2013. október 29., kedd

Sass Kálmán - "az Érmellék messiása"

Sass Kálmán - "az Érmellék messiása"
(1904-1958)
 


"Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten,
hanem az erőnek, a szeretetnek és a józanságnak lelkét." (2Tim 1,7)

Életrajzi adatok
  • 1904. április 17-én született Gálospetriben, református kisbirtokos családból
  • előbb a máramarosszigeti piarista gimnázium tanulója lett, majd az orosz betörés miatt a nyírbátori, aztán pedig a nagykárolyi piarista gimnáziumban folytatta tanulmányait
  • 1928-ban a kolozsvári teológiai főiskolán szerez lelkészi diplomát
  • egy évig Domahidán segédlelkész
  • kétéves svájci tanulmányúton vesz részt, Svájcban az Ifjúsági Egyesület egyik vezetője lett
  • 1931-ben visszatérve két évig Sulyok István mellett püspöki káplán
  • 1932-1936 között mezőtelegdi lelkész, a gyülekezet lelkes újjászervezője
  • 1933-ban jelenteti meg "Mezőtelegd története" című munkáját, mely tartalmazza számos más körösvölgyi egyházközség történetét is
  • 1935-ben Református Kátét adott ki "iskolai és magánhasználatra"
  • 1936 húsvétján vette feleségül Tőkés Máriát, az értarcsai lelkész lányát, házasságukból öt gyermek született
  • 1936 szeptemberében Érmihályfalván iktatják be lelkésznek, ahol 20 évi lelkészsége alatt megszervezte a gyülekezet külső és belső életét, kölcsönkönyvtárt alapított és vezetett, szorgalmazta az új református iskola építését, gyarapította alapítványait
  • 1937-ben Nagyváradon jelentette meg "Iskoláink története" című forrásértékű munkáját az érmihályfalvi református iskola történetéről
  • 1937-ben hazaárulás és "a társadalmi rend elleni izgatás" vádjával bíróság elé idézték, végül felmentették
  • 1939 decemberében mégis több lelkésztársával együtt kiutasítják az országból "terrorista szervezet" pártolásának vádjával
  • 1 évig a Budapest-Fasori gyülekezet lelkésze
  • 1940 szeptemberében, a második bécsi döntésnek köszönhetően tér vissza Érmihályfalvára és folytatja a gyülekezet újjászervezését
  • 1942-ben kiadta az "Elvész a nép, amely tudomány nélkül való" (Hós 4:6) című tudomámyos értekezését
  • 1943-ban a Lelkigondozó c. folyóiratban közli "Az érmelléki reformátusság nyomában" kutató írását a szórványosodásról
  • 1944-ben egy hitépítő füzetet jelentet meg "Új világ küszöbén" (Üzenet evangéliumi hitű testvéreimhez) címmel
  • 1944-ben "Üzenet" (az érmihályfalvi református híveknek) címmel egyházi közlönyt jelentet meg az egyházközségnek szerzett külön nyomdában
  • az 1940-1944 közötti években magyar kormányfők, miniszterek, politikusok, katonatisztek, neves értelmiségiek keresték fel birtokán, kérték a tanácsait és segítségét, köztük Göncz Árpád és Tildy Zoltán is
  • Magyarország 1944. márciusi német megszállása után barantói tanyáján bújtatta az érmihályfalvi zsidókat
  • 1944. szeptemberében a szovjet hadsereg egy magyarokból álló partizáncsoportot dobott le Érmihályfalván, az egyetlen túlélőt, Maléter Pált - későbbi honvédelmi minisztert - ő rejtette el, a csapdába csalt és megílt partizánokat pedig tisztességesen eltemette
  • az 1944-es változásokat követő években a Magyar Népi Szövetség munkájában vesz részt, középfokú iskolát és ingyenes kollégiumot szervez több érmelléki település számára
  • az 1947-es szárazságok nyomán 5 regáti román kisgyermeket fogad be és nevel otthonában
  • 1947 júliusában tartóztatják le, 1948 tavaszáig raboskodik - szabadulását Maléter Pál leveleinek köszönheti
  • 1957. február 5 -én tartóztatják le, több mint egy évvel az érmihályfalvi csoport pere későbbi vádlottainak tömeges letartóztatása előtt
  • 1958. szeptember 13-18. között volt tárgyalása, az ítéletet 1958. október 6-án - az aradi vértanúk kivégézése napján - hírdették ki: dr. Hollós István hadbíró századossal, tanárral együtt halálra, az érmihályfalvi csoport többi tagjának legtöbbjét pedig 25 évre ítélték
  • 1958. december 2-án végezték ki a szamosújvári börtönben
  • a forradalom után emlékművet emelt a Volt Politikai Foglyok Szövetsége Szamosújváron a börtön melleti temetőben, ahol a kivégzettek és a börtönben elhalálozottak nevei szerepelnek, többek között Sass Kálmán és Hollós István nevei is
  • 1993-ban az Érmihályfalvi Református Egyházközség emléktáblát állít a templom falára: "Itt szolgált 1937-1957 között az 1958-ban mártírhalált halt Sass Kálmán lelkipásztor" És alatta az ige: "Mert nem félelemnek lelkét adta nekünk az Isten..." (2Tim 1,7)
  • 2002. október 6-án, a halálos ítélet kihirdetésének 44-ik évfordulóján a gálospetri református templom falán emléktáblát helyeztek el: "Ebben a templomban keresztelték és konfirmált Sass Kálmán 1956-os mártírlelkész. Állíttatta a Gálospetri Református Egyházközség és a Partiumi és Bánsági Műemlékbizottság 2003". A volt református kántortanítói lakásban emlékszobát rendeztek be a település nagy szülöttének emlékére
  • 2003. október 31-én az Érmihályfalvi Református Egyházközség Sass Kálmán bronz emlékplakettet készített a felújított templom ünnepe alkalmából
  • az államellenes fegyveres összeesküvés, hazaárulás, az önálló Erdély létrehozására irányuló lázítás, felbujtás, a szocialista államrend elleni szervezkedés, a magyar ellenforradalommal való szolidaritás és kapcsolat, röpcédulák készítése és terjesztése, románellenesség koholt vádjai alapján elítélt, mártírhalált halt Sass Kálmánt mind a mai napig nem rehabilitálták