2013. október 15., kedd

Vakációs gyermekbibliahét Csokalyon

Zajosan telt Csokalyon szeptember hónap első hete ekkor zajlott ugyanis a református gyülekezetben a vakációs bibliahét. Minden reggel közel negyven gyerek érkezett és népesített be a gyülekezeti ház termeit illetve a templom és a parókia udvarát.


Hála legyen Istennek, minden nap verőfényes napsütésre ébredtünk, annak ellenére, hogy picit hűvösebb szelek jártak már Csokalyon. A program minden reggel 9 órakor kezdődött, amikor az ifjúsági csoport tagjai érkeztek, hogy megbeszéljük az aktuális nap teendőit, leosszuk a feladatokat, felkészüljünk a közös munkára. A kisebbek tízre jöttek. Közös imával és énekkel kezdtünk mindig, majd átismételtük azt, amit előző nap tanultunk. Úgy tűnt a hosszú vakáció alatt kipihenték magukat a gyerekek, hiszen ügyesen válaszoltak az ismétlő kérdésekre és még az aranymondásokra is emlékeztek. J

Ez után következett a nap komolyabb része: a tanulás. A hét főszereplője Kíváncsi Petra volt, aki a Tudóstól kapott időgép segítségével különböző bibliai történetek idejébe, helyszínére utazott nap mint nap. A fiatalok minden nap eljátszották az adott nap történetét, hogy a kisebbek számára érthetőbb legyen. Ez után a tiszteletes asszony segítségével a gyerekek elmesélték, hogy mit is láttak az előadás során, majd kibővítették még néhány információval a történetet. Megpróbáltuk az adott nap tanulságát kivetíteni saját életünkre, visszatérni a múltból a jelenbe, és megbeszélni, hogyan történhetnek meg a múltbeli dolgok napjainkban is, a hétköznapjaink során. A hét folyamán olyan bibliai szereplőkkel ismerkedtünk meg, akik az életük egy adott pontján tévúton jártak. Olyan dolgokat tettek, amit nem lett volna szabad. Jónás szembeszállt Isten akaratával, Zákeus meglopta a saját népét, a gonosz szolga nem bocsátott meg embertársának, annak ellenére, hogy az ő hatalmas tartozását elengedték, a tanítványok és az asszonyok pedig elfeledték Jézus ígéretét, hogy fel fog támadni. Megbeszéltük azt, hogy sokszor, ugyanúgy, ahogy ezek a bibliai szereplők, mi is tévúton járunk, azonban Isten mindig figyelmeztet bennünket, hogy merre is van a helyes ösvény. Hol van az az út, ami az örök életre vezet, abba a csodálatos Jeruzsálembe, amelynek a leírását János a Jelenések könyvében fogalmazta meg.


Tanulás után jöhetett a jól megérdemelt pihenés, azaz a játék. A gyülekezet lelkipásztora minden nap izgalmas játékokkal a tarsolyában lépett a gyerekek közé. Ilyenkor pillanatok alatt megtelt a templom hatalmas udvara zsibongó gyerekekkel. Míg kint folyt a játék, addig bent szorgos kezek ügyeskedtek. Minden nap egy-egy család vállalta az uzsonna hozzávalóinak beszerzését. Az asszonyok munkáját az IKÉs fiatalok segítették. Hála legyen Istennek, hogy minden nap gazdagon megteríthettük az asztalt.

Miután közösen elfogyasztottuk a tízórait, következett a kézimunka. Nap mint nap érdekes és izgalmas feladatok vártak ránk. Külön dolgoztak a nagyobbak, és külön a legkisebbek, akiknek a gyülekezet fiataljai segítettek.

A napot mindig közös énekkel és imádsággal zártuk. Miután minden gyerek hazatért, a fiatalokkal egy pohár frissítő mellett megbeszéltük a nap eseményeit, rávilágítottunk arra, hogy mi volt jó és hol hibáztunk. Miután előkészítettük a következő nap kellékeit és rendbetettük a termet, fáradtan ugyan, de szívünkben Isten iránti hálával tértünk mi is haza.


A hét talán legnagyobb meglepetése pénteken érkezett. Vendégünk volt ugyanis Nagyváradról Cripto, azaz Béres Balázs Guinness rekorder bűvész és "mentalista". Nagy izgalommal várták őt a gyerekek, hiszen még nem találkoztak bűvésszel személyesen, csupán a tévében. Nagysikerű előadás volt, amelyet kicsit és nagyok, felnőttek és gyerekek egyaránt nagyon élveztek.

A szombati pihenő után eljött a vasárnap, amikor a gyülekezet színe előtt, a délelőtti istentisztelet után, bemutattuk a szülőknek azt, amit egész héten tanultuk. Röviden bemutattuk, hogy melyik napnak mi volt a témája és elénekeltük azokat az énekeket, amelyeket közösen tanultunk. Istentisztelet után következett a hét második meglepetése a gyerekek számára. A gyülekezeti teremben ugyanis egy hatalmas torta várta őket, amely közös elfogyasztása méltó zárása volt a hétnek.


Istennek legyen hála elmondhatjuk, hogy tartalmas hetet zártunk. Köszönjük mindenkinek, akik valamilyen formában támogattak bennünket ezen a héten. Hálával tartozunk a hollandiai KOEN alapítványnak is, akik évről évre azon fáradoznak, hogy összeállítsák a Vakációs Bibliahét programját, ezzel is megkönnyítve a munkánkat. Azonban a legnagyobb hála a mi mindenható Urunké, aki nap mint nap adott erőt és kitartást, kirendelte az ételt, italt, a jó időt, mellettünk állt a hét minden percében.

Forró Emese