel beszéltek.

Rákosi imában köszönte meg a Teremtőnek a közös ebédet, de dicséret illeti a konyhán sürgölődő székelyhídi asszonyokat is, akik a finom étkeket elkészítették. Megfogalmaztak egy köszönőlevelet is a rendezvényt támogató holland testvéreknek, azt mindenki aláírta. A gyermekek rajzoltak, ezek szintén bekerültek a borítékba. Még mielőtt a búcsúzkodásra került volna sor, közösen fényképeszkedtek, majd ajándékcsomagot kaptak a meghívottak.

Balogh Anikó elmondta, hogy jelenleg 72 fogyatékos család szerepel a nyilvántartásukban, akik számára az anyagi támogatáson túl feltöltődési lehetőséget adnak ezek a találkozók. Ezek az emberek együtt tudnak sírni, de nevetni is. Sorstársai egymásnak a szó legnemesebb értelmében.

A Református Érmellék idei utolsó számából

2011-12-28T16:22:00.002+02:00

Bihar megye – Karácsony előtt megjelent az Érmelléki Református Egyházmegye gyülekezeti lapjának, a Református Érmelléknek idei utolsó száma.

erdon.ro
2011.12.28

Az ünnepi vezércikket Bemenvén a házba… címmel Gellért Gyula bihardiószegi lelkipásztor jegyzi. A lapban egyebek mellett olvashatunk a diószegi református templom 160 éves orgonájáról, a 200 éves szentjobbi templomról, az ötödik érmelléki illetve egyházkerületi bibliaismereti vetélkedőről. Bemutatkozik a berettyószéplaki énekkar, az érszőlősi gyülekezet, a szentjobbi nőszövetség, és tudósítás szól az Érbogyoszlón volt lelkészbeiktatásról. A pár hónapja elhunyt Szabó Dániel lelkésztől utóda, Darabont Tibor ottományi lelkész vesz végső búcsút a lapban, melyet a lelkészi hivatalokban kell keresni.

Szavakkal festette meg Hímeshátszigetet

2011-12-28T15:16:00.000+02:00

Szavakkal festette meg Hímeshátszigetet

Teljes képernyős nézet

Az érszőlősi, margittai és magyarkéci ifjak közös karácsonyi koncertje (videó)

2011-12-28T00:52:00.002+02:00

Karácsonyi könyvbemutató Érkeserűben

2011-12-27T19:55:00.000+02:00

Karácsonyi könyvbemutató Érkeserűben

erdon.ro
Rencz Csaba
2011.12.27

Bihar megye – Egy hónappal a Számadó Ernő-szobor leleplezése után újabb jelentős állomásához érkezett a költő emlékének ápolása Érkeserűben: a református templomban újabb verseskötetét mutatták be vasárnap.

Gavrucza Tibor lelkész és Boros József tanár a könyvbemutatón

A vasárnap délben tartott ünnepi istentiszteleten Gavrucza Tibor ny .székelyhídi lelkész hirdette az igét a Pál apostolnak a Rómabeliekhez írt leveléből vett idézet alapján: “Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust…” Elmúlt a szenteste, sápad a csoda, lankad a buzgalom, már nincs tele a templom, vonszolhatjuk tovább mindennapi életünket – jellemezte az ünnep utáni hangulatot prédikációja elején a tiszteletes, ám figyelmeztetett: ne az elmúltakat sajnáljuk, hanem inkább azokat, kiknek a karácsony csak az ajándékokat, a csillagszórót, a szaloncukrot jelenti! Az igehirdetés után Oroszi Magda helyi lelkész köszöntötte a vendégeket, előrebocsátva, hogy azok “nem érkeztek üres kézzel”, ugyanis akkor került sor Számadó Ernő A csend beszéde című kötetének bemutatójára. (Az előző, a Fenyőfa a lápon című 2006-ban jelent meg.)

Az Érmellék egyik kincse

Gavrucza Tibor a kötet(ek) szerkesztőjeként elmondta: nagyon sokat köszönhet Érkeserűnek abban, hogy ezer szállal kötődik az Érmellékhez, annak kincseihez. Egy ilyen “kincsnek” nevezte Számadó Ernőt is, akit az Érmellék, az ott töltött életének nyomorúsága, magánya, meghurcoltatása, ugyanakkor a megtalált boldogsága érlelt azzá, ami lett, fejtette ki a méltató. Hozzátette: a Számadó-versekben az érmelléki lápvidék “tündérvilága” a lecsapolását követően is tovább él. A kötet előszavát Boros József érmihályfalvi tanár írta, aki pályája kezdetén, amikor még “ifjúsága világmegváltó heve fűtötte”, került Érkeserűbe, és ott “első látásra láthatatlan és megmagyarázhatatlan szálak kötötték” Számadó Ernőhöz. Boros József röviden felidézte az 1960-as évek Érkeserűjét, “melynek mesevilágában hóbortosnak tűnő, meglepő jelenség volt Számadó Ernő”. Az akkor fiatal tanár idősebb barátja biztatására kezdett maga is versírásba, vasárnap fel is olvasta A láp hű fia lettél című, Számadó Ernő emlékére született költeményét, mely a szóbanforgó kötetben is megtalálható.

Verskísérő festmények

Ezt követően Gavrucza Tibor mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a kötet megjelenéséhez, például a családnak is, melynek tagjai őrizgették a kéziratokat. A lelkész nem csak szerkesztőként, de képzőművészként is “jelen van” a kötetben, hiszen azt érmelléki ihletettségű akvarelljei illusztrálják, pontosabban – ahogyan ő fogalmazott – a festmények “kísérik a verseket”. A bemutató végén Oroszi Magda adott át ajándékokat a vendégeknek, ugyanakkor leszögezve: a keserűieknek el kell fogadniuk, hogy a köztük élt Számadó Ernő egy értékes ember volt. Maga az érintett ezt még életében állítólag így fogalmazta meg: “Nekem ahhoz meg kell halni, hogy nagy legyek.” A tiszteletes asszony ugyanakkor a költő nevét viselő iskolának is tartogatott meglepetést: Budapestről “megszereztek” 2 régi Számadó-kötetet (Meg kell a búzának érni, Az özönhajú varga meséi), így az intézményben lévő emlékszobában már hatra gyarapodott a korabeli kiadványok száma.

Koszorúzás a szobornál

Az istentiszteleten közreműködött az egyházközség kórusa, majd a kötetet meg lehetett vásárolni, amit Gavrucza Tibor és Boros József dedikált. A templomozás után került sor Számadó Ernő egy hónapja leleplezett szobrának megkoszorúzására. A mellszobor talapzatához Gavrucza Tibor és Boros József, illetve a helyi református egyházközség és ifjúsági szervezet képviselői tettek koszorút.

fotó: Rencz Csaba

Érolaszi - Új torony az ég felé

2011-12-27T14:02:00.001+02:00

Új torony az ég felé

Teljes képernyős nézet

Karácsonyi keresztelés Margittán

2011-12-27T13:58:00.000+02:00

Karácsonyi keresztelés Margittán

Teljes képernyős nézet

Áldott Karácsonyt!

2011-12-22T22:16:00.000+02:00

"Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez."
(Ézsaiás könyve 60:3)

Istentől megáldott karácsonyi ünnepet kívánunk minden kedves olvasónknak!

Adventi kórustalálkozó volt Margittán

2011-12-22T17:14:00.001+02:00

Adventi kórustalálkozó volt Margittán

Teljes képernyős nézet

Karácsonyi hangulat a micskei Sámuel Bentlakásban

2011-12-22T17:00:00.001+02:00

Karácsonyi hangulat a micskei Sámuel Bentlakásban

erdon.ro
2011.12.22

Bihar megye – Kedden délután izgatottan várta a micskei Sámuel Bentlakásban egybegyűlt gyereksereg a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetemről érkező vendégeket, akik ajándékokkal érkeztek.

Az egyetem néhány diákja ajándékozással egybekötött látogatást tett a bentlakásban Ráksi Lajos egyetemi lelkipásztoruk, és Vinczéné Pálfi Judit lelkipásztornő kíséretében. A karácsonyi hangulatot Vinczéné Pálfi Judit lelkipásztornő Ésaiás próféta szavaival alapozta meg, mely arról a jövendölésről szólt, melyet Isten a profétának ígért Jézus születéséről. A mesébe öltöztett ige lehetővé tette, hogy a gyermeki szív is megértse annak a boldogságnak az érzését, melyet Jézus születése vált ki belőlünk. Kívánta a gyerekeknek, hogy fényes tekintettel, örömmel hordják szét a világban azt a jóságot, szeretetet, amely legyőzi a gonoszságot. Kérte, hogy törekedjenek arra, hogy a környezetükben élők vegyék észre, hogy ők Jézus követői akarnak lenni, mert az ő szeretete mindenkor győzedelmeskedik.

Figyelés egymásra

Az áhitat után a lelkipásztornő átadta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének, Csűry Istvánnak, a Nagyváradi Szociális és Közösségi Ügyek Hivatalának (ASCO) igazgatójának, Koncsek Zitának, valamint a nagyváradi cserkészcsapatnak az üdvözletét, illetve ajándékait. A szót Ráksi Lajos lelkipásztor vette át, aki néhány mondatban beszámolt jövetelük céljáról, melynek alapgondolata az egymásra figyelés, egymás segítése. Felhívására és a partiumi egyetemisták segítőkészségének, jólelkűségének köszönhetően ajándékokat készítettek a bentlakás kis lakói, valamint a helyi gyerekek kicsiny csapatának a részére, akik délutáni oktatásban vesznek részt egy németországi alapítvány jóvoltából. A délután „varázslatos” hangulatáról Restás István egyetemista gondoskodott, aki bűvészmutatványaival kápráztatta el a gyerekeket, akik énekekkel és szavalatokkal viszonozták a vendégek kedvességét és szeretetét, majd végül átvették az ajándékaikat.

Paublusztig Anikó

Nagycsaládosok találkoztak Székelyhídon

2011-12-20T18:54:00.001+02:00

Nagycsaládosok találkoztak Székelyhídon

Teljes képernyős nézet

Konfirmációs találkozó Érmihályfalván

2011-12-20T18:51:00.001+02:00

Konfirmációs találkozó Érmihályfalván

erdon.ro
2011.12.20

Bihar megye – Az 50. és 25. éve konfirmáltak találkozóját tartották vasárnap délben az érmihályfalvi református egyházközségben. A szokatlan időpontban kevesen gyűltek újra össze.

A 25 éve konfirmáltak és gyülekezeti vezetők csoportképe az istentisztelet után

Az öt, illetve a két és fél évtizede konfirmáltak érmihályfalvi találkozóját hagyományosan júniusban tartják, ám idén ez sajnálatosan elmaradt, mivel akkor szenvedett halálos balesetet a gyülekezet kántora, Veres László Zsolt… Az elmaradt eseményre advent negyedik vasárnapján kerítettek sor. A délelőtti istentisztelet az Aranykapu Református Napközi apróságainak műsorával kezdődött, majd Balázs Dénes lelkipásztor volt az igehírdető. Prédikációja végén már ő is üdvözölte az úrasztalával szembeni padsorokban helyet foglaló “ünnepelteket”, majd Somogyi Rozália nőszövetségi tag verses köszöntője után Balázsné Kiss Csilla lelkész Pál apostolnak a Filippibeliekhez írt leveléből vett idézettel szólította meg őket: “És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére”.

Vedd komolyan a fogadalmat

Bár ez alkalommal nem tesznek fel kérdéseket, nem hangzanak el aranymondások, az ünnepi érzés, a lelkület ugyanaz, mint 25 és 50 évvel ezelőtt, illetve amit ma már az “akkoriak” gyerekei, unokái élnek át, mondta a lelkész, hozzátéve: az üzenet nem változott, miszerint “vedd komolyan a kereszteléskor, a konfirmáláskor, a házasságkötéskor tett fogadalmat, és legyél értékes tagja a gyülekezetednek”. Ötven évvel korábban, 1961-ben 76-an, huszonöt esztendeje, 1986-ban 94-en konfirmáltak. Az előzetes visszajelzések alapján tartott névsorolvasáskor előbbiek közül heten, utóbbiaknál tizen válaszoltak igennel a szólításra. Összesen tehát 17-en újították meg egykori esküjüket, majd vettek át egy-egy szál virágot. Az istentisztelet után a templom előtt elkészültek a szokásos csoportképek, majd szeretetvendégség következett a gyülekezeti teremben.

A Harangszó karácsonyi számából

2011-12-19T11:20:00.001+02:00

Emlékezetes karácsonyi emlékek elevenedik fel a királyhágómelléki reformátusok ünnepi számának egyik népszerű rovatában. A karácsonyi Harangszóban, minden írás, legyen az Ravasz László 56 karácsonyán íródott áhítata, Wass Albert prózai írása, betlehemes játék, a testet öltés csodájáról és evangéliumáról beszél.

Ravasz László 1956 karácsonyán íródott áhítata és Csűry István királyhágómelléki püspök pásztorlevele olvasható az ünnepi lapszám címoldalán.

Ismét jelentkezik, a tavaly indult Karácsonyi emlék című rovat, melyben több ismert egyházi személyiség – idén: Veres Kovács Attila, Bereczki András és Széll Katalin – élete egy-egy emlékezetes karácsonyát tárja az olvasó elé.

Karácsonykor minden Jézusról beszél – e cím alatt olvashatjuk az testet öltés evangéliumát Balázsné Kiss Csilla tollából, A Lélek csendje rovatban.

Az ünnepi lapszám két oldalas ifjúsági rovatában Fiú születik címmel betlehemes játék, valamint Visky István: Gyermek a jászolban című írása olvasható.

Az irodalmi összeállításban Wass Albert: Karácsonyi mese című prózai írását, valamint Babits Mihály, Móra László és Olosz Lajos egy-egy versét, illusztrációként pedig ismert képzőművészek alkotásait találjuk.

Jegyzetet és karikatúrát tartalmaz a Mozaik-oldal, míg az Óesztendő-oldalon a szokásos év végi számvetés, egyebek mellett a lap idei szerzői listáját is tartalmazza.

A Harangszó – 2012-ben is változatlan áron - megrendelhető és megvásárolható a református lelkészi hivatalokban. A lap a világhálón a harangszo.blogspot.com oldalon olvasható.

Bemenvén a házba... (karácsonyi prédikáció)

2011-12-15T20:10:00.003+02:00

Bemenvén a házba...

„Ők pedig a király beszédét meghallván, elindulának. És ímé a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük megy vala mind addig, amíg odaérvén, megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala. És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének. És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával; és leborulván, tisztességet tőnek neki; és kincseiket kitárván, ajándékokat adának néki: aranyat, tömjént és mirhát. És mivel álomban megintettek, hogy Heródeshez vissza ne menjenek, más úton térének vissza hazájokba.” (Mt 2, 9-12)

Ők pedig… elindulának… Jézus Krisztus születése előtt és idején Isten kozmikus dimenziókat tár az emberiség elé. Ő csodálatos, természetfeletti jelenségekkel, égi csodajellel figyelmeztet a Megváltó születésére. A csillagászok kiszámították, hogy az Üdvözítő születése idején két bolygó, a Szaturnusz és a Jupiter került egy vonalba, és így egynek látszottak. A bölcsek tudása szerint a Szaturnusz bolygó a Zsidó ország csillaga volt, a Jupiter pedig a világ Urának uralmát jelentette. E ragyogó csillagállásból azt olvasták ki, hogy Júdeában megszületett a világ Ura, Királya. Ők nem elégedtek meg a csillagok fényével, a Világ Világosságát akarták látni. Isten az egész világegyetemet (univerzumot) koordinálja, hogy a Jézus Krisztust kereső ember szíveket, életeket hozzá vezesse. A Gondviselő ma is megtaláltatja Jézus Krisztus azokkal, akik keresik őt.

Kik voltak a keleti bölcsek? Papok, királyok, csillagjós mágusok. Azok, akik útban vannak Jézus Krisztus felé. Mi is most karácsonykor a betlehemi „jászolbölcső” felé, nagypénteken a golgotai kereszt felé, húsvétkor a nyitott sír és az Ige felé igyekszünk. Számunkra az igazi útmutató az Ige és a Szentlélek. Kik voltak ők? Ők a csillagos ég nagy templomában a csillagok jóslói. E mágus papoktól az égitestek vizsgálásán a csillagok alkotóját, teremtőjét keresték. Azt, aki itt a földön – e káoszban – visszaállítja a kozmikus rendet, Isten országát. A mi magyar népünk is csillagismerő, csillagokkal barátkozó, azokat csodáló, tisztelő, megéneklő nép. A végtelen felé, az örök életre törekedő nép. A keleti bölcsek földrajzilag messziről (talán Perzsiából, Asszíriából, Babilóniából), Ázsiából indultak.

Milyen úton jöttek? Ők hittek az égi jelben, ezért a csillag útján jöttek. Mi a hit és a reménység útján járunk. A Megváltó után a pogány népek is óhajtoztak. Isten nekik is megjelentette Jézus születését. A bölcsek útjának eredménye az, hogy minden valódi tudomány, minden igazi bölcsesség Jézushoz vezérel. Valójában ki vezette őket, és ki vezet minket? Isten az, aki az üdvösséget keresőket vezeti, és kegyelmesen eléjük jön. A Teremtőnek nemcsak a csillagvilágra, a világegyetemre, hanem az emberi lélekre, életre, a megváltásra is fő gondja van. Mindig olyan úton járjunk, amely Jézushoz vezet. A bölcsek kitartóan vándoroltak, az akadályokat legyőzték. A Jézushoz vezető úton Isten sokszor megpróbálja a hitünket, erőnket, szeretetünket, kitartásunkat. A Jézus Krisztushoz vezető út egyúttal az Atyához és a mennybe vezető út. A keleti bölcsek engedelmeskedtek a csillag vezetésének. Mi is engedelmeskedjünk az Ige és a Szentlélek vezetésének, hogy Jézushoz megérkezzünk. Vajon te, keresztyén testvérem, hitben és lélekben elindultál-e Isten és országa, az örök élet felé? Isten szent Fiában elindult az emberiséghez, az Ő mennyei országából e Földre. Jézus Krisztusban szolgai, emberi formát vett fel, hozzánk hasonlóvá lévén. Testté lett. Áthidalta az Ég és a Föld közötti távolságot. Ő az igazi Út, aki találkozni akar velünk, hogy megváltson és megajándékozzon az örök élettel! Követjük-e? Kövessük! Ő azt akarja, hogy az élet, a halál, a feltámadás és az ítélet után ott legyünk az üdvözültek seregében. A keleti bölcsek előre és felfelé nézve megérkeztek Betlehembe. És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének. Látták, hogy velük van Isten. Tudták, hogy megtalálták a Messiást. Ez a karácsony evangéliuma, örömüzenete. Ez a felülről jövő öröm, mennyei öröm, örök öröm. Megérkeztek. Isten az örök örömhöz, Jézushoz vezette őket. Általa lettek örvendezőkké. Ünnepünk lényege: Istennel, Jézussal és egymással szeretetközösségben együtt lenni; együtt örvendezni itt és az örökkévalóságban. Ha a szeretet csillaga Jézus és a Szentlélek hiányzik életünkből, akkor örömtelen emberekké silányodunk.

És bemenvén a házba… A keleti bölcsek megérkeztek, nem kicsinyelték a helyet, és nem nézték le a Gyermeket. Minden gyermek csoda, titok. Ők látták, hogy Jézus rendkívüli Gyermek. Valójában Jézus érkezett meg hozzájuk, az Őt keresőkhöz. Nem mi találjuk meg Őt, Ő talál meg minket, hogy el ne vesszünk. A bölcsek bementek a házba, abba a házba, ahol Jézus volt. Jöjjetek mindig az Ő templomába, a hívek közösségébe, a gyülekezetbe. Ott találták a Gyermeket anyjával… Isten a menny legnagyobb kincsét, legértékesebb „csillagát”, a jászolbölcsőbe tette. E Gyermekről fény áradt, sugárzott rájuk és e világra. Megérezték, hogy e Gyermekben ott van a jövő, a megváltás, a feltámadás és az örök élet. A szerető, gondviselő Isten megtalálhatóvá, láthatóvá tette magát Jézusban. Az első karácsonykor egy Gyermek jött közel. Ma itt van, és holnap ott lesz minden szenvedőben, rászorulóban, szegényben, betegben, gyermekben és öregben. Tőlünk, akik Őt megtaláltuk, egész életre szóló cselekvő szeretetet kíván. Megszületett-e Ő a mi szívükben? Boldog és örvendező csak az, akinek lelkében ott él a Jézus Krisztus. Máriára nézve az édesanyákra gondolunk. Jézusról a családra figyelünk. A szétesett vagy boldogan együtt élő családokra. A vér szerinti édesanyáról pedig a lelki édesanyánkra, az Anyaszentegyházra figyelünk. Érezzük, hogy mily jó és gyönyörűséges együtt lakozni, élni.

A keleti bölcsek jövetelének célja: hogy imádják a megszületett Urat, hogy tisztességet tegyenek, hódoljanak Jézusnak. Leborulnak: elismerik maguk felett, Uruknak fogadják. Felismerik benne a világ Megváltóját, a Királyok Királyát. Olyan imádattal borulnak le, amely hódolat csak Istent illeti. Több ez, mint alázatos köszöntés. Ez Isten lélekben és igazságban való imádata. Mi miért jöttünk ide? Az Atya miért indított minket Jézushoz? Hogy együtt imádkozzunk, énekeljünk, hálát adjunk, adakozzunk. Ez a gyülekezet feladata. Mindig az imádat alázatával közeledjünk Hozzá. És ha megtaláltuk az Üdvözítőt, hálát adunk-e neki és az Atyának? Odaadjuk-e, amink van: szívünket, hogy új szívet adjon; életünket, hogy örök életet adjon? A keleti bölcsek kincseiket kitárván, ajándékokat adának néki: aranyat, tömjént, és mirhát. Az arany akkor is ma is nemcsak a gazdagságot, de a munkát, az erőfeszítést, mások megsegítését jelentette és jelenti. A jó illatú tömjén az imádkozásra, az istentisztelet rendszeres gyakorlására figyelmeztet. A mirha: balzsam és gyógyír. De halotti kenetnek is használták. A bölcsek a mirhával tisztességüket és hálájukat fejezték ki a megváltó Jézusnak. A mirha minket a bűnbánatra, az óember megöldöklésére és megtérítésére figyelmeztet. Mi bűnbánattal, imádsággal és szeretetszolgálattal kell hódoljunk Jézus Krisztusnak, mert Isten nemcsak imánkat akarja igazzá tenni, hanem magunkat, hogy méltók legyünk az örök életre, Szentháromság örök imádatára. Nem Jézusnak, hanem nekünk van szükségünk Reá. Amit Neki szánunk, adjuk „kicsinyeinek”: a szegényeknek, az irgalmasságra szorulóknak és másoknak. Adjuk Jézus szeretetét, békéjét, megbocsátását, az újjászületett élet örömét. Továbbá mi, magyar reformátusok, ajándékozunk Jézusnak engedelmességet, egy akaratot, egységet, hogy Ő helyébe megmaradást, megtartatást adjon. Isten mindenek felett Jézust, a legdrágább ajándékát adja, hogy Vele és Általa – kegyelemből, hit által – örök életünk legyen.

