2011. augusztus 30., kedd

Kiskereki gyermek bibliahét


Egy felejthetetlen hét telt el a vakációs bibliahét eseményeivel Kiskerekiben is, amelyen sokan vettek részt.

Bár igencsak kitett magáért az augusztusi kánikula, mégsem tudta eltántorítani a gyermeksereget a foglalkozásokon való részvételtől. Zengett a két terem és az udvar ahol zajlottak a foglalkozások,: vágás, ragasztás, hajtogatás, színezés, tanulás, tanítás és énekszó – kicsik és nagyok egyaránt mindenből kivették a részüket. Naponta ötvenen és volt amikor több mint hatvanan is eljöttek. Nem volt könnyű dolga a vallástanárnőnek ha azt akarta, hogy rendben menjenek a foglalkozások.


Azonban nem maradt egyedül hiszen volt segítője nem is egy. Hadd illesse köszönet a lelkiismeretes munkáért Balogh Katalin vallástanárnőt, leányát Boglárkát, valamint azt a két felnőttet is (Szilágyi Enikő és Kovács Melinda), akik vállalták azt, hogy naponként együtt legyenek a gyermeksereggel és segítsenek mindenben, amiben tudnak. Külön meg kell említeni Sztretea Erika iskola igazgatónőt, aki finom keksszel kedveskedett nemcsak a gyermekeknek.



A templomi bemutató

Hamar eltelt a hét és az idei bibliahétből tanultakat aztán vasárnap az Isten házában bemutatták a szülőknek, nagyszülőknek és a jelenlévőknek. A valósághoz igaz azt is hozzá kell tenni, hogy nem minden hozzátartozó volt kíváncsi csemetéjére, sőt a gyermekek között is voltak hiányzók. A bemutató után meglepetés csomagot osztott ki a község iskola igazgatónője egy mozgásérül alapítvány és az iskolát segítő hollandoknak a jóvoltából, aminek mindenki nagyon megörvendett.

A búcsúzás során hálát adtunk Istennek az eltelt hét minden szépségéért és ajándékáért, mert őt illeti elsősorban a hála és dicséret.

Székely István
református lelkipásztor




Bibliahét volt Érsemjénben

Bibliahét volt Érsemjénben

Bihari Napló
2011.08.30.


Az új lelkész, Csáki Márta egy héttel korábbi beiktatását követően máris gyerekeknek szóló bibliahetet tartottak az érsemjéni református gyülekezetben a mögöttünk lévő héten. Naponta mintegy 80–100 gyerek vett ezen részt, a foglalkozásokat a kultúrház alagsori termében, illetve a Kazinczy-kertben tartották. A hét közben tanultakról a vasárnapi istentiszteleten adtak számot a gyerekek a gyülekezeti tagoknak.

2011. augusztus 27., szombat

Szentjobb testvérgyülekezeti megállapodást kötött Szentpéterszeggel

Testvérünk született!

A magyar – román határhoz közel levő két település - Szentjobb és Szentpéterszeg – között, már több mint tíz éve működik a testvértelepülési kapcsolat, az önkörmányzatok képviselői gyakran látogatják egymást és közös rendezvényeket szerveznek. Az idén a két település református lelkipásztorai, valamint a gondnokok is találkoztunk egymással és elhatároztuk, hogy testvérgyülekezeti kapcsolatot hozunk létre. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy ez a kapcsolat nem formális, hanem élő és közösségformáló kell legyen, s hozzá is láttunk az idei tervek kidolgozásához.


Rákosi Jenő szentjobbi lelkész aláírja a testvérgyülekezeti megállapodást


Lakatos Bálint szentjobbi gondnok aláírja a testvérgyülekezeti megállapodást

Az első közös rendezvényre Szentpéterszegen került sor 2011. július 17-én, ahol presbitertalálkozó volt. Két romániai és két magyarországi gyülekezet (Szentjobb, Kémer, Szentpéterszeg, Gáborján) presbitériuma találkozott egymással, és az ismerkedés mellett az egymás hite általi lelki épülés is érezhető volt.

Az Istentiszteleten Rákosi Jenő szentjobbi lelkipásztor, érmelléki esperes hirdette az Igét a 2 Mózes 16, 14-16 és János evangéliuma 6, 48-51 alapján. Az Igehirdetés központi üzenete Isten irántunk való gondoskodó szeretetének a megnyílvánulása volt.

Az egyiptomi fogságtól megszabaduló zsidók láthatták és megérezhették Istenük gondoskodását, hiszen a pusztában, a kietlen, kopár, élet nélküli területen mannával és fürjekkel táplálta őket. Bizalommal kell odafordúlnia a ma emberének Teremtő Atyja felé - és bár csökken a nyugdíj, és a szorgalmas, becsülettel elvégzett munka egyre kevésbé van megfizetve -, higgyünk benne, hogy Ő gondot visel ránk.

