2015. október 4., vasárnap

Lámpással aktuális kérdéseink között - egyházkerületi lelkésztovábbképző



A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Lelkésztovábbképző Tanfolyama az idei esztendőben szeptember 16 és 18 között került megrendezésre, a Partiumi Keresztény Egyetem Teológia Tanszékével és a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézetével közösen.

A képzés első napja Ft. Csűry Istvánnak, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének igei bevezetőjével kezdődőtt. Az 1Kir 12, 21-24 versei alapján hangzó igemagyarázatban megfogalmazódott, hogy Isten nem mondott le gyermekeiről, az Ő akarata az, hogy rádöbbenjen az ember, hogy a szétszakítottság nem jó. Testvér a testvér mellé oda kell álljon! 


A nap fontos témája a kisebbségi lét egyik sziklavára, az anyanyelv volt, amelynek helyes művelése, ápolása kötelesség nem csak a hétköznapokban, de a templomi szószékekről is. Czakó Gábor előadása Juliánusz barát ajándéka címmel hangzott el ebben a témában. D. Dr. Kozma Zsolt, kolozsvári nyugalmazott emeritus teológiai professzor "És beszélné meg, ki-ki az ő nemzetségének nyelvén..." címmel értekezett az anyanyelvnek a lelkipásztori szolgálatban való jelentőségéről. Nemcsak a szószéken, de a hétköznapokban is nagy felelősség hárul az ige hírdetőire abban, hogy szépen, választékosan, de közérthető módon fejezzék ki magukat. A teológiai oktatásban elsajátítitott szak-nyelv alkalmas arra, hogy lelkipásztorok megértsék egymást, de arra nem, hogy eljuttasák az igét a gyülekezethez. Az előadó szót ejtett az igehirdetés megújúlásának lehetőségeiről.

Szegedi László, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora Magyarul és/vagy románul (is) prédikáljunk? c. előadásában osztotta meg gondolatait. A kérdés a szórványosodás idején egyre élesebben vetődik fel, ahol sokszor már a generációk közti kommunikáció is nyelvi akadályokba ütközik. Nem egyszerűbb a helyzet a tömbmagyar közösségek esetében sem, hiszen egyrészt ott is jelentkeznek a szórványosodás jelei, másrészt a vegyes házasságok számának növekedése is sürgeti a kérdés megválaszolását. Az előadásokat fórum-beszélgetés követte. 


A második nap Vincené Pálfi Judit missziói előadótanácsos (KRE) igei bevezetőjével kezdődött. Steinbach József, A Dunamelléki Refomátus Egyházkerület püspöke „Az igehirdetés megújulásának lehetőségei korunkban” címmel tartott előadást. Az igehirdetés megújulásának lehetőségei kapcsán felmerülő kérdésekre a válasz az empirikus homiletikai válaszokkal kezdődik, amit az előadő a közelmúlt német nyelvű szakirodalmára alapozott. Kritikai szempontból vizsgálta, és gyakorlati szempontból járta körbe azokat a tényezőket, amelyek kihívást jelentenek a ma igehírdetőjének, és amelyek elvezethetnek az igehirdető megfáradásához. Végül Bonhoeffer homiletikai gondolataira építve igyekezett a korábban megfogalmazott kérdésekre konkért válaszokat adni.

Berkesi Sándor, Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, egyetemi tanár „Könnyűzene? Istentiszteleten?” című előadásában nyúlt egy nagyon aktuális kérédéshez. Az elődás, mely gyülekezeti énekeinkre, értékeinkre helyezte a hangsúlyt, szembeállítva a konzumvilág „igényeivel”, melyek a gyülekezeti életbe is beszüremkednek, az egyik legtöbb disputát kiváltó volt. Hogyan lehetnének ifjúsági énekekké sokszáz éves zsoltáraink? – tette fel a kérdést az előadó, szemléletes hangfelvételek, pozitiv és negatív, elrettentő példák bemutatásával. Drs. Geréb Miklós, irinyi lelkipásztor koreferátumában mélyítette tovább a témát. Rengeteg kérdés, pro és kontra érvek záporában folytatódott a parázs beszélgetés a résztvevők között. A nap fakultatív fórumbeszélgetéssel zárult „Lelkipásztori gondok, megoldások...” témában, amelyen a jelenlévők a református lelkészi identitás, praxis Erdélyi és Partiumi sajátosságairól beszélgettek. Kulcsár Árpád, értarcsai lelkipásztor hollandiai tanulmányútjáról tartott rövid beszámolót, bemutatva az ottani lelkipásztori életpályát, a helyi gyülekezeti sajátosságokat.

A képzés utolsó, záró napján Nt. Forró László főjegyző (KRE) tartott igei bevezetőt, majd Dr. Zsengellér József, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi karának dékánja „Lelkiségek, kegyességi mozgalmak és irányzatok a mai Kárpát-medencei Magyar Református Egyházban” címmel tartott előadást. Felsorolásra kerültek az előadás rendjén azok a társaságok, egyesületek és alapítványok, melyek a 20. század eleje-közepe táján jelentek meg, vagy éppen a rendszerváltásnak köszönhetően tudtak kibontakozni, úgy mint a Bethánia (CE) Szövetség, a Bibliaszövetség, az Új Kálvinizmus, a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány (KIA), Karizmatikus megújulás, Alfa kurzus. Szó esett még a Presbiteri Szövetségről, a Soli Deo Gloria, a ReFisz és a MEKDESZ-ről is. Ez utóbbiak elsősorban a fiatalok, középiskolások és egyetemisták körében terjedtek el.

Az utolsó előadás igazi csemege lehetett a résztvevők számára, hiszen drs. Sung Kon Park, koreai lelkipásztor, a komáromi Selye János Egyetem missziológia tanára tisztelte meg előadásával a továbbképzőt. Park tiszteletes tíz éve él magyarok között, ezért előadását érthető magyar beszéddel mondta el. Bemutatta Dél-Koreát, beszélt arról, hogy ebbe az alapjában véve buddhista országba miként jutott el a kereszténység, kik voltak azok a misszionáriusok, akik megismertették a Bibliát a koreaiakkal, illetve kitért arra, hogy ez a mostani időkben milyen missziós indíttatást ad az ottani keresztyéneknek: elhozni a poszt-keresztyén, szekularzált Európába újra a keresztyén tanokat. 


Több Dél-Koreai misszionárius is tevékenykedik Európában. Készek arra, hogy visszaadják, amit ők is annak idején kaptak, illetve továbbadják az evangéliumot, valamint osztozzanak a helyi keresztyének mindennapjain, imádsággal támogatva őket. Ő maga jelenleg Pozsonyban, az ottani koreai gyülekezetben szolgál, de a szlovákiai Samsung gyárban is tart havonta egyszer istetniszteletet, a gyár igazgatójának felkérésére, és támogatásával, aki maga is gyakorló keresztyén. Említést tett Dr. Jae Eun Ahn-ról, aki müncheni lelkipásztor volt, és a rendszerváltást követően Romániában is járt, 1990 augusztusában Várasfenesen, Belényesben tartott evangelizációt, Kolozsváron a teológiai intézetben előadást.

Végül Dr. Pálfi József, Nagyvárad-Réti lelkipásztor, a PKE Teológia tanszékének tanára, a lelkésztovábbképző szervezőjének összegzése zárta az együttlétet, aki kitért az idei képzés értékeire, minőségére, hasznára, valamint arra, hogy ez az alkalom is az Országos Lelkésztovábbképző Intézet által akreditált, a résztvevő lelkipásztorok kredit-pontokat kapnak.

Kulcsár Árpád