2017. április 7., péntek

Egyházmegyei lelkészértekezlet Érolasziban



Hideg, borongós napon érkeztek április 6-án tavaszi értekezletükre szinte teljes létszámban, immár második alkalommal Érolasziba az érmelléki lelkészek. Kárpótolt azonban bennünket a meleg fogadtatás, a hatalmas fákban és madárdalban gazdag templomkert, a kapott ige és tanítás. 


Az értekezletet bevezető áhítatot Botos Júlia vedresábrányi lelkipásztor tartotta a református Bibliaolvasó kalauz aznapra kijelölt igéje alapján: „Amikor Betániában a leprás Simon házában volt, és asztalhoz telepedett, odament egy asszony, akinél valódi és drága nárduskenet volt egy alabástrom tartóban: ezt az alabástrom tartót feltörte, és ráöntötte a kenetet Jézus fejére. Egyesek bosszankodtak magukban: »Mire való a kenetnek ez a pazarlása? Hiszen el lehetett volna ezt adni több mint háromszáz dénárért, és a pénzt a szegényeknek szétosztani.« És megharagudtak az asszonyra, de Jézus ezt mondta: »Hagyjátok őt! Miért bántjátok? Hiszen jót tett velem, mert a szegények mindig veletek vannak, és amikor csak akartok, jót tehettek velük, én azonban nem leszek mindig veletek. Megtette, ami tőle telt: előre megkente a testemet a temetésre. Bizony, mondom néktek, hogy az egész világon bárhol hirdetik majd az evangéliumot; amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére.«” (Mk 14,3‑9) 


Jézus megkenetésének története nem egyszerűen egy különálló történet a Bibliában, hanem a nagyheti események része, mozzanata, a passiótörténet kezdete. A „leprás Simon”, akinek a házában zajlik a történet, minden bizonnyal egy korábban, Jézus által meggyógyított férfi lehetett, aki most mintegy hálából Jézust meghívja otthonába. Egy név nélküli asszony egyszer csak megjelenik a házban, és olajjal megkeni Jézust. Keleti szokás szerint pár csepp olajat csorgattak a vendégek szakállára, itt azonban egy egész edénnyit, sőt mindezt egy alabástrom edényből. Nem véletlenül tartották ezt akkor pazarlásnak, hiszen a 300 dénár, amibe az olaj került, egy napszámos éves keresetével vetekedett. Nem véletlenül haragudtak némelyek az asszonyra, hiszen azt a pénzt szegények megsegítésére is költhette volna.

Jézus azonban védelmébe veszi az asszonyt, ahogy mindenkit megvéd, aki Őt szereti. Sőt, ez az asszony az egyetlen, aki a nagyheti események során szeretetét mutatja ki Jézus iránt. Jézus természetesen előbb szeretett minket, az asszony csak válaszolt erre a szeretetre, akár a miatt is, hogy valamilyen nagy bűne megbocsáttatott, ami iránt most ilyen nagy hálát mutat. Ha velünk is jót tett Jézus, vajon megteszünk-e mi is mindent, ami tőlünk telik? „Előre megkente a testemet a temetésre” – veszi védelmébe Jézus az asszonyt. Így Jézus mint Királyunk, Prófétánk és Főpapunk megkapja azt az olajjal való megkenést, amit a húsvétkor a Jézus sírjához érkező asszonyok már nem tudtak megtenni.

Kovács Gyula, lelkészértekezleti elnök, margittai lelkipásztor „Az Emberfia azért jött, hogy megmentse, ami elveszett.” (Mt 18,11) igeverssel köszöntötte a megjelent lelkészeket. Kezdeményezésére egy perc néma csenddel adóztunk eltávozott szolgatársunk, Székely Lajos nyugalmazott érszőllősi lelkipásztor emléke előtt. 


Az értekezlet előadását Kerekes József, Nagyvárad-rogériuszi református lelkipásztor tartotta „Az iszlám” címmel. A migrációval kapcsolatban nagyon is aktuálissá vált kérdést kellő távolságtartással és érdekfeszítően járta körül. Az előadásban az iszlám (odaadás, belenyugvás, békesség=salam) alapítójának, Mohamednek az életrajzáról és tanításairól hallhattunk. Arról, hogyan vált a „nincs más isten, csak Allah” és a társadalmi igazságosság Mohamed és az iszlám fő eszméivé; hogyan keletkezett az iszlám szent könyve, a Korán; hogyan írja felül Mohamed mekkai, toleránsabb tanításait medinai, radikálisabb nézetei. Az iszlám két fő ága, a 80%-ot kitevő szunniták és a 20%-ot kitevő síiták irányzata mellett hallhattunk a radikálisabb vahabiták, a keresztény és muszlim elemeket ötvöző alaviták, valamint a miszticizmust képviselő szufisták tanításáról is. Végül a keresztény tanok és az iszlám tanításának ellentéteit ismerhettük meg dr. Rashwan Mohamed, Magyarországon élő, egyiptomi származású vallásfilozófus párhuzamba állítása révén. 


Az értekezleti és lelkész-továbbképzési tudnivalók ismertetését követően került sor az egyházmegye lelkészi közösségében először részt vevő, nemrég megválasztott Gecse Tamás értarcsai lelkipásztor köszöntésére és bemutatkozására, valamint Bozsoky Jonathán székelyhídi segédlelkész kiköszönésére, aki a magyarországi Kokad gyülekezetébe kapott kinevezést. Isten áldása legyen szolgatársaink életén, szolgálatán, családján és gyülekezetén! 

Ezúton is köszönetet mondunk Futó Ferenc házigazda lelkipásztornak és az érolaszi gyülekezetnek, asszonytestvéreknek, hogy nemcsak helyet biztosítottak az értekezlet számára, hanem gazdag ebéddel is vendégül láttak bennünket. Isten gazdag áldása legyen a gyülekezeten, lelkipásztorán és családján!

Oroszi Kálmán,
érseléndi lelkipásztor