Az ember „nemcsak kenyérrel él, hanem minden Igével, amely Istennek szájából származik” –tanítja Krisztus Urunk (Mt 4,4). A földi táplálék, eledel mellett szükségünk van lelki táplálékra is. Az „élet kenyere” önmagát kínálja fel mindnyájunk számára, hogy akik belőle táplálkozunk, részesüljünk a feltámadásban és az örök életben.


Dankó Ilona szentjobbi presbiter aláírja a testvérgyülekezeti megállapodást

Az Igehirdetés után Tóth József helybéli lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, majd átadta a szót Nagy Zsolt bihari esperesnek, aki a testvéri kapcsolatok fontosságáról és áldásairól beszélt. Paniti Zoltán kémeri lelkipásztor köszöntő szavai után sor került a testvérgyülekezeti megállapodás aláírására, melyet a lelkészek, gondnokok és presbiterek hitelesítettek.

Az Istentisztelet után megtekintettük a szentpéterszegi iskolát, majd a fotbalpálya felé igyekeztünk, ahol a megterített asztalon már vártak a finom falatok. A szabadtéri együttlétet is igyekeztünk hasznossá tenni, a beszélgetések és a fotbalozás mellett Paniti Zoltán és Paniti Eszter tiszteletesek segítségével új énekek tanulásával áldottuk az Élet Urát.


Csoportkép a szentpéterszegi templom előtt

Az egymásra találás öröme és a testvéri szeretet megtapasztalása hálaadással töltötte be mindannyiunk lelkét, miközben az estéli órában elindultunk hazafelé.

Hála az Úrnak és köszönet a szentpéterszegi testvéreknek e szép napért.

Minden időben szeret, aki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére” (Példabeszédek 17,17).

Rákosi Jenő
szentjobbi lelkész
esperes








2011. augusztus 26., péntek

Nőszövetségi születésnap-köszöntő Szentjobbon

Példaadó gyermek!

Bár a tavaszi hónapok már elmúltak, attól függetlenül nagy szeretettel köszöntöttük fel ismét gyülekezetünkben azon nőtestvéreinket, akik a tavaszi hónapokban ünnepelték születésnapjukat.


A születésnap-köszöntő nőszövetségi rendezvényre 2011. június 19-én került sor, és a 25 ünnepeltből 12 személy jelent meg. Az idős vagy beteg személyeknek a nőszövetség tagjai vitték haza az igei köszöntőt, valamint a szerény ajándékot.

Isten szavát a helybeli lelkész, Rákosi Jenő tolmácsolta a gyülekezet felé, a 2 Királyok 5,2-3 alapján: „Egyszer portyázó csapatok mentek ki Sziriából, és azok Izráel országából egy kis leányt vittek el foglyul. És ez Naámán feleségének szolgált. És monda ez az ő asszonyának: bárcsak az én uram szembe lenne azzal a prófétával, aki Samáriában van, kétség nélkül meggyógyítaná őt az ő bélpoklosságából.”

A fogolyként Sziriába kerülő zsidó kislány több szempontból lehet példa a ma élő emberek számára. Először is példát mutat a szenvedésben. Sok fájdalom lehetett benne, hiszen családjától, barátaitól, szülőföljétől elszakították, lehet, hogy szerettei megölését is látta. Ennek ellenére nem panaszkodik, nem zsörtölődik, nem káromolja az Urat, hanem rabszolgatartó gazdáját jó és hasznos tanáccsal látja el. Nem a bosszúállás a célja, hanem a lehetőség szerinti segítségnyújtás.

Példás ennek a gyermeknek az ismerete is. Nemcsak azt tudja, hogy gazdája gyógyíthatatlan betegségben szenved, hanem azt is tudja, hogy az ő Istene képes meggyógyítani mindenkit. Ismerte országának nagy prófétáját, Elizeust, bizonyára hallott felőlle és tudta, hogy általa a kegyelmes Isten különösképpen tud segítséget nyújtani.

És példás e gyermek hite is. Hiszen a tudása mellett szilárd a hite is, mert meg van győződve arról, hogy a prófétán keresztül Isten kétség nélkül meg tudja gyógyítani a gyógyíthatatlan beteget. Tudja, hogy Istene előtt semmi sem lehetetlen!

Isten keresztyén népének nagy szüksége van a mai nehéz időkben a türelemre, különösen a szenvedések idején, a helyes Isten-ismeretre és az igaz hitre. Ne a bosszú irányítsa életünket, hanem a megbocsájtó szeretet.





A kellemes délután szeretetvendégséggel folytatódott a gyülekezeti házban, ahol új énekeket tanúltunk. Istent magasztaltuk énekszóval, imádsággal az Ő megtartó kegyelméért és irántunk való szeretetéért.

Isten éltesse az ünnepelteket!

„Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged.
Világosítsa meg az Úr az ő orcáját te rajtad, és könyörüljön te rajtad.
Fordítsa az Úr az ő orcáját te reád, és adjon békességet néked.”
(4 Mózes 6,24-26)


Konfirmáció Szentjobbon

A szeretet új parancsa

„Új parancsolatot adok nektek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.” (János 13,34-35)



2011-ben konfirmáltak névsora:
Csokmai Mária, Fülöp Emese, Matiz Laura, Nagy Edina,
Nagy Ivett, Ráksi Enikő és Ráksi Erika

1991-ben konfirmáltak utoljára ilyen sokan a Szentjobbi Református Egyházközségben. Igaz, hogy két éve nem volt konfirmáció, de most öröm töltötte el az idősebbek szívét, mert látták, hogy van utánpótlás.


„Kövesd a Jézust, kövesd még ma, halld miként hangzik hívó szava”- énekelték a hófehér ruhába öltözött lányok, miközben elfoglalták helyüket a szépen kidíszített templomban. A templom igazi díszét azonban nem a sok szép virág, hanem az Isten Szava és az Igére szomjúhozók közössége adta meg.

Az Igehirdetésben a Krisztustól kapott új parancsolatról volt szó. Az eredeti görög szövegnek két szava van az „új”-ra. Az egyik a „neos”, ami azt jelenti, hogy valami megújul vagy kiújul (pl. tavasz, újhold, újév), a másik szó pedig a „kainos”, ami vadonatújat jelent, olyan valamit, ami eddig még nem volt. Ebben az Igeversben János evangélista a „kainos” szót használja, ami azt jelenti, hogy Jézus olyan parancsolatot ad, ami eddig még nem volt. Jézus az igaz szeretetet hozta be ebbe a világba, melyet meg kell éreznünk, el kell fogadnunk és tovább kell adnunk!

A prédikáció után az ifjak kikérdezése következett. Ügyesen, bátran és hangosan adták bizonyságát, hogy megfelelő jártassággal bírnak a Krisztus tudományában, a zsoltárok és dícséreted ismeretében. A kikérdezés után a konfirmándusok, Isten és a gyülekezet színe előtt, vallást tettek hitükről és fogadalmat a Krisztushoz és az Anyaszentegyházhoz való hűségükről:



„Kijelentjük, hogy a keresztségben vállalt kötelezettséget, hitünk megvallása által magunkra vesszük”. „Hisszük és valljuk, hogy a Jézus Krisztus evangéliuma, Istennek hatalma, minden hívőnek üdvösségére; hogy Jézus Krisztus az egyetlen közbenjáró Isten és emberek között és egyedül az Ő belé vetett hit által igazulunk meg ingyen, Istennek kegyelméből”. Ígérjük és fogadjuk, hogy Jézus Krisztusnak igaz követői, református anyaszentegyházunknak holtig hűséges, engedelmes és áldozatra kész hívei leszünk”!


A megerősítést és felhatalmazást, az Úr asztala köré térdelve, kézrátétel áltak kapták az ifjak, majd együtt részesültünk az Úri Szent Vacsorában. Minden időben imádkozunk a nagykegyelmű szent Úr Istenhez, hogy „sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény el ne szakítson titeket Isten szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban” (Róma 8,38-39). Ámen.

Rákosi Jenő
szentjobbi lelkipásztor
esperes









Vakációs bibliahét volt gyermekeknek Asszonyvásárán


Mint minden esztendőben hosszú idő óta ebben az esztendőben is megtartottuk gyermekeinknek a vakációs bibliaheti alkalmakat.

Hasonlóan más évekhez, most is meglepetésként tapasztaltuk mennyire szeretik gyermekeink az ilyen nyári foglalkozásokat – ezt bizonyította a résztvevők száma. Naponként harmincöt – negyven gyermek jelent meg a játékos foglalkozásokon. Sok érdekes bibliai történettel, játékkal, énekkel ismerkedtek meg a naponkénti alkalmakon. Köszönet a vallástanárnőnek – Balogh Katalinnak akit elkísért Boglárka leánya is, hogy gitárkísérettel segítse az énekek tanulását. Mivel sok óvodás korú gyermek is szorgalmasan járt, nagyon jól jött Székely Éva óvónő segítsége a foglalkozások idejére.


Ünnepi műsor

A vasárnapi istentiszteleten aztán bemutatásra került mindaz amit tanultak. Öröm volt hallgatni a gyermeksereg ajkáról a sok szép Istent dicsérő éneket. Bizony sok jelen lévő szülőnek, nagyszülőnek könny szökött szemébe gyermekeiket, unokáikat hallgatva.

Istennek adtunk és adunk hálát az ilyen csodálatos alkalmakért.


