2011. november 24., csütörtök

A Huszár Gál énekkar Margittán


Majdnem egy évtized telt el azóta, hogy a Margittai Református Egyházközség, valamint Debrecen Kossuth-utcai Református Egyházközség között megszületett a testvérgyülekezeti kapcsolat. Azóta kölcsönösek a találkozások. Szentháromság vasárnapját követően, amikor a margittaiak Debrecenben voltak elhatározást nyert az a tény, hogy közelebb hozzák egymáshoz a gyülekezetekben működő csoportokat: énnekkart, presbitériumot, nőszövetséget, ifjúságot.

A margittai gyülekezet meghivására érkezett és szolgált körünkben a debreceni Huszár Gál énekkar. Az igei szolgálatot Derencsényi István, Debrecen Kossuth–utca Református Egyházközség lelkipásztora, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője végezte. Jel. 2, 1-7 alapján. Bevezetőjében örömét fejezte ki, hogy itt szolgálhatnak:,, milyen jó dolog, az Úr napján felseregleni és egy szivvel, egy lélekkel az Urat dicsérni,,- hangzott az ige. A továbbiakban felhivta a hivek figyelmét arra, hogy ,, ma van az egyházi év utolsó vasárnapja – az örökkévalóság vasárnapja, amikor számot kell adnunk tetteinkről, cselekedeteinkről.,, Befejezésként arra buzditotta a hiveket, hogy úgy éljenenek, hogy el tudják mondani Pál apostollal együtt:,, Ama nemes harcot megharcoltam,...a hitet megtartottam: végezetül eltétetett nékem az igazság koronája...,,II Tim. 4,7-8.

Igehirdetés után, az énekkar szolgálata következett. Kurgits András karnagy, a debreceni Református Kollégium Gimnáziumának énektanár-lelkipásztora, vezetésével. Az előadott kórusművek között szerepelt: Huszár Gál – Gregorián, Huszár Gál- Uram Isten siess..., egy duó Kurgits Márta- hegedű és Kurgits Pál –cselló előadásában, Gustaf L. Nordqist- Tékozló fiú..., Haydn- Áldott a Jákób..., Gárdonyi Zoltán- Felvirradt áldott..., J. S. Bach- Csak te vagy én Istenem cimű szóló zárta előadásukat.




A kórus előadása után, Puskás Miklós, a margittai Horváth János Iskolaközpont énektanárának irányitásával, a magyar iskola tanulói verses- zenés, könnyeket fakasztó összeállitással tisztelegtek Ady Endre nagy költőnk emléke előtt.


Házigazdaként Kovács Gyula lelkipásztor köszönte meg az Istent dicsőitő, felemelő szolgálatokat az 57-ik zsoltár 8-12 verseivel kivánva a testvérgyülekezet számára áldott adventet,s reménységét fejezte ki további találkozókra nézve.

Az ünnepi istentiszteletet szeretetvendégség követte , ahol a debreceni és a margittai kórustagok elbeszélgettek, énekeltek s talán barátságok is születtek-születnek....

Isten áldása kisérje továbbra is életünket és szolgálatunkat!

Balázsi Emma
Margitta

2011. november 22., kedd

V. Egyházkerületi Bibliaismereti Vetélkedő

November 19-én, szombaton került sor az immár ötödik alkalommal megszervezett Királyhágómelléki Egyházkerületi Bibliaismereti Vetélkedőre. Ebben az esztendőben a házigazda szerepét Jankafalva református közössége töltötte be.


A ködös, borús őszi időben már kora reggel sürgés-forgás volt látható a templom környékén, majd 9 óra tájban megérkezett az első csapat Hosszúmezőről, akik mellesleg az egyik legtávolabbról érkezett csapat volt. Egyre-másra gyülekeztek az autók és mikrobuszok a kicsiny templom udvarán, s a fűtött gyülekezeti teremben pedig a csapatok. Az Árva Bethlen Kata nevét viselő Nőszövetség most is példásan helyt állt a vendéglátásban, hiszen az érkezőket szendviccsel, pogácsával, kaláccsal, forró teával és kávéval fogadta.

A testi megelégedés után, a lelki táplálkozásé volt a főszerep. A jó hangulatot, a lelket emelő „muzsikát” a magyarkéci, érszőlősi és margittai fiatalok együttese szolgáltatta, az igei táplálékot pedig Kánya Zsolt Attila KRISZ elnök. Kánya Zsolt lecsméri lelkész ugyanakkor Csűry István püspök úr köszöntését is átadta a versenyzőknek. Jakó Sándor Zsigmond, mint házigazda köszöntötte a tíz településről és kilenc egyházmegyéből érkezett csapatokat, akik név szerint a következők voltak: Arad-Mosócz (Arad), Magyarkéc és Érszőlős (Érmellék), Mezőbaj (Bihar), Temesvár-Belváros (Temesvár), Hosszúmező (Nagybánya), Tasnádszarvad (Nagykároly), Mikola (Szatmár), Kraszna (Szilágysomlyó) és végül Zilah-Fenyves (Zilah).

Az idei vetélkedőre került bevezetésre az a szabály, hogy a kerületi nyertes a következő kerületi vetélkedőn automatikusan részt vehet, s ha ő nyerné meg a megyei szakaszt is, akkor abból a megyéből a második helyezett is tovább mehet. Így történt, hogy Érmellékről két csapat került a kerületi szakaszra, mert a tavalyi győztes Magyarkéc volt, s az egyházmegyei szakaszon is ők diadalmaskodtak.

