2011. augusztus 22., hétfő

Hagyományőrzés és hagyományteremtés Érsemjénben

Hagyományőrzés és hagyományteremtés Érsemjénben

erdon.ro
Rencz Csaba
2011.08.21


Bihar megye - Lakodalom van a mi utcánkban (illetve falunkban) – énekelhették szombaton Érsemjénben, hiszen a számos hagyományörző program mellett egy, a régi lakodalmas szokásokat felelevenítő „élő színdarabot” is tartottak a tizenharmadik falunap első napján.


Megkoszorúzták Kazinczy Ferenc mellszobrát az ünnepség végén

A szombaton tartott hagyományörző lakodalomra – ahogyan azt hagyományosan is tették eleink – már sokkal korábban megkezdődtek az előkészületek: az Ezüstperje néptánccsoport leányai az idősebbektől csigacsinálóban lesték el, hogyan is készült a levesbevaló, amikor még nem boltban vették, de részesei voltak a kalács sütésének, a tyúkok kopasztásnak is. Ezek után jött el a lakodalom napja, amikor a tánccsoport két tagja, Szabó Tünde és Szabó Imre jelképes egybekelését tartották. (A valóságban is hazastársaknak tavaly volt az „igazi” lagzija.) Minden úgy zajlott, mint hajdanán a falusi lakodalmakban: a vendégsereg ebédre volt hivatalos a vőlegényes házhoz (ami esetünkben, mint a továbbiakban is a kultúrház volt), ahol Balazsi József polgármester és Timar Sorin alpolgármester „hivatalos” házigazdák mellett a bagaméri Lakatos Gyula nagyvőfély fogadott mindenkit. Mielőtt megkezdődött volna az ebéd, a polgármester elmondta: céljuk bemutatni, milyen volt egy lakodalom, amikor még nem bulinak hívták, és amikor még vőfély volt a „rendezvényszervező”, amikor az embereknek még nem kellett túlharsogni az erősítőkből bömbölő zenét. Ilyen megfontolásból például a muzsikus banda nem is voltak kihangosítva.

A szeretet köteléke

Ezt követően feltálalták az ebédet (közben a közeli református templom harangja egy valódi esküvőre szólította az oda hivatalosokat), búcsúztatták a vőlegényt, kikérték a menyasszonyt, akit szintén elbúcsúztattak, majd az esküvő jelképeként megkerülte a menet a kultúrházat, ahova visszatérve kezdődhetett a lakodalmi mulatság. A hagyományos lakodalmi ételek között – melyek természetesen nem jelképesek voltak, mint a lakodalom, hanem nagyon is valóságosak – természetesen a nagyvőfély mondta verseit, rigmuasit, aztán, a menyasszonytánc után a menyasszony már menyecskeruhában járta el a menyecske, vagy újasszonytáncot, ami után az új párt „elbocsátották a közös életbe”.

Vasárnap reggel lovasok és menettáncosok ébreszetették a lakodalmakban és egyéb szórakozásokban megfáradtakat, a délelőtti istentiszteleten pedig sor került Csáki Márta lelkész beiktatására. Az ünnepi igehírdető – Csűry István püspök egyéb elfoglaltság miatti hiányát pótolva – Dénes István Lukács élesdi lelkész, királyhágómelléki generális dierktor volt. Prédikációja alapigéjét Pál apostol kolossébeliekhez írt leveléből vette: „Öltözzetek föl azért mint az Istennek választottai, szentek és szeretettek, könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést (…)”. Beiktatás napján az ige gyülekezethez és lelkészéhez egyaránt szól: közösség nélkül nem lehet előrébb jutni a hitben, és a másik emberhez sem lehet közelebb jutni, a gyülekezeti élethez pedig elengedhetetlen a könyörületes szív, fogalmazott a generális direktor, azt kívánva, hogy lelkészt és gyülekeztét a szeretet köteléke tartsa össze.