És mivel álomban megintettek… más úton térének vissza hazájukba. Isten Heródesnek nem jelentette ki magát, mert Heródes nem várta Jézust. A keleti bölcsek megintettek, és ezért Istennek engedelmeskedtek. A mennyei intelemnek fogadtak szót. Isten Jézusban eljött a világra, hogy minket életet adó, mennyei szavával örök életre Magához hazahívjon. Mi minden tarja vissza az embert Isten országától! Mi az Ő hívására induljunk el az örök haza felé! A keleti bölcsek a hit és remény útján jöttek és „más úton”: a szeretet és öröm útján mentek haza. Boldogok, mert szívükben magukkal vitték Jézust. Mi is más úton megyünk hazafelé, mert a Krisztussal való találkozás más útra, életre kötelez. Az Ő gondviselésével, oltalmával haladunk országa felé. Mi is vigyük szívünkben, életünkben magunkkal Jézust. Vigyük az ünnepet, az istentiszteletet, Jézust a hétköznapokba. Legyen a szeretet ünnepévé az egész élet, hogy ne csak itt és most legyen békesség, ajándék, öröm, szeretetközösség, hanem a hétköznapokban is. Ez a más út a Jézus útja. A szeretetnek ez az útja ne múljék el az ünnepnapokkal! Jézus azért jött, hogy megtaláljon, hogy megváltson, és az örök karácsonyban részesítsen. Ezután Vele és mindnyájan együtt menjünk mennyei hazánkba, Isten országába! Ámen.

Gellért Gyula,
bihardiószegi lelkipásztor

Lelkészbeiktatás Érbogyoszlón

2011-12-15T20:03:00.002+02:00

Szép, verőfényes vasárnap délután, mosolygós emberek között. Október 2-án Bogyoszló református népe lelkészét iktatta a szent szolgálatba. Határozott, erős szavú, de ugyancsak mosolygós tiszteletes asszonyuk, Orosz Márta, férjével, Botonddal és három gyermekükkel 5 esztendeje került a közösség élére. Befogadták, megszerették, elérkezett az idő, hogy ünnepélyesen is hálát adjanak érte.

A megtelt templomba Berettyószéplak, Bályok, Érmihályfalva, Ottomány, Érábrány, Albis, Érszőllős, Adony, Magyarkéc és Piskolt lelkészei kísérték be Rákosi Jenő esperessel együtt az ünnepeltet. Igei szolgálatában az esperes a Jn 1,35-43a alapján határozottan szólt arról, hogy a Jézus szolgálatában lévők szent feladata a tanítvánnyá tétel. Ez a szent feladat pedig csakis úgy teljesíthető, ha a szolgálók hitelesen- beszéddel, cselekedettel, élettel mutatnak rá az Isten Bárányára. Akik ilyen példát látnak, maguk is elindulnak a Mester nyomába, és igazi tanítványokká lesznek. A prédikációt követően beiktató beszédében Rákosi Jenő a Jer 26,2-vel köszöntötte a szolgatársat: „ Ezt mondja az ÚR: Állj az ÚR házának udvarába, és szólj mindazokhoz, akik Júda városaiból eljönnek leborulni az ÚR házába. Hirdesd nekik mindazt, amit megparancsoltam neked, egy szót se végy el belőle!” Az ige alapján arra buzdította a beiktatandót, hogy a bogyoszlói templomban mindig Isten akaratát és törvényét hirdesse, megalkuvás nélkül, egy szót sem hagyva el abból.

Rákosi Jenő esperes átadja a Bibliát és a gyülekezet jelképeit Orosz Márta beiktatott lelkipásztornak

A gyülekezeti jelképek (kulcs, pecsét) átadása és a szolgálatba való beiktatás után Vékony Mihály, a gyülekezet főgondnoka köszöntötte lelkészüket, és átadta a közösség ajándékát, egy új palástot. Rövid köszöntőjében visszaemlékezett arra, hogy 5 évvel ezelőtt épp október első vasárnapján szolgált először lelkészük a gyülekezetben. Az a kívánsága, hogy még sok 5 évet érjen meg a bogyoszlói atyafiak között, s ha elkopna közben a palást, majd készíttetnek másikat.

Ezek után Orosz Márta a 103-ik Zsoltár első két versével köszöntötte az egybegyűlteket: „Áldjad, lelkem, az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét! Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” Elmondta, hogy amikor először találkozott ezzel az igével, még teológusként, azt hitte, milyen könnyű erről beszélni, hisz merő Isten-dicsőítés. Azóta már tudja, hogy nem az. Nem könnyű, mert bizony nehéz a szemünk s a szívünk ahhoz, hogy észrevegyük: mennyi jót tesz velünk az Isten. Pedig Isten tőlünk csak egy köszönetet vár el. Érzékeny, finom percek voltak ezek, könny is gyűlt a szemekbe. Az együttlét bensőségességében sorra csendültek fel a biztató igék a szolgatársak szájából. Majd hozzávegyült a szép köszöntésekhez néhány kórusének a gyülekezeti kar előadásában. Ezt tetézte végül Gáspár Orsolya versmondása és Marinecz Julianna biztató üdvözlése.

A templomból kivonuló gyülekezetet szeretetvendégségre hívták a helyi, szépen felújított kultúrotthonba. Bensőséges, kellemes beszélgetéssel telt el a délután, Isten szeretetétől áthatott, testvéri közösségben. Isten áldja meg Orosz Márta szolgálatát.

Mike Pál
magyarkéci lelkipásztor

Esperesi áldás

A Harangszó adventi számából

2011-12-14T20:58:00.000+02:00

Adventi ünnepi összeállítással jelentkezik a királyhágómelléki reformátusok lapja. A legfrissebb számban, egyebek mellett a Misztótfalusi Kis Miklós gyűjteményes ház jubileumáról és a magyar egyháztörténelemben fontos szerepet játszó Rákóczi családról is olvashatunk.

„Nem-advent – amikor az ember nem vár, nem készül Isten ígéreteinek a beteljesülésére” – írja Advent és nem-advent című ünnepi írásában Lovász István.

A lap vezércikkét ezúttal Visky István jegyzi. Írásának címe: Szomjazó ember vagy.

„Adventben Isten arca közelebb hajlik felénk, hogy bizalom és remény ébredjen újra a szívünkben” – olvashatjuk A Lélek csendje rovatban, Balázsné Kiss Csilla tollából.

Az ünnepi lapszámban Túrmezei Erzsébet, Bódás János és Csiha Kálmán egy-egy adventi verse olvasható.

Érkőrösi templomszentelésről, a belényesi idősek vasárnapjáról, a Misztótfalusi Kis Miklós gyűjteményes ház jubileumáról és a karánsebesi szórványgyülekezet ünnepéről olvashatunk a Református élet rovatban.

Rákóczi családi portrék címmel a második résszel folytatódik a magyar egyházak életében is fontos szerepet játszó család kiemelkedő tagjait bemutató sorozat, Csohány János egyháztörténész tollából.

A Nagybányai Egyházmegye Koltón tartott presbiteri konferenciájáról és a Körösközi gyülekezetek kisköri találkozójáról olvashatunk a Presbiter rovatban.

A lap Mozaik oldalán Veres Piroska jegyzete és Boros J. Attila Magyarnak lenni című sorozatának újabb epizódja olvasható.

A lap híroldalán az idei Czeglédi-díjasokról, az Erdélyi Gyülekezet altemplomának avatásáról és a Várad-Olaszi nőszövetség gödöllői kirándulásáról olvashatunk.

A Harangszó – 2012-ben is változatlan áron - megrendelhető és megvásárolható a református lelkészi hivatalokban. A lap a világhálón a harangszo.blogspot.com oldalon olvasható.

Királyhágómelléki református falinaptár 2012

2011-12-14T20:54:00.000+02:00

A naptárt a szatmárhegyi és a misztótfalui református templomok, valamint a krasznai templom festett kazettái díszítik. Megvásárolható a lelkészi hivatalokban.

Forrás: kiralyhagomellek.ro

Királyhágómelléki református kalendárium 2012

2011-12-14T20:51:00.003+02:00

A kalendáriumot Bereczki András szerkesztette. A tartalomból: Gyülekezeti őrjárat - Irodalmunk kincsestára - Fűben, fában - Rejtvények, humorsarok stb. Megvásárolható a lelkészi hivatalokban.

Forrás: kiralyhagomellek.ro

Fogyatékkal élők találkozója Székelyhídon

2011-12-12T19:37:00.001+02:00

Fogyatékkal élők találkozója Székelyhídon

erdon.ro
Rencz Csaba
2011.12.12.

Bihar megye – Az elmúlt szombaton, december 10-én tartotta az Érmelléki Református Diakóniai Alapítvány (ÉRDA) a fogyatékkal élők és családtagjaik számára megrendezett találkozót Székelyhídon.

A találkozóra érkezett megjelenteket Balogh Anikó, az ÉRDA diakónusa köszöntötte, majd az Érmelléki Református Egyházmegye esperese, Rákosi Jenő az Ézsaiás próféta könyve 30. részének 18-21 verseit olvasta fel. Az igei magyarázatban hangsúlyozta, mennyire fontos az ünnepi készülődés során a lelki felkészülés is, hogy ne csupán külsőleg készüljünk a karácsonyra, hanem lelkileg is hangolódjunk Krisztus visszajövetelére. Beszélt arról, hogy többféle várakozás van. Mindannyiunk várunk valamire, de Isten is vár ránk, hogy mi is irgalmát kérjünk nap, mint nap, hogy naponta keressük. Elmondta azt is, hogy mindenki, aki Istenhez kiált, könyörületben részesül, Isten meghallgatja a hozzá fordulók sírását, könyörül rajtuk, felel nekik. Fontos azonban, hogy ne csak a testi táplálékokkal éljünk, hanem a lelkünket is tápláljuk az igével. Végül az Ige rámutat arra az útra, amelyen járnunk kell.

Megismerték egymást

Az istentiszteletet követően a fogyatékkal élők családtagjai készültek szavalatokkal, karácsonyi énekekkel, együtt próbáltak hangolódni a karácsony ünnepére. Ezt követően az ebédlőben, ebéd előtt, mindenki bemutatkozott, hogy akik nem ismerték eddig egymást, ők is megismerkedjenek. Ezután következett az ebéd, melyet Rákosi Jenő esperes, székelyhídi lelkipásztor imádsággal kezdett meg. A szervezők ez úton is köszönik a székelyhídi asszonyok segítségét, akik egész délelőtt a konyhában munkálkodtak. Ebéd után köszönőlevelet írtak a holland támogatóiknak, akik lehetővé tették a találkozást. A levelet mindenki aláírta, a gyermekek pedig rajzokat készítettek, melyeket szintén elküldenek a hollandoknak. A közös csoportkép elkészítése után sor került az ajándék- és élelmiszercsomagok kiosztására, majd minden csoport hazaindult.

Összeforrt csapat

Balogh Anikó diakónustól megtudtuk: az ÉRDA nyilvántartásában jelenleg 72 fogyatékos család van. Fele jelen is volt a találkozón, melynek örömébe szomorúság is vegyült, hiszen a csoport egyik tagja kórházba került, így nem tudott eljönni az összejövetelre. A szomorú arcok is bizonyítják, hogy mennyire összeforrt csapatról van szó, és mennyire aggódnak egymásért annak tagjai. Már tavaly is tervezték a találkozó megtartását, de sajnos anyagi okok miatt nem volt rálehetőségük. „Hálásak vagyunk Istennek, hogy megindította támogatóink szívét, és lehetővé vált számunkra, hogy idén megszervezzük ezt az alkalmat, illetve, hogy jövő hétre a nagycsaládosok számára is megszervezzük a találkozót” – fogalmazott a diakónus.

Érkeserűi hírek

2011-12-10T20:01:00.001+02:00

Konfirmációs találkozó Érkeserűben

Krónika 2011/10-11

Krónika 2011/08-09

Gyümölcsfa-telepítés

Számadó Ernő - Otthonra lelt Érkeserűben

Számadó Ernő napok 2011 (fotók)

Mesemondó- és szavalóverseny Érkeserűben

Szobrot avattak "Mesebácsinak" Érkeserűben

Kárpát-medencei Női Imanapi találkozó Margittán

2011-12-05T10:28:00.003+02:00

„Ime mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak! Mint Hermon harmatja, amely leszáll a Sion hegyeire. Csak oda küld áldást az Úr és örök életet.” Zsolt. 133, 1.3.

Isten kegyelméből Advent második vasárnapján délután a Margitta-i Református Egyházközség temploma adott otthont a Margitta és környéke nőszövetségei számára a Kárpát medencei Női Imanap megrendezésére.

Berettyószéplak, Bályok, Érszőlős, Magyarkécz, Poklostelek, Monospetri, Apátkeresztúr és Margitta asszonyai együtt énekeltek és imádkoztak. Egy szívvel - lélekkel imádkoztunk az asszonyokért, a gyermekekért, a konfirmándusokért és azokért az ifjakért, akik az élet különböző kihívásainak vannak kitéve.

Igehirdetéssel szolgált közöttünk Erős Joó Enikő poklosteleki lelkipásztor az Ap. Csel. 20,28. alapján. „Viseljetek gondot, azért magatokra és az egész nyájra” szólt az ige mindannyiunkhoz.

Kovács Gyula helybeli lelkipásztor köszöntötte a jelenlévőket, a Mindenható áldását kívánva azokra a női életekre, akik mind a szűkebb család, mind a nagyobb család – a gyülekezetek életében jelen vannak szolgálatukkal.

Istentiszteletet követően a helybeli nőszövetség szerény szeretetvendégségre hívta a vendégeket.

Kovács Beáta
Nőszövetségi elnök

A margittai ifisek vendégszolgálata

2011-12-03T21:46:00.002+02:00

Advent első vasárnapján a margittai ifjúság meghívásban részesült egy vendégszolgálatra a baptista imaházban, amit örömmel elfogadtunk. A szolgálatot lelkes felkészülés és imádság előzte meg, aminek Isten kegyelme által meglett az eredménye. Az együttlét közös énekléssel kezdődött, ezt folytatta az ifjúsági csoportunk szolgálata, majd Kovács Gyula lelkipásztorunk igehirdetése az Ézsaiás 40, 9-11 alapján. Érezni lehetett Isten jelenlétét közöttünk, Szentlelke által, hisz tudjuk, hogy ahol egybegyűlünk az Ő nevében ott van közöttünk felekezettől függetlenül, hisz egyek vagyunk az Úrban. Ezt követően szeretetvendégségben részesültünk, meghitt beszélgetés keretében. Elmondhatjuk, hogy egy Istentől megáldott alkalomban volt részünk.

Nagy Evelin
KRISZ-tag

A Huszár Gál énekkar Margittán

2011-11-24T21:07:00.002+02:00

Majdnem egy évtized telt el azóta, hogy a Margittai Református Egyházközség, valamint Debrecen Kossuth-utcai Református Egyházközség között megszületett a testvérgyülekezeti kapcsolat. Azóta kölcsönösek a találkozások. Szentháromság vasárnapját követően, amikor a margittaiak Debrecenben voltak elhatározást nyert az a tény, hogy közelebb hozzák egymáshoz a gyülekezetekben működő csoportokat: énnekkart, presbitériumot, nőszövetséget, ifjúságot.

A margittai gyülekezet meghivására érkezett és szolgált körünkben a debreceni Huszár Gál énekkar. Az igei szolgálatot Derencsényi István, Debrecen Kossuth–utca Református Egyházközség lelkipásztora, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője végezte. Jel. 2, 1-7 alapján. Bevezetőjében örömét fejezte ki, hogy itt szolgálhatnak:,, milyen jó dolog, az Úr napján felseregleni és egy szivvel, egy lélekkel az Urat dicsérni,,- hangzott az ige. A továbbiakban felhivta a hivek figyelmét arra, hogy ,, ma van az egyházi év utolsó vasárnapja – az örökkévalóság vasárnapja, amikor számot kell adnunk tetteinkről, cselekedeteinkről.,, Befejezésként arra buzditotta a hiveket, hogy úgy éljenenek, hogy el tudják mondani Pál apostollal együtt:,, Ama nemes harcot megharcoltam,...a hitet megtartottam: végezetül eltétetett nékem az igazság koronája...,,II Tim. 4,7-8.

Igehirdetés után, az énekkar szolgálata következett. Kurgits András karnagy, a debreceni Református Kollégium Gimnáziumának énektanár-lelkipásztora, vezetésével. Az előadott kórusművek között szerepelt: Huszár Gál – Gregorián, Huszár Gál- Uram Isten siess..., egy duó Kurgits Márta- hegedű és Kurgits Pál –cselló előadásában, Gustaf L. Nordqist- Tékozló fiú..., Haydn- Áldott a Jákób..., Gárdonyi Zoltán- Felvirradt áldott..., J. S. Bach- Csak te vagy én Istenem cimű szóló zárta előadásukat.

A kórus előadása után, Puskás Miklós, a margittai Horváth János Iskolaközpont énektanárának irányitásával, a magyar iskola tanulói verses- zenés, könnyeket fakasztó összeállitással tisztelegtek Ady Endre nagy költőnk emléke előtt.

Házigazdaként Kovács Gyula lelkipásztor köszönte meg az Istent dicsőitő, felemelő szolgálatokat az 57-ik zsoltár 8-12 verseivel kivánva a testvérgyülekezet számára áldott adventet,s reménységét fejezte ki további találkozókra nézve.

Az ünnepi istentiszteletet szeretetvendégség követte , ahol a debreceni és a margittai kórustagok elbeszélgettek, énekeltek s talán barátságok is születtek-születnek....

Isten áldása kisérje továbbra is életünket és szolgálatunkat!

Balázsi Emma
Margitta

V. Egyházkerületi Bibliaismereti Vetélkedő

2011-11-22T14:16:00.003+02:00

November 19-én, szombaton került sor az immár ötödik alkalommal megszervezett Királyhágómelléki Egyházkerületi Bibliaismereti Vetélkedőre. Ebben az esztendőben a házigazda szerepét Jankafalva református közössége töltötte be.

A ködös, borús őszi időben már kora reggel sürgés-forgás volt látható a templom környékén, majd 9 óra tájban megérkezett az első csapat Hosszúmezőről, akik mellesleg az egyik legtávolabbról érkezett csapat volt. Egyre-másra gyülekeztek az autók és mikrobuszok a kicsiny templom udvarán, s a fűtött gyülekezeti teremben pedig a csapatok. Az Árva Bethlen Kata nevét viselő Nőszövetség most is példásan helyt állt a vendéglátásban, hiszen az érkezőket szendviccsel, pogácsával, kaláccsal, forró teával és kávéval fogadta.

A testi megelégedés után, a lelki táplálkozásé volt a főszerep. A jó hangulatot, a lelket emelő „muzsikát” a magyarkéci, érszőlősi és margittai fiatalok együttese szolgáltatta, az igei táplálékot pedig Kánya Zsolt Attila KRISZ elnök. Kánya Zsolt lecsméri lelkész ugyanakkor Csűry István püspök úr köszöntését is átadta a versenyzőknek. Jakó Sándor Zsigmond, mint házigazda köszöntötte a tíz településről és kilenc egyházmegyéből érkezett csapatokat, akik név szerint a következők voltak: Arad-Mosócz (Arad), Magyarkéc és Érszőlős (Érmellék), Mezőbaj (Bihar), Temesvár-Belváros (Temesvár), Hosszúmező (Nagybánya), Tasnádszarvad (Nagykároly), Mikola (Szatmár), Kraszna (Szilágysomlyó) és végül Zilah-Fenyves (Zilah).

Az idei vetélkedőre került bevezetésre az a szabály, hogy a kerületi nyertes a következő kerületi vetélkedőn automatikusan részt vehet, s ha ő nyerné meg a megyei szakaszt is, akkor abból a megyéből a második helyezett is tovább mehet. Így történt, hogy Érmellékről két csapat került a kerületi szakaszra, mert a tavalyi győztes Magyarkéc volt, s az egyházmegyei szakaszon is ők diadalmaskodtak.

A vetélkedő megkezdése előtt a zsűri megválasztására került sor. Az idén először egy kétszintes zsűrit állítottak fel a szervezők, hogy az esetleges tévedéseket elkerüljék. Így 5-en javítottak (Illyés Tamás, Demeter Szilárd, Nagy Róbert, Higyed István, Sebestyén László-Ede) az első körben, majd ketten felülvizsgálták a kijavított munkákat (Kánya Zsolt Attila, Jakó Sándor Zsigmond személyében, majd ez utóbbi műsorvezetése miatt Papp Dénes Zsolt vette át e megtisztelő feladatott).

Maga a vetélkedő három részből állt. Az első két rész a megszokott tesztkérdések megválaszolásából tevődött össze. Mike Pál mókás aranyköpései közepette a csapatok 20, szünet után pedig újabb 20 kérdésre kellett válaszukat megírják. E kérdéseket Kulcsár Árpád és Jakó Sándor Zsigmond lelkészek állították össze a feladott János evangéliuma és levelei alapján. A kérdések között volt kakukktojás, igaz-hamis, Ige-kiegészítős és sima megválaszolós kérdés is, hogy változatos és izgalmas legyen a játék. A vetélkedő idején Fazakas Ferenc KRISZ alelnök is megérkezett, megtisztelve jelenlétével a rendezvényt.

Egy rövidebb szusszanás után következett a tavaly óta bevezetett különdíjas játék. Itt a csapatok elölről kezdhették a pontvadászatot egy külön díjért, de ebben a játékban csak egy győztes lehetett. Itt már nem tesztelés, hanem játékosabb formájú vetélkedés zajlott. Először a 40 pontos játszmában (a 40 milliós játszma TV műsor mintájára készült) mérhették össze a tudásukat az ifjak, majd egy keresztrejtvényt kellett megoldjanak, s végül a meglepetés játékban párbajra került sor, ahol egymást kínozhatták a csapatok kemény kérdéseikkel. A különdíjas játékok kérdéseit Jakó Sándor és Oroszi Kálmán tiszteletesek követték el az ifjak ellen.

Egy kis csúszással ebéd következett, ahol finom töltött káposztát szolgáltak fel az asszonyok és a jankafalvi ikések.

Ebéd után az eredményhirdetés következett. A különdíjas játékot Érszőlős csapat nyerte 95 ponttal, így övék lett a 4 db, értékes Honfoglaló nevű társasjáték, hogy otthon is tudják folytatni a játékot és a vetélkedést. A fő vetélkedőn pedig Magyarkéc (Csokmai Hajnalka, Pop Tímea, Oláh Ferenc Krisztián, Zsisku Gabriella) 46,10 ponntal immár negyedszer győzedelmeskedett (az elérhető 50 pontból), második Érszőlős (Dolhai Brigitta, Erdei Virág, Veres Bianka, Veszprémi Boglárka) lett 42,65 ponttal és a harmadik helyen Kraszna (Nagy Levente, Boldizsár Heidi, Szígyártó Tímea, Dimény Eszter) csapata végzett. El kell mondani, hogy minden csapat nagyon jól teljesített, néhány pont, vagy tized döntött csak a helyezésekről, mindenki nagyon komolyan felkészült.

I. hely: Magyarkéc

II. hely: Érszőlős

III. hely: Kraszna

Az első három csapat értékes könyvjutalmat, s Kánya Zsolt által felajánlott KRISZ pólókat kapott az okleveleken kívül, de senki nem ment el üres kézzel, hiszen egy Bibliaolvasó Kalauz és egy Parker golyóstoll, s természetesen egy oklevél mindenkinek járt.

Az i-re a pontot a Kolozsvárról érkezett Pont keresztyén együttes felemelő, lendületes koncertje tette fel, akik az egész napos rendezvényt zárták fellépésükkel. Sikerük mércéje lehet az is, hogy a közönség felállva tapsolta meg őket.

Köszönet illeti a rendezvény fő támogatóját a Bihar Megyei Tanács RMDSZ frakcióját, a KRISZ-t (Királyhágómelléki Református Ifjak Szövetsége), a Kécenlét Egyesületet és az Érmelléki Esperesi Hivatalt.

Egy nagyszerű vetélkedő, egy nagyszerű nap volt ez, ahol az ifjak nemcsak bibliai tudásukban merülhettek el, hanem lelkiekben is gazdagodhattak, s Partium szegleteiből is összegyűlve találkozhattak és barátkozhattak egymással. Jankafalva életében pedig elmondhatjuk mérföldkő volt ez a rendezvény, mint ahogy azt is, ami e kicsiny templom szószékére is fel van vésve Soli Deo Gloria - Egyedül Istené a dicsőség.

