2014. május 23., péntek

A házasságot nem emberek találták ki!

A család gyülekezeteink alapja

A házasságot nem emberek találták ki!


„A jó házasság nem azzal kezdődik, hogy ismerjük egymást, hanem, hogy ismerjük Istent”
(Gery és Betsy Ricucci)



Nagyváradon történt a közelmúltban: régen nem látott ismerősökkel találkoztam, közülük egyik nagy örömmel újságolta, hogy úgy döntöttek párjával házat építenek és gyereket vállalnak. Én is vele együtt örültem, addig, amíg el nem mondta azt is, hogy ők viszont azt is eldöntötték, hogy nem szeretnének templomi esküvőt. Megdöbbentem a felfogásán. Hogy reagálhat ilyenkor egy keresztyén családterapeuta? Meghasonulást éreztem. Református keresztyén embernek vallom magam, számomra a házasság intézménye elképzelhetetlen Isten áldása nélkül. Szóljam meg? Győzzem meg, hogy márpedig ez nem jó döntés? Mi jogon jövök én, hogy beleszóljak az ő életébe, hiszen mindenki magánügye a házasodás, nem igaz?

A házasságot nem emberek találták ki, hangzik ennek a cikknek a címe. A Biblia azt tanítja, hogy Isten rendeli el a házasságot. Tudjátok mikor? Még az emberiség megteremtése előtt! „ Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik a feleségéhez és lesznek egy testté”. (Olvasd el a Mózes I. könyve, 2. fejezet, 24. versét!)

A házasság intézménye egy különleges ajándék nekünk, embereknek. Csodálom, hogy Isten mennyire az ember boldogságát akarja. Tudta, hogy nem érzi jól magát az ember egyedül (ott az Édenkertben sem, de ma sem!). Azért teremtette meg a házasságot, hogy megoldja az egyedüllét (és a nemi élet) problémáját. Parancsba is foglalta: „legyenek ketten egy testté!” Mindezek tudatában az emberiség mégis ezen a téren bukik el a leginkább.

A családterápiától sem áll távol a biblikus szemlélet. A családterapeuták is azt vallják, hogy a családi életciklus a házassággal kezdődik. Az egyedülálló fiatalnak először is felnőtté kell válnia és le kell válnia származási családjáról, anélkül, hogy teljesen elszakadjon tőle.

Azt tapasztalom, hogy a fiataloknak ma ez a leválás különösen nehéz: egyrészt az életben való érvényesülés nehezíti meg a fiatal leválását a szülőktől, főleg anyagilag. A hosszabbra kinyúló tanulmányi idő, és az azzal járó költségek anyagi függőséget eredményeznek a szülőktől. A munkanélküliség és a nehéz, keserű jövőbeli kilátások miatt a fiatal szintén bennragad a szülői családban. Nagyon sok fiatal például nem tud leérettségizni, ennél fogva a munkahelyi esélyei is csökkennek. Másrészt lelkileg nehéz a leválás, főleg akkor, amikor a szülő még mindig otthon tartaná, babusgatná a felnőtté vált gyermekét. Azokban a családokban válik ez patológiássá, ahol a szülők túlzottan óvták, védelmezték gyermekeiket, és nem lett elvágva az a „lelki köldökzsinór”, amely a gyermek és szülei közt alakul ki, különösen az anya-fiú kapcsolatban, de nemcsak.

Egy fiatal életében az első fejlődési feladat tehát a felnőtté válás, a második pedig a pártalálás és a kapcsolatban való elköteleződés. Valljuk be őszintén, nem nagy divat ma az elköteleződés. A huszonegyedik század liberális felfogása igencsak színes kapcsolati palettát kínál a fiatalok számára: már nem szégyen házasság előtt összeköltözni, sem vadházasságban élni, sem házasságot törni. Ezt sugallja a média, de előfordulhat, sajnos lehet, éppen a szülő nem nyújt egy megfelelő példát ez irányban.

Úgy gondolom kemény próbaköve az egyháznak a házasságkötés előtt álló, párkapcsolatokat létesítő fiatalok szabados gondolkodása. A „minden szabad nekem”elvvel a gonosz az emberiséget telibe találta. Az egyház fel kell hívja a figyelmet ennek a mondatnak a folytatására amit az Újszövetségben az 1 Korintus 10. fejezet 23.versében olvasunk: „...de nem minden használ, de nem minden épít.” Ezt csakis a házasság előtti felkészítőkön, jegyes kurzusokon, a nagy döntés előtt álló párral való többszöri beszélgetés alkalmaival látom megvalósíthatónak.

Ha fiatalként nehezen alakul a párválasztás, ha gondjaid vannak a leválással vagy az elköteleződéssel, ha szülőként nem értesz egyet gyermeked döntéseivel, nehezen tudod esetleg elfogadni gyermeked választottját, ha van véleményed és szeretnél hozzászólni ehhez a témához, megteheted az orban.noemi@yahoo.com címen, vagy postai úton: Orbán Noémi - Parohia Reformată, BH-417192 Saniob 381.

Orbán Noémi,
család és párterapeuta