2015. július 9., csütörtök

A diákok és a bakter (anekdota)



Nem tudtak aludni a diákok a kollégiumban az éjiőr kiabálásától. Egyszer este tíz órakor beszólítják a contrascribához.

– Legyen olyan jó, édes barátom.

– Csak tessék velem parancsolni.

– Aztán meg egy pohár bort is kap.

– Köszönöm, nem kell az nekem; hanem azért megiszom.

– Hát nem tenné meg azt a szívességet, hogy minden reggel három órakor itt, az én ablakom előtt kiáltaná el az órát, de csak jó hangosan, hogy felébredjek rá, mert mindig fel kell kelnem a sok dolog miatt. Aztán minden este kap egy pohár bort.

– Szívesen, uram. Egyiket sem mulasztom el.

Teljesíté is pontosan. Este tíz órakor megjelent a pohár borért, s éjfél után minden órát beordított az ellenőr ablakán. Ez így ment szépen öt napig, hatodik nap este kifigurázták a legényt a diákok.

– De iszen sohasem kap kend itt több bort; most mondja a szenior, hogy kendnek csúnya kötelessége itt a kollégium előtt kiáltani az órákat, mégpedig ingyen.

– Mégpedig ingyen? – kiált fel kifordult képpel a bakter – azt szeretném látni, ki parancsolja meg nekem?

S ettől fogva nem kiáltott több órát a diákoknak.