2015. január 13., kedd

A székelyhídi vár újonnan épített makettje

 
Felavattuk a székelyhídi vár új makettjét!

2014. október 31-én, Reformáció Emlékünnepén avatta fel a Székelyhídi Református Egyházközség a székelyhídi vár új makettét a templomkertben.

A megvalósításért hálával tartozunk az Úrnak, a kivitelezésért pedig id. Bokor Zoltán testvérünknek és mindazoknak, akik segítettek a makett megépülésében.


A székelyhídi vár történetének rövid összefoglalója


A székelyhídi uradalom kegyurai Zólyomi Tamás és Dávid, illetve László fia János 1460-ban Mátyás királytól várépítési engedélyt kaptak. A vár a Székelyhídtól északra az Ér mocsaraiból kiemelkedő több mint két kataszteri hold területű szigetre épült. Földvár jellege volt, sánccal földtöltéssel és fapalánkkal körülvett erődítmény.

1631-ben I Rákóczi György erdélyi fejedelem tulajdonába került a vár, mely a végvárak sorába fontos láncszem volt. A török és Habsburg fenyegetettség miatt 1638 elején a Váradi várral egy időben a fejedelem megkezdte a székelyhídi vár erődítési munkálatait. A mocsárba bevert derék vastagságú égerfa cölöpökre téglából és kőből épült a négy bástya és az összekötő fal, melyek négyszögű területet zártak közre. A várat a külvilággal bonyolult hídrendszer kötötte össze, mely keletről, északkeletről és délről is közrefogta a várat. 1642-ben készültek el a munkálatokkal, de II. Rákóczi György 1644 után további külső erődítéseket végzett. 1660-ban Várad eleste után a székelyhídi vár mindvégig ellenállt a török támadásainak és terjeszkedésének Szatmár irányába ezért nagy szálka volt a török szemében. 1661-ben az erősödő török fenyegetettség miatt Kemény János erdélyi fejedelem I.Lipót Habsburg császár segítségét kérte. A támogatás fejében a székelyhídi várat át kellett engedni a császárnak, aki ott német parancsnokságot helyezett el. Három év múlva a várőrség fellázadt, elkergette a császár embereit és 1664. január 1-én I. Apafi Mihály erdélyi fejedelemnek adták át a várat.

Ugyancsak 1664-ben Montecuccoli császári hadvezér és Zrínyi fényes győzelmet aratott a török felett Szentgothardnál, ennek ellenére I. Lipót a vasvári békében a török követelésére kötelezte magát a székelyhídi vár lerombolására. A Habsburg császár, aki magyar király is volt, nyugati politikai érdekeltségei miatt feláldozta a magyar végvárrendszer egyik legfontosabb várát és nem volt ezek után lehetőség az Érmelléken garázdálkodó török megfékezésére. 1665. február 1-én a császári hadmérnök a váradi pasa jelenlétében Apafi fejedelem és a várőrség tiltakozása ellenére felrobbantatta a székelyhídi várat.


1970-ben határozat született a vár maradványainak megőrzésére, melyet azonban tettek nem követtek és azóta sem méltatták kellő megbecsülésre az egykori híres végvár maradékait.

A székelyhídi református egyházközségnek nincs lehetősége tenni a vár állagmegőrzésében, de a felújított vár makettel megpróbál hozzájárulni a székelyhídi vár emlékének fennmaradásához.

Forrásmunka: Nánási Zoltán Székelyhíd történeti monográfiája.