Székely István
asszonyvásári lelkipásztor

2011. augusztus 25., csütörtök

Bibliahét Érmihályfalván

Bibliahét Érmihályfalván

erdon.ro
2011.08.25

Bihar megye - Gyerekeknek szóló bibliahét zajlik ezen a héten az érmihályfalvi református egyházközségben.


A Vigyázz! Kész! Rajt! öszefoglaló címet viselő foglalkozás-sorozat keretében Balázsné Kiss Csilla lelkész, illetve Kind Klára és Darabont Sándor vallástanárok foglalkoznak délelőttönként a mintegy félszáz gyerekkel, akik naponta uzsonnát is kapnak. A foglalkozások között szerepel énektanulás, bibliai történetek megbeszélése, kézimunkázás. A hét folyamán tanultakat a gyerekek a vasárnap délután 19 órakor kezdődő istentisztelet keretében mutatják be a gyülekezetnek.


Értékteremtő Érsemjéni Napok (Biharország)

Értékteremtő Érsemjéni Napok

Biharország
D. Mészáros Elek
2011/08/23

Hagyományaink, eleink szokásainak megőrzése, továbbadása megmaradásunk egyik fontos szegmensét jelenti. Érsemjénben jól tudják mindezt, hisz évről évre értéket mutatnak fel mélyen merítve a múltból, jövendőt teremtve általa. Az immár tizenharmadik alkalommal megrendezett idei falunapon sem volt ez másként, ezúttal lakodalmas mulatsággal rukkoltak elő.

http://www.biharmegye.ro/sites/default/files/styles/medium/public/ersemjen%201.jpg

Már kora délután nyüzsgött a művelődési ház környéke – mint ahogyan az lakodalmakkor szokás –, a polgármester Balazsi József és a magyarországi Bagamérból érkezett Lakatos Gyula nagyvőfély fogadták az érkezőket. A jó fajta pálinka, a mellé kínált parasztpogácsa, no meg a bentről kiszüremlő magyar nóta máris megteremtette a jó hangulatot.

Mi az a lisztszita?

Balazsi József köszöntőjében elmondta, céljaik szerint őseink lakodalmi szokásait kívánták bemutatni, hisz manapság egyre ritkábban adódik ilyen alkalom. Bölcsen a fiatalokat is bevonták az előkészületekbe, nem boltból vásárolt, hanem maguk készítette csigatészta került a húslevesbe. Nagyon kellett ez, mondta az előjáró, hisz a csigacsináló kifejezés is kiveszőben van, sőt, akadt olyan leányzó, aki a lisztszitára is rácsodálkozott, nem tudta, mit is kezdjen vele. A zenészek hagyományos hangszereken húzták a talpalávalót, hegedűvel, nagybőgővel, cimbalommal szórakoztattak. Az elöljáró a kihangosítást is „letiltatta”, harsogás helyett a kellemes beszélgetést, társalgást szolgálva.

A hagyományteremtő lakodalom menüsorai is igazodtak a régi szokásokhoz, a vőfély pedig mindegyik ételhez vidám rigmust mondott. Szabó Imre és felesége, Tünde bizton jó házasságban fognak élni, hisz egy éven belül másodjára ülték meg saját lakodalmukat. Az Ezüstperje néptáncosai ugyanis férj és feleségként bevállalták e hagyományőrző lakodalomjáték „főszerepét”. A vőlegény annak rendje-módja szerint elbúcsúzott szeretteitől, majd a násznéppel elvonultak kikérni a menyasszonyt a leányos háztól. A népi humor megőrzésével tűzdelt szokásrend, a pikáns pohárköszöntők, asztalköri nótázások még a régi lakodalmakon nevelkedettekkel is elfeledtette, hogy nem valós lakodalmat ülnek. Elismerés illeti a szervezőket.

Új pap, új kiállítás, új könyv

Vasárnap reggel díszbe öltözött a falu, pompás paripákon hívogató legények poroszkálva adták hírül az ünnepet. A református templom környékén is nagy volt a nyüzsgés, sokan voltak kíváncsiak az új lelkésznő, Csáki Márta ünnepélyes beiktatására.

