2011. december 15., csütörtök

Lelkészbeiktatás Érbogyoszlón

Szép, verőfényes vasárnap délután, mosolygós emberek között. Október 2-án Bogyoszló református népe lelkészét iktatta a szent szolgálatba. Határozott, erős szavú, de ugyancsak mosolygós tiszteletes asszonyuk, Orosz Márta, férjével, Botonddal és három gyermekükkel 5 esztendeje került a közösség élére. Befogadták, megszerették, elérkezett az idő, hogy ünnepélyesen is hálát adjanak érte.

A megtelt templomba Berettyószéplak, Bályok, Érmihályfalva, Ottomány, Érábrány, Albis, Érszőllős, Adony, Magyarkéc és Piskolt lelkészei kísérték be Rákosi Jenő esperessel együtt az ünnepeltet. Igei szolgálatában az esperes a Jn 1,35-43a alapján határozottan szólt arról, hogy a Jézus szolgálatában lévők szent feladata a tanítvánnyá tétel. Ez a szent feladat pedig csakis úgy teljesíthető, ha a szolgálók hitelesen- beszéddel, cselekedettel, élettel mutatnak rá az Isten Bárányára. Akik ilyen példát látnak, maguk is elindulnak a Mester nyomába, és igazi tanítványokká lesznek. A prédikációt követően beiktató beszédében Rákosi Jenő a Jer 26,2-vel köszöntötte a szolgatársat: „ Ezt mondja az ÚR: Állj az ÚR házának udvarába, és szólj mindazokhoz, akik Júda városaiból eljönnek leborulni az ÚR házába. Hirdesd nekik mindazt, amit megparancsoltam neked, egy szót se végy el belőle!” Az ige alapján arra buzdította a beiktatandót, hogy a bogyoszlói templomban mindig Isten akaratát és törvényét hirdesse, megalkuvás nélkül, egy szót sem hagyva el abból.


Rákosi Jenő esperes átadja a Bibliát és a gyülekezet jelképeit Orosz Márta beiktatott lelkipásztornak

A gyülekezeti jelképek (kulcs, pecsét) átadása és a szolgálatba való beiktatás után Vékony Mihály, a gyülekezet főgondnoka köszöntötte lelkészüket, és átadta a közösség ajándékát, egy új palástot. Rövid köszöntőjében visszaemlékezett arra, hogy 5 évvel ezelőtt épp október első vasárnapján szolgált először lelkészük a gyülekezetben. Az a kívánsága, hogy még sok 5 évet érjen meg a bogyoszlói atyafiak között, s ha elkopna közben a palást, majd készíttetnek másikat.

Ezek után Orosz Márta a 103-ik Zsoltár első két versével köszöntötte az egybegyűlteket: „Áldjad, lelkem, az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét! Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” Elmondta, hogy amikor először találkozott ezzel az igével, még teológusként, azt hitte, milyen könnyű erről beszélni, hisz merő Isten-dicsőítés. Azóta már tudja, hogy nem az. Nem könnyű, mert bizony nehéz a szemünk s a szívünk ahhoz, hogy észrevegyük: mennyi jót tesz velünk az Isten. Pedig Isten tőlünk csak egy köszönetet vár el. Érzékeny, finom percek voltak ezek, könny is gyűlt a szemekbe. Az együttlét bensőségességében sorra csendültek fel a biztató igék a szolgatársak szájából. Majd hozzávegyült a szép köszöntésekhez néhány kórusének a gyülekezeti kar előadásában. Ezt tetézte végül Gáspár Orsolya versmondása és Marinecz Julianna biztató üdvözlése.

A templomból kivonuló gyülekezetet szeretetvendégségre hívták a helyi, szépen felújított kultúrotthonba. Bensőséges, kellemes beszélgetéssel telt el a délután, Isten szeretetétől áthatott, testvéri közösségben. Isten áldja meg Orosz Márta szolgálatát.

Mike Pál
magyarkéci lelkipásztor


Esperesi áldás