2014. július 29., kedd

Margittai reformátusok Szlovéniában

Két éjjel, három nap
Margittai reformátusok Szlovéniában

Péntek 18.-a hajnalhasadás, a református parókia környékén szokatlanul nagy a nyüzsgés. Majd befut a buszunk is, viszi a vidám kiránduló csoportot, célirány Magyarország, Szlovénia.

Először átszeljük az alföldet, itt ameddig a szem ellát csak síkvidék, sehol egy hepe-hupa, még a vakondtúrás is magaslati pontnak látszik. Miskolc tájékán aztán változik a táj, messziről integet a Mátra, a Kékestető pedig már igazi hegycsúcsnak tűnik.

Minden malőr, forgalmi dugó nélkül sikerült átkelni Budapesten. Telnek az órák, de fokozódik a kánikulai hőség is. Ahogy az autópálya mellett fel-fel tűnik a Balaton, mindannyiszor vágyakozva felkiáltunk, hogy víz, víz, víz! Majd elmarad mögöttünk a Badacsony, a Balaton, és befut, nem a gőzös, hanem a mi buszunk Kanizsára.

 Nagykanizsa - Erzsébet Tér

Itt már vár bennünket Pista bácsi, Lengyák István nyugalmazott tanárember, aki profi idegenvezetői szinten bemutatja a várost. Szobrok, hősi emlékművek előtt állunk meg, kiállítótermeket látogatunk, a városmag palotái ismerősként hatnak, hiszen a szecesszió és az eklektika jellemző erdélyi városainkban is.

Másnap reggel irány Szlovénia, ekkor már igazi idegenvezetőnk, Kőrösi Ildikó, veszi át az irányítást. Először a Muravidék következik, itt még a magyar szó nem ismeretlen, hiszen sok a magyarlakta falu, sőt város is, például Lendva. A dimbes-dombos táj leginkább a Szilágysághoz hasonlatos.

Ahogy haladunk befele Szlovéniába, egyre inkább egekbe nyúlnak a hegycsúcsok, ez a rész már az Alpok nyúlványa. Falvak, üdülőtelepek az út mentén, mindenütt tisztaság, rend, és az egymás iránti bizalom jellemzi ezt a tájat, hiszen a házak (inkább villák) körül a kerítés is ismeretlen fogalom. Két napot jártuk Szlovéniát, de eldobott pillepalackot, műanyag zacskót, vagy hasonló szemetet, még véltlenül sem láttunk.

Ahogy nőnek a hegyek, úgy szűkül a köztük lévő medence, egyre élesednek a szerpentines kanyarok, de semmi pánik, mert ügyesek a sofőrök. Dávid és László felváltva vezetnek, és játszi könnyedséggel veszik a hajmeresztő kanyarokat. 
 

Szlovénia - Bohinji tónál

Első megálló a Bohinji tó, itt az érdekesség, hogy a tó tulajdonképpen folyó, a Száva egy kiszélesedő ága alkotja. Itteni különleges látnivaló a XIII. századi templom és a hasonló korú híd. A hídról letekintve látszik az ezernyi nyüzsgő pisztráng a kristálytiszta vízben. Messziről, de jól kivehetően tekint ránk a fenséges Trigláv csúcs, a maga 2860 méterével.

Szlovénia - Bledi tónál

A következő állomás a Bledi tó,a hegyek ölelte, gyönyörű kristálytiszta víz. A tó melletti ormon egy vár néz le ránk, a víz közepén kis sziget, rajta templom, a romantikus vidék megért egy hosszú sétát.

Eddig is megfogott a sok látnivaló, de most következett a nap legszebb része a Vintgár szurdok. A Radovna folyó harsog-kavarog itt az égbenyuló sziklák között. Ez a zúgó áradat az évmilliók során gyakorlatilag kettészelte a sziklás hegyet.

Szlovénia - Vintgar Szurdok

Egy sétára bekukkantunk a fővárosba, Ljubljánába is. Gótikus, barokk épületekkel nem dicsekedhet a város, de harmóniát, nyugalmat áraszt, valahogy szívesen tartózkodik itt az ember. Este nagyon hangulatos szállás, egy fenyves közepén lévő bungalókban.

Vasárnap éljük át az igazi csodát, a Postojnai cseppkőbarlangban. A természet 500 millió éves munkája tekint ránk itt a mélyben, csodálatos alakzatokban. Szemetkápráztató cseppkövek díszitette termek hosszú sora kilométereken keresztül. A ránk koppanó vízcseppek sugallják, hogy itt állandóan új csodák alakulnak, az idő nem számít, a természetnek rettentő sok ideje van. 
 
Szlovénia - Postojnai Cseppkőbarlang bejáratánál

Miután kicsodálkoztuk magunkat, irány hazafele, éjfél tájt parkolunk is a parókia előtt. Ezért a vídám hangulatos kirándulásért, köszönet a szervezőknek, elsősorben Kovács Beáta tiszteletesasszonynak, az idegenvezetőknek, a sofőröknek, és köszönet a Jóistennek, hogy megáldotta verőfényes idővel ezt a kirándulást.

Dr. Kürti László