2015. augusztus 17., hétfő

Vakációs bibliahét Csokalyon



Július 27. ­és augusztus 2. között zajlott a vakációs bibliahét Csokalyon. A foglalkozás reggel kilenc órakor kezdődött, azonban a korán ébredők már nyolc óra után gyülekeztek az imateremben. Az idei évben a hét témája az Életterem, hol Istennel élet terem volt. Olyan életterekről volt szó, amelyekben a gyerekek és fiatalok mindennap jelen vannak, ahol életük zajlik. A nap mindig imádsággal és közös énektanulással kezdődött. Miután a népdalzsoltárok és az ifjúsági énekek megfelelően felrázták a társaságot, ismétlés következett. Átbeszéltük az előző napokon tanult történeteket, a felvetődött kérdéseket, és felelevenítettük az aranymondásokat is. 


A megadott bibliai történeten keresztül naponta egy-egy kérdésre kerestük közösen a választ. Első nap arra, hogy Ki áll mögöttem? Anna és fia, Sámuel története segített a válaszadásban: a szüleink. Ők azok, akik életünk során mindig mögöttünk állnak. Második nap a Ki áll mellettem? kérdésre már sokkal hamarabb érkezett a válasz: testvéreink, unokatestvéreink, családunk azon tagjai, akik velünk egy korcsoportba tartoznak, akikkel együtt növünk fel és egy együtt tapasztaljuk meg az élet dolgait, együtt tanulunk azokból. A három testvér, Mária, Márta és Lázár életének két fontos momentumát elevenítettük fel, és ez segített rájönni arra, testvéreink mennyire fontos részei az életünknek. Ki áll körülöttem? ‒ hamar rájöttünk A gutaütött meggyógyítása történetből, hogy a barátaink. A negyedik nap története A nagy vacsora volt, és arra kerestük a választ, hogy Ki áll ellenem? A gyerekek ügyesen hámozták ki a példázatból, hogy mindazok a személyek és dolgok, amelyek megakadályoznak abban, hogy Isten akaratát kövessem, azok, akik nem fogadják el a meghívást a mi Urunk országába. Ötödik nap következett a legfontosabb kérdés: Ki áll felettem? Egybehangzó és egyértelmű választ adtak a gyerekek: Isten. Ő az, aki bármilyen bűnt is követünk el, bármennyire távol kerülünk tőle, mindig, feltétel nélkül visszafogad bennünket, és soha nem rója fel vétkeinket. A tékozló fiú példázata segített erre rávilágítani. 


Minden nap tanultunk egy új aranymondást és kézimunkáztunk is. Ezek a tevékenységek mindig kapcsolódtak valahogy a nap témájához. Fontos része volt minden napnak a játék is. A hét elején a gyerekek csoportokra oszlottak, „családokat" formáltak, és a hét minden napján ügyességi feladatokat oldottak meg, amelyekkel pontokat gyűjtöttek. Amely család hétvégére a legtöbb pontot szerezte, apró jutalomban részesült. Mivel a sok tanulás, szaladgálás, ügyeskedés meghozza az étvágyat, a tízórai is mindig „jól jött".

Az egy hét alatt elsajátított dolgokat vasárnap a gyülekezet előtt is bemutattuk. Eredményes és kegyelemben gazdag hetet zárhattunk. Köszönet mindenkinek, aki valamilyen módon támogatott bennünket a bibliahét zökkenőmentes lebonyolításában. A legnagyobb hála azonban Istené, aki elvezette a gyerekeket nap mint nap a templomhoz, és támogatott bennünket munkánkban. Övé legyen a dicsőség!


Forró Emese