A reggeli napsugarak kellemesen hatottak az őszközeli délelőttön. Sehol egy felhő, kitisztult az ég, békességet ontott a természet. Már csak az embereken van a sor, hogy a szívekben is melegség gyúljon, fakadjon a megbékélés. Erről szóltak a templomi üzenetek is, hisz Érsemjénnek, a nagy személyiségek falujának, a mában is élenjáró településnek megbékélésre van szüksége. Hisz közismert az a kálvária, ami az előző lelkipásztor távozásához vezetett. A gyülekezett által meghívott Csáki Márta bár termetre törékeny, de elég tálentumot helyezett bele az Isten, hogy a hegyeket elsimítva, a szakadékokat betömködve járható utat teremtsen az emberi szívekben. Dénes István, az egyházkerület generális direktora a belső „öltözködés” fontosságáról szólt, ami a békességes szívvel kezdődik, hisz onnan indul ki az élet. Rákosi Jenő érmelléki esperes Pál apostoltól merítve bölcs tanácsokkal látta el Csákit, arra kérve, hogy istenfélelemmel övezett, becsületes életre és imádkozó lelkületre buzdítsa a gyülekezetet. Majd a beiktatás jelképes kellékeiként a lelkésznőnek átnyújtotta a bibliát, a templom kulcsát, a gyülekezeti pecsétet, mondván: „Légy jó kőműves, építs lelki házat, nevelj istenfélelemre.” Csáki Márta is szólt a gyülekezethez: „A szeretet közösségét kell jelentse Krisztus egyháza. Mindannyian vágyunk az egységre, de ez nemcsak a lelkipásztor feladata. Ez nem egyemberes feladat, ez a MI munka, a test sem tud jól működni, ha bármely testrész beteg”. A lelkésztársak, a helyi római katolikus és az ortodox pap köszöntője után Kereszturi Lajos főgondnok Csiha Kálmán püspök feleségének, Nagy Emesének egyik imájával fordult a lelkésznő felé.

Jutalommal ösztönöznek

A templomi esemény folytatásaként a Kazinczy–Fráter– Csiha emlékmúzeumhoz zarándokolt a sokaság, ahol Balazsi József szólt az eltelt évek sokszor fáradságos, de eredményes munkáiról. Mindig igyekeztek valami hasznosat tenni, csónak alakú fejfát, szobrokat állítottak, emlékpark és múzeum épült, könyveket jelentettek meg, a hagyományőrzés, az ősök tiszteletének számtalan formái. Nem büntetéssel, hanem jutalmazással ösztönzik a lakosságot környezetük gondozására. Ennek jegyében az idén a legszebb porták tulajdonosait díjazták azzal, hogy egy, két, illetve három évre elengedték a házadójukat.

Az újabb tárgyakkal gazdagodott múzeum megnyitója kapcsán Borsi Loránd, a megyei cserkészszövetség elnöke reményét fejezte ki, hogy ez a század is megadja majd a maga nagy semjéni szülöttjét, miként az előző századok. Dr. Kovács Dániel, a Kazinczy Társaság elnöke emlékezetett a 180 évvel ezelőtt meghalt nyelvújítóra, majd pedig Csorba Terézia méltatta a falunapra megjelentetett Érsemjéni akácok című könyvet. A múzeum udvarán felállított színpadon Venkli István Fráter-nótákkal színesítette az eseményt, míg az Ezüstperje tánccsoport Kazinczy-műsorral készült. Az értékhordozó eseménysor a szoborparkban zárult, ahol Derzsi Ákos parlamenti képviselő faluméltató beszédét követően megkoszorúzták a nyelvújító szobrát.

A falunap ezzel még nem ért véget, a könnyedebb szórakoztató műsorok a Népkert szabadtéri színpadán zajlottak tovább. A szervezést dicsérendő, a jobbára fiatalok által látogatott helyszínre is sikerült belopni az értéket, néptáncosok, operettelőadók is felléptek.

Mert csak így, gondos odafigyeléssel, hozzáértéssel, nem csak a mának élve lehet és kell jövőt teremteni, fiatalokat nevelni, hogy Csiha Kálmán tiszta erkölcsével és hitével megélve, Kazinczy nyelvén szóljon még évszázadok múlva is a Fráter-nóta.


2011. augusztus 24., szerda

Gálospetri reformátusok kirándulása a nemzeti ünnepen

Gálospetri reformátusok kirándulása a nemzeti ünnepen

erdon.ro
2011.08.24

Bihar megye - Immár több mint két esztendeje élő lelki kapcsolat van a gálospetri református gyülekezet, és a Miskolc mellett lévő varbói gyülekezet között. Augusztus 20-án az érmellékiek vendégségben voltak.


Vendégek és vendéglátóik az aggteleki barlangban készült csoportképen

Anyaországi testvéreink már többször felkerestek minket, egy-egy nap erejéig együtt lehettünk. Volt úgy, hogy kirándulni mentünk, volt úgy, hogy a Gálospetriben lévő Szentháromság Gyermekotthon kertjében segédkeztünk a burgonya betakarításában. Mindenkor jó volt velük együtt lenni, barátságok szövődtek a gyülekezeti tagok között, éreztük, hogy szükségünk van egymásra. Együtt gyógyulgattunk egy szomorú emlékű népszavazás lelki sebeiből. Mindenkor szeretettel hívtak bennünket egy kiadósabb viszontlátogatásra, de többször – hol itt, hol ott – közbe jött valami. Augusztus 20-án végre útra kelhettünk, szép gesztussal a nemzeti ünnepre hívtak, közös emlékezésre, hálaadásra. Hogy a varbóiak mennyire belopták magukat a gálospetriek szívébe, mi sem bizonyítja jobban, hogy hajlandóak voltak otthonuktól két napra is megválni.