A vetélkedő megkezdése előtt a zsűri megválasztására került sor. Az idén először egy kétszintes zsűrit állítottak fel a szervezők, hogy az esetleges tévedéseket elkerüljék. Így 5-en javítottak (Illyés Tamás, Demeter Szilárd, Nagy Róbert, Higyed István, Sebestyén László-Ede) az első körben, majd ketten felülvizsgálták a kijavított munkákat (Kánya Zsolt Attila, Jakó Sándor Zsigmond személyében, majd ez utóbbi műsorvezetése miatt Papp Dénes Zsolt vette át e megtisztelő feladatott).

Maga a vetélkedő három részből állt. Az első két rész a megszokott tesztkérdések megválaszolásából tevődött össze. Mike Pál mókás aranyköpései közepette a csapatok 20, szünet után pedig újabb 20 kérdésre kellett válaszukat megírják. E kérdéseket Kulcsár Árpád és Jakó Sándor Zsigmond lelkészek állították össze a feladott János evangéliuma és levelei alapján. A kérdések között volt kakukktojás, igaz-hamis, Ige-kiegészítős és sima megválaszolós kérdés is, hogy változatos és izgalmas legyen a játék. A vetélkedő idején Fazakas Ferenc KRISZ alelnök is megérkezett, megtisztelve jelenlétével a rendezvényt.

Egy rövidebb szusszanás után következett a tavaly óta bevezetett különdíjas játék. Itt a csapatok elölről kezdhették a pontvadászatot egy külön díjért, de ebben a játékban csak egy győztes lehetett. Itt már nem tesztelés, hanem játékosabb formájú vetélkedés zajlott. Először a 40 pontos játszmában (a 40 milliós játszma TV műsor mintájára készült) mérhették össze a tudásukat az ifjak, majd egy keresztrejtvényt kellett megoldjanak, s végül a meglepetés játékban párbajra került sor, ahol egymást kínozhatták a csapatok kemény kérdéseikkel. A különdíjas játékok kérdéseit Jakó Sándor és Oroszi Kálmán tiszteletesek követték el az ifjak ellen.

Egy kis csúszással ebéd következett, ahol finom töltött káposztát szolgáltak fel az asszonyok és a jankafalvi ikések.

Ebéd után az eredményhirdetés következett. A különdíjas játékot Érszőlős csapat nyerte 95 ponttal, így övék lett a 4 db, értékes Honfoglaló nevű társasjáték, hogy otthon is tudják folytatni a játékot és a vetélkedést. A fő vetélkedőn pedig Magyarkéc (Csokmai Hajnalka, Pop Tímea, Oláh Ferenc Krisztián, Zsisku Gabriella) 46,10 ponntal immár negyedszer győzedelmeskedett (az elérhető 50 pontból), második Érszőlős (Dolhai Brigitta, Erdei Virág, Veres Bianka, Veszprémi Boglárka) lett 42,65 ponttal és a harmadik helyen Kraszna (Nagy Levente, Boldizsár Heidi, Szígyártó Tímea, Dimény Eszter) csapata végzett. El kell mondani, hogy minden csapat nagyon jól teljesített, néhány pont, vagy tized döntött csak a helyezésekről, mindenki nagyon komolyan felkészült.


I. hely: Magyarkéc



II. hely: Érszőlős



III. hely: Kraszna


Az első három csapat értékes könyvjutalmat, s Kánya Zsolt által felajánlott KRISZ pólókat kapott az okleveleken kívül, de senki nem ment el üres kézzel, hiszen egy Bibliaolvasó Kalauz és egy Parker golyóstoll, s természetesen egy oklevél mindenkinek járt.

Az i-re a pontot a Kolozsvárról érkezett Pont keresztyén együttes felemelő, lendületes koncertje tette fel, akik az egész napos rendezvényt zárták fellépésükkel. Sikerük mércéje lehet az is, hogy a közönség felállva tapsolta meg őket.

Köszönet illeti a rendezvény fő támogatóját a Bihar Megyei Tanács RMDSZ frakcióját, a KRISZ-t (Királyhágómelléki Református Ifjak Szövetsége), a Kécenlét Egyesületet és az Érmelléki Esperesi Hivatalt.

Egy nagyszerű vetélkedő, egy nagyszerű nap volt ez, ahol az ifjak nemcsak bibliai tudásukban merülhettek el, hanem lelkiekben is gazdagodhattak, s Partium szegleteiből is összegyűlve találkozhattak és barátkozhattak egymással. Jankafalva életében pedig elmondhatjuk mérföldkő volt ez a rendezvény, mint ahogy azt is, ami e kicsiny templom szószékére is fel van vésve Soli Deo Gloria - Egyedül Istené a dicsőség.

Jakó Sándor
jankafalvi lelkipásztor
ifjúsági előadó


Egyházkerületi Bibliaismereti Vetélkedő 2011 (fotók)

Egyházmegyei Bibliavetélkedő 2011 (fotók)

Isten hangszerei Bihardiószegen (Biharország)

Isten hangszerei Bihardiószegen

Biharország
D. Mészáros Elek
2011/11/22


Kettős ünnepet ült vasárnap a bihardiószegi reformátusság, hálaadó istentisztelet keretében újraavatták a templom 160 esztendős orgonáját, azt követően pedig a Diakóniai Központ udvarán felállított harangláb felavatására került sor.


