2015. december 21., hétfő

Ifjúsági csendesnap Székelyhídon

Háború és Béke

Gyülekezetünk nagy lendülettel halad az ifjúsági munka területén. Ennek eredményeként szerveztük meg első csendesnapunkat november 21.-én, amely mintegy próbája volt a dec.-5-i körzeti alkalmunknak. A környező települések ifjúsági csoportjait hívtuk meg, amelyek szép számban képviseltették magukat, így megközelítően százan voltunk.

Egy kis reggelivel fogadtuk az érkezőket. Majd a templomban kezdtük a napot énekléssel és egy áhítattal, mely az adventi elcsendesedésre buzdított bennünket. Az ige után teret kapott a játék is, hogy jobban megismerjék egymást a fiatalok.


Vendég előadónk Kánya Zsolt Attila, kémeri református lelkész, egyházkerületi ifjúsági referens volt, aki egyben a zenei szolgálatot is vállalta ifjúságával.

A nap témája kimondottan aktuális, hiszen - Háború és Béke – címmel hallhattunk előadást.


Kiindulás volt a Biblia, majd a történelmen és a jelenkoron keresztül érkeztünk el a saját családi harcainkhoz. Ki kellett mondani, hogy legtöbbször mi magunk vagyunk az okai a családi konfliktusoknak. Azzal az üzenettel távozhattunk, hogy most az adventi időszakban ne a háború, hanem a béke képviselői legyünk otthonainkban.


Az előadást énektanulás követte, és tombola. Ajándék könyveket, golyóstollakat, jegyzetfüzeteket és igés kártyákat sorsoltunk ki a résztvevők között. A nagy izgalmak után pedig közösen ebédeltünk meg. A kémeriektől elbúcsúztunk, de mi folytattuk a napot csoportbeszélgetéssel, lehetőséget adva arra, hogy a fiatalok megosszák egymással véleményüket és tapasztalataikat a témával kapcsolatban. A csoportokat nem lelkészek, hanem ifjaink vezették, hiszen célunk, hogy minél inkább részt tudjanak venni a szolgálatban. 


A beszélgetések után csoportjátékkal folytattuk a napot, hogy a jókedv se maradjon el. A nap zárásaként Bán Alpár nagykágyai és Illyés Tamás érszőllősi tiszteletes urak vezetésével dicsértük a mi Urunkat a templomban. Rákosi Jenő esperes úr engedte útnak testvéreinket, biztosítva őket afelől, hogy nem ez volt az utolsó székelyhídi csendesnap.


Nagy hálaadással köszönjük meg Istenünknek, hogy megsegített bennünket, hogy küldött sok segítő kezet, akik főztek, takarítottak, vagy akármilyen módon részt vettek a nap megszervezésében. Isten áldása legyen életünkön, soha nem felejtve Urunk szavát:

„Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek” (Máté 5,9).

Bozsoky Jonathán
segédlelkész