Sokszoros ünnep

Minden esztendőben szerveztünk gyülekezeti kirándulást, de eddig csak egy naposról lehetett szó. Most viszont 29 gálospetri szombat reggel úgy indult útnak, hogy csak vasárnap este térjen haza. Szombat reggel barátaink finom falatokkal vártak, rövid áhítat után közösen az Aggteleki Nemzeti Park felé vettük az irányt, ahol megtekintettük a méltán híres cseppkőbarlangot. A föld felszínére visszaérkezvén, ebédre invitáltak egy háromcsillagos szálloda éttermébe. A délután a Varbóra való hazatéréssel, nagy beszélgetésekkel telt. Este a bűnbánati istentisztelet és vacsora után, ki-ki a varbói szállásadója hajlékában tért nyugovóra. Vasárnap reggel az ünnepi istentiszteletre a vendéglátók és a vendégül látottak együtt érkeztek. Sokszorosan ünnepi volt az istentisztelet: a nemzeti ünnep kapcsán, az együttlét öröme által, valamint varbói szokás szerint ekkor adtunk hálát, az új kenyérért is.

A „kölcsön” visszajár

Az úrvacsoraosztást követően, a templomkertben rövid ünnepség következett. Helybéli fiatal tehetségek fuvoláztak, ünnepi beszédet mondott a helyi parlamenti képviselő, valamint Varbó polgármestere, majd együtt megkoszorúzták a református templom falán elhelyezett emléktáblát, mely Varbó 700 éves létét hirdeti. A templomkerti közös ebéd végeztével délutáni istentiszteletre hívtak a harangok, melyen a gálospetriek kórusa mellett, néhány konzervatóriumban tanuló fiatal szolgált, hegedűvel, gitárral. Az emlékezetes találkozásnak, együttlétnek sajnos vége kellett szakadjon, bő háromórányi utazás várt még ránk hazafelé. A valóban szomorú búcsúvétel után, a buszon lévők még a közelmúlt eseményeinek hatása alatt, zajosan mesélték élményeiket, s tervezgették, hogy Isten segedelmével, miképp adják majd vissza a varbóiaknak „kamatostul a kölcsönt”, azaz a megható kedvességet, szeretetet, figyelmességet.

Szabó Zsolt
lelkész


2011. augusztus 23., kedd

Nyúzóvölgy 2011 (fotók)

Nyuzovolgy 2011


Tekintse meg fotóalbumunkat!

Ima a Lelkipásztorért

"Figyelmezzetek a mi vallásunk főpapjára: Krisztus Jézusra." (Zsid. 3:1)

Édes Jézusom! Te agy minden emberi léleknek egyetlenegy Főpásztora, Isten, a Te Atyád és a mi Atyánk rendelt Téged erre a nagy szolgálatra. Leborulok előtted, mert tudom, hogy az én lelkemnek is Te vagy őriző pásztora.

Drága Mester! Mikor e földön jártál, tanítványokat választottál magadnak, hogy ők majd tovább hirdessék mindazt, amit Tőled tanultak, láttak és hallottak… És Te ma is azt akarod, hogy legyenek közöttünk Lelkipásztorok, a Te szent Igéd hirdetésére.

Minden Lelkipásztornak az a tiszte, hogy Jézusra figyeljen, és Jézusnak szolgáljon. Könyörgök Uram a Te szolgáidért, hogy ők tisztükhöz "hívek maradjanak mindhalálig."

Pásztorok Pásztora, áldd meg a Lelkipásztor ajkát és szívét. Áldd meg példaadását és szent szolgálatát.

Áldd meg a gyülekezetet, amelyben a Lelkipásztor szolgál Isten dicsőségére. Áldj meg engem is Jézusom, hogy fogadjam el az intést és bűnbánatra hívogatást, melyet Lelkipásztorom által üzensz énnékem.

Aki pedig megveti, vagy megcsúfolja az Úr szolgáját, bizonnyal az Úr ellen vétkezik... Az Úrnak szolgái legyenek tiszteletesek minden ember előtt.

Ámen

(Édesanyám imakönyve)

2011. augusztus 22., hétfő

Imádság lelkipásztoromért

Csiha Kálmánné

Imádság lelkipásztoromért

2Thesszalonika 3,1: „Végezetre imádkozzatok értünk, atyámfiai, hogy az Úrnak beszéde terjedjen és dicsőíttessék, amiként tiköztetek is.”

Mennyei Atyám!