Ghitea Angéla kántor ujjai alatt mintha megtáltosodott volna a diószegi református istenháza 1851-ben készült orgonája, mélyen búgó zsoltárhangok csapódtak az ablakkereteknek. Az igehirdető tépei (Magyarország) vendégpásztor, Oláh Attila is az istendicsőítés eme magas formájáról beszélt a 33. zsoltárból kiemelt rész üzenetét követve. A zene természetfeletti hatalom, erről tanúskodik a Szentírás is – Józsué kürtjének szavára leomlottak a bevehetetlennek vélt Jerikó falai, Saul elborult lelkét Dávid hárfaszóval gyógyítgatta – emlékeztetett a lelkipásztor. Majd az orgonaépíttető diószegiekre emlékezett, akiknek a forradalom és szabadságharc leverését követő nehéz időkben volt elég erejük hangszert emeltetniük. „Tették mindezt egy olyan korban, amikor csak félve, virágnyelven volt ildomos beszélni, de az új orgona akkor is zengte fohászaikat: Isten, áldd meg a magyart” – hangzott a szószék magasából.

Az igehirdetést követően Ghitea Angéla tanár-kántor nyújtott átfogó betekintést az orgonatörténetbe. Mint mondta, a hangszer kezdetleges formája az ókori víziorgona vagy hidraulisz volt, amit elsőként a Kr. e. III., II. században az alexandriai Ktészibosz készített el. Az egyetlen ilyen megmaradt hangszert Budapesten őrzik. Egyházi hangszerként eleinte sok vitát keltett, épp a reformátusok voltak a legnagyobb ellenzői. Kálvin például semmiféle hangszeres zenét nem engedélyezett az egyházi alkalmakon, még az énekkari szolgálatot is elvetette. Az 1567-es zsinat egyértelműen megtiltotta az orgonahasználatot. Erdélyben először a 17 század végén Nagyenyeden építettek orgonát a pontos éneklés elősegítése címén.

A bihardiószegi orgona Ungi Márton lelkész idejében épült, Kis István főbíró kezdeményezte egy orgonaalap létrehozását a költségek fedezésére. A munkával Besnyő Ferenc nagyváradi orgonaépítőt bízták meg. Az idők során a hangszert több károsodás érte, az első világháborúban a homlokzati ónsípokat vitték el, a második világégés során repesztalálatot kapott. Legutóbb 2001-ben javította Molnár József. Mindemellett a diószegi orgonát nem építették át, ez emeli műemlék értékét.

Gellért Gyula helyi lelkipásztor köszöntő, áldásmondó szavai után Molnár Dániel két Liszt-művet játszott az újraavatott hangszeren. Az Asók István Vegyeskórus és az ifjúsági furulyacsoport is szolgált az istentiszteleten. A magyarországi Nagy Csaba tárogatóművész is bizonyította virtuozitását, sőt az elhangzott dalok mellé történeti adalékkal is szolgált.

A Diakóniai Központ előtt felállított harangláb avatóján is sokan voltak, noha a kinti csípős hidegre még a szél is ráerősített. Gellért tiszteletes a haranglábemelést az egyházépítés egyik fontos momentumaként határozta meg. „Ha pedig egyházat építünk, akkor nemzetet gazdagítunk. A harang Isten hangszere, az egyház édesanyai szava. Időharang, mely összeköt múltat, jelent és jövőt” – hangsúlyozta a lelkipásztor.

A harangláb vasbeton talpú, négyoszlopos, nyitott oldalú, bádoglemezzel fedett faépítmény, csúcsát gömb és csillag díszíti. Magassága nyolc méter, a benne lakó 50 kg-os harangot a gachnangi (Svájc) gyülekezet adományozta. Kis táblán bibliai sor olvasható rajta: „A szeretet épít.” A haranglábat Gellért Huba műépítész tervezte, a kivitelezést Kiss Gábor kőművesre, Z. Nagy Sándor géplakatosra, Kovács István, id. Bíró Gyula, Tollódi Imre ácsokra és Pongor Sándor bádogosmesterre bízták. A népi építészeti kultúránk megőrzését szolgáló építmény diakóniai napokon, minden hónap első csütörtökén hívja istentiszteletre a híveket.

A gyülekezeti kórus és a tárogatójáték meghallgatása után Gellért Gyula, Oláh Attila és Jakó Sándor Zsigmond lelkipásztorok áldást mondtak a haranglábra, majd az egybegyűltek közösen elénekelték a Szózatot. A megkondított harang szépen csengett a hideget szóró délutánban, égiek és földiek találkoztak a bim-bamokban.


KREK-vetélkedőt tartottak Jankafalván

KREK-vetélkedőt tartottak Jankafalván

erdon.ro
Rencz Csaba
2011.11.22

Bihar megye – Az elmúlt szombaton Jankafalva református közössége volt a házigazdája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) V. Bibliaismereti Vetélkedője döntőjének.


A Bihardiószeg községhez tartozó Jankafalva volt a helyszíne az elmúlt évben a KREK-szintű bibliaismereti vetélkedő érmelléki elődöntőjének, és most nem csak az egyházközség, de az egész falu életében nagy eseménynek számított, hogy a kerületi döntőnek adhattak otthont. Erre összesen tíz, egyenként négy fős csapat érkezett egy-egy kísérővel kilenc egyházmegyéből: Arad-Mosócz (Aradi Egyházmegye), Érszőlős és Magyarkéc (Érmelléki Egym.), Mikola (Szatmári Egym.), Kraszna (Szilágysomlyói Egym.), Tasnádszarvad (Nagykárolyi Egym.), Mezőbaj (Bihari Egym.), Hosszúmező (Nagybányai Egym.), Zilah-Fenyves (Zilahi Egym.), Temesvár-Belváros Temesi Egym.). Idén először alkalmazták azt a szabályt, hogy az előző évi győztes automatikus résztvevője a következő évi döntőnek, és abban az esetben, ha saját egyházmegyéjében újra győzne, akkor onnan a második is jelen lehet – ezért képviselték ketten a házigazda, Érmellléki Egyházmegyét.

