2013. december 19., csütörtök

Esperesi hivatal összefogásból

D. Mészáros Elek

Pocsolyakerülgetős reggelre ébredt az Érmellék, a nyirkos földek lehelte pára köddé emelkedett délelőttre, hogy aztán mozdulatlan szürkeségbe burkolja a tájat. A letargiába hajló, sárdagasztó ősz ellentéteként a lélek ünnepelt, szárnyalt az ének, pörölyként csapódott az igei üzenet, mely magában hordozta a hálaadást. Az Érmelléki Református Egyházmegye megmaradását mutató tárgyi valóság született, az esperesi hivatal alapkövét tették le Székelyhídon.


Csűry püspök, Kürti egyházmegyei főgondnok, Rákosi esperes és Bara egyházmegyei főjegyző az épülő létesítmény alapjánál

A november eleji együttlétre az Érmelléki Református Egyházmegye lelkészeit az egyházközségek világi vezetői is elkísérték. Az igei üzenetet ezúttal Csűry István királyhágómelléki református püspök mondta a 73. zsoltár sorait véve alapul. A prédikáció végkicsengéseként ekként fogalmazott: „Gyülekezetépítő, nyájteremtő egyház vagyunk. A felépülő esperesi hivatalnak túl kell mutatnia adminisztrációs központ voltán, a problémamegoldások háza, az útbaigazítás, a tanácsadás, a segítségnyújtás otthonává kell válnia.”

Rákosi Jenő esperes, a székelyhídi gyülekezet lelkipásztora történelmi áttekintőt adott az egyházmegye múlt századi históriájából. Az egyházmegyét a trianoni döntéshozók szakították ketté, így kilencvenhárom esztendőn át, saját stabil rezidencia híján, hol ide, hol oda „csatangolt” az esperesi hivatal. Rákosi már esperesi választási programjába is beemelte az esperesi hivatal megépítésének gondolatát, mindvégig elszánt támogatója maradt eme szándéknak.

 
Rákosi Jenő, Csűry István és Bara László
 
Az évtizedek során esperesváltáskor mindig költözködni kényszerült a hivatal annak függvényében, hogy melyik egyházközségből került ki a szolgálattevő. Megnevezése is többször változott, hol Székelyhídi, hol Margittai Esperesi Hivatalként jegyezték, hol pedig a Bihari Egyházmegyéhez csatolva működött. Ez utóbbi változat nem bizonyult túl szerencsés megoldásnak, a több mint száz gyülekezetet tömörítő esperesség, épp az egyházközségek nagy száma miatt, csak nehezen tudta ellátni feladatát.

A szándék megtestesülése a hitben való járás révén és a Bihar megyei tanács RMDSZ-es frakciójának hathatós közreműködésével indulhatott el. Rákosi név szerint Szabó Ödön parlamenti képviselőnek mondott köszönetet, aki az első perctől támogatásáról biztosította az egyházmegyét. Rekordidő, mindössze húsz nap leforgása alatt sikerült a szükséges engedélyeket beszerezniük. Szükség is volt a sietségre, jól jött a hivatalokban dolgozó magyar funkcionáriusok segítsége. Év végéhez közeledve mozgósítani kellett annak érdekében, hogy ne csak járjon a támogatásként kieszközölt 50 ezer lej, hanem meg is kapják a címzettek – ezt már maga Szabó Ödön mondta, aki sok sikert kívánva üdvözölte a jövő felé mutató kezdeményezést.

Dr. Kürti László, az egyházmegye főgondnoka elmondta, sokan nagyfokú merészségnek tartják, hogy ilyen volumenű munkálatba fognak. „Meg kell mutatnunk, hogy élő református közösség vagyunk, olyan, amely nemcsak az alapkövet, de a sarokkövet is képes letenni” – nyomatékosított Kürti. Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere szintén azt a merészséget emelte ki beszédében, amellyel hozzáálltak a hivatal megépítéséhez. De, mint mondta, Istennel ez is sikerülni fog.

A templomi együttlét után „zarándokútra” indultak a jelenlévők: a református parókia mögötti telket nemrég vásárolta meg a közösség a majdani esperesi hivatal helyének. Szorgos kezek már megöntötték a kétszintesre tervezett épület alapját, a munkálatok elkezdődtek. Bara László egyházmegyei főjegyző hálaimában köszönte meg Isten segítségét, majd pedig Rákosi Jenő és Kürti László mélybe helyeztek egy úgynevezett időkapszulát. A jövőnek üzenő fémhengerbe az építkezésre vonatkozó határozatok mellett a Csórján Barna készítette tervrajz, az egyházmegyei újság lapszámai, valamint a nemrég megjelent „Sass-káté” került. Csűry püspök áldást mondott a megépülő esperesi hivatalra.

 
Időkapszula az utókornak

Mielőtt a gyülekezet asszonyai által készített finom ebéd elfogyasztására sor került volna, az egyházmegye lelki, anyagi állapota felől érdeklődtünk. A Rákosi Jenő által irányított egyházmegye 37 egyházközséget foglal magában, közel huszonegyezer lélek tarozik hozzá. Lelkészhiánnyal nem küszködnek, az utóbbi években nagyon sok fiatal pap állt szolgálatba, ami egyfajta megújhodási lehetőséggel kecsegtet. A templomlátogatottság 8–35 százalék között mozog, érdekes módon a kisebb gyülekezetekben nagyobb az istentiszteleteken való részvételi kedv. A templomok, egyházi ingatlanok állaga sokat javult az utóbbi időkben, jelenleg több egyházközségben folynak ilyen irányú munkálatok.

Az esperes feladata sokrétű, háromévente egy öttagú bizottsággal vizitációt tart a gyülekezetekben. Ezeken az alkalmakon ellenőrzik a pénzmozgást, az anyakönyveket, a presbiteri jegyzőkönyvet. A gyülekezet kegytárgyait számba veszik, a parókia, a templom állagának megtekintése mellett a temetőt is felkeresik. A vizitációk rendszerint presbiteri gyűléssel zárulnak, emellett Rákosi bevezette az egyháztagok igény szerinti meghallgatását is. A hivatal koordinálja a presbiteri és a nőszövetségi konferenciák szervezését, az ifjúsági táborokat, a csendes napot és egyéb rendezvényeket. Az egyházmegyében működik az ÉRDA, amely Balla Júlia vezetésével diakóniai feladatokat lát el, elsősorban fogyatékkal élőket és szűkös anyagi körülmények között lévő nagycsaládosokat segítenek. Még sok és kemény munka van az esperesi hivatal 2016 elejére kitűzött avatásáig, de Rákosi máris tervezi egy ifjúsági táborhely létrehozását. Egyik lehetséges helyszínként Hegyközszentmiklóst nevezte meg.

 
Szabó Ödön parlamenti képviselő és Béres Csaba polgármester is ott volt az eseményen 

A délutánba nyúló lélektárulkozás után odakint még kabátgombolósabbá mordult az idő. A csendes elmúlást sugalló diófalevél-szőnyeg alatt zöld fű őrizte a reményt: kitelelünk.