2014. november 24., hétfő

Gyülekezeti ház avatása Értarcsán

Szép nyári emlékek
Gyülekezeti ház avatása Értarcsán


Rég várt nap érkezett el az értarcsai gyülekezet életében az idei év Pünkösdvasárnapján. Nyolc év után a gyülekezet hálát adhatott a visszakapott, majd teljesen felújított gyülekezeti házért. Nemcsak Pünkösdöt ünnepelt a gyülekezet, de hálát is adott az elvégzett munkáért. A verőfényes vasárnap délutánon, a hálaadó lelkekkel megtelt templomban ft. Csűry István püspök úr igehirdetésében a Róm 7,5‑6 igeversei alapján szólt.


Jobbról balra: Csűry István, püspök; Rákosi Jenő, esperes; Kulcsár Árpád, értarcsai lelkipásztor

Az Úr Isten cselekedett és szüntelenül cselekszik – hallatszott az igehirdetésben. Látjuk ezt a munkát, észrevesszük, látjuk azokat, akiken keresztül munkálkodik. Pünkösdkor is elküldte az Ő lelkét, aki közöttünk van, és mindenkor itt lesz mellettünk. A világnak jobbnak kellene tehát lennie. Mégis, a mai modern világ nem fejlődik lendületesen, nem tud élni ez a világ azzal a szabadsággal, amit hoz a Lélek. A magyarázatát itt találjuk a Római levél előbb hallott verseiben. Amíg az ember elfeledkezik az Istenről, addig nem lehet haladni, mert test szerint gondolkodunk, és test szerint próbálja betartani. Itt, az egyházban is azt tapasztaljuk, milyen kevesen vagyunk, milyen kevesen keresik és közelednek az Istenhez. A test szerinti élet ott ítélendő meg, amikor az ember csak önmagával foglalkozik, mással nem törődik. Milyen jó látni most ezt a tele templomot, örvendezni a megújult gyülekezeti háznak, mert ezen a helyen nem az ember kerül előtérbe, hanem az Isten. Ezen áldás van. Valaminek az önző emberi énben meg kell halnia, és valami újnak el kell kezdődnie. Csakis akkor kezdődik egy új fejezet az ember életében, ha megérti, hogy hol a hiba. Elfordultunk Istentől, de van visszaút! Meg kell ezt látnunk, keresztyén református testvérek – buzdított a prédikáció minden jelenlévőt. A mai ember nem biztos abban, hogy a 21. században neki az Isten mellett van a legjobb helye. Ez a mai modern kor nem-e pont arról szól, hogy Isten nélkül is lehet jó élet, sőt, még jobb, mint Vele? A félelem azonban nem szűnt meg, az aggodalom ugyanúgy ott van az ember életében. Ezt a félelmet Isten úgy akarja megoldani, hogy emberek egymás mellé állnak, és segítenek. Ezt a célt is szolgálhatja majd a gyülekezeti ház itt, ennek a gyülekezetnek az életében. Pünkösdkor azt akarja elmondani az Isten, hogy: Ne féljetek, én vagyok! Itt vagyok most is veled, nem vagy egyedül, nem lehetsz magányos. Fordulj el a gonosztól – mondja az Isten –, a többi az Én dolgom – zárult az igemagyarázat.

Az ünnepi igehirdetést követően Kulcsár Árpád lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket az ApCsel 2,1 igeversével, és háláját fejezve ki, hogy ez a nap is eljöhetett a gyülekezet életében. Örömét fejezte ki, hogy ft. Csűry István püspök úr elfogadta a gyülekezet meghívását, mert, ahogy az idősebb testvérek elmondták, már nem is emlékeznek arra, mikor szolgált utoljára püspök az értarcsaiak között. Röviden bemutatta a gyülekezeti ház történetét, a felújítás menetét, illetve szólt arról is, akiről elnevezték az épületet (a gyülekezeti ház történetét lásd korábbi lapszámainkban).