Több fordulós verseny

A verseny előtt Kánya Zsolt Attila, a Királyhágómelléki Református Ifjak Szövetségének (KRISZ) elnöke tartott áhitatot, utána a magyarkéci-érszőlősi-margittai ifjakból összeállt zenész csapat énekeltette meg a résztvevőket, majd az “eligazítás” után kezdődhetett a “pontvadászat”. Ez több fordulóban zajlott. Elsőként az úgynevezett fő vetélkedőn Mike Pál magyarkéci lelkész műsorvezetése mellett a csapatok János apostol leveleiből és evangéliumából Jakó Sándor jankai, Kulcsár Árpád értarcsai és Oroszi Kálmán érseléndi lelkészek által összeállított 20 kérdésre kellett választ adjanak, majd rövid szünet után újabb 20-ra. Ugyancsak idén bevezetett újítás volt, hogy az esetleges tévedések elkerülésére a válaszokat előbb egy öt, majd egy két főből álló zsűri is ellenőrizte. Újabb szünet után – már a házigazda Jakó Sándor tiszteletes vezetésével egy újabb, különdíjas játék kezdődött, amit minden csapat a nulláról indulva vívott meg. Ez is több részből állt: egy 40 pontos játszmából, majd egy keresztrejtvény megfejtéséből, végül pedig egy párbajból, ahol egymásnak feltett kérdésekkel gyötörhették egymást az ellenfelek.

Újra Magyarkéc

Akár csak a reggeliről, illetve a szünetekben felszolgált uzsonnáról, úgy az ebédről is a vendéglátó gyülekezet Árva Bethlen Kata Nőszövetség tagjai gondoskodtak, munkájukat az IKE-tagok segítették. Mivel a csapatok nagyon jól teljesítettek, a zsűrinek azért is nehéz dolga volt, mert a végelszámolásnál csak néhány pont, esetenként tized pont döntött. Az ebéd utáni eredményhírdetésen aztán kiderült, hogy a különdíjas játékot az érszőlősi csapat nyerte. Aztán pedig – hogy ez érmellékiek öröme teljes legyen – a fő játékot a harmadik helyezett krasznai és a második érszőlősi előtt újra a magyarkéciek nyerték meg, az eddigi öt alkalommal negyedszer, egyszersmind már most biztosítva helyüket a jövő évi döntőben, az új szabály értelmében.

Mindenkinek járt jutalom

Minden résztvevőnek járt oklevél, golyóstoll, Bibliaolvasó Kalauz, ezen felül az első három gárdának könyvjutalom, és erre az alkalomra készítetett KRISZ-póló is. Az i-re, vagyis az egész napos eseménysorozatra a pontot a kolozsvári Pont együttes koncertje tette fel. A jankafalvi gyülekezet, de az egész falu életében emlékezetes esemény megszervezését támogatta a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-frakciója, a KRISZ, a Kécenlét Egyesület, az Érmelléki Esperesi Hivatal, és persze a házigazda egyházközség.


2011. november 15., kedd

Jankafalvi templom (video)

video

Idősek-betegek vasárnapja Poklostelken és Papfalván

Isten igéjének fényében próbáltunk jobban odafigyelni a korosodó és beteg testvéreinkre: Poklostelek és Papfalva október 2-án szervezte meg az idősek-betegek vasárnapját.





„Vénségetekig ugyanaz maradok, ősz korotokig én hordozlak! Én alkottalak, én viszlek, én hordozlak, én mentelek meg.” – hallgatták az Ézs. 46,4 alapján Isten igéjét a poklostelkiek. Hogyan látja a mi változatlan szeretetű Urunk az idős, beteg testvéreinket, és miként viszonyul hozzájuk? Isten nem azért szeret, mert öregek vagy betegek vagyunk, hanem akkor is szeret és minden időben. Mennyei Atyánk ugyanaz marad születésünktől ősz korunkig: Ő hordoz és Ő ment meg bennünket. – A vallásórás és konfirmandus gyerekek versekkel, énekekkel kedveskedtek idős-beteg testvéreinknek, akik közül néhányan imádságokat és igei gondolatokat olvastak fel. A három tucatnyi résztvevő mindenike egy szál virágot és az aznapi alapigét tartalmazó bibliajelzőt kapott ajándékba.





Papfalván a templomban megjelentek Ábrám történetét hallgatták, aki 75 évesen indult el Háránból, apjának házából idegen földre. Nem a vagyonszerzés motiválta: az Úr szavára indult el szülőföldjéről; az Isten országát és az ő igazságát keresvén azonban anyagi áldások is megadattak néki. A gyermektelen férfi Isten ígéretére támaszkodott: „Nagy néppé teszlek, és megáldalak, ... és áldás leszel.” (1Móz. 12,2.) 100 éves koráig várnia kellett, hogy Izsák az Úr ígérete szerint megszülessen. Tudunk-e türelemmel, kitartóan imádkozni, hogy Isten ígéretei beteljesedjenek rajtunk? Merjünk mi is Megtartó Urunkra támaszkodni! – Istentiszteletünk után asszony testvéreink jóvoltából néhány szívhez szóló költeményt hallgathatott meg a gyülekezet, és mindenki 1-1 ez alkalomra nyomtatott könyvjelzőt vihetett haza, sőt az otthon maradt idős és beteg testvéreknek is jutott belőle. Gyengén látó testvéreink a „nagy betűs” Bibliák egyes köteteire iratkoztak fel, és azóta kb. egy tucatnyian olvassák is otthonaikban Isten gyógyító, megelevenítő igéjét. Találkozónkat szeretetvendégséggel zártuk.

Isten áldja, erősítse és gyógyítsa minden idős és beteg testvérünket, nekünk pedig adjon Krisztus szerint való, együttérző odafigyelést rájuk!