Jakó Sándor
jankafalvi lelkipásztor
ifjúsági előadó

Egyházkerületi Bibliaismereti Vetélkedő 2011 (fotók)

2011-11-22T14:01:00.005+02:00

Tekintse meg fotóalbumunkat!

Egyházmegyei Bibliavetélkedő 2011 (fotók)

2011-11-22T14:01:00.004+02:00

Tekintse meg fotóalbumunkat!

Isten hangszerei Bihardiószegen (Biharország)

2011-11-22T13:17:00.002+02:00

Isten hangszerei Bihardiószegen

Biharország
D. Mészáros Elek
2011/11/22

Kettős ünnepet ült vasárnap a bihardiószegi reformátusság, hálaadó istentisztelet keretében újraavatták a templom 160 esztendős orgonáját, azt követően pedig a Diakóniai Központ udvarán felállított harangláb felavatására került sor.

Ghitea Angéla kántor ujjai alatt mintha megtáltosodott volna a diószegi református istenháza 1851-ben készült orgonája, mélyen búgó zsoltárhangok csapódtak az ablakkereteknek. Az igehirdető tépei (Magyarország) vendégpásztor, Oláh Attila is az istendicsőítés eme magas formájáról beszélt a 33. zsoltárból kiemelt rész üzenetét követve. A zene természetfeletti hatalom, erről tanúskodik a Szentírás is – Józsué kürtjének szavára leomlottak a bevehetetlennek vélt Jerikó falai, Saul elborult lelkét Dávid hárfaszóval gyógyítgatta – emlékeztetett a lelkipásztor. Majd az orgonaépíttető diószegiekre emlékezett, akiknek a forradalom és szabadságharc leverését követő nehéz időkben volt elég erejük hangszert emeltetniük. „Tették mindezt egy olyan korban, amikor csak félve, virágnyelven volt ildomos beszélni, de az új orgona akkor is zengte fohászaikat: Isten, áldd meg a magyart” – hangzott a szószék magasából.

Az igehirdetést követően Ghitea Angéla tanár-kántor nyújtott átfogó betekintést az orgonatörténetbe. Mint mondta, a hangszer kezdetleges formája az ókori víziorgona vagy hidraulisz volt, amit elsőként a Kr. e. III., II. században az alexandriai Ktészibosz készített el. Az egyetlen ilyen megmaradt hangszert Budapesten őrzik. Egyházi hangszerként eleinte sok vitát keltett, épp a reformátusok voltak a legnagyobb ellenzői. Kálvin például semmiféle hangszeres zenét nem engedélyezett az egyházi alkalmakon, még az énekkari szolgálatot is elvetette. Az 1567-es zsinat egyértelműen megtiltotta az orgonahasználatot. Erdélyben először a 17 század végén Nagyenyeden építettek orgonát a pontos éneklés elősegítése címén.

A bihardiószegi orgona Ungi Márton lelkész idejében épült, Kis István főbíró kezdeményezte egy orgonaalap létrehozását a költségek fedezésére. A munkával Besnyő Ferenc nagyváradi orgonaépítőt bízták meg. Az idők során a hangszert több károsodás érte, az első világháborúban a homlokzati ónsípokat vitték el, a második világégés során repesztalálatot kapott. Legutóbb 2001-ben javította Molnár József. Mindemellett a diószegi orgonát nem építették át, ez emeli műemlék értékét.

Gellért Gyula helyi lelkipásztor köszöntő, áldásmondó szavai után Molnár Dániel két Liszt-művet játszott az újraavatott hangszeren. Az Asók István Vegyeskórus és az ifjúsági furulyacsoport is szolgált az istentiszteleten. A magyarországi Nagy Csaba tárogatóművész is bizonyította virtuozitását, sőt az elhangzott dalok mellé történeti adalékkal is szolgált.

A Diakóniai Központ előtt felállított harangláb avatóján is sokan voltak, noha a kinti csípős hidegre még a szél is ráerősített. Gellért tiszteletes a haranglábemelést az egyházépítés egyik fontos momentumaként határozta meg. „Ha pedig egyházat építünk, akkor nemzetet gazdagítunk. A harang Isten hangszere, az egyház édesanyai szava. Időharang, mely összeköt múltat, jelent és jövőt” – hangsúlyozta a lelkipásztor.

A harangláb vasbeton talpú, négyoszlopos, nyitott oldalú, bádoglemezzel fedett faépítmény, csúcsát gömb és csillag díszíti. Magassága nyolc méter, a benne lakó 50 kg-os harangot a gachnangi (Svájc) gyülekezet adományozta. Kis táblán bibliai sor olvasható rajta: „A szeretet épít.” A haranglábat Gellért Huba műépítész tervezte, a kivitelezést Kiss Gábor kőművesre, Z. Nagy Sándor géplakatosra, Kovács István, id. Bíró Gyula, Tollódi Imre ácsokra és Pongor Sándor bádogosmesterre bízták. A népi építészeti kultúránk megőrzését szolgáló építmény diakóniai napokon, minden hónap első csütörtökén hívja istentiszteletre a híveket.

A gyülekezeti kórus és a tárogatójáték meghallgatása után Gellért Gyula, Oláh Attila és Jakó Sándor Zsigmond lelkipásztorok áldást mondtak a haranglábra, majd az egybegyűltek közösen elénekelték a Szózatot. A megkondított harang szépen csengett a hideget szóró délutánban, égiek és földiek találkoztak a bim-bamokban.

KREK-vetélkedőt tartottak Jankafalván

2011-11-22T10:29:00.002+02:00

KREK-vetélkedőt tartottak Jankafalván

erdon.ro
Rencz Csaba
2011.11.22

Bihar megye – Az elmúlt szombaton Jankafalva református közössége volt a házigazdája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) V. Bibliaismereti Vetélkedője döntőjének.

A Bihardiószeg községhez tartozó Jankafalva volt a helyszíne az elmúlt évben a KREK-szintű bibliaismereti vetélkedő érmelléki elődöntőjének, és most nem csak az egyházközség, de az egész falu életében nagy eseménynek számított, hogy a kerületi döntőnek adhattak otthont. Erre összesen tíz, egyenként négy fős csapat érkezett egy-egy kísérővel kilenc egyházmegyéből: Arad-Mosócz (Aradi Egyházmegye), Érszőlős és Magyarkéc (Érmelléki Egym.), Mikola (Szatmári Egym.), Kraszna (Szilágysomlyói Egym.), Tasnádszarvad (Nagykárolyi Egym.), Mezőbaj (Bihari Egym.), Hosszúmező (Nagybányai Egym.), Zilah-Fenyves (Zilahi Egym.), Temesvár-Belváros Temesi Egym.). Idén először alkalmazták azt a szabályt, hogy az előző évi győztes automatikus résztvevője a következő évi döntőnek, és abban az esetben, ha saját egyházmegyéjében újra győzne, akkor onnan a második is jelen lehet – ezért képviselték ketten a házigazda, Érmellléki Egyházmegyét.

Több fordulós verseny

A verseny előtt Kánya Zsolt Attila, a Királyhágómelléki Református Ifjak Szövetségének (KRISZ) elnöke tartott áhitatot, utána a magyarkéci-érszőlősi-margittai ifjakból összeállt zenész csapat énekeltette meg a résztvevőket, majd az “eligazítás” után kezdődhetett a “pontvadászat”. Ez több fordulóban zajlott. Elsőként az úgynevezett fő vetélkedőn Mike Pál magyarkéci lelkész műsorvezetése mellett a csapatok János apostol leveleiből és evangéliumából Jakó Sándor jankai, Kulcsár Árpád értarcsai és Oroszi Kálmán érseléndi lelkészek által összeállított 20 kérdésre kellett választ adjanak, majd rövid szünet után újabb 20-ra. Ugyancsak idén bevezetett újítás volt, hogy az esetleges tévedések elkerülésére a válaszokat előbb egy öt, majd egy két főből álló zsűri is ellenőrizte. Újabb szünet után – már a házigazda Jakó Sándor tiszteletes vezetésével egy újabb, különdíjas játék kezdődött, amit minden csapat a nulláról indulva vívott meg. Ez is több részből állt: egy 40 pontos játszmából, majd egy keresztrejtvény megfejtéséből, végül pedig egy párbajból, ahol egymásnak feltett kérdésekkel gyötörhették egymást az ellenfelek.

Újra Magyarkéc

Akár csak a reggeliről, illetve a szünetekben felszolgált uzsonnáról, úgy az ebédről is a vendéglátó gyülekezet Árva Bethlen Kata Nőszövetség tagjai gondoskodtak, munkájukat az IKE-tagok segítették. Mivel a csapatok nagyon jól teljesítettek, a zsűrinek azért is nehéz dolga volt, mert a végelszámolásnál csak néhány pont, esetenként tized pont döntött. Az ebéd utáni eredményhírdetésen aztán kiderült, hogy a különdíjas játékot az érszőlősi csapat nyerte. Aztán pedig – hogy ez érmellékiek öröme teljes legyen – a fő játékot a harmadik helyezett krasznai és a második érszőlősi előtt újra a magyarkéciek nyerték meg, az eddigi öt alkalommal negyedszer, egyszersmind már most biztosítva helyüket a jövő évi döntőben, az új szabály értelmében.

Mindenkinek járt jutalom

Minden résztvevőnek járt oklevél, golyóstoll, Bibliaolvasó Kalauz, ezen felül az első három gárdának könyvjutalom, és erre az alkalomra készítetett KRISZ-póló is. Az i-re, vagyis az egész napos eseménysorozatra a pontot a kolozsvári Pont együttes koncertje tette fel. A jankafalvi gyülekezet, de az egész falu életében emlékezetes esemény megszervezését támogatta a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-frakciója, a KRISZ, a Kécenlét Egyesület, az Érmelléki Esperesi Hivatal, és persze a házigazda egyházközség.

Jankafalvi templom (video)

2011-11-15T19:57:00.002+02:00

Idősek-betegek vasárnapja Poklostelken és Papfalván

2011-11-15T15:11:00.003+02:00

Isten igéjének fényében próbáltunk jobban odafigyelni a korosodó és beteg testvéreinkre: Poklostelek és Papfalva október 2-án szervezte meg az idősek-betegek vasárnapját.

„Vénségetekig ugyanaz maradok, ősz korotokig én hordozlak! Én alkottalak, én viszlek, én hordozlak, én mentelek meg.” – hallgatták az Ézs. 46,4 alapján Isten igéjét a poklostelkiek. Hogyan látja a mi változatlan szeretetű Urunk az idős, beteg testvéreinket, és miként viszonyul hozzájuk? Isten nem azért szeret, mert öregek vagy betegek vagyunk, hanem akkor is szeret és minden időben. Mennyei Atyánk ugyanaz marad születésünktől ősz korunkig: Ő hordoz és Ő ment meg bennünket. – A vallásórás és konfirmandus gyerekek versekkel, énekekkel kedveskedtek idős-beteg testvéreinknek, akik közül néhányan imádságokat és igei gondolatokat olvastak fel. A három tucatnyi résztvevő mindenike egy szál virágot és az aznapi alapigét tartalmazó bibliajelzőt kapott ajándékba.

Papfalván a templomban megjelentek Ábrám történetét hallgatták, aki 75 évesen indult el Háránból, apjának házából idegen földre. Nem a vagyonszerzés motiválta: az Úr szavára indult el szülőföldjéről; az Isten országát és az ő igazságát keresvén azonban anyagi áldások is megadattak néki. A gyermektelen férfi Isten ígéretére támaszkodott: „Nagy néppé teszlek, és megáldalak, ... és áldás leszel.” (1Móz. 12,2.) 100 éves koráig várnia kellett, hogy Izsák az Úr ígérete szerint megszülessen. Tudunk-e türelemmel, kitartóan imádkozni, hogy Isten ígéretei beteljesedjenek rajtunk? Merjünk mi is Megtartó Urunkra támaszkodni! – Istentiszteletünk után asszony testvéreink jóvoltából néhány szívhez szóló költeményt hallgathatott meg a gyülekezet, és mindenki 1-1 ez alkalomra nyomtatott könyvjelzőt vihetett haza, sőt az otthon maradt idős és beteg testvéreknek is jutott belőle. Gyengén látó testvéreink a „nagy betűs” Bibliák egyes köteteire iratkoztak fel, és azóta kb. egy tucatnyian olvassák is otthonaikban Isten gyógyító, megelevenítő igéjét. Találkozónkat szeretetvendégséggel zártuk.

Isten áldja, erősítse és gyógyítsa minden idős és beteg testvérünket, nekünk pedig adjon Krisztus szerint való, együttérző odafigyelést rájuk!

Erősné Joó Enikő (Poklostelek)
és
Erős-Joó Béla (Papfalva)

50. házassági évforduló Poklostelken

2011-11-15T15:08:00.001+02:00

Rendhagyó istentiszteletre került sor 2011. október 23-án a poklostelki református templomban. Gyülekezetünkben két házaspár, Mészáros Jenő és felesége, Mészáros Irén, illetve id. Veres Sándor és neje, Veres Ilona Urunk kegyelméből az 50. házassági évfordulóját ünnepelte. Évek óta gyakorlat Poklostelken, hogy hálaadó istentiszteletre gyűlnek össze azok a házaspárok, akik kerek évfordulót ünnepelnek; így e jubileumi alkalom egyben az egész gyülekezet ünnepe is volt. Örömünkben Tripó István polgármester úr is osztozott.

A 46. zsoltár szavain keresztül elcsendesedésre hívott minket Isten; ráébresztett, hogy egyedül Ő életünk oltalma, erőssége, „mindig biztos segítség a nyomorúságban” – ahogyan azt az ünnepelt házaspárok is megtapasztalhatták a hosszú évtizedek alatt. „A szeretet soha el nem fogy” (1Kor. 13,8). A fél évszázados házasság Isten múlhatatlan szeretetét mutatja az ünnepeltek iránt, amelyből az ő szeretetük is táplálkozott.

A házassági jubileum megáldása az ágendás könyv szerint történt: az ünnepelt házaspárok az úrasztalánál egymás kezét megfogva, mint 50 évvel ezelőtt, kérdésekre válaszolva tettek bizonyságot Istennek az ő életükben is megmutatott gondviseléséről és egymás iránti hűségükről, szeretetükről. Az aranylakodalmasokat ugyanilyen színű emléklappal és 1-1 csokor virággal ajándékozta meg a gyülekezet.

Isten további áldását kívánjuk az ünnepelteknek és családjuknak, a gyülekezet közösségében!

Erős-Joó Enikő
poklostelki lelkipásztor

160 éves a bihardiószegi református orgona

2011-11-11T09:58:00.002+02:00

ORGONA, A HANGSZEREK KIRÁLYNŐJE

… ez jut eszébe mindenkinek, ha meghallja azt, hogy orgona. Ez a hangszer méltán vívta ki magának ezt a jelzőt. Hiszen hangzásával nem vetekedik egy hangszer sem. Mitől ez az egyedi hangzás? Lássunk egy kis ismertetőt az orgona működéséről.

Képzeljünk el egy zenekart. Sok zenész különböző hangszeren együtt játszik a karmester irányításával. Az orgonánál a karmester maga az orgonista, a különböző hangszerek pedig az orgonában levő sípsorok. A regiszterek segítségével ki lehet választani, hogy éppen melyik „hangszeren” szeretnénk játszani. Kihúzzuk azt a regisztert például, hogy fuvola, és az orgona fuvolahangon szólal meg. De kedvünk szerint válogathatunk az orgona sípsoraiból, kihúzhatjuk a trombitát, fagottot, vagy akár a gambát. Vagy ezeket egyszerre, s máris kész saját „zenekarunk”.

Az orgonában sípok vannak, ezek adják a hangot. A sípok megszólalásához levegő kell. Apáink, nagyapáink gyerekkorukban rendszeresen ott álltak az orgona mellett és taposták a nagy fújtatókat, ami a levegőt biztosította az orgona számára. Ma ez már elektromosan működik. A motor a szélládába juttatja a levegőt, innen a levegő a sípokhoz egy szeleprendszeren keresztül jut el. A szelepek biztosítják, hogy mindig az orgonaművész által kívánt sípok szóljanak. A motor, a szélláda, a szeleprendszer és a sípok az orgonaszekrényben helyezkednek el.

I. Ismerjük meg az orgona rövid történetét.

A legrégibb orgonának nevezhető hangszer az ókori víziorgona, a hidraulisz, melyet Kr. e. 3-2 században az alexandriai Ktészibosz készített. Ez egy vízbe állított búvárharangból állt, melynek belsejében összepréselődött a levegő. Ez, kivezetve, kezdetleges billentyűzet segítségével néhány sípot szólaltatott meg. Az ókori világ egyetlen megmaradt orgonáját a budapesti Aquincum-múzeumban őrzik. A 4. századtól a viziorgona helyét átveszi a csak levegővel működő orgona. A víziorgona vagy hidraulisz minden bizonnyal a legkorábbi hangszer, amelyen billentyűzet segítségével lehetett játszani.

Bár az őskeresztényeknek nem volt szükségük orgonára, és az egyházatyák is még sokáig idegenkedtek tőle, sőt a keleti ortodox egyházak a mai napig nem használják énekeik kíséretére az orgonát. Akkor hogy került be mégis az orgona a templomba?

Szigeti Kilián így ír erről:

"Az ókori görög-római birodalomban az orgona részben szórakoztató hangszer volt, részben a császári bevonulások kísérő hangszere. Bár világi jellegű hangszer volt, de ha a császár egyházi szertartáson működött közre, vagy vonult be, az orgona akkor is felhangzott. Így része lett a császári szertartásoknak. Mivel pedig a császári udvar rituális szokásai fokozatosan átmentek a liturgiába, (tömjénezés, fáklya-gyertya, ruhák, vonulások, trónusok, stb.) így az orgona is lassan rituális hangszer lett. Rómában ez igen nagy valószínűség szerint Vitalianus pápa (657-672) idején történt meg."

A mai orgona kialakulása és elterjedése Európában csak a 15. században következett be, amikor minden nagyobb település templomának már volt orgonája.

Erdélyben a 17.-dik században az orgona istentiszteleti használata még nem volt egyértelmű. Minden felekezeten belül voltak támogatói és ellenzői is. A legmerevebben éppen a református egyház zárkózott el az orgona istentiszteleti használata elől. Kálvin semmiféle hangszeres zenét nem alkalmazott az istentiszteleti alkalmakon. Elutasította az énekkart, zenekart és az orgona használatát is. Az 1567-es zsinat tiltotta az orgona használatát. A 17. század végén Nagyenyed vezette be a pontos éneklés elősegítésére az orgonát. Fél évszázadnak kellet eltelnie, hogy a zsinati határozatok ellenére 1753-ban a Sepsiszentgyörgyi Református Egyházközség orgonát építessen magának, amely hatására egyre több református templomba építettek orgonát.

II. A 160 éves diószegi orgona

A diószegi orgona építésének évében Ungi Márton (1820-1862) volt a diószegi egyház lelkésze. 1850. január 26-án Kis István főbíró felhívásban biztatta az egyháztagokat, aláírásra szólította fel őket egy létesítendő orgonaalap adakozására. Napokon belül döntés született, ezt február 2-án az egyháztanács jóváhagyta, s február 25-én sikerült egyességet kötni Besnyő Ferenc nagyváradi orgonaépítővel az orgonaépítés tárgyában. A szerződés szerint az orgona 10 változatú, 561 sipja lesz és pedálbillentyűzete. Ára 924 osztrák értékű forint, ehhez még 42 osztrák értékű forintot csatoltak az aranyozásért. Az orgona összesen (minden munkálatot egybevéve) 1155 osztrák értékű forintba került. A költségek fedezésében az egyház egészen az önkéntes ajánlatokra és az aláírások kötelező voltára támaszkodott.

Az első világháborúban elvitték minden templomi orgona homlokzati ón sípjait, ez alól nem volt kivétel a diószegi református egyház orgonája sem. Ezen sípok pótlása és az orgona javítása 1924-ben történt, melyről az orgona játszóasztalának fedelén található írás tanúskodik. A hiányzó homlokzati ón sípokat cinklemezből készült sípokkal pótolták. A javítás 27500 lejbe került. A második világháborúban repesztalálatok érték a mennyezetet és az orgonát, beázások is történtek. 1959-ben Szabó Gyula László nagyváradi orgonaépítő javította az orgonát. A költséget a presbitérium vállalta.

Az orgona mechanikus gépezetes traktúrájú, csuszkarendszerű. A manuál és pedálmű elkülönítve a szekrény két részében található (szélső tornyok). Az emeletes fújtató a két mű közé lett beépítve. Az orgona homlokzata tükrözi a kor ízlését, szimmetrikus sípelrendezéssel, négy mezőre osztva. A nagyobbak közül csak az egyikben vannak szóló sípok. Játszóasztala a homlokzat előtt lett beépítve a karzat mellvédjébe.

Nagyon sok orgonát átépítettek. A bihardiószegi azok közé tartozik, mely eredeti állapotában van. Ez – manufakturális jellege mellett – emeli az orgona műemlék értékét.

2000-ben a karzat oszlopai megsüllyedtek, ez azzal fenyegetett, hogy összedőlnek és megsemmisítik a hangszert. Az orgonát le kellett bontani. A javítás során egy belső szabályozó szerkezet épült bele, mely könnyíti az orgona beállítását. Cserélték és felújították a huzaltartó fésűket, melyek még könnyebbé teszik a billentyűk járását. A játszóasztal billentyűzetén visszaállították az eredeti faborítást, mellyel 1851-ben épült az orgona. Mechanikus meghajtása villanymotorral történik. A baloldali és a középső mező sípjai szólósípok, a többi disz síp. Utolsó javítása 2001- ben történt, Molnár József munkája. Műszaki állapota kitűnő.

Orgonánk 160 éves. Mi, diószegi reformátusok legyünk büszkék műemlék orgonánkra és adjunk hálát a mindenható Istennek, hogy vasárnapról - vasárnapra dicsérhetjük Urunkat e csodálatos hangszer kíséretében.

Ghitea Angéla
tanár-kántor

és

Molnár József
mérnök-orgonaépítő

A bihardiószegi harangláb

2011-11-11T09:53:00.004+02:00

Új harangláb a Bihardiószegi Református Egyházközség Diakóniai Központjának udvarán

E monumentális harangláb építésének célja a harang minél magasabban való működtetése. Ezt a célt a három fő szerkezeti tartóelem – a talp, az oszlopok és a merevítők rendszerének – összekapcsolásával ácsmestereink célszerűen megoldották. A harang az építmény függőleges tengelyébe – koszorúgerendázatra – van felszerelve. E harang hangja diakóniai napokon, minden hónap első csütörtökén istentiszteletre hív.

Ez a harangláb négy oszlopos, vasbeton talpas, nyitott oldalú, cinezett bádoglemezzel fedett, vízcsendesítős, illetve vízvetítő eresszel ellátott, gömb és csillag csúcsdísszel ékesített.

Haranglábunk három részből áll, jól elkülönülő, de felfelé szépen egymásba kapcsolódó térbeli tartóelemekből/alkotórészekből készült:

1. négyszögű vasbeton talpas alépítmény,
2. négyoszlopos harangláb törzs,
3. a haranglábat fedő tetősüveg, sisak.

E harangláb terv alapján készült, pontosan betartva annak méreteit. Alapterülete szabályos négyszög. Magassága 7 méter, a csúcsdíszekkel összesen 8 méter.

A vasbeton alapba négy sínvasat tettünk. Kiálló részükhöz csavaroztuk a négy tölgyfából készült tartó oszlopot, melyeket Sólyomkővárról hoztunk.

A haranglábat a következő ácsszerkezeti elemek alkotják: andráskeresztek, könyökfák/könyöktámaszok (ezek támasztó és merevítő gerendák, átkötők) és dúcok (ezek a függőleges oszlopok és a vízszintes gerendázatok között beépítve a sarokmerevséget növelik). A faszerkezetek tölgyfából, a koszorúgerendázat akácfából és a tető fenyőfából készült. A harangláb-építmény alapjába és szerkezetébe felhasználtunk betonvasat, vasúti sínt, lapos vaspántokat, és gömbölyű vasból anyáscsavarral készült „kötőelemet” is.

