2016. december 20., kedd

Adventi ökumenikus koncert Vedresábrányban

Ebben az esztendőben immár harmadik alkalommal került megrendezésre Vedresábárnyban, advent idején az ökumenikus koncert. Egy árpádkori templomban, az ősi falak között, a felújítást követően most csendült fel először klasszikus zongora hangja. És el tudjuk mindannyian mondani, hogy csodálatos volt. 

 
A Vedresábrányban működő Hulda Egyesület a Vedresábrányi Református Egyházközséggel közösen tovább folytatta a hagyományt, amelyet három esztendő alatt lassan megteremtett. A klasszikus koncertek sorozata tovább folytatódott. Ebben az esztendőben, aki a lelki felemelkedésről gondoskodott, nem volt más, mint Thurzó Zoltán zongorista, Lukács Zsolt, klarinétes, valamint Florin Mircea Ganea, énekes. 

 
2016. december 9-én délután erre az alkalomra hívogattak mindenkit a református templom harangjai. S közel teljesen megtelt a kis templom az érdeklődőkkel. A lelkipásztor köszöntötte a jelenlevőket, és advent ideje lévén egy adventi történetet olvasott fel, amely egy csodaszép ének a szentírásból, majd ezt követően átadta a szót a zenészeknek. 

 
Egy időutazásban lehetett része azoknak, akik jelen voltak. Az első két zongoradarab, teljes sötétségben, csupán néhány gyertya fénye mellett hangzott el, és visszamehettünk gondolatban abba az időbe, amikor a templom épült, amikor nem volt világítás, hanem a gyertyák fénye mellé telepedtek le az emberek, és így voltak együtt. Majd a zongora mellett felcsendült a klarinét hangja is két darab erejére, ezt követően pedig a hangszerek mellett, egy „élő” hangszert hallgathattunk, hiszen ekkor csendült fel először az énekes hangja, és töltötte be az egész templomot, megrezegtetve mindenki szívét és lelkét. 

 
Az est folyamán ismertebb és kevésbé ismert művek hangoztak el, volt Bartók Béla szerzemény, Chopin, Liszt, Verdi, Beethoven és sorolhatnánk tovább, de mindezeket egy szóval tudnánk kifejezni: felemelő. Egy igazi felemelő élmény volt mindenki számára, aki eljött, és aki részt vett ezen az alkalmon. A koncert végén, egy közös éneklésre is sort került, amely mindenki tetszését tovább fokozta. 

 
Köszönet ezért a csodáért, ezért a felemelő élményért a zenészeknek, de elsősorban a mi szerető Istenünknek mondunk hálát és köszönetet, aki megajándékozott minket karácsony előtt, ezzel a felemelő élménnyel. Bízunk benne, hogy ez a hagyomány fennmarad, ez a hagyomány megmarad, és a következő években is ilyen felemelő pillanatokat élhetünk át együtt, készülve a karácsony ünnepére.

Botos Júlia