Erősné Joó Enikő (Poklostelek)
és
Erős-Joó Béla (Papfalva)


50. házassági évforduló Poklostelken


Rendhagyó istentiszteletre került sor 2011. október 23-án a poklostelki református templomban. Gyülekezetünkben két házaspár, Mészáros Jenő és felesége, Mészáros Irén, illetve id. Veres Sándor és neje, Veres Ilona Urunk kegyelméből az 50. házassági évfordulóját ünnepelte. Évek óta gyakorlat Poklostelken, hogy hálaadó istentiszteletre gyűlnek össze azok a házaspárok, akik kerek évfordulót ünnepelnek; így e jubileumi alkalom egyben az egész gyülekezet ünnepe is volt. Örömünkben Tripó István polgármester úr is osztozott.

A 46. zsoltár szavain keresztül elcsendesedésre hívott minket Isten; ráébresztett, hogy egyedül Ő életünk oltalma, erőssége, „mindig biztos segítség a nyomorúságban” – ahogyan azt az ünnepelt házaspárok is megtapasztalhatták a hosszú évtizedek alatt. „A szeretet soha el nem fogy” (1Kor. 13,8). A fél évszázados házasság Isten múlhatatlan szeretetét mutatja az ünnepeltek iránt, amelyből az ő szeretetük is táplálkozott.

A házassági jubileum megáldása az ágendás könyv szerint történt: az ünnepelt házaspárok az úrasztalánál egymás kezét megfogva, mint 50 évvel ezelőtt, kérdésekre válaszolva tettek bizonyságot Istennek az ő életükben is megmutatott gondviseléséről és egymás iránti hűségükről, szeretetükről. Az aranylakodalmasokat ugyanilyen színű emléklappal és 1-1 csokor virággal ajándékozta meg a gyülekezet.

Isten további áldását kívánjuk az ünnepelteknek és családjuknak, a gyülekezet közösségében!

Erős-Joó Enikő
poklostelki lelkipásztor


2011. november 11., péntek

160 éves a bihardiószegi református orgona



ORGONA, A HANGSZEREK KIRÁLYNŐJE

… ez jut eszébe mindenkinek, ha meghallja azt, hogy orgona. Ez a hangszer méltán vívta ki magának ezt a jelzőt. Hiszen hangzásával nem vetekedik egy hangszer sem. Mitől ez az egyedi hangzás? Lássunk egy kis ismertetőt az orgona működéséről.

Képzeljünk el egy zenekart. Sok zenész különböző hangszeren együtt játszik a karmester irányításával. Az orgonánál a karmester maga az orgonista, a különböző hangszerek pedig az orgonában levő sípsorok. A regiszterek segítségével ki lehet választani, hogy éppen melyik „hangszeren” szeretnénk játszani. Kihúzzuk azt a regisztert például, hogy fuvola, és az orgona fuvolahangon szólal meg. De kedvünk szerint válogathatunk az orgona sípsoraiból, kihúzhatjuk a trombitát, fagottot, vagy akár a gambát. Vagy ezeket egyszerre, s máris kész saját „zenekarunk”.

Az orgonában sípok vannak, ezek adják a hangot. A sípok megszólalásához levegő kell. Apáink, nagyapáink gyerekkorukban rendszeresen ott álltak az orgona mellett és taposták a nagy fújtatókat, ami a levegőt biztosította az orgona számára. Ma ez már elektromosan működik. A motor a szélládába juttatja a levegőt, innen a levegő a sípokhoz egy szeleprendszeren keresztül jut el. A szelepek biztosítják, hogy mindig az orgonaművész által kívánt sípok szóljanak. A motor, a szélláda, a szeleprendszer és a sípok az orgonaszekrényben helyezkednek el.

I. Ismerjük meg az orgona rövid történetét.

A legrégibb orgonának nevezhető hangszer az ókori víziorgona, a hidraulisz, melyet Kr. e. 3-2 században az alexandriai Ktészibosz készített. Ez egy vízbe állított búvárharangból állt, melynek belsejében összepréselődött a levegő. Ez, kivezetve, kezdetleges billentyűzet segítségével néhány sípot szólaltatott meg. Az ókori világ egyetlen megmaradt orgonáját a budapesti Aquincum-múzeumban őrzik. A 4. századtól a viziorgona helyét átveszi a csak levegővel működő orgona. A víziorgona vagy hidraulisz minden bizonnyal a legkorábbi hangszer, amelyen billentyűzet segítségével lehetett játszani.

Bár az őskeresztényeknek nem volt szükségük orgonára, és az egyházatyák is még sokáig idegenkedtek tőle, sőt a keleti ortodox egyházak a mai napig nem használják énekeik kíséretére az orgonát. Akkor hogy került be mégis az orgona a templomba?

Szigeti Kilián így ír erről:

"Az ókori görög-római birodalomban az orgona részben szórakoztató hangszer volt, részben a császári bevonulások kísérő hangszere. Bár világi jellegű hangszer volt, de ha a császár egyházi szertartáson működött közre, vagy vonult be, az orgona akkor is felhangzott. Így része lett a császári szertartásoknak. Mivel pedig a császári udvar rituális szokásai fokozatosan átmentek a liturgiába, (tömjénezés, fáklya-gyertya, ruhák, vonulások, trónusok, stb.) így az orgona is lassan rituális hangszer lett. Rómában ez igen nagy valószínűség szerint Vitalianus pápa (657-672) idején történt meg."

A mai orgona kialakulása és elterjedése Európában csak a 15. században következett be, amikor minden nagyobb település templomának már volt orgonája.