Szolgádért fohászkodom hozzád, a mi lelkipásztorunkért könyörgök felséges színed előtt. Tudom, milyen sok tusakodása van, amikor Igéd fölé hajolva várja üzenetedet, amit tovább kell majd adnia számunkra. Tudom, sok belső harca van, amikor egy-egy család rábízza a döntést válságos, nehéz élethelyzetében. Tudom, sok alázatra van szüksége gyülekezetünk terheinek hordozásában. Tudom, sok szeretettel kell megfeddnie azokat, akik nem méltók a te országodhoz. Tudom, sok reménységre van szüksége, ha a holnap felé néz és azt várja, hogy nagyobb lesz a templomlátogatás aránya és jobbakká válnak hívei. Tudom, Atyám, nagyon nehéz ezt a szép hivatást betölteni, maradék nélkül teljesíteni.

Ezért, jó Atyám, hozzád fohászkodom, és hívő, engedelmes szívet kérek számára tőled. Szentlélek Isten, végezd el benne a te újjászülő munkádat, hogy ne magát szeresse, hanem téged és a rábízott népét, hogy egyházáért, gyülekezetéért éljen. Add, hogy érezze meg azt, hogy tusakodásában nincs egyedül, mivel sokan hordozzuk imádságunkban életét. Bátorítsd csüggedéseiben, s adj bölcs pásztori szívet neki.

Kérlek, Uram, hadd szóljon mindig először neki a te Igéd. Add, hogy alaposan elmélyüljön Szentlelked által drága szavadban. Add, hogy Szentlelked által csak jó gyümölcsöt teremjen benne a te Igéd, s azt mondja tovább mind a szószékről, mind köztünk való mindennapi forgolódásaiban.

Úr Isten, azért könyörgök most hozzád, hogy szüntelenül légy jelen az életében. Erősítsd hitében, s ha néha hidegülni kezd a szeretet benne, mutass magadra, a te soha el nem múló s mindent elfedező szeretetedre.

Uram Istenem, hallgasd meg imámat. Ámen.


Új lelkészt iktattak be Érsemjénben


Fénylő hold és csillag az érsemjéni református templom felett

Az érsemjéni községi napok keretében került sor 2011. augusztus 21-én, vasárnap délelőtt a református templomban arra az ünnepi istentiszteletre, melynek keretében beiktatták újonnan meghívott pásztorukat, Csákiné Simándi Márta lelkésznőt.





Megtelt a templom az ünnepi alkalomra

Az ünnepi igehirdetést Dénes István Lukács, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora, élesdi lelkipásztor végezte, bibliai lekcióként Pál apostol Kolossébeliekhez írott levele 3. részének első 17 versét olvasta fel, majd prédikációja alapigéjeként ugyanazon fejezet 12-17. verseit, mint az apostol mindenkinek szóló útravaló üzenetét tolmácsolta:

„Öltözzetek föl azért mint az Istennek választottai, szentek és szeretettek, könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést; / Elszenvedvén egymást és megbocsátván kölcsönösen egymásnak, ha valakinek valaki ellen panasza volna; miképen a Krisztus is megbocsátott néktek, akképen ti is; / Mindezeknek fölébe pedig öltözzétek föl a szeretetet, mint amely a tökéletességnek kötele. / És az Istennek békessége uralkodjék a ti szívetekben, amelyre el is hívattatok egy testben; és háládatosak legyetek. / A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak. / És mindent, a mit csak cselekesztek szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézusnak nevében cselekedjetek, hálát adván az Istennek és Atyának Ő általa.” (Kol 3,12-17)

Az apostol közösségi szabályokat tár elénk, mely nélkül nem lehet hitben, lélekben fejlődni. A közösségből kimaradó vagy elmaradó ember olyan, mint a tűzből kivett fadarab, amely kihűlt szénné válik, de visszatéve a tűzbe, újra égni fog. Így kellene a közösség minden tagja meleget és világosságot árasszon. Az újjászületett és a közösségbe tagolódó embernek a Kolossé-levél itt mintegy lelki ruhatárat kínál fel, azt, hogy mi mindent kell belülről, szívből magára öltsön a keresztyén ember: a mindenkinek megbocsátó könyörületességet, az Isten szerinti jóságot, a másokat tisztelő alázatosságot, a háborúságokban és üldöztetésekben is megőrzött szelídséget, a mindenkinek megbocsátó, többszörös terhet is elviselő, az egymást elszenvedő hosszútűrést.

Mindez pedig csak a szeretet összefogó kötelékében lehetséges, ez köti össze a lelkipásztort és gyülekezetet is, ezzel lehet csak a közösség tagjait megtartani vagy visszahívni, ahogy a hegymászók is megtartják és visszahúzzák a lezuhanókat. Ha ekképpen is mindent megtettünk közösségeinkért, így lesz csak Isten békességének áldása rajtunk, csak így lakozik Krisztus beszéde a templomban, a gyülekezetben, a családban, a keresztyén ember szívében.