Általános szerkezeti jellegzetessége e harangtartó építménynek az, hogy a harang – a nyitott harangház – felett a négyoldalú tetősüvegben és egyben az épület függőleges tengelyében, mint legfőbb irányadó elem a császárfa, vagy vezérfa/őrfa áll.

A harangláb tetősüvegét cinezett lemezzel befedtük. E sima bádogtető az időjárásnak, az esetleges tűzvésznek, netalán a rovarkárnak jobban ellenáll, mint a fazsindely, a cserép, vagy az amerikai pala.

A magas süvegcsúcs végén a vezérfa/császárfa/őrfa csúcsán gömb (földgömb) és térbeli csillag áll.

Az ácsszerkezet és a bádogozás a szakma legfelsőbb művészi forma alapján készült.

Ez egy rendkívüli sikeres építészeti ács- és bádogos munka, mivel a szerkezet és a forma tökéletes összhangot képez. Ezért szép és népi építészeti kultúrtörténetünk megőrzését is szolgálja.

E harangláb egy érmelléki faépítészeti remekmű. Az egyetlen érmelléki négyoszlopos, nyitott harangláb. Ezzel a páratlan építménnyel gazdagabb lett az Érmellék és a Partium.

Ez a hely itt a Bihardiószegi Református Egyház Diakóniai Központjának udvarán a Kárpát-medencei haranglábak gyönyörű láncolatában zarándokhely lesz, mert haranglábunk hagyományos, eredeti népi építészeti értékjegyeket hordoz.

A szépen szóló, gyönyörű 50 kg-os harangot ajándékba kaptuk a gachnangi (Svájc) gyülekezettől.

A harangláb tervét Gellért Huba műépítész készítette. Mestereink igényes és pontos szakmunkát végeztek: Kiss Gábor kőműves, Z. Nagy Sándor géplakatos, Kovács István, id. Bíró Gyula, Tallódi Imre ácsok és Pongor Sándor bádogosmester.

Isten áldása legyen a harang készítőjén, ajándékozóin, a tervezőn, mestereink és családjuk életén, valamint a jókedvű adakozó és segítő egyháztagjaink életén.

A szeretet épít! (1 Kor 8,1/c).

Gellért Gyula
bihardiószegi lelkipásztor

Reformációra emlékeztek Szalacson

2011-11-11T09:49:00.002+02:00

Lelkes vallásórásaink önként vállalt szavalatai tették emlékezetesebbé az idei ünnepünket. Szokás szerint úrvacsoraosztás napján, délután tartatott meg a műsoros istentisztelet, melyen Sós Barbara, Barabás Boglárka, Farkas Tamás, Nagy Zsombor, Zsigó Zsolt (hátsó sor, balról indulva), valamint Kisded Krisztina, Balaskó Olivér, Nagy Csongor (első sor, szintén balról kezdve) meglepően színvonalas szavalatai tették örvendezővé lelkünket. Áldassék érte a teremtő és újjáteremtő Isten!

Szabó Zsolt
szalacsi lelkipásztor

Jótékonysági hangverseny volt Hegyközszentmiklóson (fotók)

2011-11-03T21:20:00.005+02:00

fotó: Orosz Otília Valéria

Jótékonysági hangverseny volt Hegyközszentmiklóson

2011-11-03T20:33:00.001+02:00

Jótékonysági hangverseny volt Hegyközszentmiklóson

Teljes képernyős nézet

Orgonakoncert volt Hegyközszentmiklóson

2011-11-03T20:27:00.001+02:00

Orgonakoncert volt Hegyközszentmiklóson

erdon.ro
Rencz Csaba
2011.11.3

Bihar megye – Az Érmelléki Református Egyházmegye Diakóniai Alapítványa (ÉRDA) második alkalommal, ezúttal Hegyközszentmiklóson szervezett koncertet. Az apropót Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója adta.

Október utolsó vasárnapjának délutánján a hegyközszentmiklósi templom harangjai nem csak a helyieket, de az Érmelléki Egyházmegye minden gyülekezetének tagjait hívogatták: vegyenek részt a Liszt Ferenc műveiből az Érmelléken élők számára elnevezésű orgonakoncerten. Érkeztek is szép számmal a zene, az orgonamuzsika és Liszt művészetének kedvelői. Bár néhány hely üresen maradt, a szervezők nem ezek miatt búslakodtak, hanem a résztvevőknek örültek. Árus László házigazda lelkipásztor köszöntő szavai után Bara László nagykágyai lelkész, egyházmegyei főjegyző igei szolgálata következett, aki Pál apostolnak a Thesszalonikabeliekhez írott levele alapján hangsúlyozta: fontos a gyengék erősítése és a tétlenkedők megintése.

A diakónia fontossága

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviseletében Vinczéné Pálfi Judit egyházkerületi missziói előadó tanácsos néhány szóban összefoglalta miért fontos a diakónia, miért kell az egyházaknak a diakóniai szolgálatokat felvállalniuk. Kiemelte: a hitből jó cselekedetek kell fakadjanak, és fontos, hogy mi is jót cselekedjünk. Ezt követően Balogh Anikó, az ÉRDA diakónusa ismertette, hogy milyen tevékenységeket végez az alapítványon belül. Elmondta, hogy közel 150 család van jelenleg nyilvántartásban, de ez a szám is folyamatosan változik. A célcsoport a hátrányos helyzetű nagycsaládosok, és a fogyatékkal élők, illetve családjaik. Nemrég indították be a baba-mama kört Székelyhídon, melynek célja a nők, az édesanyák, és ezáltal a családok erősítése. Tervei között szerepel tevékenységeit kiterjeszteni az idősek irányába is.

Hatvan perces koncert

A családok látogatása és támogatása mellett zajlik a szociális ügyintézés, egészségügyi intézményekkel tartva a kapcsolatot próbál segíteni egyes családtagoknak, hogy rendezzék az egészségügyi állapotukat. Emellett nem elhanyagolható a családok lelki támogatása sem, hisz „Krisztus gondviselő szeretete sok sebet be tud gyógyítani”. Beszélt a nehézségekről is, melyekkel nap mint nap találkozik. Ezután került sor a hangversenyre, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából. Bár a templomban kicsit hűvös volt, a hallgatóság lelkiekben felmelegedett Kristófi János Zsigmond nagyváradi orgonaművész orgonajátékát hallgatva. A hatvan perces műsorban felcsendült többek között az Introitus; a Desz-dúr Consolation; A magyarok Istene (Ungarns Gott); a Preludium; a Choral „Nun danket alle Gott…”; az Offertorium; a Tu es Petrus; az Excelsior; és a B-A-C-H prelúdium és fúga is. A darabok között a művész szólt a művekről, betekintést nyerhettünk Liszt Ferenc életébe is.

Köszönet a segítőknek

Az este szeretetvendégséggel zárult, amit a helybeli művelődési házban tartottak. A szervezők ezúton is köszönetet mondanak segítőiknek, az asztalokra került finomságokért az éradonyi és hegyközszentmiklósi gyülekezeti tagokat. A rendezvényt támogatta a Balassi Intézet, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, továbbá a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

Orgonakoncert Szentmiklóson

2011-11-03T10:17:00.000+02:00

Orgonakoncert Szentmiklóson

Biharország
D. Mészáros Elek
2011/11/01

A falubelieken kívül a környező településekről, sőt Nagyváradról és Debrecenből is érkeztek érdeklődők vasárnap kora este Hegyközszentmiklós református templomába az Érmelléki Református Diakóniai Alapítvány (ÉRDA) szervezte orgonakoncertre, amelyen Kristófi János Zsigmond volt a Liszt-művek megszólaltatója. A rendezvény létrejöttét két magyarországi minisztérium (nemzeti erőforrások meg a közigazgatási és igazságügyi), valamint a Balassi Intézet támogatta.

Bara László nagykágyai lelkipásztor, az Érmelléki Református Egyházmegye főjegyzője igehirdetése után házigazdaként Árus László Csongor köszöntötte a megjelenteket, majd Vinczéné Pálfi Judit, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület missziói előadótanácsosa ecsetelte a diakóniai szolgálat fontosságát. Balogh Anikó, az ÉRDA diakónusa szólt az 1998-ban életre hívott alapítvány tevékenységéről, amely 33 egyházközségben látja el feladatát.

Ezután csendült fel a 99 éves templomi orgona, Kristófi játékával messzi világokba, korokba röppentette a lelket, az érzelmekkel, mondanivalóval telített Liszt-művek elevenné váltak. Az előadó szólt a zeneművek keletkezésének hátteréről is. A koncert végén spontán módon tört fel a taps padsorokban.

Bocskaira emlékeztek Érmihályfalván

2011-11-03T09:40:00.000+02:00

Bocskaira emlékeztek Érmihályfalván

Teljes képernyős nézet

Érmihályfalva: Bocskai tisztelete a reformáció emlékünnepén

2011-11-01T20:09:00.002+02:00

Bocskai tisztelete a reformáció emlékünnepén

erdon.ro
Rencz Csaba
2011.11.1

Bihar megye – Ünnepi istentiszteletet, illetve Bocsaki István fejedelem szobránál koszorúzási ünnepséget tartottak a Reformáció Emlékünnepén Érmihályfalván.

“Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban” – a 46. Zsoltár éneklésével kezdődött a Reformáció Emléknapi ünnepség az érmihályfalvi Bocskai-szobor előtt, ahol Kovács Zoltán polgármester, főgondnok idézte fel a reformációt védő fejedelem alakját. Elsőként a helyi református egyházközség óvodásaihoz és kisiskolásaihoz szólva arról beszélt, hogy “ennek a bácsinak” nem érdemtelenül áll szobra a főtéren, hiszen nagy politikus, és egyházát szerető magyar ember volt. Aztán idézett a fejedelem végrendeletéből, mintegy annak bizonyítékául, hogy előrelátó politikusként törekedett a nemzet megtartására: “…igazán és jó lelkiesmérettel meghagyom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak…”

Gyerekek is koszorúztak

Bocskai felismerte, hogy a politikum veszélyezteti a nemzetet és a vallásszabadságot – ezek védelmére nem vallásháború, hanem a nemzet önvédelmi harca bontakozott ki, fejtette ki a főgondnok, hozzátéve: a fejedelem érdeme, hogy két nagyhatalom között megtartotta az országot. Balázsné Kiss Csilla úgy vélte, Bocskai “nem új egyházat akart, hanem a meglévőt megtisztítani”, mely elsősorban bibliás hitű családokban él. A továbbiakban az Aranykapu Napközi óvodásai, illetve a Bernáth József iskola kisdiákjai énekeltek, illetve az egybegyűltek a 90. Zsoltárt énekelték el, a szobrot pedig az ovisok, a kisiskolások, a Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ, a Vitézi Rend, és a református egyházközség képviselői koszorúzták meg. A főtéri esemény után istentiszteleten is megemlékeztek a Reformáció Emlékünnepéről.

’56-os megemlékezések Érmihályfalván

2011-10-23T21:50:00.003+03:00

’56-os megemlékezések Érmihályfalván

erdon.ro
Rencz Csaba
2011.10.23

Bihar megye – Több eseményen is megemlékeztek Érmihályfalván az 1956-os forradalomról, illetve annak helyi és érmelléki vonatkozásairól, áldozatairól.

Péntek délután a református egyházközség és a Zelk Zoltán iskola közös szervezésében a gyülekezet termében főként diákokból álló hallgatóság előtt Emődy Dániel, a debreceni Pro Patria Alapítvány elnöke, Török László, a Szabadságra Vágyó Ifjak Szövetségének egykori tagja, Balázsné Kiss Csilla lelkipásztor, és Varga Róbert történelemtanár tartott előadást.

Koszorúzás

A vasárnap délelőtti istentisztelet keretében is felidézte emlékeit Török László, majd megkoszorúzták a templom külső falán lévő Sass Kálmán-emléktáblát, illetve a templomkertben lévő ’56-os emlékjelet. Délután a Széchenyi téri ’56-os emlékműnél tartottak megemlékezést, ennek részleteire visszatérünk.

A mihályfalvi Bernáth-iskola diákjai Kalotaszegen

2011-10-18T22:17:00.000+03:00

A mihályfalvi Bernáth-iskola diákjai Kalotaszegen

Magyarkéc ismét győzött

2011-10-18T21:58:00.000+03:00

Magyarkéc ismét győzött

Új református lelkipásztor Kiskerekiben (Biharország)

2011-10-11T16:18:00.002+03:00

Új református lelkipásztor Kiskerekiben

Biharország
D. Mészáros Elek
2011/10/11

Közel három és fél évtizedes szolgálat után vonult nyugdíjba Kiskereki református lelkipásztora, Bozsoky Sándor. Szeptember elsejétől pályázati úton PETRUCZ JÁNOSRA testálódott az ottani lelkek ápolása. A 37 esztendős lelkipásztort a vasárnap délelőtti istentisztelet előtt kerestük meg a parókián.

A Nagyváradon született, majd falun nevelkedett papi ember elõbb vallásoktatónak és jogásznak tanult, amit abbahagyott, majd egy sikertelen színi felvételit követõen jelentkezett a kolozsvári protestáns teológiára, amit 2000-ben sikeresen el is végzett. Négyévi nagyváradi segédlelkészkedés után az alig 170 lelket számláló Arad megyei Bélzeréndre került, ahonnan családi okok miatt kényszerült továbblépni. Felesége, Izabella asszony jogot végzett, jelenleg a nagyváradi püspökségen dolgozik, három gyermekük van, a 11 éves Ágnes, a 7 éves Andris, Eszter pedig most töltötte be a 6. esztendõt.

A tiszteletes jelenleg nagyváradi albérletükbõl ingázik a színmagyar, többségében református falu lelki életét ápolni, erõsíteni, aminek elsõdleges oka, hogy a parókia enyhén szólva is lakhatatlan. A tiszteletes fukarkodott a szavakkal a nem várt állapotok láttán, de a látottak magukért beszélnek: dzsungelfilm forgatására alkalmas szõlõskert, megroggyant, vakolatvesztett falak, a rothadt padozatból méternyi magas növényzet sarjad. Azt már azért a papi ember is elismeri, hogy itt nemcsak a lelkipásztor hanyagságáról, de a presbitérium, a gyülekezet gyengeségérõl is szó van. Felméréseket végeztettek a paplak állagát illetõen, és a szakemberek egyöntetû véleménye az volt, hogy érdemesebb egy új parókiát építeni, mintsem a mostanit felújítani. A lelkipásztor és családja számára már egy megfelelõ albérletet is talált a presbitérium az új lakás elkészültéig, aminek költségeit pályázati úton szeretnék elõteremteni, nem terhelve ezzel a gyülekezet tagjait.

A rövid bemutatkozásnak a harang szava vetett véget, templomba szólítottak a bim-bammok. Petrucz tiszteletes a Bírák könyvébõl vett igerész alapján a bátorság szükségszerûségérõl szólt, ami elõfeltétele a közösségért való küzdelemnek. Aki fél, az menjen haza, ez már elhangzott a medianiták elleni harc során is, de ma is csak annak van helyén a szíve, akinek van bátorsága a cselekvésre – mondta a tiszteletes, aki igehirdetésével utalt az aradi vértanúk helytállására is.

Az igehirdetést ünnepi mûsor követte, a helyi iskolások az aradi vértanúkra mutató megemlékezõ mûsorát megelõzõen a falu polgármestere, Nyíri Sándor gyülekezeti fõgondnok szólt a jelenlévõkhöz. A gyászos aradi események kronológiai ismertetése során az elöljáró így sommázott: „Kik érted haltak helyett jobb ma azt mondanunk, kik érted élnek. Mert ma nem csatákban, de egységünkben, összefogással kell megmutatnunk, hogy van erõnk, és vagyunk”. A halk zenei aláfestés mellett egyesével kerültek a megemlékezés gyertyái az aradi áldozatok templomban kihelyezett portréi alá, majd a Kertész Enikõ tanárnõ által felkészített diákok ünnepi mûsora során falakat remegtetõen hangzott a végsõkig mutató megvallás: „mert a haza nem eladó”. A hangulatra rálicitált a gyülekezet a Himnusz eléneklésével.

Október 6-i megemlékezés Kiskerekiben

2011-10-11T16:11:00.000+03:00

Legyünk a haza bátor védelmezői

erdon.ro
2011.10.11

Bihar megye – Megemlékezésnek adott helyet október 9.–én a kiskereki református templom, melyre a délelőtti istentisztelet keretében került sor.

Az ünnepségen az aradi vértanúkra emlékeztek, akik életüket adták a hazáért, a magyarok szabadságáért. Az istentiszteleten Petrucz János lelkész szolgált, majd Nyíri Sándor, Kiskereki község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, felidézve a 162. esztendővel ezelőtt történteket, és buzdította a jelenlevőket, hogy ahogy annak idején nem csak magyar nemzetiségüek harcoltak hazánkért, legalább olyan lendülettel legyünk mi is a haza és a nemzet bátor védelmezői. A megemlékezésre a Kiskereki Általános Iskola egy kis csoportja készült műsorral, a gyerekeket Stretye Erika iskolaigazgatónő, Nyíri Elza tanítónő és Kertész Enikő magyartanárnő készítette fel.

Október 6-i megemlékezés Asszonyvásárán

2011-10-10T21:02:00.004+03:00

Megemlékezés október hatodikáról

Ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek az aradi vértanukra Asszonyvásárán a református templomban.

Az igehirdetés keretében Székely István lelkipásztor Jeremiás próféta siralmai alapján Istenről, mint büntetőről beszélt, hiszen nem tehet másként velünk szemben az elkövetett bűnök miatt, mint hogy megdorgáljon, mert a bűnt nem hagyhatja büntetés nélkül – ígérete szerint. Ha nem így tenne hazugság, volna minden szava. Jöhet bármilyen más világ vagy más rendszer ez így marad a bűnös ember számára addig, míg nem lép rá a Krisztusi útra. Csakis ezen az úton járva kerülhet ki Isten fenyítő ítélete alól. Nemzetünk nagyjai is ezen az úton járva vállalhatták áldozatukat, amint tette ezt az aradi tizenhárom is.

Ünnepi műsor

Az igehirdetés után Nyíri Sándor polgármester úr megemlékező szavaiban rámutatott arra a tényre, hogy bár a vértanuk nem mind magyar származásúak voltak, mégis össze tudtak fogni a nemes cél érdekében. Nekünk, magyarként, példát kellene vennünk és követve példájukat meg kellene tanulni, csak az összefogás hozhatja el számunkra a győzelmeket.

A megemlékezés szavai után következett az iskolások ünnepi összeállítása. A kitett aradi vértanuk arcképe alá egy-egy égő mécsest helyeztek, miközben sorolták a tizenhárom vértanú nevét, majd ügyes összeállításban hallhattunk életük utolsó pillanatairól.

Az ünnepi műsor végén, lelkipásztor megköszönte mind a felkészítőknek, mind az előadóknak a méltóságteljes ünneplést, a műsort, Isten áldását kérve további életükre és munkájukra.

A meglepetés

A záró ének előtt szólásra emelkedett ismét Nyíri Sándor, mint a Kiskereki Egyházközség gondnoka, akit több presbiter is elkísért, és pár szóban megköszönte lelkipásztornak néhány hónapos helyettesítő szolgálatát a Kiskereki gyülekezetben és átadott egy nagyon szép fából készült Biblia tartót. Lelkész az ajándékot megköszönve azt az Úrasztalra helyezve kérte Isten áldását a Kiskereki gyülekezet életére.

Az istentisztelet után szerény szeretetvendégség keretében vendégeltük meg a hozzánk érkezetteket, hogy rövid búcsúzkodás után elváljanak útjaink.

Asszonyvására, október hava

Székely István
lelkipásztor

Hegyközszentmiklósi hírek

2011-10-09T12:45:00.002+03:00

Október 1-2 között a nyírbogdányi "Sion" idősek otthona munkatársi közössége a hegyközszentmiklósi gyógyfürdőben pihent. Vasárnap, 2-án Angyalossy Katalin lelkipásztor, intézményvezető hirdette az igét a szentmiklósi templomban.

Kedden, 4-én a hajdúszoboszlói Hungarospa Zrt. két szakembere látogatott el termálstrandunkra, hogy a fürdő fejlesztési tervének elkészítéséhez anyagot gyűjtsenek. A hosszútávú fejlesztési tervben: gyógykezelő központ, strand, kemping és szálláshelyek kialakítása szerepel.

Október 6-án istentiszteletet és emlékműsort tartottunk a református templomban. A műsort vértanúink emlékére iskolánk diákjainak népes csoportja adta elő, és részt vettek a Toldy általános iskola tanárai és tanulói is.

http://www.termalstrand.ro

200 éves a szentjobbi református templom

2011-09-29T19:40:00.001+03:00

200 éves a szentjobbi református templom

erdon.ro
2011.09.29

Bihar megye – A szentjobbi református egyházközségben tavaly volt első alkalommal Gyülekezeti Nap. A sok pozitív visszajelzés hatására úgy döntöttek, hogy minden évben meg fogják szervezni ezt az ünnepséget.

Rákosi Jenő lelkész, esperes (középen) köszöntötte a vendégeket

Az idén az emsti (Hollandia) és a szentpéterszegi (Magyarország) testvérgyülekezetek képviseleteivel tartatott meg a Gyülekezeti Nap, mely keretében hálát adott a gyülekezet a 200 éves templomért, és a 30 éve épült parókiáért. Az ünnepi istentiszteleten Rákosi Jenő érmelléki esperes, helybeli lelkipásztor hirdette Isten igéjét a Királyok könyvévől vett idézet alapján, mely bölcs Salamon templomszentelési imádságának egy részletét tartalmazza. Salamon hitvallást tesz az írgalmas és szövetséget megtartó Istenről, majd kéri az Urat, hogy a megépített templomba érkezők imádságát mindig hallgassa meg. Oltalmat, védettséget kér a hajlékra, és kegyelmet az Istenhez forduló emberre.

Segítenek, mikor lehet

A meghívott vendégek és a gyülekezet köszöntése után először Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kapott szót, aki beszédében hangsúlyozta: mindig segítenek, amikor lehetőségük van rá. Idén a Megyei Tanács és a községközpont Berettyócsohaly Polgármesteri Hivatalának támogatása által lehetőség nyílt arra, hogy a templom előtt és mellett új járda készüljön, és sor került a templombelső felujítására is. Az ünnepség az 1811-ben befejezett és felszentelt templom, majd az 1981-ben 52 munkanap alatt felépített emeletes lelkészi lakás történetének ismertetésével folytatódott. A hollandiai testvérgyülekezet erre az alkalomra egy orgonát ajándékozott a szentjobbi gyülekezetnek, melyet Thurzó Zoltán zongoraművész mutatott be, Tasnádi Ferenc és Tasnádiné László Melinda énekesek kíséretével. Lakatos Tamás szavalata után a gyülekezet harangszó mellett emlékezett azokra, akik az elmúlt Gyülekezeti Nap óta elhunytak.

Emléktáblát avattak

Ezután az emsti testvérgyülekezet képviselői köszöntötték a gyülekezetet a Zsoltárok 33,18 versével: “Ámde az Úr szemmel tartja az őt félőket, az ő kegyelmében bízókat”, majd a 12 fős csoport el is énekelte ezt a zsoltárt. A szentpéterszegiek nevében Tóth József lelkipásztor mondott köszöntő beszédet, majd egy szép vázával ajándékozták meg az ünneplő gyülekezetet. A templomi együttlét után a templom bejáratához elhelyezett emléktábla leleplezése és megáldása következett. Az ünnepség itt még nem ért véget, hiszen a közös ebéd elfogyasztása után az elmúlt 10 év eseményeiről készült fényképeket tekinthette meg a gyülekezet. Kellemes beszélgetésekkel és az együtt ünneplés örömével zárult a nap.