Erdélyben a 17.-dik században az orgona istentiszteleti használata még nem volt egyértelmű. Minden felekezeten belül voltak támogatói és ellenzői is. A legmerevebben éppen a református egyház zárkózott el az orgona istentiszteleti használata elől. Kálvin semmiféle hangszeres zenét nem alkalmazott az istentiszteleti alkalmakon. Elutasította az énekkart, zenekart és az orgona használatát is. Az 1567-es zsinat tiltotta az orgona használatát. A 17. század végén Nagyenyed vezette be a pontos éneklés elősegítésére az orgonát. Fél évszázadnak kellet eltelnie, hogy a zsinati határozatok ellenére 1753-ban a Sepsiszentgyörgyi Református Egyházközség orgonát építessen magának, amely hatására egyre több református templomba építettek orgonát.



II. A 160 éves diószegi orgona

A diószegi orgona építésének évében Ungi Márton (1820-1862) volt a diószegi egyház lelkésze. 1850. január 26-án Kis István főbíró felhívásban biztatta az egyháztagokat, aláírásra szólította fel őket egy létesítendő orgonaalap adakozására. Napokon belül döntés született, ezt február 2-án az egyháztanács jóváhagyta, s február 25-én sikerült egyességet kötni Besnyő Ferenc nagyváradi orgonaépítővel az orgonaépítés tárgyában. A szerződés szerint az orgona 10 változatú, 561 sipja lesz és pedálbillentyűzete. Ára 924 osztrák értékű forint, ehhez még 42 osztrák értékű forintot csatoltak az aranyozásért. Az orgona összesen (minden munkálatot egybevéve) 1155 osztrák értékű forintba került. A költségek fedezésében az egyház egészen az önkéntes ajánlatokra és az aláírások kötelező voltára támaszkodott.

Az első világháborúban elvitték minden templomi orgona homlokzati ón sípjait, ez alól nem volt kivétel a diószegi református egyház orgonája sem. Ezen sípok pótlása és az orgona javítása 1924-ben történt, melyről az orgona játszóasztalának fedelén található írás tanúskodik. A hiányzó homlokzati ón sípokat cinklemezből készült sípokkal pótolták. A javítás 27500 lejbe került. A második világháborúban repesztalálatok érték a mennyezetet és az orgonát, beázások is történtek. 1959-ben Szabó Gyula László nagyváradi orgonaépítő javította az orgonát. A költséget a presbitérium vállalta.

Az orgona mechanikus gépezetes traktúrájú, csuszkarendszerű. A manuál és pedálmű elkülönítve a szekrény két részében található (szélső tornyok). Az emeletes fújtató a két mű közé lett beépítve. Az orgona homlokzata tükrözi a kor ízlését, szimmetrikus sípelrendezéssel, négy mezőre osztva. A nagyobbak közül csak az egyikben vannak szóló sípok. Játszóasztala a homlokzat előtt lett beépítve a karzat mellvédjébe.

Nagyon sok orgonát átépítettek. A bihardiószegi azok közé tartozik, mely eredeti állapotában van. Ez – manufakturális jellege mellett – emeli az orgona műemlék értékét.

2000-ben a karzat oszlopai megsüllyedtek, ez azzal fenyegetett, hogy összedőlnek és megsemmisítik a hangszert. Az orgonát le kellett bontani. A javítás során egy belső szabályozó szerkezet épült bele, mely könnyíti az orgona beállítását. Cserélték és felújították a huzaltartó fésűket, melyek még könnyebbé teszik a billentyűk járását. A játszóasztal billentyűzetén visszaállították az eredeti faborítást, mellyel 1851-ben épült az orgona. Mechanikus meghajtása villanymotorral történik. A baloldali és a középső mező sípjai szólósípok, a többi disz síp. Utolsó javítása 2001- ben történt, Molnár József munkája. Műszaki állapota kitűnő.

Orgonánk 160 éves. Mi, diószegi reformátusok legyünk büszkék műemlék orgonánkra és adjunk hálát a mindenható Istennek, hogy vasárnapról - vasárnapra dicsérhetjük Urunkat e csodálatos hangszer kíséretében.

Ghitea Angéla
tanár-kántor

és

Molnár József
mérnök-orgonaépítő


A bihardiószegi harangláb


Új harangláb a Bihardiószegi Református Egyházközség Diakóniai Központjának udvarán


E monumentális harangláb építésének célja a harang minél magasabban való működtetése. Ezt a célt a három fő szerkezeti tartóelem – a talp, az oszlopok és a merevítők rendszerének – összekapcsolásával ácsmestereink célszerűen megoldották. A harang az építmény függőleges tengelyébe – koszorúgerendázatra – van felszerelve. E harang hangja diakóniai napokon, minden hónap első csütörtökén istentiszteletre hív.

Ez a harangláb négy oszlopos, vasbeton talpas, nyitott oldalú, cinezett bádoglemezzel fedett, vízcsendesítős, illetve vízvetítő eresszel ellátott, gömb és csillag csúcsdísszel ékesített.

Haranglábunk három részből áll, jól elkülönülő, de felfelé szépen egymásba kapcsolódó térbeli tartóelemekből/alkotórészekből készült:

1. négyszögű vasbeton talpas alépítmény,
2. négyoszlopos harangláb törzs,
3. a haranglábat fedő tetősüveg, sisak.

E harangláb terv alapján készült, pontosan betartva annak méreteit. Alapterülete szabályos négyszög. Magassága 7 méter, a csúcsdíszekkel összesen 8 méter.

A vasbeton alapba négy sínvasat tettünk. Kiálló részükhöz csavaroztuk a négy tölgyfából készült tartó oszlopot, melyeket Sólyomkővárról hoztunk.

