2017. december 7., csütörtök

Sass Kálmán mártírunk emléke Strängnäsben


A Strängnäs-i dóm Svédországban, a Mälaren-tó partján, Érmihályfalvától 2300 km-re található. A nyugalomba készülő püspök az ezredfordulón ezen a központi püspöki székhelyen a világon egyedülálló emléket állitott a XX. sz. vértanúinak. Magyar mártírjaink közül egyedül Sass Kálmán 1956-os református mártírlelkipásztor neve került fel a művészi ízléssel, igényesen kivitelezett emlékhelyre. Az emlékhelyen minden december 2-án (vagy az ahhoz legközelebbi időpontban) tartanak megemlékező istentiszteletet, koszorúzást, mivel Sass Kálmán mártírt 1958. dec. 2-án lőtték agyon Szamosújváron, “csak” azért mert hűséges volt nemzetéhez, hivatásához, Krisztusához. A svédországi magyarok először halálának 50. évfordulóján tartottak megemlékezést és koszorúzást a dómban, az Érmihályfalva és a magyar nemzeti értékek iránt elkötelezett Dr. Madarassy Enikő és a református gyülekezet elnökségének, Nt. Molnár Veress Pál lelkipásztor és Dr. Sebestyén Gábor főgondnok, kezdeményezésére. 2008–tól hagyománnyá vált, hogy évente ezen az alkalmon Svédország minden tájáról összegyűlnek a magyarok emlékezni, imádkozni, egymást HIT ÁLTAL erősíteni. 



A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából a svédországi magyarok meghívták szolgálni istentiszteleti alkalmukra az érmihályfalvai református gyülekezet elnökségét. A mártírhalál 59. évfordulóján Isten kegyelméből egységben, testvéri szeretetben voltunk együtt az Ige körül a házigazdákkal a nyolcszáz éves dómban. A szülőföldről, Skandináviából idesereglett, az anyaországi és Kárpát-medencei magyar testvérek a nem magyar testvérekkel együtt őskeresztyének módjára egy szívvel-lélekkel emlékeztek, dicsőítették az Urat. Jelen volt az istentiszteleti közösségben Magyarország stockholmi nagykövete, magyar arisztokrata családok leszármazottai, Habsburg Ottó leánya, a Szent György Lovagrend tagjai, más jeles személyiségek. Az adventi várakozással megtelt dómban naggyá nőttek szíveinkben a XX. századi mártírok példái. Ahogyan a templomfalakon kívül nőtt a sötétség, úgy nőtt bennünk a krisztusi világosság az Ige körül, a világosságot árasztó gyertyák fényében, a mártírok tanúságtételéből áradó fény melegében. Életük, haláluk világító fáklya, aranyló üzenet: életünk értelme a tanúskodás. Tanúskodni Krisztus mellett és mindaz mellett, amit Ő adott. Az énekelt, az olvasott, a hallott Ige, a megemlékező beszédek, a lényegretörő elmélkedések, a művészi előadásban elhangzó orgonamuzsika, hegedűjáték, zongorajáték, a szólóénekek, a szavalatok, a személyes hangvételű szónoklatok egy egységes egészet alkotva szolgálták az Isten tiszteletét, a mártírokra való emlékezést, az előretekintést. Az ökumenikus istentiszteleten újra bátorítást és bátorságot kapott a jelenlevő gyülekezet a Lélek által arra, hogy folytassa a tanúskodást, maradjon hű Krisztusához, nemzete értékeihez, az egyetemes keresztyén anyaszentegyházhoz. Krisztus szeretete tettekre váltható ma is, hitelesen tanúskodhatunk mártírjaink példái nyomán a XXI. században is, próbáink, szenvedéseink, üldöztetéseink között is. Hangsúlyozták a jelenlevők, hogy Sass Kálmán mártíriuma az egész magyarság számára üzenet és a nem Magyarországon élők számára is szellemi-lelki iránytű, mártíriuma nem csak Érmihályfalva számára útmutató, de Európa számára is, az észak-európai protestánsok számára is hiteles mértéke, mércéje a mártírságnak. 


A 2017. dec. 2-i strängnäsi istentisztelet ismét kifejezte, hogy Sass Kálmán és általa Érmihályfalva reformátussága beirta nevét a világtörténelembe, a keresztyén egyház történetébe. 

 

Az érmihályfalvai és az érmelléki magyarság büszke maradhat arra, hogy Sass Kálmán neve arannyal van felvésve a mártirok falára a strängnäsi dómban, Ő hitelesen hirdeti a mártirság örök értékét és igaz mércéjét a XXI. századi magyaroknak és az Európában élő embereknek. 



Balázsné Kiss Csilla és
Balázs János Dénes érmihályfalvai lelkipásztorok