Vágyni a szeretetre

Rákosi Jenő érmelléki esperes arra kérte a lelkésznőt: a tiszta evangéliumra, a tisztességben való életre, és a mindenkiért történő imádkozásra vezesse híveit. A beiktató imádság után az esperes bibliát, a templom kulcsát és az egyházközség pecsétjét adta át Csáki Mártának, aki immár beiktatott lelkészként mehetett a szószékre, ahonann megígérte, hogy tehetsége szerint eleget tesz a jogos elvárásnak, miszerint szeresse gyülekezetét, de hozzátette, hogy „mindnyájunknak vágyni kell a szeretetre és az egységre – mint egy családnak”. Az új lelkészt köszöntötték szolgatársai: a helyi Demsa Pál római katolikus és Radu Sabău ortodox, továbbá Oroszi Kálmán érseléndi és Székely István asszonyvásári, illetve Baloghné Balázs Enikő kismajtényi (Nagykárolyi Egyházmegye) lelkészek. Három kislány verssel és énekkel, Keresztúri Lajos főgondnok pedig néhai Csiha Kálmán püspök felesége, Nagy Emese egy imájával köszöntötte az új lelkészt, majd az ünnepelt mondott köszönetet a megható ünnepségért.

A következő programra a Kazinczy–Fráter–Csiha emlékmúzeum udvarán került sor. Balazsi József polgármester emlékeztetett, hogy a 13 év alatt, egy kivétellel, a falunapon mindig szabadtéri ökumenikus istentiszteleteket tartottak, most a lelkészbeiktatás miatt kellett újabb örömteli kivételt tegyenek. Azt is felidézte, hogy éppen 20 éve, 1991. augusztus 23-án szerveztek a rendszerváltozás után először Kazinczy Ferenc–emlékünnepséget. Rögös utat bejárva igyekeztek az elmúlt két évtizedet „hasznosan eltölteni”, sok egyéb mellett ápolni a falu nagy szülötteinek emlékét, vigyázni a hagyományokra, és újakat teremteni.

Jutalmazva ösztönöznek

Utóbbiak közé tartozik, hogy már évek óta a falunapon jutalmazzák a község legszebb portáit. Sokan dícsérik Érsemjén küllemét, melyen még mindig van javítanivaló, mondta a polgármester, kifejtve: úgy döntöttek, hogy nem a lemaradókat kell büntetni, hanem az élenjárókat jutalmazni. A legszebb porta versenyben idén első helyezést – és az oklevél mellett ezzel a házadó alól 3 éves mentesítést – nyert Bilibók Katalin, Szellő József (Érsemjén), Kulinyák Ferenc (Érselénd), és Ioan Terjei (Érkenéz). Második lett (2 év adómentességgel) Szász József Gyula, Csorba Terézia, Nagy István, Lant Sándor Miklós (Érsemjén), Kaba János (Érselénd), harmadik (egy év adómentességgel) Víg Valéria és Varga Sándor (Érsemjén). A továbbiakban Borsi Imre Lótánd, a megyei cserkész-szövetség elnöke emlékezett Érsemjén nagy szülötteire, kifejezve reményét: ez a század is megszüli az elődök méltó utódját. A továbbiakban az Érsemjéni akácok című kötet bemutatójára került sor – újabb hagyomány: a falunapokon a település egy–egy nagy szülöttéhez kapcsolódó kötetet mutatnak be.

Könyv, kiállítás

A Csorba Terézia ny.tanárnő által bemutatott kiadvány két színdarabot tartalmaz. Az első a Mikszáth Kálmán Eladó birtok című novellája alapján Meskó Barna és Hubay Kálmán által írt Akácfavirág című daljáték szövegkönyve – a daljáték zeneszerzője Fráter Lóránd, nótáiból Venkli István énekelt néhányat. A másik a Budapesten élő kortárs szerző, Lukáts János A nótaszerző és a literátor című darabja, mely egy elképzelt párbeszéd Kazinczy Ferenc és Fráter Lóránd között. Az Ezüstperje néptánccsoport Kazinczy–emlékműsora után dr.Kovács Dániel, a Kazinczy Társaság elnöke nyitotta meg a múzeumban azt az új Kazinczy–kiállítást, mellyel a nyelvújító–irodalmár előtt halála 180. évfordulóján (1831. augusztus 23.) tisztelegnek, s melyen a Társaság által felajánlott fotók, könyvek, dokumentunok segítségével 3 egységben mutatják be Kazinczy életútját, munkásságát. A mintegy négyórás ünnepségsorozat a Kazinczy kertben fejeződött be, ahol az időközben megérkezett Derzsi Ákos képviselő beszéde után megkoszorúzták Kazinczy Ferenc szobrát. Mindezek után terített asztal várta a vendégeket és meghívottakat a kultúrházban. (A nem említett programok részleteire visszatérünk.)