A haranglábat a következő ácsszerkezeti elemek alkotják: andráskeresztek, könyökfák/könyöktámaszok (ezek támasztó és merevítő gerendák, átkötők) és dúcok (ezek a függőleges oszlopok és a vízszintes gerendázatok között beépítve a sarokmerevséget növelik). A faszerkezetek tölgyfából, a koszorúgerendázat akácfából és a tető fenyőfából készült. A harangláb-építmény alapjába és szerkezetébe felhasználtunk betonvasat, vasúti sínt, lapos vaspántokat, és gömbölyű vasból anyáscsavarral készült „kötőelemet” is.

Általános szerkezeti jellegzetessége e harangtartó építménynek az, hogy a harang – a nyitott harangház – felett a négyoldalú tetősüvegben és egyben az épület függőleges tengelyében, mint legfőbb irányadó elem a császárfa, vagy vezérfa/őrfa áll.

A harangláb tetősüvegét cinezett lemezzel befedtük. E sima bádogtető az időjárásnak, az esetleges tűzvésznek, netalán a rovarkárnak jobban ellenáll, mint a fazsindely, a cserép, vagy az amerikai pala.

A magas süvegcsúcs végén a vezérfa/császárfa/őrfa csúcsán gömb (földgömb) és térbeli csillag áll.

Az ácsszerkezet és a bádogozás a szakma legfelsőbb művészi forma alapján készült.

Ez egy rendkívüli sikeres építészeti ács- és bádogos munka, mivel a szerkezet és a forma tökéletes összhangot képez. Ezért szép és népi építészeti kultúrtörténetünk megőrzését is szolgálja.

E harangláb egy érmelléki faépítészeti remekmű. Az egyetlen érmelléki négyoszlopos, nyitott harangláb. Ezzel a páratlan építménnyel gazdagabb lett az Érmellék és a Partium.




Ez a hely itt a Bihardiószegi Református Egyház Diakóniai Központjának udvarán a Kárpát-medencei haranglábak gyönyörű láncolatában zarándokhely lesz, mert haranglábunk hagyományos, eredeti népi építészeti értékjegyeket hordoz.

A szépen szóló, gyönyörű 50 kg-os harangot ajándékba kaptuk a gachnangi (Svájc) gyülekezettől.

A harangláb tervét Gellért Huba műépítész készítette. Mestereink igényes és pontos szakmunkát végeztek: Kiss Gábor kőműves, Z. Nagy Sándor géplakatos, Kovács István, id. Bíró Gyula, Tallódi Imre ácsok és Pongor Sándor bádogosmester.

Isten áldása legyen a harang készítőjén, ajándékozóin, a tervezőn, mestereink és családjuk életén, valamint a jókedvű adakozó és segítő egyháztagjaink életén.

A szeretet épít! (1 Kor 8,1/c).

Gellért Gyula
bihardiószegi lelkipásztor


Reformációra emlékeztek Szalacson


Lelkes vallásórásaink önként vállalt szavalatai tették emlékezetesebbé az idei ünnepünket. Szokás szerint úrvacsoraosztás napján, délután tartatott meg a műsoros istentisztelet, melyen Sós Barbara, Barabás Boglárka, Farkas Tamás, Nagy Zsombor, Zsigó Zsolt (hátsó sor, balról indulva), valamint Kisded Krisztina, Balaskó Olivér, Nagy Csongor (első sor, szintén balról kezdve) meglepően színvonalas szavalatai tették örvendezővé lelkünket. Áldassék érte a teremtő és újjáteremtő Isten!

Szabó Zsolt
szalacsi lelkipásztor


2011. november 3., csütörtök

Jótékonysági hangverseny volt Hegyközszentmiklóson (fotók)











fotó: Orosz Otília Valéria

Jótékonysági hangverseny volt Hegyközszentmiklóson

Jótékonysági hangverseny volt Hegyközszentmiklóson


Orgonakoncert volt Hegyközszentmiklóson

Orgonakoncert volt Hegyközszentmiklóson

erdon.ro
Rencz Csaba
2011.11.3

Bihar megye – Az Érmelléki Református Egyházmegye Diakóniai Alapítványa (ÉRDA) második alkalommal, ezúttal Hegyközszentmiklóson szervezett koncertet. Az apropót Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója adta.


Október utolsó vasárnapjának délutánján a hegyközszentmiklósi templom harangjai nem csak a helyieket, de az Érmelléki Egyházmegye minden gyülekezetének tagjait hívogatták: vegyenek részt a Liszt Ferenc műveiből az Érmelléken élők számára elnevezésű orgonakoncerten. Érkeztek is szép számmal a zene, az orgonamuzsika és Liszt művészetének kedvelői. Bár néhány hely üresen maradt, a szervezők nem ezek miatt búslakodtak, hanem a résztvevőknek örültek. Árus László házigazda lelkipásztor köszöntő szavai után Bara László nagykágyai lelkész, egyházmegyei főjegyző igei szolgálata következett, aki Pál apostolnak a Thesszalonikabeliekhez írott levele alapján hangsúlyozta: fontos a gyengék erősítése és a tétlenkedők megintése.

A diakónia fontossága

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviseletében Vinczéné Pálfi Judit egyházkerületi missziói előadó tanácsos néhány szóban összefoglalta miért fontos a diakónia, miért kell az egyházaknak a diakóniai szolgálatokat felvállalniuk. Kiemelte: a hitből jó cselekedetek kell fakadjanak, és fontos, hogy mi is jót cselekedjünk. Ezt követően Balogh Anikó, az ÉRDA diakónusa ismertette, hogy milyen tevékenységeket végez az alapítványon belül. Elmondta, hogy közel 150 család van jelenleg nyilvántartásban, de ez a szám is folyamatosan változik. A célcsoport a hátrányos helyzetű nagycsaládosok, és a fogyatékkal élők, illetve családjaik. Nemrég indították be a baba-mama kört Székelyhídon, melynek célja a nők, az édesanyák, és ezáltal a családok erősítése. Tervei között szerepel tevékenységeit kiterjeszteni az idősek irányába is.