Gyülekezeti ház szépül Értarcsán

2011-09-28T01:11:00.002+03:00

Gyülekezeti ház szépül Értarcsán

Biharország
D. Mészáros Elek
2011/09/27

Közadakozásból és közmunkából 1946-ban építette újjá az értarcsai református egyházközség a régi kántor-tanítói lakást, a pirosban álló épületet azonban államosították.

A cinikus diktatúra még fel is szólította az egyházat, lássa el nyílászárókkal is az elkobzott épületet – idézte a korabeli presbiteri jegyzőkönyv tanúságát Kulcsár Árpád helybeli lelkipásztor. A lelakott ingatlan 2007-ben került vissza eredeti tulajdonoshoz. A belső felújításon már túl vannak, ott tartják a biblia- és hittanórákat, illetve a nőszövetség is kapott egy külön termet.

Ottjártunkkor a külső homlokzatról félig levert vakolat árulkodott a munkálatról. Kulcsár tiszteletes elmondta, hogy a megyei tanács segítségével megújítják nemcsak a külső burkolatot, hanem a tetőót is. Az immár gyülekezeti házzá avanzsált épület Tóth István egykori főgondnok nevét fogja viselni, aki nemcsak világi vezetője, de bőkezű támogatója is volt gyülekezetének. Az ő nevéhez fűződik az 1852-ben az egyház megsegítésére létrehozott alapítvány, amely 1945-ig látta el feladatát.

Ünnep Szentjobbon

2011-09-28T01:09:00.001+03:00

Ünnep Szentjobbon

erdon.ro
2011.09.27

Bihar megye – Az elmúlt vasárnap gyülekezeti nap keretében ünnepelte a szentjobbi református egyházközség temploma felépítésének 200., a parókia felépítésének 30. évfordulóját, valamint felavatták a hollandiai testvérgyülekezettől ajándékba kapott villanyorgonát.

Képünkön a templom építésének évfordulójára elhelyezett emléktábla leleplezésének pillanata. A részletekre visszatérünk.

Asszonyvásári és kokadi reformátusok közös kirándulása

2011-09-25T22:24:00.005+03:00

Egy kirándulás emlékére

Amint rendezgettem a nyáron készült fényképeket, rábukkantam azokra a képekre, amelyek egy közös élményt örökítettek meg a Kokadi gyülekezettel együtt-töltött kirándulásról. Jó volt visszaidézni az együtt töltött órákat, valamint a sok csodás természeti kincset, amit sajnos egyre inkább tönkre tesz az emberi hanyagság és nemtörődömség. És jó látni kivételeket is, mint amilyen a „Medve” barlang. Ezt az élményekben gazdag napot szeretném felidézni most, amikor lassan de biztosan érkezik az ősz a kertek alá.

Mint minden közös eseményt, ezt is hosszas szervezés és egyeztetés előzött meg. Egy nyári Kokadi vendégeskedés alatt fogalmazódott meg a kirándulás ötlete, amikor is Szerencsi Erika tiszteletes asszony megkérdezte, nem tudnék javasolni egy olyan helyet ahová a gyülekezeti tagokkal kirándulva eltölthetnének egy napot és amely helyen még nem jártak és nincs is olyan nagyon messze. A sok ötlet közül aztán a hírből már ismert barlangra esett a választás.

A kirándulás napján gyönyörűen sütött a nap, és bár még reggel volt , máris előrevetítette, ma sem fogunk megfázni. A befutó járműből ismerősök integettek és kölcsönös üdvözlések után útnak eredtünk Nagyvárad felé. A városon áthaladva próbáltuk néhány mondatban ismertetni az éppen látottakat, megjegyezve Szent László városa megérdemel egy külön kirándulást. A híres Félixi rövid megálló után sokan rácsodálkoztak az egyre inkább változó táj természeti szépségeire. Így érkeztünk meg a belényesi medence székhelyére, magába Belényes városába. Az előzetes megbeszélések alapján megálltunk a református egyház gyülekezeti terménél. Itt Réman Elek István tiszteletes úr fogadott bennünket. A testi frissítők előtt lelkünket frissítettük fel egy rövid áhítat, éneklés és imádság által. Megnéztük a templomot, meghallgattuk amit tudni kell mind az egyházközségről, mind a gyülekezetről, mind a templomról. Megköszönve a szíves fogadtatást továbbindultunk úti célunk felé.

Ahogyan egyre közelebb jöttek a hegyek úgy fogyott a jó út is, míg egy adott pillanatban csak kövesúton szaladt kocsink kereke. Szerencsénkre nem sokáig tartott ez az állapot, és felbukkant előttünk a tér a parkoló járművek sokaságával. Jól esett megmozgatni elzsibbadt tagjainkat és jól esett a hazulról hozott inkább már ebéd mintsem tízórai. Rövid pihenést követően elindultunk felmászni a barlang bejáratához. Menet közben megpróbáltunk ellenállni a sokféle árut kínáló vásárosoknak, biztatva őket, de leginkább magunkat, majd lefelé jövet vásárolunk. Így érkeztünk meg a bejáratot rejtő épülethez, ahol jegyvásárlás után, várva a belépést még ihattunk tetszés szerint üdítőt, sört vagy vizet.

Eljött aztán a belépés pillanata. Többször jártam már itt de mindig megdöbbent az a légkör ami fogadja az embert ebben a föld alatti világban. Szavakkal nagyon nehéz megfogalmazni és javaslom ha valaki meg akarja érteni és tapasztalni ne sajnálja a fáradságot és látogasson el ide. Újra és újra lenyűgöz a sok szép természeti csoda amivel találkozik az ember és szinte repül az idő a bent tartózkodás alatt. A csont maradványokat nézve szinte látjuk és halljuk a kétségbeesését a földrengés után bent rekedt medvéknek. Aztán véget ér a földalatti túra és ismét kilépünk a napvilágra a nyári melegbe. És újra halljuk a portékájukat kínáló árusok szavát. Következik egy kis alkudozás, hogy egy egy szép emlék tárgyal és szeretteinknek szánt ajándékkal gazdagabban szálljunk buszra.

Már – már ismerősként üdvözöljük a hazavezető úton elénk táruló tájat. Mivel igencsak elhalványodott az utolsó étkezésünk emléke is, elhatároztuk, megállunk egy út menti fogadónál megkóstolni a számunkra ismerős, de sokak számára még ismeretlen „miccset” (csórékolbászt). Míg várjuk, hogy elkészüljön az étel jobban szemügyre vesszük a vendégfogadót és megállapítjuk, hogy nemcsak belül, hanem kívül is nagyon szép, ízléses és rendezett. Mikor megérkezik az étel, asztali áldás után sokan az újdonság kíváncsiságával, de aztán jóízűen fogyasztják, ahogyan tesszük azt mi is „veterán” miccs fogyasztók.

Aztán nemcsak az idő, hanem a kilométerek is gyorsan peregtek és fogytak ahhoz hogy mi „hazaiak” hazaérkezzünk. Miután elköszöntünk egymástól Istennek hálát adva ezért a szép napért, tovább indult a busz, hogy haza vigye a Kokadiakat is.

Székely István
református lelkipásztor

Tanévnyitó istentisztelet Asszonyvásárán

2011-09-15T08:32:00.003+03:00

Megkezdődött az iskola

Asszonyvásárán is becsengettek az iskolába, de ezt megelőzően zajlott tanévnyitó a református templomban is.

Sok kisgyermek számára - és talán szüleik számára is – olyan félelmetesen hangzik, iskolába kell járni. Mi is lesz ott, ki fog tanítani, hogyan fog alkalmazkodni a gyermek egy sokak számára teljesen más és új közeghez – szinte tapintható az idegenkedés és a szorongás gyermekben és szülőben egyaránt. De nem szabad utat engedni ezeknek semmiképpen sem, mert ezeket az érzéseket, félelmeket le lehet és le is kell győzni. Ez egy olyan küzdelem, amiben nemcsak egymásra számíthatunk, hanem van egy mindnek felett álló SEGITŐ is, aki saját gyermekeiként fogadott el és megígérte mindig velünk marad.

Ezek a gondolatok nyitották meg a Igehirdetést a Máté 6 : 31 – 34 igeversek alapján, biztatva gyermeket és szülőt (és persze sok nagyszülőt is) arra, hogy nincs miért aggodalmaskodni a holnapok felől. Biztatásként hangzott az a gondolat is, amelyben arra biztatott valaki: „Tegyél nagy dolgokat Istenért, és várj nagy dolgokat Istentől !” Legyen tehát Isten országa és igazsága első életedben és nem fogsz semmiben hiányt szenvedni – zárult az iskolakezdésre szánt biztatás, hogy örömöd legyen mind a tanulásban, mind a munkában egyaránt, mert minden fontosra jutni fog erődből.

Énekszóval és muzsikával szóló biztatás

Megszokott lendülettel és szép zenével, énekkel kérte Isten áldását az új tanévre a Tempfli Ádám és a „Tücsök” zenekar. Olyan énekekkel leptek meg bennünket, amelyeket még nem nagyon ismertünk, de amelyek csodálatosan szóltak előadásukban. Isten iránti hálával és köszönettel hallgattuk előáldásukat. Azzal búcsúztunk, visszavárjuk őket más alkalmakra is.

Templomi tanévnyitónkat megtisztelte jelenlétével Sztretea Erika iskola igazgatónő és Nyíri Sándor községünk polgármestere.

A templomból kijövet mintha már nem is érződött volna az a feszültség, amely miatt talán még nem is olyan régen szinte vibrált a levegő.

Asszonyvására, 2011 szeptember hava

Székely István
református lelkipásztor

A Református Érmellék szeptember-októberi számából

2011-09-14T16:19:00.002+03:00

Református Érmellék

erdon.ro
2011.09.13

Bihar megye - Megjelent az Érmelléki Református Egyházmegye gyülekezeti lapjának, a Református Érmelléknek szeptember-októberi száma.

Ebben olvasni lehet a Hegyközszentmiklóson tartott ifjúsági zenei tábor eseményeiről, az egyházkerületi nőszövetségi konferenciáról, a nyúzóvölgyi találkozóról, az új érsemjéni lelkész beiktatásáról. Bepillanthatunk a margittai, a jankafalvi, az apátkeresztúri, az érszőlősi, a vedresábrányi, az asszonyvásári, az értarcsai, a kiskereki gyülekezet mindennapjaiba. Külön mellékletet szentelnek a szerkesztők a IV. Érmelléki Református Ifjúsági Tábornak, érdekesség hogy a melléklet írásait és fotóit maguk a táborlakók jegyzik. Az újság hozzáférhető a gyülekezetek lelkészi hivatalaiban.

Tanévnyitó az érmihályfalvi Bernáth József Református Iskolában

2011-09-13T15:03:00.000+03:00

Tanévnyitó istentisztelet

erdon.ro
2011.09.13

Bihar megye - Szeptember 11-én, vasárnap délelőtt tanévnyitó istentisztelet keretében nyitotta ki kapuját a 2011-2012-es tanévre az érmihályfalvai Bernáth József Református Iskola.

Az iskola elsősei és másodikosai tanítóikkal, és az egyházközség vezetőivel

A 24 elsős kisdiák (tanítók Csengeri Erika és Szalai Hajnalka) verses-énekes műsorral mutatkozott be a gyülekezetnek. A “régi” elsősök – immár másodikosok – versekkel köszöntötték a kisebbeket, Kovács Zoltán főgondnok, Érmihályfalva polgármestere ünnepi köszöntővel kivánt áldást a pedagógusokra, szülőkre, gyermekekre. Balázsné Kiss Csilla lelkész igehirdetésében az atyai örökség tiszteletére, megtartására bizatott, hogy az iskola, mint Isten veteményeskertje, megteremje a Lélek és a szeretet gyümölcseit. Az ünneplő gyülekezetet Csengeri Csongor iskola-igazgató is üdvözölte.

Érszőllős és Szolnokháza - Sportpálya és gyülekezeti terem

2011-09-07T14:38:00.000+03:00

Érszőllős és Szolnokháza - Sportpálya és gyülekezeti terem

Teljes képernyős nézet

Interjú Gavrucza Tibor nyugdíjbavonult lelkipásztorral (Bihari Napló)

2011-09-07T14:12:00.002+03:00

BNOR_20110906_007

Teljes képernyős nézet

Magyarkéc: "Ép testben, ép lélek"

2011-09-07T14:09:00.000+03:00

Magyarkéc: "Ép testben, ép lélek"

Teljes képernyős nézet

Kiskereki gyermek bibliahét

2011-08-30T15:59:00.003+03:00

Egy felejthetetlen hét telt el a vakációs bibliahét eseményeivel Kiskerekiben is, amelyen sokan vettek részt.

Bár igencsak kitett magáért az augusztusi kánikula, mégsem tudta eltántorítani a gyermeksereget a foglalkozásokon való részvételtől. Zengett a két terem és az udvar ahol zajlottak a foglalkozások,: vágás, ragasztás, hajtogatás, színezés, tanulás, tanítás és énekszó – kicsik és nagyok egyaránt mindenből kivették a részüket. Naponta ötvenen és volt amikor több mint hatvanan is eljöttek. Nem volt könnyű dolga a vallástanárnőnek ha azt akarta, hogy rendben menjenek a foglalkozások.

Azonban nem maradt egyedül hiszen volt segítője nem is egy. Hadd illesse köszönet a lelkiismeretes munkáért Balogh Katalin vallástanárnőt, leányát Boglárkát, valamint azt a két felnőttet is (Szilágyi Enikő és Kovács Melinda), akik vállalták azt, hogy naponként együtt legyenek a gyermeksereggel és segítsenek mindenben, amiben tudnak. Külön meg kell említeni Sztretea Erika iskola igazgatónőt, aki finom keksszel kedveskedett nemcsak a gyermekeknek.

A templomi bemutató

Hamar eltelt a hét és az idei bibliahétből tanultakat aztán vasárnap az Isten házában bemutatták a szülőknek, nagyszülőknek és a jelenlévőknek. A valósághoz igaz azt is hozzá kell tenni, hogy nem minden hozzátartozó volt kíváncsi csemetéjére, sőt a gyermekek között is voltak hiányzók. A bemutató után meglepetés csomagot osztott ki a község iskola igazgatónője egy mozgásérül alapítvány és az iskolát segítő hollandoknak a jóvoltából, aminek mindenki nagyon megörvendett.

A búcsúzás során hálát adtunk Istennek az eltelt hét minden szépségéért és ajándékáért, mert őt illeti elsősorban a hála és dicséret.

Székely István
református lelkipásztor

Bibliahét volt Érsemjénben

2011-08-30T15:55:00.001+03:00

Bibliahét volt Érsemjénben

Bihari Napló
2011.08.30.

Az új lelkész, Csáki Márta egy héttel korábbi beiktatását követően máris gyerekeknek szóló bibliahetet tartottak az érsemjéni református gyülekezetben a mögöttünk lévő héten. Naponta mintegy 80–100 gyerek vett ezen részt, a foglalkozásokat a kultúrház alagsori termében, illetve a Kazinczy-kertben tartották. A hét közben tanultakról a vasárnapi istentiszteleten adtak számot a gyerekek a gyülekezeti tagoknak.

Szentjobb testvérgyülekezeti megállapodást kötött Szentpéterszeggel

2011-08-27T21:59:00.003+03:00

Testvérünk született!

A magyar – román határhoz közel levő két település - Szentjobb és Szentpéterszeg – között, már több mint tíz éve működik a testvértelepülési kapcsolat, az önkörmányzatok képviselői gyakran látogatják egymást és közös rendezvényeket szerveznek. Az idén a két település református lelkipásztorai, valamint a gondnokok is találkoztunk egymással és elhatároztuk, hogy testvérgyülekezeti kapcsolatot hozunk létre. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy ez a kapcsolat nem formális, hanem élő és közösségformáló kell legyen, s hozzá is láttunk az idei tervek kidolgozásához.

Rákosi Jenő szentjobbi lelkész aláírja a testvérgyülekezeti megállapodást

Lakatos Bálint szentjobbi gondnok aláírja a testvérgyülekezeti megállapodást

Az első közös rendezvényre Szentpéterszegen került sor 2011. július 17-én, ahol presbitertalálkozó volt. Két romániai és két magyarországi gyülekezet (Szentjobb, Kémer, Szentpéterszeg, Gáborján) presbitériuma találkozott egymással, és az ismerkedés mellett az egymás hite általi lelki épülés is érezhető volt.

Az Istentiszteleten Rákosi Jenő szentjobbi lelkipásztor, érmelléki esperes hirdette az Igét a 2 Mózes 16, 14-16 és János evangéliuma 6, 48-51 alapján. Az Igehirdetés központi üzenete Isten irántunk való gondoskodó szeretetének a megnyílvánulása volt.

Az egyiptomi fogságtól megszabaduló zsidók láthatták és megérezhették Istenük gondoskodását, hiszen a pusztában, a kietlen, kopár, élet nélküli területen mannával és fürjekkel táplálta őket. Bizalommal kell odafordúlnia a ma emberének Teremtő Atyja felé - és bár csökken a nyugdíj, és a szorgalmas, becsülettel elvégzett munka egyre kevésbé van megfizetve -, higgyünk benne, hogy Ő gondot visel ránk.

Az ember „nemcsak kenyérrel él, hanem minden Igével, amely Istennek szájából származik” –tanítja Krisztus Urunk (Mt 4,4). A földi táplálék, eledel mellett szükségünk van lelki táplálékra is. Az „élet kenyere” önmagát kínálja fel mindnyájunk számára, hogy akik belőle táplálkozunk, részesüljünk a feltámadásban és az örök életben.

Dankó Ilona szentjobbi presbiter aláírja a testvérgyülekezeti megállapodást

Az Igehirdetés után Tóth József helybéli lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, majd átadta a szót Nagy Zsolt bihari esperesnek, aki a testvéri kapcsolatok fontosságáról és áldásairól beszélt. Paniti Zoltán kémeri lelkipásztor köszöntő szavai után sor került a testvérgyülekezeti megállapodás aláírására, melyet a lelkészek, gondnokok és presbiterek hitelesítettek.

Az Istentisztelet után megtekintettük a szentpéterszegi iskolát, majd a fotbalpálya felé igyekeztünk, ahol a megterített asztalon már vártak a finom falatok. A szabadtéri együttlétet is igyekeztünk hasznossá tenni, a beszélgetések és a fotbalozás mellett Paniti Zoltán és Paniti Eszter tiszteletesek segítségével új énekek tanulásával áldottuk az Élet Urát.

Csoportkép a szentpéterszegi templom előtt

Az egymásra találás öröme és a testvéri szeretet megtapasztalása hálaadással töltötte be mindannyiunk lelkét, miközben az estéli órában elindultunk hazafelé.

Hála az Úrnak és köszönet a szentpéterszegi testvéreknek e szép napért.

„Minden időben szeret, aki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére” (Példabeszédek 17,17).

Rákosi Jenő
szentjobbi lelkész
esperes

Nőszövetségi születésnap-köszöntő Szentjobbon

2011-08-26T22:24:00.002+03:00

Példaadó gyermek!

Bár a tavaszi hónapok már elmúltak, attól függetlenül nagy szeretettel köszöntöttük fel ismét gyülekezetünkben azon nőtestvéreinket, akik a tavaszi hónapokban ünnepelték születésnapjukat.

A születésnap-köszöntő nőszövetségi rendezvényre 2011. június 19-én került sor, és a 25 ünnepeltből 12 személy jelent meg. Az idős vagy beteg személyeknek a nőszövetség tagjai vitték haza az igei köszöntőt, valamint a szerény ajándékot.

Isten szavát a helybeli lelkész, Rákosi Jenő tolmácsolta a gyülekezet felé, a 2 Királyok 5,2-3 alapján: „Egyszer portyázó csapatok mentek ki Sziriából, és azok Izráel országából egy kis leányt vittek el foglyul. És ez Naámán feleségének szolgált. És monda ez az ő asszonyának: bárcsak az én uram szembe lenne azzal a prófétával, aki Samáriában van, kétség nélkül meggyógyítaná őt az ő bélpoklosságából.”

A fogolyként Sziriába kerülő zsidó kislány több szempontból lehet példa a ma élő emberek számára. Először is példát mutat a szenvedésben. Sok fájdalom lehetett benne, hiszen családjától, barátaitól, szülőföljétől elszakították, lehet, hogy szerettei megölését is látta. Ennek ellenére nem panaszkodik, nem zsörtölődik, nem káromolja az Urat, hanem rabszolgatartó gazdáját jó és hasznos tanáccsal látja el. Nem a bosszúállás a célja, hanem a lehetőség szerinti segítségnyújtás.

Példás ennek a gyermeknek az ismerete is. Nemcsak azt tudja, hogy gazdája gyógyíthatatlan betegségben szenved, hanem azt is tudja, hogy az ő Istene képes meggyógyítani mindenkit. Ismerte országának nagy prófétáját, Elizeust, bizonyára hallott felőlle és tudta, hogy általa a kegyelmes Isten különösképpen tud segítséget nyújtani.

És példás e gyermek hite is. Hiszen a tudása mellett szilárd a hite is, mert meg van győződve arról, hogy a prófétán keresztül Isten kétség nélkül meg tudja gyógyítani a gyógyíthatatlan beteget. Tudja, hogy Istene előtt semmi sem lehetetlen!

Isten keresztyén népének nagy szüksége van a mai nehéz időkben a türelemre, különösen a szenvedések idején, a helyes Isten-ismeretre és az igaz hitre. Ne a bosszú irányítsa életünket, hanem a megbocsájtó szeretet.

A kellemes délután szeretetvendégséggel folytatódott a gyülekezeti házban, ahol új énekeket tanúltunk. Istent magasztaltuk énekszóval, imádsággal az Ő megtartó kegyelméért és irántunk való szeretetéért.

Isten éltesse az ünnepelteket!

„Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged.
Világosítsa meg az Úr az ő orcáját te rajtad, és könyörüljön te rajtad.
Fordítsa az Úr az ő orcáját te reád, és adjon békességet néked.”
(4 Mózes 6,24-26)

Konfirmáció Szentjobbon

2011-08-26T19:23:00.006+03:00

A szeretet új parancsa

„Új parancsolatot adok nektek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.” (János 13,34-35)

2011-ben konfirmáltak névsora:
Csokmai Mária, Fülöp Emese, Matiz Laura, Nagy Edina,
Nagy Ivett, Ráksi Enikő és Ráksi Erika

1991-ben konfirmáltak utoljára ilyen sokan a Szentjobbi Református Egyházközségben. Igaz, hogy két éve nem volt konfirmáció, de most öröm töltötte el az idősebbek szívét, mert látták, hogy van utánpótlás.

„Kövesd a Jézust, kövesd még ma, halld miként hangzik hívó szava”- énekelték a hófehér ruhába öltözött lányok, miközben elfoglalták helyüket a szépen kidíszített templomban. A templom igazi díszét azonban nem a sok szép virág, hanem az Isten Szava és az Igére szomjúhozók közössége adta meg.

Az Igehirdetésben a Krisztustól kapott új parancsolatról volt szó. Az eredeti görög szövegnek két szava van az „új”-ra. Az egyik a „neos”, ami azt jelenti, hogy valami megújul vagy kiújul (pl. tavasz, újhold, újév), a másik szó pedig a „kainos”, ami vadonatújat jelent, olyan valamit, ami eddig még nem volt. Ebben az Igeversben János evangélista a „kainos” szót használja, ami azt jelenti, hogy Jézus olyan parancsolatot ad, ami eddig még nem volt. Jézus az igaz szeretetet hozta be ebbe a világba, melyet meg kell éreznünk, el kell fogadnunk és tovább kell adnunk!