A továbbiakban Cseke Attila parlamenti képviselő üdvözölte az egybegyűlteket, és örömét fejezte ki, hogy sikerült megvalósítani a felújítási beruházást az értarcsai gyülekezet életében. Semmi nem megy könnyen, mindenért meg kell küzdeni, nem jár csak úgy, mint ahogy gondolnánk, de a sikerek önmagukért beszélnek. Lehet még ennél is többre vágyni, többet akarni, úgy, hogy folytatjuk a közös munkát.

Szabó Ödön parlamenti képviselő elmondta, hogy az a jó, ha ember mindig tervez, mindig akar valamit fejleszteni. E mögé sokan fel tudnak sorakozni, ha van jó cél, ha van konkrét szándék. Ez az épület, amely most elkészült, eszköz lehet arra, hogy megváltoztassa az emberek életét, ahogy korábban is tette. Nagyszerű dolog az is, hogy helybéli személyiségről nevezik el, hogy van kit felmutatni, van kire büszkének lenni.

Bordás Károly helybeli polgármester szólt a továbbiakban az egybegyűltekhez, maga is örömét fejezve ki, hogy Értarcsán újabb megvalósításra kerülhetett sor. Simon-Szabó István éradonyi lelkipásztor arról beszélt, hogy nagy kitartás kellett, hogy nyolc éven keresztül tartott, de sikerült befejezni a felújítást. Ez a kitartás megvolt a helyi lelkipásztorban, és a mögötte felzárkózó gyülekezetben is, ez maradjon továbbra is. Balla Sándor, Gálospetri lelkipásztora a gyülekezet jókívánságait hozta el a község másik református gyülekezetéből, és felhívta a figyelmet arra, hogy a hála szüntelen ott kell legyen a keresztyén ember életében, majd a Tit 2,11‑14 igeverseivel zárta szavait.

Nt. Rákosi Jenő esperes úr köszöntését követően, a lelkipásztor köszönetet mondott Nagy Barnabás agrármérnöknek, aki ez elmúlt évek alatt sokat segítette a felújítási munkálatokat, mint ahogy a helyi nőszövetség is, amit Nagy Éva nőszövetségi elnöknőnek köszönt meg. A Tóth család részéről Kóródi Áron szólt a megjelentekhez, kifejezve háláját, hogy a család ilyen tisztességben részesült, hogy egykori ősükről nevezte el az értarcsai gyülekezet a felújított épületet.


A Dalárda tagjai

Az ünnepi hangulatot tovább emelte az idei évben alakult gyülekezeti dalárda szolgálata, akik lelkesen, tiszta szívvel dicsőítették az Urat, míg az énekszámok között a gyülekezet ifjai szavaltak.

Az istentisztelet a továbbiakban a templomudvaron folytatódott, ahol nt. Rákosi Jenő esperes úr az 1Krón 29,10‑13 igeverseit olvasva mondott áldást a gyülekezeti ház előtt. Az utolsó kő most került a helyére, ezen a napon, amikor a lelkipásztor szívéről leesett az – jelentette ki. Köszönetet mondott a gyülekezet lelkipásztorának, a presbitériumnak, hogy mindvégig bizakodtak abban, hogy a munkálatoknak egyszer végére érnek, és ez be is következett. Ahogy egykoron az egyik helység fegyverraktár volt valamikor a gyülekezeti házban, ennek továbbra is így kell maradnia az Efézusi levél szavaival élve, hogy vegyétek fel az Istennek minden fegyverét. Legyen ez a ház az Igének a fegyvertára, legyen ott a hitnek pajzsa, az üdvösségnek sisakja és a Léleknek kardja – mondta esperes úr. A lelkipásztor újra köszönetet mondott mindenkinek, akik eljöttek, akik a felújítási munkálatokhoz az elmúlt évek során bármilyen segítséggel, támogatással hozzájárultak. Végezetül a névadó tábla leleplezésére került sor, amit szeretetvendégség követett.

Kulcsár Árpád, lp. 
Kampen