2014. december 8., hétfő

Dokumentumfilm-bemutató Csiha Kálmánról

„Jobb az Úrban bízni!”
Dokumentumfilm-bemutató Csiha Kálmánról


Érsemjénben mutatták be december 6-án a közeli Barantón született, néhai erdélyi református püspökről, Csiha Kálmánról (1929‑2007) készült dokumentumfilmet.


A művelődési otthon nagytermében csak néhány hátsó széksor maradt üresen, a szombat délutáni vetítésre az egyházmegye református lelkészei közül bár kevesen tudtak megjelenni, de megtisztelte a rendezvényt a helybeli plébános is, illetve a főszervező maga is katolikus vallású.


Csorba Sándor, a dokumentumfilm mozgatórugója, a Pro Érsemjén Egyesület nevében is köszöntötte az egybegyűlteket, külön megköszönve a Köztársasági Elnöki Hivatalnak valamint a Bihar megyei tanács magyar ajkú tagjainak a támogatását, a Debrecen Televízió (DTV) munkatársainak pedig a kiváló munkát.


Balazsi József, Érsemjén polgármestere örömét fejezte ki, hogy nem csak ismerhette a már nyugdíjas Csiha Kálmánt, hanem sokszor és hosszasan beszélgethetett is vele. A 43 országot megjárt prédikátor hétvégéit gyakran töltötte barantói tanyáján, az érsemjéni református istentiszteletre is úgy érkezett legtöbbször késve, hogy ne kelljen az első padba beülnie, hanem valahova a többiek közé. Benne nem a folytonosan kibúvókat kereső embert, hanem egyházáért és népéért folyton többet tenni akarót ismerhette meg. Az erdélyi reformátusságnak annyit jelentett ő, mint a katolikusoknak Márton Áron. Vallotta: az anyaország olyan ország, amelynek a határokon túl dobog a szíve.


Csáki Márta, helybeli református lelkész a dokumentumfilm címéül, mottójául választott igehely szövegkörnyezetét olvasta fel, és ezáltal is áldását kérte a Csiha Kálmánra emlékezők életére: „Szükségemben segítségül hívám az Urat, meghallgatott és tágas térre tett engem az Úr… Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni.” (Zsolt 118,5.8)

Érsemjénbe gyakran járnak közösségi vezetők, ennek élő példája volt Cseke Attila képviselő is, hiszen a magyar lakta települések között igencsak sok híres embert adó nagyközségben gyakran vannak ünnepi alkalmak, megemlékezések. Elmondta, Csiha Kálmántól elsősorban a szabadság eszméjét tanulhattuk meg, ennek a szabadságvágynak ma is van üzenete. Nemcsak vallotta a felekezeti iskolák megtartó erejét, hanem tett is azok újjászületéséért – ami a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításakor különösen aktuális üzenettel bír.


A dokumentumfilmet készítő DTV munkatársai nevében Lakatos Balla Tünde szerkesztő köszönte meg a családnak a hagyatékot. Bevallotta: a film készítését személyesen élte meg: nemcsak a Csiha Kálmánról alkotott képét változtatta meg, hanem őt magát is. Reményét fejezte ki, hogy a dokumentumfilm megtekintése is ezt fogja kiváltani.


A család nevében Nagyné Csiha Emese, a néhai püspök lánya köszönte meg az érsemjénieknek, hogy ápolják Csiha Kálmán emlékét, hogy édesapja a Barantón, gyökereihez visszatérve, jól érezhette magát, hogy Balazsi polgármester úr mindig mellette állt, hogy a jelen is lévő Gavrucza Tibor (nyugalmazott) református lelkész barátságát is magáénak tudhatta.


A film megtekintése előtt még Csiha Kálmán: A mélyben című versét hallgathattuk meg Fülöp Márta előadásában.


A dokumentumfilmben a családtagok, barátok, szolgatársak visszaemlékezése ötvöződik a néhai püspök életstációin forgatott felvételekkel, családi fotókkal, elhangzó naplórészletekkel, igehirdetések videofelvételeinek rövid részleteivel.

 
A börtönrácsokon áttörő fények, a marosvásárhelyi sírkövön széltől lengetett nemzeti szalag, a barantói tanya békéje, a püspök és nagyapa ősz haja és mosolya, az evangelizátor simogató hangja mind feledhetetlen benyomásokként maradnak meg a filmet megtekintőkben.


A családi emlékek nem csak életrajzi adalékokat jelentenek, hanem azok révén a nagy püspököt emberközelibbként ismerheti meg az is, aki soha nem találkozott vele. Csaba testvére a szülők és a család viszontagságairól; a püspök politikai fogsága kezdetén megszületett Emese lánya édesapja szabadulásától csendes haláláig tartó emlékképeiről szól; Attila veje arról számol be, hogy a marosvásárhelyi 89-es forradalmárok hogyan skandálták a Csiha nevet, és várták a harangok meghúzását; az unokák, Kálmán és Botond, az emberi, a világi püspököt, a nagyapát tárják elénk.


Az egykori szolgatársak a gyülekezetépítő, a családlátogató, a felekezeti iskolákat és egyházi intézményeket szívén viselő lelkészt és püspököt, az utazó evangelizátort elevenítik meg számunkra.


Az Érsemjéni Emlékmúzeumban őrzött öreg Bibliáról, díszmagyarról, az első palástról, érsemjéni emlékekről Balazsi József polgármester és Csorba Teréz nyugalmazott tanárnő mesél.



Az estébe nyúló vetítést követően egyetlen, közös koszorút helyeztek el a már ünnepi fényektől is megvilágított parkban lévő Csiha Kálmán-szobornál. A meghívottakat pedig szeretetvendégségre és beszélgetésre marasztalták. 


A dokumentumfilm DVD-lemeze valamint a püspök prédikációs kötetei a helyszínen megvásárolhatóak voltak. Reménység szerint a magyar köztelevízió is hamarosan műsorára tűzi az Erdély és minden magyar református püspökéről szóló dokumentumfilmet.