A prédikáció után az ifjak kikérdezése következett. Ügyesen, bátran és hangosan adták bizonyságát, hogy megfelelő jártassággal bírnak a Krisztus tudományában, a zsoltárok és dícséreted ismeretében. A kikérdezés után a konfirmándusok, Isten és a gyülekezet színe előtt, vallást tettek hitükről és fogadalmat a Krisztushoz és az Anyaszentegyházhoz való hűségükről:

„Kijelentjük, hogy a keresztségben vállalt kötelezettséget, hitünk megvallása által magunkra vesszük”. „Hisszük és valljuk, hogy a Jézus Krisztus evangéliuma, Istennek hatalma, minden hívőnek üdvösségére; hogy Jézus Krisztus az egyetlen közbenjáró Isten és emberek között és egyedül az Ő belé vetett hit által igazulunk meg ingyen, Istennek kegyelméből”. Ígérjük és fogadjuk, hogy Jézus Krisztusnak igaz követői, református anyaszentegyházunknak holtig hűséges, engedelmes és áldozatra kész hívei leszünk”!

A megerősítést és felhatalmazást, az Úr asztala köré térdelve, kézrátétel áltak kapták az ifjak, majd együtt részesültünk az Úri Szent Vacsorában. Minden időben imádkozunk a nagykegyelmű szent Úr Istenhez, hogy „sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény el ne szakítson titeket Isten szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban” (Róma 8,38-39). Ámen.

Rákosi Jenő
szentjobbi lelkipásztor
esperes

Vakációs bibliahét volt gyermekeknek Asszonyvásárán

2011-08-26T08:39:00.000+03:00

Mint minden esztendőben hosszú idő óta ebben az esztendőben is megtartottuk gyermekeinknek a vakációs bibliaheti alkalmakat.

Hasonlóan más évekhez, most is meglepetésként tapasztaltuk mennyire szeretik gyermekeink az ilyen nyári foglalkozásokat – ezt bizonyította a résztvevők száma. Naponként harmincöt – negyven gyermek jelent meg a játékos foglalkozásokon. Sok érdekes bibliai történettel, játékkal, énekkel ismerkedtek meg a naponkénti alkalmakon. Köszönet a vallástanárnőnek – Balogh Katalinnak akit elkísért Boglárka leánya is, hogy gitárkísérettel segítse az énekek tanulását. Mivel sok óvodás korú gyermek is szorgalmasan járt, nagyon jól jött Székely Éva óvónő segítsége a foglalkozások idejére.

Ünnepi műsor

A vasárnapi istentiszteleten aztán bemutatásra került mindaz amit tanultak. Öröm volt hallgatni a gyermeksereg ajkáról a sok szép Istent dicsérő éneket. Bizony sok jelen lévő szülőnek, nagyszülőnek könny szökött szemébe gyermekeiket, unokáikat hallgatva.

Istennek adtunk és adunk hálát az ilyen csodálatos alkalmakért.

Székely István
asszonyvásári lelkipásztor

Bibliahét Érmihályfalván

2011-08-25T18:51:00.002+03:00

Bibliahét Érmihályfalván

erdon.ro
2011.08.25

Bihar megye - Gyerekeknek szóló bibliahét zajlik ezen a héten az érmihályfalvi református egyházközségben.

A Vigyázz! Kész! Rajt! öszefoglaló címet viselő foglalkozás-sorozat keretében Balázsné Kiss Csilla lelkész, illetve Kind Klára és Darabont Sándor vallástanárok foglalkoznak délelőttönként a mintegy félszáz gyerekkel, akik naponta uzsonnát is kapnak. A foglalkozások között szerepel énektanulás, bibliai történetek megbeszélése, kézimunkázás. A hét folyamán tanultakat a gyerekek a vasárnap délután 19 órakor kezdődő istentisztelet keretében mutatják be a gyülekezetnek.

Értékteremtő Érsemjéni Napok (Biharország)

2011-08-25T08:43:00.001+03:00

Értékteremtő Érsemjéni Napok

Biharország
D. Mészáros Elek
2011/08/23

Hagyományaink, eleink szokásainak megőrzése, továbbadása megmaradásunk egyik fontos szegmensét jelenti. Érsemjénben jól tudják mindezt, hisz évről évre értéket mutatnak fel mélyen merítve a múltból, jövendőt teremtve általa. Az immár tizenharmadik alkalommal megrendezett idei falunapon sem volt ez másként, ezúttal lakodalmas mulatsággal rukkoltak elő.

Már kora délután nyüzsgött a művelődési ház környéke – mint ahogyan az lakodalmakkor szokás –, a polgármester Balazsi József és a magyarországi Bagamérból érkezett Lakatos Gyula nagyvőfély fogadták az érkezőket. A jó fajta pálinka, a mellé kínált parasztpogácsa, no meg a bentről kiszüremlő magyar nóta máris megteremtette a jó hangulatot.

Mi az a lisztszita?

Balazsi József köszöntőjében elmondta, céljaik szerint őseink lakodalmi szokásait kívánták bemutatni, hisz manapság egyre ritkábban adódik ilyen alkalom. Bölcsen a fiatalokat is bevonták az előkészületekbe, nem boltból vásárolt, hanem maguk készítette csigatészta került a húslevesbe. Nagyon kellett ez, mondta az előjáró, hisz a csigacsináló kifejezés is kiveszőben van, sőt, akadt olyan leányzó, aki a lisztszitára is rácsodálkozott, nem tudta, mit is kezdjen vele. A zenészek hagyományos hangszereken húzták a talpalávalót, hegedűvel, nagybőgővel, cimbalommal szórakoztattak. Az elöljáró a kihangosítást is „letiltatta”, harsogás helyett a kellemes beszélgetést, társalgást szolgálva.

A hagyományteremtő lakodalom menüsorai is igazodtak a régi szokásokhoz, a vőfély pedig mindegyik ételhez vidám rigmust mondott. Szabó Imre és felesége, Tünde bizton jó házasságban fognak élni, hisz egy éven belül másodjára ülték meg saját lakodalmukat. Az Ezüstperje néptáncosai ugyanis férj és feleségként bevállalták e hagyományőrző lakodalomjáték „főszerepét”. A vőlegény annak rendje-módja szerint elbúcsúzott szeretteitől, majd a násznéppel elvonultak kikérni a menyasszonyt a leányos háztól. A népi humor megőrzésével tűzdelt szokásrend, a pikáns pohárköszöntők, asztalköri nótázások még a régi lakodalmakon nevelkedettekkel is elfeledtette, hogy nem valós lakodalmat ülnek. Elismerés illeti a szervezőket.

Új pap, új kiállítás, új könyv

Vasárnap reggel díszbe öltözött a falu, pompás paripákon hívogató legények poroszkálva adták hírül az ünnepet. A református templom környékén is nagy volt a nyüzsgés, sokan voltak kíváncsiak az új lelkésznő, Csáki Márta ünnepélyes beiktatására.

A reggeli napsugarak kellemesen hatottak az őszközeli délelőttön. Sehol egy felhő, kitisztult az ég, békességet ontott a természet. Már csak az embereken van a sor, hogy a szívekben is melegség gyúljon, fakadjon a megbékélés. Erről szóltak a templomi üzenetek is, hisz Érsemjénnek, a nagy személyiségek falujának, a mában is élenjáró településnek megbékélésre van szüksége. Hisz közismert az a kálvária, ami az előző lelkipásztor távozásához vezetett. A gyülekezett által meghívott Csáki Márta bár termetre törékeny, de elég tálentumot helyezett bele az Isten, hogy a hegyeket elsimítva, a szakadékokat betömködve járható utat teremtsen az emberi szívekben. Dénes István, az egyházkerület generális direktora a belső „öltözködés” fontosságáról szólt, ami a békességes szívvel kezdődik, hisz onnan indul ki az élet. Rákosi Jenő érmelléki esperes Pál apostoltól merítve bölcs tanácsokkal látta el Csákit, arra kérve, hogy istenfélelemmel övezett, becsületes életre és imádkozó lelkületre buzdítsa a gyülekezetet. Majd a beiktatás jelképes kellékeiként a lelkésznőnek átnyújtotta a bibliát, a templom kulcsát, a gyülekezeti pecsétet, mondván: „Légy jó kőműves, építs lelki házat, nevelj istenfélelemre.” Csáki Márta is szólt a gyülekezethez: „A szeretet közösségét kell jelentse Krisztus egyháza. Mindannyian vágyunk az egységre, de ez nemcsak a lelkipásztor feladata. Ez nem egyemberes feladat, ez a MI munka, a test sem tud jól működni, ha bármely testrész beteg”. A lelkésztársak, a helyi római katolikus és az ortodox pap köszöntője után Kereszturi Lajos főgondnok Csiha Kálmán püspök feleségének, Nagy Emesének egyik imájával fordult a lelkésznő felé.

Jutalommal ösztönöznek

A templomi esemény folytatásaként a Kazinczy–Fráter– Csiha emlékmúzeumhoz zarándokolt a sokaság, ahol Balazsi József szólt az eltelt évek sokszor fáradságos, de eredményes munkáiról. Mindig igyekeztek valami hasznosat tenni, csónak alakú fejfát, szobrokat állítottak, emlékpark és múzeum épült, könyveket jelentettek meg, a hagyományőrzés, az ősök tiszteletének számtalan formái. Nem büntetéssel, hanem jutalmazással ösztönzik a lakosságot környezetük gondozására. Ennek jegyében az idén a legszebb porták tulajdonosait díjazták azzal, hogy egy, két, illetve három évre elengedték a házadójukat.

Az újabb tárgyakkal gazdagodott múzeum megnyitója kapcsán Borsi Loránd, a megyei cserkészszövetség elnöke reményét fejezte ki, hogy ez a század is megadja majd a maga nagy semjéni szülöttjét, miként az előző századok. Dr. Kovács Dániel, a Kazinczy Társaság elnöke emlékezetett a 180 évvel ezelőtt meghalt nyelvújítóra, majd pedig Csorba Terézia méltatta a falunapra megjelentetett Érsemjéni akácok című könyvet. A múzeum udvarán felállított színpadon Venkli István Fráter-nótákkal színesítette az eseményt, míg az Ezüstperje tánccsoport Kazinczy-műsorral készült. Az értékhordozó eseménysor a szoborparkban zárult, ahol Derzsi Ákos parlamenti képviselő faluméltató beszédét követően megkoszorúzták a nyelvújító szobrát.

A falunap ezzel még nem ért véget, a könnyedebb szórakoztató műsorok a Népkert szabadtéri színpadán zajlottak tovább. A szervezést dicsérendő, a jobbára fiatalok által látogatott helyszínre is sikerült belopni az értéket, néptáncosok, operettelőadók is felléptek.

Mert csak így, gondos odafigyeléssel, hozzáértéssel, nem csak a mának élve lehet és kell jövőt teremteni, fiatalokat nevelni, hogy Csiha Kálmán tiszta erkölcsével és hitével megélve, Kazinczy nyelvén szóljon még évszázadok múlva is a Fráter-nóta.

Gálospetri reformátusok kirándulása a nemzeti ünnepen

2011-08-24T18:53:00.004+03:00

Gálospetri reformátusok kirándulása a nemzeti ünnepen

erdon.ro
2011.08.24

Bihar megye - Immár több mint két esztendeje élő lelki kapcsolat van a gálospetri református gyülekezet, és a Miskolc mellett lévő varbói gyülekezet között. Augusztus 20-án az érmellékiek vendégségben voltak.

Vendégek és vendéglátóik az aggteleki barlangban készült csoportképen

Anyaországi testvéreink már többször felkerestek minket, egy-egy nap erejéig együtt lehettünk. Volt úgy, hogy kirándulni mentünk, volt úgy, hogy a Gálospetriben lévő Szentháromság Gyermekotthon kertjében segédkeztünk a burgonya betakarításában. Mindenkor jó volt velük együtt lenni, barátságok szövődtek a gyülekezeti tagok között, éreztük, hogy szükségünk van egymásra. Együtt gyógyulgattunk egy szomorú emlékű népszavazás lelki sebeiből. Mindenkor szeretettel hívtak bennünket egy kiadósabb viszontlátogatásra, de többször – hol itt, hol ott – közbe jött valami. Augusztus 20-án végre útra kelhettünk, szép gesztussal a nemzeti ünnepre hívtak, közös emlékezésre, hálaadásra. Hogy a varbóiak mennyire belopták magukat a gálospetriek szívébe, mi sem bizonyítja jobban, hogy hajlandóak voltak otthonuktól két napra is megválni.

Sokszoros ünnep

Minden esztendőben szerveztünk gyülekezeti kirándulást, de eddig csak egy naposról lehetett szó. Most viszont 29 gálospetri szombat reggel úgy indult útnak, hogy csak vasárnap este térjen haza. Szombat reggel barátaink finom falatokkal vártak, rövid áhítat után közösen az Aggteleki Nemzeti Park felé vettük az irányt, ahol megtekintettük a méltán híres cseppkőbarlangot. A föld felszínére visszaérkezvén, ebédre invitáltak egy háromcsillagos szálloda éttermébe. A délután a Varbóra való hazatéréssel, nagy beszélgetésekkel telt. Este a bűnbánati istentisztelet és vacsora után, ki-ki a varbói szállásadója hajlékában tért nyugovóra. Vasárnap reggel az ünnepi istentiszteletre a vendéglátók és a vendégül látottak együtt érkeztek. Sokszorosan ünnepi volt az istentisztelet: a nemzeti ünnep kapcsán, az együttlét öröme által, valamint varbói szokás szerint ekkor adtunk hálát, az új kenyérért is.

A „kölcsön” visszajár

Az úrvacsoraosztást követően, a templomkertben rövid ünnepség következett. Helybéli fiatal tehetségek fuvoláztak, ünnepi beszédet mondott a helyi parlamenti képviselő, valamint Varbó polgármestere, majd együtt megkoszorúzták a református templom falán elhelyezett emléktáblát, mely Varbó 700 éves létét hirdeti. A templomkerti közös ebéd végeztével délutáni istentiszteletre hívtak a harangok, melyen a gálospetriek kórusa mellett, néhány konzervatóriumban tanuló fiatal szolgált, hegedűvel, gitárral. Az emlékezetes találkozásnak, együttlétnek sajnos vége kellett szakadjon, bő háromórányi utazás várt még ránk hazafelé. A valóban szomorú búcsúvétel után, a buszon lévők még a közelmúlt eseményeinek hatása alatt, zajosan mesélték élményeiket, s tervezgették, hogy Isten segedelmével, miképp adják majd vissza a varbóiaknak „kamatostul a kölcsönt”, azaz a megható kedvességet, szeretetet, figyelmességet.

Szabó Zsolt
lelkész

Nyúzóvölgy 2011 (fotók)

2011-08-23T14:34:00.001+03:00

Nyuzovolgy 2011

Tekintse meg fotóalbumunkat!

Ima a Lelkipásztorért

2011-08-23T13:31:00.003+03:00

"Figyelmezzetek a mi vallásunk főpapjára: Krisztus Jézusra." (Zsid. 3:1)

Édes Jézusom! Te agy minden emberi léleknek egyetlenegy Főpásztora, Isten, a Te Atyád és a mi Atyánk rendelt Téged erre a nagy szolgálatra. Leborulok előtted, mert tudom, hogy az én lelkemnek is Te vagy őriző pásztora.

Drága Mester! Mikor e földön jártál, tanítványokat választottál magadnak, hogy ők majd tovább hirdessék mindazt, amit Tőled tanultak, láttak és hallottak… És Te ma is azt akarod, hogy legyenek közöttünk Lelkipásztorok, a Te szent Igéd hirdetésére.

Minden Lelkipásztornak az a tiszte, hogy Jézusra figyeljen, és Jézusnak szolgáljon. Könyörgök Uram a Te szolgáidért, hogy ők tisztükhöz "hívek maradjanak mindhalálig."

Pásztorok Pásztora, áldd meg a Lelkipásztor ajkát és szívét. Áldd meg példaadását és szent szolgálatát.

Áldd meg a gyülekezetet, amelyben a Lelkipásztor szolgál Isten dicsőségére. Áldj meg engem is Jézusom, hogy fogadjam el az intést és bűnbánatra hívogatást, melyet Lelkipásztorom által üzensz énnékem.

Aki pedig megveti, vagy megcsúfolja az Úr szolgáját, bizonnyal az Úr ellen vétkezik... Az Úrnak szolgái legyenek tiszteletesek minden ember előtt.

Ámen

(Édesanyám imakönyve)

Imádság lelkipásztoromért

2011-08-22T03:33:00.000+03:00

Csiha Kálmánné

Imádság lelkipásztoromért

2Thesszalonika 3,1: „Végezetre imádkozzatok értünk, atyámfiai, hogy az Úrnak beszéde terjedjen és dicsőíttessék, amiként tiköztetek is.”

Mennyei Atyám!

Szolgádért fohászkodom hozzád, a mi lelkipásztorunkért könyörgök felséges színed előtt. Tudom, milyen sok tusakodása van, amikor Igéd fölé hajolva várja üzenetedet, amit tovább kell majd adnia számunkra. Tudom, sok belső harca van, amikor egy-egy család rábízza a döntést válságos, nehéz élethelyzetében. Tudom, sok alázatra van szüksége gyülekezetünk terheinek hordozásában. Tudom, sok szeretettel kell megfeddnie azokat, akik nem méltók a te országodhoz. Tudom, sok reménységre van szüksége, ha a holnap felé néz és azt várja, hogy nagyobb lesz a templomlátogatás aránya és jobbakká válnak hívei. Tudom, Atyám, nagyon nehéz ezt a szép hivatást betölteni, maradék nélkül teljesíteni.

Ezért, jó Atyám, hozzád fohászkodom, és hívő, engedelmes szívet kérek számára tőled. Szentlélek Isten, végezd el benne a te újjászülő munkádat, hogy ne magát szeresse, hanem téged és a rábízott népét, hogy egyházáért, gyülekezetéért éljen. Add, hogy érezze meg azt, hogy tusakodásában nincs egyedül, mivel sokan hordozzuk imádságunkban életét. Bátorítsd csüggedéseiben, s adj bölcs pásztori szívet neki.

Kérlek, Uram, hadd szóljon mindig először neki a te Igéd. Add, hogy alaposan elmélyüljön Szentlelked által drága szavadban. Add, hogy Szentlelked által csak jó gyümölcsöt teremjen benne a te Igéd, s azt mondja tovább mind a szószékről, mind köztünk való mindennapi forgolódásaiban.

Úr Isten, azért könyörgök most hozzád, hogy szüntelenül légy jelen az életében. Erősítsd hitében, s ha néha hidegülni kezd a szeretet benne, mutass magadra, a te soha el nem múló s mindent elfedező szeretetedre.

Uram Istenem, hallgasd meg imámat. Ámen.

Új lelkészt iktattak be Érsemjénben

2011-08-22T03:21:00.006+03:00

Fénylő hold és csillag az érsemjéni református templom felett

Az érsemjéni községi napok keretében került sor 2011. augusztus 21-én, vasárnap délelőtt a református templomban arra az ünnepi istentiszteletre, melynek keretében beiktatták újonnan meghívott pásztorukat, Csákiné Simándi Márta lelkésznőt.

Megtelt a templom az ünnepi alkalomra

Az ünnepi igehirdetést Dénes István Lukács, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora, élesdi lelkipásztor végezte, bibliai lekcióként Pál apostol Kolossébeliekhez írott levele 3. részének első 17 versét olvasta fel, majd prédikációja alapigéjeként ugyanazon fejezet 12-17. verseit, mint az apostol mindenkinek szóló útravaló üzenetét tolmácsolta:

„Öltözzetek föl azért mint az Istennek választottai, szentek és szeretettek, könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést; / Elszenvedvén egymást és megbocsátván kölcsönösen egymásnak, ha valakinek valaki ellen panasza volna; miképen a Krisztus is megbocsátott néktek, akképen ti is; / Mindezeknek fölébe pedig öltözzétek föl a szeretetet, mint amely a tökéletességnek kötele. / És az Istennek békessége uralkodjék a ti szívetekben, amelyre el is hívattatok egy testben; és háládatosak legyetek. / A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak. / És mindent, a mit csak cselekesztek szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézusnak nevében cselekedjetek, hálát adván az Istennek és Atyának Ő általa.” (Kol 3,12-17)

Az apostol közösségi szabályokat tár elénk, mely nélkül nem lehet hitben, lélekben fejlődni. A közösségből kimaradó vagy elmaradó ember olyan, mint a tűzből kivett fadarab, amely kihűlt szénné válik, de visszatéve a tűzbe, újra égni fog. Így kellene a közösség minden tagja meleget és világosságot árasszon. Az újjászületett és a közösségbe tagolódó embernek a Kolossé-levél itt mintegy lelki ruhatárat kínál fel, azt, hogy mi mindent kell belülről, szívből magára öltsön a keresztyén ember: a mindenkinek megbocsátó könyörületességet, az Isten szerinti jóságot, a másokat tisztelő alázatosságot, a háborúságokban és üldöztetésekben is megőrzött szelídséget, a mindenkinek megbocsátó, többszörös terhet is elviselő, az egymást elszenvedő hosszútűrést.

Mindez pedig csak a szeretet összefogó kötelékében lehetséges, ez köti össze a lelkipásztort és gyülekezetet is, ezzel lehet csak a közösség tagjait megtartani vagy visszahívni, ahogy a hegymászók is megtartják és visszahúzzák a lezuhanókat. Ha ekképpen is mindent megtettünk közösségeinkért, így lesz csak Isten békességének áldása rajtunk, csak így lakozik Krisztus beszéde a templomban, a gyülekezetben, a családban, a keresztyén ember szívében.

Csákiné Simándi Márta lelkésznő, Rákosi Jenő esperes, Dénes István generális direktor és Csáki Károly kántor

Rákosi Jenő, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese beiktató beszédének alapjául Pál apostol Timóteushoz írt első levele 4. részének 6. versét választotta: „Ezeket ha eleikbe adod az atyafiaknak, Krisztus Jézusnak jó szolgája leszel, táplálkozván a hitnek és jó tudománynak beszédeivel, amelyet követtél.” (1Tim 4,6) Akárcsak az egykori ifjú apostolt, a mai lelkipásztorokat is arra buzdítja az Ige, hogy tanítsák az evangéliumot, buzdítsanak a tisztességes életre és kivétel nélkül, mindenkiért imádkozzanak. Ez a tanítás, amit „eleikbe adás”-ként olvashatunk a Biblia szóhasználata szerint „az alapok lefektetését” jelenti, így az apostolok az evangéliumra alapozó „lelki házépítők” kell legyenek. Mindezt a másik testvéreként és Krisztus jó szolgájaként (nem rabszolgaként kényszerből, hanem szolgálattevőként szeretetből), a csak Krisztustól való tanulással és lelki táplálkozással, másokat is táplálva lehet elvégezni.

Rákosi Jenő esperes átadja a gyülekezeti szimbólumokat

A lelkészért és a gyülekezetért mondott imádság után következett az egyházközség szimbólumainak átadása: a gyülekezet Bibliáját, templomkulcsát és hivatali pecsétjét az esperes adta át a beiktatott lelkésznőnek.

Csákiné Simándi Márta, beköszönő beszéde alatt

Rövid beköszönő beszédében Csáki Márta lelkipásztor az 1. Korintusi levél 1. részének 10. versét vette alapul: „legyetek teljesen egyek ugyanazon értelemben és ugyanazon véleményben.” Idézve még Pál apostol példáját az egy közös test tagjairól (1Kor 12,12) abbéli reményét fejezte ki, hogy a közösség ápolása és a békesség nemcsak a lelkipásztor, hanem az egész gyülekezet feladata lesz.

Az áldáskívánó szolgatársak
(fotó: Rencz Csaba)

A községhez tartozó egyházak képviselőinek, valamint a meghívott és a vasárnap délelőtti istentiszteleti időpontnak eleget tenni tudó szolgatársak igei köszöntése, áldáskívánása sem maradt el.

Duma Sándor érseléndi görög-katolikus esperes is megtisztelte jelenlétével az ünneplő gyülekezetet - igaz, szolgálati kötelezettségei már ezen momentum előtt elszólították.