Hatvan perces koncert

A családok látogatása és támogatása mellett zajlik a szociális ügyintézés, egészségügyi intézményekkel tartva a kapcsolatot próbál segíteni egyes családtagoknak, hogy rendezzék az egészségügyi állapotukat. Emellett nem elhanyagolható a családok lelki támogatása sem, hisz „Krisztus gondviselő szeretete sok sebet be tud gyógyítani”. Beszélt a nehézségekről is, melyekkel nap mint nap találkozik. Ezután került sor a hangversenyre, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából. Bár a templomban kicsit hűvös volt, a hallgatóság lelkiekben felmelegedett Kristófi János Zsigmond nagyváradi orgonaművész orgonajátékát hallgatva. A hatvan perces műsorban felcsendült többek között az Introitus; a Desz-dúr Consolation; A magyarok Istene (Ungarns Gott); a Preludium; a Choral „Nun danket alle Gott…”; az Offertorium; a Tu es Petrus; az Excelsior; és a B-A-C-H prelúdium és fúga is. A darabok között a művész szólt a művekről, betekintést nyerhettünk Liszt Ferenc életébe is.

Köszönet a segítőknek

Az este szeretetvendégséggel zárult, amit a helybeli művelődési házban tartottak. A szervezők ezúton is köszönetet mondanak segítőiknek, az asztalokra került finomságokért az éradonyi és hegyközszentmiklósi gyülekezeti tagokat. A rendezvényt támogatta a Balassi Intézet, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, továbbá a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.


Orgonakoncert Szentmiklóson

Orgonakoncert Szentmiklóson

Biharország
D. Mészáros Elek
2011/11/01

A falubelieken kívül a környező településekről, sőt Nagyváradról és Debrecenből is érkeztek érdeklődők vasárnap kora este Hegyközszentmiklós református templomába az Érmelléki Református Diakóniai Alapítvány (ÉRDA) szervezte orgonakoncertre, amelyen Kristófi János Zsigmond volt a Liszt-művek megszólaltatója. A rendezvény létrejöttét két magyarországi minisztérium (nemzeti erőforrások meg a közigazgatási és igazságügyi), valamint a Balassi Intézet támogatta.


Bara László nagykágyai lelkipásztor, az Érmelléki Református Egyházmegye főjegyzője igehirdetése után házigazdaként Árus László Csongor köszöntötte a megjelenteket, majd Vinczéné Pálfi Judit, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület missziói előadótanácsosa ecsetelte a diakóniai szolgálat fontosságát. Balogh Anikó, az ÉRDA diakónusa szólt az 1998-ban életre hívott alapítvány tevékenységéről, amely 33 egyházközségben látja el feladatát.

Ezután csendült fel a 99 éves templomi orgona, Kristófi játékával messzi világokba, korokba röppentette a lelket, az érzelmekkel, mondanivalóval telített Liszt-művek elevenné váltak. Az előadó szólt a zeneművek keletkezésének hátteréről is. A koncert végén spontán módon tört fel a taps padsorokban.


Bocskaira emlékeztek Érmihályfalván

Bocskaira emlékeztek Érmihályfalván

2011. november 1., kedd

Érmihályfalva: Bocskai tisztelete a reformáció emlékünnepén

Bocskai tisztelete a reformáció emlékünnepén

erdon.ro
Rencz Csaba
2011.11.1

Bihar megye – Ünnepi istentiszteletet, illetve Bocsaki István fejedelem szobránál koszorúzási ünnepséget tartottak a Reformáció Emlékünnepén Érmihályfalván.


“Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban” – a 46. Zsoltár éneklésével kezdődött a Reformáció Emléknapi ünnepség az érmihályfalvi Bocskai-szobor előtt, ahol Kovács Zoltán polgármester, főgondnok idézte fel a reformációt védő fejedelem alakját. Elsőként a helyi református egyházközség óvodásaihoz és kisiskolásaihoz szólva arról beszélt, hogy “ennek a bácsinak” nem érdemtelenül áll szobra a főtéren, hiszen nagy politikus, és egyházát szerető magyar ember volt. Aztán idézett a fejedelem végrendeletéből, mintegy annak bizonyítékául, hogy előrelátó politikusként törekedett a nemzet megtartására: “…igazán és jó lelkiesmérettel meghagyom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak…”

Gyerekek is koszorúztak

Bocskai felismerte, hogy a politikum veszélyezteti a nemzetet és a vallásszabadságot – ezek védelmére nem vallásháború, hanem a nemzet önvédelmi harca bontakozott ki, fejtette ki a főgondnok, hozzátéve: a fejedelem érdeme, hogy két nagyhatalom között megtartotta az országot. Balázsné Kiss Csilla úgy vélte, Bocskai “nem új egyházat akart, hanem a meglévőt megtisztítani”, mely elsősorban bibliás hitű családokban él. A továbbiakban az Aranykapu Napközi óvodásai, illetve a Bernáth József iskola kisdiákjai énekeltek, illetve az egybegyűltek a 90. Zsoltárt énekelték el, a szobrot pedig az ovisok, a kisiskolások, a Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ, a Vitézi Rend, és a református egyházközség képviselői koszorúzták meg. A főtéri esemény után istentiszteleten is megemlékeztek a Reformáció Emlékünnepéről.