Demsa Pál érsemjéni római katolikus plébános az újonnan beiktatott lelkésznek eredményes igehirdetést kívánt, a gyülekezetet pedig arra buzdította, hogy fogadják be az Igét szívvel. Az ünnepi igehirdetés igéjéhez is kapcsolódva arra kérte az érsemjénieket, hogy ők is legyenek jóságosak, hiszen „A jó ember az ő szívének jó kincséből hoz elő jót; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincséből hoz elő gonoszt.” (Lk 6,45).

Radu Sabău érkenézi ortodox pap Pál apostol Kolossébeliekhez írt levele 4. részének 2. és 3. versének idézésével folytatta az apostoli tanítások sorát: „Az imádságban állhatatosak legyetek, vigyázván abban hálaadással; / Imádkozván egyszersmind mi érettünk is, hogy az Isten nyissa meg előttünk az íge ajtaját, hogy szólhassuk a Krisztus titkát, amelyért fogoly is vagyok.” (Kol 4,2-3) Az imádságnak, mint a keresztyén ember legfontosabb kötelességének, valamint a templomnak, mint az imádság házának a kihangsúlyozásával kívánta, hogy mindnyájan tudjuk az üdvözítő egyházba gyűjteni az embereket.

Baloghné Balázs Enikő, kismajtényi református lelkésznő, mint nagykárolyi egyházmegyebeli korábbi szolgatársa és úgy is mint lelki barát Péter apostol tanácsaival köszöntötte szolgatársát, kívánva, hogy ez a beiktatás legyen a lelkész és a gyülekezet egymásra találásának a napja is, illetve, hogy mind a lelkésznő, mind kántor férje Krisztust példázva legyenek a gyülekezet előtt példák.

„Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. / Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok. / Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen: / A kinek álljatok ellen, erősek lévén a hitben, tudva, hogy a világban lévő atyafiságotokon ugyanazok a szenvedések telnek be. / A minden kegyelemnek Istene pedig, a ki az ő örök dicsőségére hívott el minket a Krisztus Jézusban, titeket, a kik rövid ideig szenvedtetek, ő maga tegyen tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosokká, / Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.” (1Pt 5,6-11)

Oroszi Kálmán érseléndi református lelkész, mint a teológián évfolyamtársa, mint a községhez tartozó szomszédos gyülekezet pásztora, de úgy is, mint a lelkésznő első szolgálati helyén utódja ószövetségi igével köszöntötte a beiktatott szolgatársat:

„Vigyázzatok azért, hogy úgy cselekedjetek, amint az Úr, a ti Istenetek parancsolta néktek; ne térjetek se jobbra, se balra. / Mindig azon az úton járjatok, amelyet az Úr, a ti Istenetek parancsolt néktek, hogy éljetek, és jó legyen dolgotok, és hosszú ideig élhessetek a földön, amelyet bírni fogtok.” (5Móz 5,32-33)

Székely István asszonyvásári lelkipásztor szintén a Deuteronomium könyvéből kívánt áldást a lelkésznő életére: „… reád szállanak mind ez áldások, és megteljesednek rajtad, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára.” (5Móz 28,2) – remélve, hogy Isten kegyelméből áldásos lesz szolgálatuk, és hogy Érsemjén nemcsak szép község marad, de szép lelkek is lakják. Szolgálati útravalóul pedig egy idézetet olvasott fel Makkai Sándor egykori erdélyi református püspöktől:

„A gyülekezeti misszió közösségében ismeretlen fogalom a szereplés. Csak a szolgálat ismeretes. A szereplés az egyén érvényesülését, feltűnését, ünneplését jelenti. A szerepléshez az emberek gratulálni szoktak, és a szereplők ezt el is várják. A szolgálatban az ügy, a munka, annak lelkülete fontos egyedül. Ezért a szolgálat őszinte és komoly valóság. Érette nem gratuláció. hanem Istennek adandó köszönet jár. ’Ahol én vagyok ott lesz az én szolgám is., ha valaki nekem szolgál, azt magbecsüli az Atya’.”

Ezt követően a gyülekezet gyermekeinek verses-énekes áldáskívánása következett, Keresztúri Lajos főgondnok pedig a jókívánságok során Csiha Kálmánné, az érsemjéni származású néhai püspök hitvesének lelkipásztorokért szóló imádságát olvasta fel.

Az érsemjéni református templom és a felújított parókia

Csákiné Simándi Márta a hirdetések során köszöntötte a vendégeket - köztük Bagamér testvértelepülési és –gyülekezeti küldötteit, az érkőrösi és pelekeszi előző gyülekezeteink képviselőit -, köszönetet mondott a parókia és a templom felújításában nyújtott támogatásokért.

Az újonnan beiktatott lelkész és a gyülekezet pedig máris a vakációs gyermekbibliahétre, az Újkenyér vasárnapi úrvacsoravételre és az azt megelőző bűnbánati hétre készül.

Isten áldása legyen a gyülekezeten és presbitériumán, új lelkészén és kántorán, a település vezetőin, hogy békességben tudják szolgálni Istent és a közösséget!

Oroszi Kálmán
érseléndi lelkipásztor

Hagyományőrzés és hagyományteremtés Érsemjénben

2011-08-22T03:17:00.003+03:00

Hagyományőrzés és hagyományteremtés Érsemjénben

erdon.ro
Rencz Csaba
2011.08.21

Bihar megye - Lakodalom van a mi utcánkban (illetve falunkban) – énekelhették szombaton Érsemjénben, hiszen a számos hagyományörző program mellett egy, a régi lakodalmas szokásokat felelevenítő „élő színdarabot” is tartottak a tizenharmadik falunap első napján.

Megkoszorúzták Kazinczy Ferenc mellszobrát az ünnepség végén

A szombaton tartott hagyományörző lakodalomra – ahogyan azt hagyományosan is tették eleink – már sokkal korábban megkezdődtek az előkészületek: az Ezüstperje néptánccsoport leányai az idősebbektől csigacsinálóban lesték el, hogyan is készült a levesbevaló, amikor még nem boltban vették, de részesei voltak a kalács sütésének, a tyúkok kopasztásnak is. Ezek után jött el a lakodalom napja, amikor a tánccsoport két tagja, Szabó Tünde és Szabó Imre jelképes egybekelését tartották. (A valóságban is hazastársaknak tavaly volt az „igazi” lagzija.) Minden úgy zajlott, mint hajdanán a falusi lakodalmakban: a vendégsereg ebédre volt hivatalos a vőlegényes házhoz (ami esetünkben, mint a továbbiakban is a kultúrház volt), ahol Balazsi József polgármester és Timar Sorin alpolgármester „hivatalos” házigazdák mellett a bagaméri Lakatos Gyula nagyvőfély fogadott mindenkit. Mielőtt megkezdődött volna az ebéd, a polgármester elmondta: céljuk bemutatni, milyen volt egy lakodalom, amikor még nem bulinak hívták, és amikor még vőfély volt a „rendezvényszervező”, amikor az embereknek még nem kellett túlharsogni az erősítőkből bömbölő zenét. Ilyen megfontolásból például a muzsikus banda nem is voltak kihangosítva.

A szeretet köteléke

Ezt követően feltálalták az ebédet (közben a közeli református templom harangja egy valódi esküvőre szólította az oda hivatalosokat), búcsúztatták a vőlegényt, kikérték a menyasszonyt, akit szintén elbúcsúztattak, majd az esküvő jelképeként megkerülte a menet a kultúrházat, ahova visszatérve kezdődhetett a lakodalmi mulatság. A hagyományos lakodalmi ételek között – melyek természetesen nem jelképesek voltak, mint a lakodalom, hanem nagyon is valóságosak – természetesen a nagyvőfély mondta verseit, rigmuasit, aztán, a menyasszonytánc után a menyasszony már menyecskeruhában járta el a menyecske, vagy újasszonytáncot, ami után az új párt „elbocsátották a közös életbe”.

Vasárnap reggel lovasok és menettáncosok ébreszetették a lakodalmakban és egyéb szórakozásokban megfáradtakat, a délelőtti istentiszteleten pedig sor került Csáki Márta lelkész beiktatására. Az ünnepi igehírdető – Csűry István püspök egyéb elfoglaltság miatti hiányát pótolva – Dénes István Lukács élesdi lelkész, királyhágómelléki generális dierktor volt. Prédikációja alapigéjét Pál apostol kolossébeliekhez írt leveléből vette: „Öltözzetek föl azért mint az Istennek választottai, szentek és szeretettek, könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést (…)”. Beiktatás napján az ige gyülekezethez és lelkészéhez egyaránt szól: közösség nélkül nem lehet előrébb jutni a hitben, és a másik emberhez sem lehet közelebb jutni, a gyülekezeti élethez pedig elengedhetetlen a könyörületes szív, fogalmazott a generális direktor, azt kívánva, hogy lelkészt és gyülekeztét a szeretet köteléke tartsa össze.

Vágyni a szeretetre

Rákosi Jenő érmelléki esperes arra kérte a lelkésznőt: a tiszta evangéliumra, a tisztességben való életre, és a mindenkiért történő imádkozásra vezesse híveit. A beiktató imádság után az esperes bibliát, a templom kulcsát és az egyházközség pecsétjét adta át Csáki Mártának, aki immár beiktatott lelkészként mehetett a szószékre, ahonann megígérte, hogy tehetsége szerint eleget tesz a jogos elvárásnak, miszerint szeresse gyülekezetét, de hozzátette, hogy „mindnyájunknak vágyni kell a szeretetre és az egységre – mint egy családnak”. Az új lelkészt köszöntötték szolgatársai: a helyi Demsa Pál római katolikus és Radu Sabău ortodox, továbbá Oroszi Kálmán érseléndi és Székely István asszonyvásári, illetve Baloghné Balázs Enikő kismajtényi (Nagykárolyi Egyházmegye) lelkészek. Három kislány verssel és énekkel, Keresztúri Lajos főgondnok pedig néhai Csiha Kálmán püspök felesége, Nagy Emese egy imájával köszöntötte az új lelkészt, majd az ünnepelt mondott köszönetet a megható ünnepségért.

A következő programra a Kazinczy–Fráter–Csiha emlékmúzeum udvarán került sor. Balazsi József polgármester emlékeztetett, hogy a 13 év alatt, egy kivétellel, a falunapon mindig szabadtéri ökumenikus istentiszteleteket tartottak, most a lelkészbeiktatás miatt kellett újabb örömteli kivételt tegyenek. Azt is felidézte, hogy éppen 20 éve, 1991. augusztus 23-án szerveztek a rendszerváltozás után először Kazinczy Ferenc–emlékünnepséget. Rögös utat bejárva igyekeztek az elmúlt két évtizedet „hasznosan eltölteni”, sok egyéb mellett ápolni a falu nagy szülötteinek emlékét, vigyázni a hagyományokra, és újakat teremteni.

Jutalmazva ösztönöznek

Utóbbiak közé tartozik, hogy már évek óta a falunapon jutalmazzák a község legszebb portáit. Sokan dícsérik Érsemjén küllemét, melyen még mindig van javítanivaló, mondta a polgármester, kifejtve: úgy döntöttek, hogy nem a lemaradókat kell büntetni, hanem az élenjárókat jutalmazni. A legszebb porta versenyben idén első helyezést – és az oklevél mellett ezzel a házadó alól 3 éves mentesítést – nyert Bilibók Katalin, Szellő József (Érsemjén), Kulinyák Ferenc (Érselénd), és Ioan Terjei (Érkenéz). Második lett (2 év adómentességgel) Szász József Gyula, Csorba Terézia, Nagy István, Lant Sándor Miklós (Érsemjén), Kaba János (Érselénd), harmadik (egy év adómentességgel) Víg Valéria és Varga Sándor (Érsemjén). A továbbiakban Borsi Imre Lótánd, a megyei cserkész-szövetség elnöke emlékezett Érsemjén nagy szülötteire, kifejezve reményét: ez a század is megszüli az elődök méltó utódját. A továbbiakban az Érsemjéni akácok című kötet bemutatójára került sor – újabb hagyomány: a falunapokon a település egy–egy nagy szülöttéhez kapcsolódó kötetet mutatnak be.

Könyv, kiállítás

A Csorba Terézia ny.tanárnő által bemutatott kiadvány két színdarabot tartalmaz. Az első a Mikszáth Kálmán Eladó birtok című novellája alapján Meskó Barna és Hubay Kálmán által írt Akácfavirág című daljáték szövegkönyve – a daljáték zeneszerzője Fráter Lóránd, nótáiból Venkli István énekelt néhányat. A másik a Budapesten élő kortárs szerző, Lukáts János A nótaszerző és a literátor című darabja, mely egy elképzelt párbeszéd Kazinczy Ferenc és Fráter Lóránd között. Az Ezüstperje néptánccsoport Kazinczy–emlékműsora után dr.Kovács Dániel, a Kazinczy Társaság elnöke nyitotta meg a múzeumban azt az új Kazinczy–kiállítást, mellyel a nyelvújító–irodalmár előtt halála 180. évfordulóján (1831. augusztus 23.) tisztelegnek, s melyen a Társaság által felajánlott fotók, könyvek, dokumentunok segítségével 3 egységben mutatják be Kazinczy életútját, munkásságát. A mintegy négyórás ünnepségsorozat a Kazinczy kertben fejeződött be, ahol az időközben megérkezett Derzsi Ákos képviselő beszéde után megkoszorúzták Kazinczy Ferenc szobrát. Mindezek után terített asztal várta a vendégeket és meghívottakat a kultúrházban. (A nem említett programok részleteire visszatérünk.)

Beiktatják Érsemjén új református lelkészét

2011-08-19T10:00:00.004+03:00

"Vágyunk a békesség munkálására"

Bihari Napló
Rencz Csaba
2011. augusztus 19.

Vasárnap iktatják be tisztségébe Érsemjén új református lelkészét, Csáki Mártát, aki beszélgetésünk során elmondta: Istentől kapott feladatnak tekinti, hogy a semjéni gyülekezet élén álljon.

Az érsemjéni parókiára érkezve nagy sürgés-forgás közepébe csöppentem: az előző tiszteletes távozása után a gyülekezet kívül-belül felújította az épületet, így az új lelkész ide érkezhetett családjával, és éppen a beköltözés napjait élték. Csáki Márta nem ismeretlen Érsemjénben, több okból sem. Egyrészt mert a szomszédos Érmihályfalván nevelkedett egy éves korától – az ottaniak legtöbbjének még mai is talán hamarabb jön nyelvére a lánykori neve, Simándi Márta. Iskoláit is a városban végezte, onnan került el a Kolozsvári Teológiára. Annak elvégzése után 2003-ban került az Érsemjénhez tartozó Érselénd kicsi református gyülekezetének élére, ahová már vele tartott férje, Csáki Károly, akivel ugyanabban az évben kötöttek házasságok, és aki nem csak a hétköznapi életben társa, de kántorként is mellette áll. Seléndről 2006-ban kerültek a már Szatmár megyei, de nem túl messzi Érkőrösre, ahol nem csak a helyi 190, de a különálló egyházközség Pelekeszi 320, illetve a leányegyház Sződemeteri 40, és Kandel 22 reformátusának pásztorolása is feladatuk volt.

Mindenkinek lelkésze

Május elsején, éppen Anyák Napján keresték meg először az érsemjéniek, meglepetésszerűen, emlékszik vissza a tiszteletesasszony, majd május 22-én már hivatalosan is meghívták érsemjéni bemutatkozásra. Erre június 19-én került sor, amit követően július 3-án az 1160 lelkes gyülekezet közgyűlése megszavazta lelkészének, a 15 napos fellebbezési idő alatt sem érkezett kifogás személye ellen.

Az elmúlt években heves indulatok feszítették az érsemjéni református gyülekezetet – ez sokszor a nyílvánosság előtt zajlott vitákat is eredményezett. Ez természetesen nem volt titok Csáki Márta előtt sem, és ezek fényében megkerülhetetlen a kérdés: milyen gondolatok vezették, amikor igent mondott a semjéniek hívására? Kihívásnak, Istentől kapott feladatnak érzi, hogy az érsemjéni gyülekezet élére állhat, fogalmazott a lelkésznő. Úgy vélekedett, abban, hogy oda került megmutatkozott a feladat, és ő a gyülekezet minden tagjának lelkésze akar lenni, az Igét mindenkinek hírdetni szeretné, és – Isten után – mindenkinek szolgálni.

Mindenki találja meg helyét

Azt már alulírott teszi hozzá, hogy akinek van erre szeme, az abban is jelet láthat, éppen ezen az őszön megy iskolába a Csáki házaspár leánya, Abigél, illetve óvodába fiúk, Áron, így nem kell azon törniük fejüket, hogy hogyan oldják meg a gyerekek magyar nyelvű iskoláztatását, naponkénti szállításukat – iskola és óvoda is pár lépésre van a parókiától! Mint megtudtam, a korábbi gyülekezettől egymást megsiratva váltak el, de nem volt meghatottság nélküli az érsemjéni érkezés sem: a parókiát megtöltötték a segédkező emberek. „Vágyunk a békesség munkálására, arra, hogy a gyülekezetben gyerekektől felnőttekig mindenki találja meg a helyét”, foglalta össze egy mondatban Érsemjén új református lelkésze jövőre vonatkozó terveit. Úgy legyen.

Befejeződött a Kántorképző Tanfolyam

2011-08-19T09:59:00.000+03:00

Áldjuk Isten nagy kegyelmét!

Befejeződött a Kántorképző Tanfolyam

A 2011-es kántorképző résztvevői

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület VI. Kántorképző Tanfolyamának munkálatai az elmúlt két hétben zajlottak a Partiumi Keresztény Egyetemen illetve a Nagyvárad-újvárosi református templomban és gyülekezeti teremben. Mivel az egyetemen zajló felújítási munkálatok miatt teremhiánnyal küszködtünk az induláskor, a hangszerórák egy részét átvittük az evangélikus- illetve a Nagyvárad-réti református templomba. 22 hallgató vett részt, hét csoportban, különböző felkészültségi szinten. Tíz tanár oktatott, akik mind kántorok is egyúttal. Orgonát öt tanár tanított: Kozma Gyula, Pünkösti Apor Miklós, Kozma Márta, Józsa Domokos és Rácz Lóránd Márton. Kórust és karvezetést Berkesi Sándor és Márkus Zoltán oktatott, zeneelméletet Kozma Gyula és Leopold László, zenetörténetet Nagy Judit Noémi és Józsa Domokos, gyülekezeti éneket Orosz Otília Valéria és Nagy Judit Noémi tanított.

Kórusóra Márkus Zoltánnal

Négy kezdő csoportos hallgatóval bővült a képzősök sora ebben az évben és három hallgató kántorvizsga előkészítő csoportban vett részt. A hallgatók különböző családi és gyülekezeti háttérrel jöttek. Van, aki egyedül neveli két kiskorú gyermekét és saját költségén jött el a képzőre. Van, akinél otthon leégett a csűr, mielőtt eljött és olyan is, aki két váltásban dolgozott közben vagy éppen kismama és így is bejárt az órákra. Dicséretes ugyanakkor az a kisgyülekezet, amely három fiatal hallgatót küldött és mindháromnak kifizette a tanfolyam költségeit. A 22 hallgató közül mindegyik kántorizál valamelyik gyülekezetben.

Az idei képzőt a szorgalmas gyakorlás jellemezte kilenc hangszeren, melynek eredménye, a fejlődés a vizsgán is meglátszott. Többen pedálos darabokat is tanultak, sajnos otthon a gyülekezetben nem mindenkinek van lehetősége pedálos orgonán gyakorolni. Szükséges lenne a további munkához és a gyakorlás biztosításához a templomi hangszereket megjavítani, vagy ahol ez nagyon költséges, beszerezni egy olyan pedálos kisorgonát, amely a gyülekezet énekének vezetésére is alkalmas.

Orgonalátogatás Váradréten

A tanfolyam programjában minden évben egy orgonalátogatás is szerepel. Nemrég készült el a váradréti új orgona, így kézenfekvő volt, hogy meglátogassuk. A teljesen nyitott orgonába be is lehet sétálni, megnézni sípjait, alkotó elemeit. Megszólaltatni pedig külön élmény, különösen azoknak, akiknek nem adatik meg egy jó hangszeren játszani saját gyülekezetükben.

A tanfolyam kórusa már egy hét után szépen énekelte a megtanult műveket. Innen jött az ötlet, hogy még a záróhangverseny előtt énekeljük el ezeket valahol, olyan embereknek, akik biztosan nem fognak eljönni a záróra. Többen a budapesti kántorképzőn már gyakorolták az „utcai éneklést”, amelynek missziós szerepe is lehet, hiszen az utca embere nem biztos, hogy másutt hall kóruséneklést. A nagyváradi főutcán az Orsolya templom és a Barátok temploma előtt megállva énekeltünk nagy vigassággal, a járókelők nagy örömére.

A második hét elején egy kis műsoros estet is tartottunk, melyen többen megcsillogtatták tehetségüket éneklésben, versben, paródiában.

Az esti áhítatok egyikére meghívtuk Csűry István püspök urat, akivel kötetlen beszélgetés alakult ki olyan problémák, gondok terén, melyek a kántori szolgálatot érintik. Énekeskönyv bevezetése, kántorok fizetése, szabadsága, alkalmazása, továbbképzés finanszírozása – mind égető kérdések.

Karvezetés vizsga

A tanfolyam végén minden hallgató vizsgát tesz az elvégzett anyagból. A csoportos vizsgákat követően pénteken az orgonavizsgára, szombaton délelőtt pedig a karvezetés vizsgára került sor. A záróhangversenyen az újvárosi templomban Csűry István püspök hirdetett igét, valamint a hallgatók közül vezényeltek néhányan. A Messziről száll dalunk kezdetű héber kánont Kapitán Erzsébet, Osváth Viktor Szabadíts meg című énekét Szakács Zselyke Noémi, Berkesi Sándor Mely igen jó az Úr Istent dicsérni kezdetű énekfeldolgozását Boros Margit, Lowell Mason Mindig velem című énekét Popper Norbert és az Ó, terjeszd ki Jézusom kezdetű ír dallam kórusfeldolgozását Sárközi Júlia vezényelte. Elhangzott továbbá Peter C. Lutkin Az Úr áldjon és őrizzen, Szokolay Sándor Áldjuk Isten nagy kegyelmét valamint B. Smetana Szárnyaival véd az Úr című kórusmű Márkus Zoltán karnagy vezényletével. Szombaton délelőtt a karvezetés vizsgát követően a váradréti református templomban hálaadó istentiszteletre került sor – augusztus 20-a apropóján is – melyen Ráksi Lajos lelkipásztor hirdetett igét. A kórusművek sorában elhangzott Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz című műve.

Záróhangverseny

Köszönettel tartozunk Kozma Gyula tanár úrnak és Pop György végzős hallgatónak, hogy működőképessé tették a kántorképző számára nemrég vásárolt harmóniumot és az újvárosi orgonát, valamint Molnár József orgonaépítőnek a javítás számára adományozott bőrért. Az evangélikus gyülekezetnek is köszönjük, hogy testvérként nyitottak ajtót a hallgatók számára a gyakorlásra. Köszönjük az újvárosi református gyülekezet lelkipásztorainak és presbitériumának, hogy két héten keresztül tanulhattunk és gyakorolhattunk a templomban és a gyülekezeti teremben. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek pedig megköszönjük, hogy szakmailag és anyagilag is támogatja a Kántorképző Tanfolyamot, mely egyházkerületünk zenei életének megújulásában jelentős szerepet tölt be. A kántorok elviszik magukkal mindazt, amit itt megtanultak és megismertek, és saját gyülekezetükben remélhetőleg gyakorlatba is tudják majd ültetni. A tanfolyam elsődleges célja az, hogy felnőjön egy olyan egyházzenész-generáció, akik szolgálata által valóban megvalósulhat a sokat emlegetett egyházzenei reform. Ehhez kívánunk sok türelmet és kitartást, eredményes kórusmunkát, találkozzunk jövőre újból.

Orosz Otília Valéria

Csűry István püspök gratulál

Margittaiak Székelyföldön

2011-08-19T00:02:00.004+03:00

A Margittai Református Egyházközség gyülekezeti életének szerves részét képezik a gyülekezeti kirándulások. Augusztus 12-én, péntek reggel, 6-órakor, gyülekezetünk egy csoportja autóbuszra szállt és elindult, hogy gyönyörködjön Székelyföld tájaiban és nevezetességeiben, mely Isten teremtő munkáját dicséri.

Kovács Gyula lelkipásztor lelki útravalója után az első pihenőhelynél mindenki a saját tarisznyájából elfogyasztotta a testi táplálékot is. Majd tovább indultunk, Szovátára érve már várt bennünket az idegenvezetőnő, aki velünk maradt három napon keresztül és kedvesen mutatta be Székelyföld (Hargita megye) tájait és jellegzetességeit.

Szovátáról, Parajdra utaztunk, ahol végigsétáltunk a Sószoroson mely kb.2 hónapja nyílt meg, ahonnan Korondra, majd pedig Farkaslakára érkeztünk, ahol meglátogattuk Tamási Áron síremlékét.

Szombat reggel kipihenve, reggeli után ismét buszra szálltunk, s a székelykapuk alatt felsétáltunk Orbán Balázs sírjához, majd pedig Székelyudvarhelyen megnéztük a szoborparkot, a református templomot és a város többi jellegzetességeit. Udvarhelyről, Csíkszeredára és Csíksomlyóra érkeztünk, ahol megtekintettük a jellegzetességeket, majd pedig Tusnádon keresztül leértünk a Szent Anna-tó, és a Mohos Tőzeglápig. Estefelé megékeztünk Madéfalvára, ahol megálltunk a veszedelmi emlékműnél. Ezután Gyergyószentmiklósra vezetett utunk, ahol városnézés után a vendéglőben bőséges és ízletes vacsorával vártak bennünket.

Vasárnap reggel, megnéztük a Gyergyószárhegyi Lázár - Kastélyt, a Gyilkos-tót, a Békás-Szorost, ahonnan elindultunk hazafelé.

Hazafelé úton már mindenki fáradt volt, de azért még jókat beszélgettünk, énekeltünk. Ezek az alkalmak nagyszerű lehetőséget kínálnak a kikapcsolódásra, egymás jobb megismerésére, barátságok ápolására és új barátságok létrejöttére.

Hálát adunk Istennek a jó időjárásért, a gyönyörű természetért és a lelkészházaspár szervező és lelkes munkájáért.

Balázsi Emma
gondnok

ÉRIT IV. - egy ifjúsági tábor krónikája

2011-08-17T22:40:00.001+03:00

Augusztus 8-13 között került megrendezésre immár negyedik alkalommal az Érmelléki Református Ifjúsági Tábor (ÉRIT), melynek helyszíne, ahogy eddig minden esztendőben, úgy idén is a Hegyközszentmiklósi Református Egyházközség tulajdonában lévő Termál-strand volt. A tavalyi esős tábor után, (amely miatt időnap előtt véget is kellett vetni a tábornak) idén megújuló reménységgel tekintettek a szervezők a minden kegyelem Urára, hogy az időjárás kedvezőbb lesz. Isten meghallgatta a könyörgéseket, mert az első éjszakát leszámítva, amikor kisebb vihar sepert végig a Hegyközön, és az Érmelléken is, végig napsütéses, táborozásra, fürdőzésre alkalmas idő volt. Több mint száz gyermeknek adott otthont az idei tábor, amelynek az ingyenes strandolási lehetőség mellett a másik fő vonzereje a tartalmas program volt. A 2011-es esztendőtől ugyanis a méltán népszerű, és közkedvelt „Volt egyszer egy Érmellék” elnevezésű képzőművészeti-kézműves ifjúsági tábor is beolvadt az ÉRIT- be, így azok a fiatalok, akik kézműves foglalkozások iránt érdeklődtek, idéntől ezt az ÉRIT- ben találták meg. Fiatalok érkeztek szép számban: Apátkeresztúrról, Albisról, Biharkeresztesről, Bihardiószegről, Éradonyból, Érbogyoszlóról, Érkeserűből, Érmihályfalávról, Érseléndről, Értarcsáról, Gálospetriből, Hegyközszentmiklósról, Jankafalváról, Nagykágyáról, Ottományból, Szentjobbról, Székelyhídról, Vedresábrányból, Vajdahunyadról. A tábor részvételi díja jelképes volt, évről-évre célul tűzve ki magának az Egyházmegye, hogy mindenki számára elérhetővé tegye ezt a keresztyén tábort.

A fő szervező Jakó Sándor Zsigmond jankafalvi lelkipásztor volt, az Érmelléki Egyházmegye ifjúsági előadója, aki gazdag tapasztalattal rendelkezik ifjúsági táborok szervezésében, általában az ifjúsági munkában. Segítői az egyházmegye lelkipásztorai, akik közül meg kell említenünk Árus László Csongor helyi lelkipásztort, házigazdát, Rákosi Jenőt, az egyházmegye esperesét, valamint Kulcsár Árpád értarcsai lelkipásztort és Forró Csaba apátkeresztúri lelkészt. Az első napi megérkezés, sátorállítás, táborozási szabályok ismertetése után a gyereksereg hatalmas zsivajjal vette birtokába a medencéket, hogy megmártózhasson a strand gyógyvizében. Délután Farkas Zsolt toldinagyfalui lelkipásztor tartott előadást a templomban. Az egész heti témákat az előadások rendjén a gyülekezeti ifjúsági vezetők tavaszi találkozóján elhangzott javaslatok alapján állították össze a szervezők. Így első nap a „káros szenvedélyek”-ről hallhattak, kérdéseket fogalmazhattak meg, hozzászólhattak a fiatalok. Az esti áhítaton, amely egyben a tábor megnyitó istentisztelete is volt, Rákosi Jenő esperes szólt a fiatalokhoz, aktualizálva a témához vágó igei tanítást az 1Kor 6, 12 alapján: „Mindent szabad nekem, de nem minden használ.”

A második nap reggelén Szabó Zsolt lelkipásztor Gálospetriből érkezett igei üzenettel, a Préd. 11, 9-10 alapján. Szükség is volt az igei megerősítésre, hiszen az éjszaka folyamán a viharos idő miatt többek sátra beázott, sokan nem tudtak aludni, fáradság és kimerültség lepte meg a táborlakókat. Az idő kiderültével újfent lehetett fürdőzni, majd csoportos vetélkedőkre került sor. Négy csapat mérkőzött meg egymással, a „Halak” (Jakó Sándor Zsigmond csoportvezető), „Keresztesek” (Rákosi Jenő), „Csillagok” (Árus László Csongor), „Hajósok”(Kulcsár Árpád) társasága versengett a hét végi „fődíjért.” A jelképes csapat-nevek mögött is evangéliumi üzenetet fedezhettek fel a résztvevők: a „Hal” I. sz.-i őskeresztyén hitvallás – Jézus Krisztus Isten Fia Szabadító -, a „Kereszt” Jézus Krisztus keresztjére emlékeztet, a „Csillag” a betlehemi csillagra, a „Hajó” pedig a keresztyén egyház egyik jelképe. Közben „angyal-bárány” játék is kezdődött a táborban, amelynek eredményeképpen a táborzáráskor megválasztották a tábor „főangyalát”, aki a következő táborig viseli ezt a megtisztelő címet. Ebéd előtt a négy csoport bibliaórára vonult el, ahol az előző napi előadás, valamint az azokhoz kapcsolódó igei gondolatok kerülhettek megbeszélésre a csoportvezető lelkipásztorok segédlete mellett. Ebéd után kezdődtek meg az egész héten át tartó kézműves-képzőművészeti foglalkozások, ahová a gyermekek tetszésük szerint jelentkezhettek, a csoportok létszámához mérten. A következő választási lehetőségeik voltak: agyagozás - Veress Zsanett és Farkas Fanni (Debrecen) vezetésével; gyöngyfűzés-mézeskalácssütés – Jakó Jolán (Érmihályfalva) vezetésével; nemezelés - Pitlik Fanni és Juhász Anikó (Debrecen) vezetésével; fafaragás – Forró Csaba (Apátkeresztúr) vezetésével; zene – Szabó Nagy Attila (Gyergyószentmiklós) és Tarcsa Tamás (Budapest) vezetésével; festészet-grafika - Pásti Anett (Debrecen) és Domahidi Krisztina (Székelyhíd) vezetésével; valamint újságírás – „tábori tudósítók” – Kulcsár Árpád (Értarcsa) vezetésével. Nagy segítséget jelentett a szervezők számára Palcert Judit (Székelyhíd), aki nemcsak a csoport-vezetők meghívásánál, de több kézműves csoport munkájába is bekapcsolódva a hét folyamán, a vetélkedők megszervezésében is részt vállalt, törődve figyelt a gyerekekre egész tábor-idő alatt. Délután Kövendi István kügypusztai lelkipásztor tartott előadást a „csoportosulások (klikkesedés) egy (keresztyén ifjúsági) közösségen belül” témakörében, amely sok fiatalt megérintett. Este Forró Csaba apátkeresztúri lelkipásztor szolgált az 1Kor 3, 3-7 alapján. Lefekvés előtt ismét lehetősége nyílt a fiataloknak a fürdőzésre.

Szerdán Bara László nagykágyai lelkipásztor áhítatára ébredeztek a fiatalok, akik saját tapasztalatukból tanulhatták meg, hogy az éjszaka az alvásra, a nappal az ébrenlétre adatott az Úristentől. A Mt 7, 1-5 alapján megtartott áhítatot követően némelyek számára fel kellett frissíteni máris a tábori szabályokat, a további fegyelmezetlenségeket elkerülendő. A délelőtti fürdőzést vetélkedő követte, majd bibliaóra. Ebéd után a csoportos foglalkozások kerültek sorra, a templomban pedig Veres Kovács Attila Nagyvárad-Olaszi lelkipásztora tartott előadást az „önbizalomhiány-önértékelés” témakörben. Az immár negyedik alkalommal előadó lelkipásztor ez úttal is lekötötte a fiatalok figyelmét tanulságos előadásával. Az esti áhítat a Bír 6, 14-16 alapján szólt, melyet Kulcsár Árpád tartott. Lefekvés előtt filmnézésre is lehetőség volt: a másnapi témához kapcsolódóan a fiatalok megtekinthették a „2012” c. filmet.

Csütörtök reggel Simon-Szabó István éradonyi lelkipásztor szolgált az 1Móz 31, 28 alapján. A szokásos napi programot ismét csak fegyelmezés árán sikerült megvalósítani. Bebizonyosodott, hogy a szervezők türelmét egyesek jócskán kihasználják, visszaélve azzal. Sajnos a szervezőknek rá kellett jönniük, hogy nem mindenki tud a táborlakók közül keresztyén viselkedést felmutatni, sőt, olyan is akadt, akit a fürdőzésen kívül szinte semmi más nem érdekelt, a gazdag program ellenére. Délután Fazekas Ferenc mezőtelki lelkipásztor tartott látványos, vetítéssel egybekötött előadást, komoly teológiai alapot adva a napi témának, ami a „világvége” volt. Rámutatott a Biblia pontos tanításaira a kérdéssel kapcsolatosan, és ellentétbe állította a világban jelentkező, meg-megújuló hisztériával, ami a világ véget illeti. Erre sajnos egyes vallási szekták is alapot adnak téves „jóslataikkal”. Az estét Árus László áhítata zárta a Mt 24, 5-13 alapján.

Az utolsó előtti nap reggelén ifj. Mátyás Árpád monospetri lelkipásztor szólt a fiatalokhoz a 2Pt 3, 10-18 alapján. Mivel a pénteki nap volt az utolsó egész nap a táborból, így a kézműves csoportok ezen a délutánon végezték el munkáikon az utolsó simításokat. Nagyon szép munkák születtek, sok gyerek nyakában megjelentek a gyöngyből, vagy nemezből készült ékszerek, megcsodálhattuk a festő csoport remekműveit is, de az agyagból készült bögrék, kigyurmázott figurák is szemet gyönyörködtetők voltak. A mézeskalácsosok már előző nap meglepték az egész tábort, mert mindenkinek ajándékoztak egy az ízletes süteményből. A fafaragóknál mini-kopjafák, hamutartók, és más apróságok készültek el. Az újságírók villáminterjúkat készítettek a csoportvezetőkkel, riportokat, fotókat készítettek, megörökítve a táborban zajló eseményeket. Összességében minden csoport szép eredményeket mutatott fel a hét végére.

Délután a tábor csúcs-pontjaként úrvacsorázással egybekötött istentiszteltre került sor, amelyre megérkezett Csűry István püspök úr is. Az immár hagyománnyá vált ünnepi istentiszteleten a püspök a református bibliaolvasó kalauz napi igéjét magyarázta a fiataloknak, a Jn 12, 35-36 alapján beszélt a fényről, a világosságról, amelyet Jézus Krisztus hozott el ebbe a világba, és biztatott, hogy merjünk a világosság gyermekei lenni, akik világosságban is járnak. Tudjuk, hogy hová megyünk, és hogy Ki által. Az úrvacsorai ágendát Rákosi Jenő esperes végezte. A meghitt, bensőséges lelki pillanatok az Úr asztala körül végre egy közösséggé, gyülekezetté kovácsolták a táborban résztvevőket. Kihirdetésre került a csoportos vetélkedők eredménye: I. helyezet lett a „Keresztesek”, II. a „Hajósok”, III. a „Halak”, a IV. a „Csillagok” csapata. Minden csapat tagjai kisebb-nagyobb figyelmességgel lettek megajándékozva a tábor főszervezőjétől. A „báránykák” javaslatai alapján megválasztásra került a tábor „főangyala.” – ő Györkei Ákos lett Albisról.

Szombaton Jakó Sándor Zsigmond az ároni áldással a 4Móz 6, 24-26 alapján búcsúzott el a résztvevőktől. Hitet tett a mellett, hogyha egy valaki a több mint száz résztvevő közül elindult ezen a héten Jézus felé, és Isten mellett döntött, már nem volt hiábavaló a tábor.

Köszönet illeti a tábor szervezőit, mindazokat a csoportvezetőket, akik a képzőművészeti-kézműves tevékenységek szakszerű irányítását vállalták el, akik egész héten át gondoskodtak a táborlakók étkeztetéséről. A tábort kiemelten a Bihar Megyei Tanács R. M. D. Sz. frakciója, a Communitas alapítvány, az Érmelléki Református Egyházmegye, a Hegyközszentmiklósi Református Egyházközség támogatta. Köszönetet mondunk azon szülőknek is, akik különféle élelmiszer-adományokkal segítették az egész heti étkeztetését a gyerekeknek. Urunknak köszönjük a sok áldást!

Kulcsár Árpád,

Értarcsa

IV. Érmelléki Református Ifjúsági Tábor (fotók 2)

2011-08-16T21:37:00.000+03:00

IV ERIT 2

Tekintse meg fotóalbumunkat!

A Harangszó augusztusi második számából

2011-08-16T16:05:00.000+03:00

Partiumiak is részt vettek a Észak-keleti Református Találkozón – olvasható a királyhágómelléki reformátusok lapjának legfrissebb számában, melynek több írása újkenyér ünnepére tekint előre. A lap emellett ifjúsági és a felvidéki testvéregyházkerület lapjában szemléző mellékletet is tartalmaz.

„A kenyér nélkülözhetetlen. Mindennap imádságban kérjük a mi Atyánktól. Naponta dolgozunk érte, oly sokan aggódnak miatta, oly sokan a legvégsőkig elmennek érte.” – írja Hálaadás újkenyérért című írásában Gál Sándor gencsi lelkipásztor, a lap címoldalán.

A Harangszó vezércikkét Tőkés László volt püspök, EP-alelnök jegyzi. Írásának címe: „Értünk szólnak a harangok”.

Partiumiak is részt vettek a Tokajban tartott Észak-keleti Református Találkozón – számol be Lakatos Nella Nagybányáról. Árpád-díjjal emlékeztek a tárkányi áldozatokra. Az elismerést Szakács Zoltán helyi lelkipásztor vette át a közösség nevében – olvasható a Mementó rovatban. Befejező részéhez érkezett Csohány János sorozata, melyben István király, állam- és egyházszervező uralkodónk emlékezetét eleveníti fel.

Érdekes és időszerű témában tartott lelkészértekezletet a Szatmári Egyházmegye. Tamás Ernő lelkipásztor a kiégés veszélyeiről és következményeiről tartott előadást. Az élesdi ifjak érsemjéni kirándulásáról Ciavoiné Létai Andrea Hajnalka számol be.

A Mozaik rovatban Hevesi Mónár József Olosz Lajos időszerűségére emlékeztet, a költő születésének 120. évfordulóján. Ugyanott folytatódik Boros J. Attila Magyarnak lenni című sorozata.

Idén immár negyedik alkalommal jelentkezik a lap Vendégoldal melléklete, mely a felvidéki testvéregyházkerület lapjából átvett írásokból közöl összeállítást.

A lap kétoldalas ifjúsági mellékletében az érszakácsi és a szamosardói bibliahétről, valamint a nagybánya-óvárosi ifjak anyaországi élményeiről olvashatunk.

A lapszám Pilinszky János, Dénes József és Szilasi Ildikó egy-egy versét tartalmazza.

A Harangszó megrendelhető és megvásárolható a református lelkészi hivatalokban. A lap a világhálón a harangszo.blogspot.com oldalon olvasható.

IV. Érmelléki Református Ifjúsági Tábor (fotók)

2011-08-16T15:45:00.001+03:00

IV ERIT

Tekintse meg fotóalbumunkat!

Felújították az ottományi templomtornyot

2011-08-14T20:31:00.004+03:00

Felújították az ottományi templomtornyot

Reggeli Újság / erdely.ma
Sütő Éva

Az ottományi istenháza valószínűleg a XII–XIII. században épülhetett. 1556-ig a római katolikus egyházat szolgálta. Református templomként 1560-ban említik először. A feltehetően Árpád-kori templomot a századok folyamán többször is átépítették, restaurálták.

A napokban fejeződött be a toronysisak felújítása. A templom – ahogyan azt a főbejárat feletti évszám is hirdeti – 1974-ben, a torony és a tetőszerkezet pedig 1898-ban, azaz ezelőtt 113 évvel volt utoljára felújítva. A mostani munkálatok előkészületei két évig tartottak. A renoválásra közadakozást hirdettek meg az egyházközségben – tudtuk meg Darabont Tibor lelkipásztortól. Ez év elején dőlt el, hogy mind a toronysisak, mind a tetőszerkezet sürgős javításra szorul. Az elmúlt hetekben csak a sisak restaurációját kezdték el. Az ácsmunka két hetet vett igénybe, a torony csúcsának szemmel látható elhajlását egy szilágysági ipari alpinistacsoport vállalta fel, amely nem bizonyult kis feladatnak. Jövőre a tetőszerkezethez kezdenek hozzá – fűzte még hozzá a lelkipásztor.

A munkálatokat a helyi gyülekezet, a megyei tanács, valamint a községközpont Szalacs önkormányzatának segítségével sikerült kivitelezni, összértéke mintegy 28 ezer lej. A templom történetéhez hozzátartozik, hogy 1898. július 5-én villámcsapás következtében leégett a torony tetőszerkezete. Akkor is közadakozásból, valamint 5500 forint takarékpénztári kölcsönből javították ki a károkat. Az év szeptemberére kerül fel a gömb is a sisak tetejére. Azt követően 1924-ben végeztek a tornyon újabb javításokat, de 1955-ben újfent tatarozni kellett. A toronytest magassága 19, a sisakkal együtt 42 méter – írja Szabó István Ottomány kismonográfiájában. A toronyban két harang lakik. A nagyot 1819-ben öntötték Nagyváradon, a kiscsi pedig – kuriózum – egy bukaresti román harangöntő munkája. A toronyóra 1868-ban kezdte el mérni az időt. A régi mechanikus szerkezetet is szeretnék a közeljövőben újraindítani.

Tavaly karácsonyra sikerült a harang villamosítása is, korábban a fűtést oldották meg hősugárzókkal, két éve pedig a gyülekezeti ház használatba adásának lehettünk tanúi. Két év múlva lesz száz éves a templom orgonája. Eseményekben és tennivalókban nem szűkölködik tehát a gyülekezet. Példa rá, hogy Ottomány főterén újra büszkén néz a magasba a falu Istent kereső szeme, az új templomtorony.

Véget ért Micskén is a vakációs bibliahét

2011-08-12T14:24:00.000+03:00

Véget ért Micskén is a vakációs bibliahét

Teljes képernyős nézet

Gyermek-Bibliahét Vedresábrányban

2011-08-11T21:58:00.003+03:00

2011. július 25.-e és 30.-a között Vedresábrányban is megtartottuk a Biblia-hetet gyermekek számára. Ezen a hat napon sok élményben volt részünk, együtt a gyermekekkel.

A kicsiny gyülekezet számához képest a gyermekek szép számban jelentek meg, nem csupán reformátusok, hanem más felekezethez tartozók is. Mindenkit szeretettel vártunk és mindenki örült, hogy itt lehetett. Vigyázz, kész, rajt! – ez volt a jelszó azon a héten. Megismerkedtünk a szabályokkal, megtudhattuk, hogy mindnyájan beállhatunk Isten csapatába, és hogy együtt indulhatunk a legfontosabb cél felé: bejutni Isten országába.

Együtt vettünk részt az énektanulásban, bibliai történetek megismerésében és eljátszásában, aranymondások tanulásában, a rajzolásban, a színezésben és a kézimunkák elkészítésében.

Mindezek után a játék sem maradhatott el, mely valóban összekovácsolta a kis csapatunkat. A gyermekek szülei uzsonnával vendégelték meg a kis csapatot. Köszönet érte!

Nyolc szép éneket tanultak ezen a héten a gyerekek, és ezt vasárnap a gyülekezet előtt a templomban is elénekelték. Nagyszülők, szülők, szomszédok és más gyülekezeti tagok is örvendezve hallgatták a gyermekek énekét.

Reméljük, hogy nem fogják elfelejteni, amit ezen a héten tanultak, emlékeznek majd a megtanult aranymondásokra és szabályokra azért, hogy el tudják érni azt a célt, amelyet Isten rendelt őnekik is és mindnyájunknak. Istennek legyen hála mindezért!

Uri Brigitta
tiszteletes asszony - kántornő

Margittai ifjak Feketeerdőn

2011-08-11T00:08:00.003+03:00

"…Az embereknél lehetetlen, de nem az Istennél, mert az Istennél minden lehetséges." (Márk 10,27)

Kellemes, napsütéses időre ébredtünk augusztus 6.-án szombaton. Ifjúsági csoportunk Feketeerdőre utazott, hogy ott egy csendes nap keretében lelki és testi táplálék közepette élvezzük az Isten által teremtett természeti világ szépségét és egymás szeretetét. A finom bográcsos mellett a gazdag ifjú történetének üzenete töltött el bennünket.

Jó volt együtt lenni, Istennek és egymásnak örülni!

Ifjúsági tábor Hegyközszentmiklóson

2011-08-10T21:51:00.002+03:00

Ifjúsági tábor Hegyközszentmiklóson

erdon.ro
2011.08.10

Bihar megye - Hétfőn délben kezdődött meg az idei, a sorban az immár negyedik Érmelléki Református Ifjúsági Tábor a hegyközszentmiklósi termál strandon.

A húsz településről érkezett több, mint 100 fiatal már első éjszaka megpróbáltatás elé nézett az eső miatt. Napközben szerencsére már javult az idő, így folytatódhattak a tervezett programok: délelőtt fürdőzés, vetélkedés és bibliaórák, délután kézműves foglalkozások, előadások, áhítatok. A szervezők hét csoportba osztották a fiatalokat, van aki agyagot formál, van fafaragó, nemezelő, gyöngyfűző és mézeskalács-készítő, festő, újságíró és zene csoport is. A tábort a Megyei Tanács RMDSZ frakciója és a Communitas Alapítvány támogatja.