Csákiné Simándi Márta lelkésznő, Rákosi Jenő esperes, Dénes István generális direktor és Csáki Károly kántor


Rákosi Jenő, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese beiktató beszédének alapjául Pál apostol Timóteushoz írt első levele 4. részének 6. versét választotta: „Ezeket ha eleikbe adod az atyafiaknak, Krisztus Jézusnak jó szolgája leszel, táplálkozván a hitnek és jó tudománynak beszédeivel, amelyet követtél.” (1Tim 4,6) Akárcsak az egykori ifjú apostolt, a mai lelkipásztorokat is arra buzdítja az Ige, hogy tanítsák az evangéliumot, buzdítsanak a tisztességes életre és kivétel nélkül, mindenkiért imádkozzanak. Ez a tanítás, amit „eleikbe adás”-ként olvashatunk a Biblia szóhasználata szerint „az alapok lefektetését” jelenti, így az apostolok az evangéliumra alapozó „lelki házépítők” kell legyenek. Mindezt a másik testvéreként és Krisztus jó szolgájaként (nem rabszolgaként kényszerből, hanem szolgálattevőként szeretetből), a csak Krisztustól való tanulással és lelki táplálkozással, másokat is táplálva lehet elvégezni.


Rákosi Jenő esperes átadja a gyülekezeti szimbólumokat

A lelkészért és a gyülekezetért mondott imádság után következett az egyházközség szimbólumainak átadása: a gyülekezet Bibliáját, templomkulcsát és hivatali pecsétjét az esperes adta át a beiktatott lelkésznőnek.


Csákiné Simándi Márta, beköszönő beszéde alatt

Rövid beköszönő beszédében Csáki Márta lelkipásztor az 1. Korintusi levél 1. részének 10. versét vette alapul: „legyetek teljesen egyek ugyanazon értelemben és ugyanazon véleményben.” Idézve még Pál apostol példáját az egy közös test tagjairól (1Kor 12,12) abbéli reményét fejezte ki, hogy a közösség ápolása és a békesség nemcsak a lelkipásztor, hanem az egész gyülekezet feladata lesz.


Az áldáskívánó szolgatársak
(fotó: Rencz Csaba)

A községhez tartozó egyházak képviselőinek, valamint a meghívott és a vasárnap délelőtti istentiszteleti időpontnak eleget tenni tudó szolgatársak igei köszöntése, áldáskívánása sem maradt el.

Duma Sándor
érseléndi görög-katolikus esperes is megtisztelte jelenlétével az ünneplő gyülekezetet - igaz, szolgálati kötelezettségei már ezen momentum előtt elszólították.

Demsa Pál érsemjéni római katolikus plébános az újonnan beiktatott lelkésznek eredményes igehirdetést kívánt, a gyülekezetet pedig arra buzdította, hogy fogadják be az Igét szívvel. Az ünnepi igehirdetés igéjéhez is kapcsolódva arra kérte az érsemjénieket, hogy ők is legyenek jóságosak, hiszen „A jó ember az ő szívének jó kincséből hoz elő jót; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincséből hoz elő gonoszt.” (Lk 6,45).

Radu Sabău
érkenézi ortodox pap Pál apostol Kolossébeliekhez írt levele 4. részének 2. és 3. versének idézésével folytatta az apostoli tanítások sorát: „Az imádságban állhatatosak legyetek, vigyázván abban hálaadással; / Imádkozván egyszersmind mi érettünk is, hogy az Isten nyissa meg előttünk az íge ajtaját, hogy szólhassuk a Krisztus titkát, amelyért fogoly is vagyok.” (Kol 4,2-3) Az imádságnak, mint a keresztyén ember legfontosabb kötelességének, valamint a templomnak, mint az imádság házának a kihangsúlyozásával kívánta, hogy mindnyájan tudjuk az üdvözítő egyházba gyűjteni az embereket.

Baloghné Balázs Enikő, kismajtényi református lelkésznő, mint nagykárolyi egyházmegyebeli korábbi szolgatársa és úgy is mint lelki barát Péter apostol tanácsaival köszöntötte szolgatársát, kívánva, hogy ez a beiktatás legyen a lelkész és a gyülekezet egymásra találásának a napja is, illetve, hogy mind a lelkésznő, mind kántor férje Krisztust példázva legyenek a gyülekezet előtt példák.

„Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. / Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok. / Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen: / A kinek álljatok ellen, erősek lévén a hitben, tudva, hogy a világban lévő atyafiságotokon ugyanazok a szenvedések telnek be. / A minden kegyelemnek Istene pedig, a ki az ő örök dicsőségére hívott el minket a Krisztus Jézusban, titeket, a kik rövid ideig szenvedtetek, ő maga tegyen tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosokká, / Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.” (1Pt 5,6-11)

Oroszi Kálmán érseléndi református lelkész, mint a teológián évfolyamtársa, mint a községhez tartozó szomszédos gyülekezet pásztora, de úgy is, mint a lelkésznő első szolgálati helyén utódja ószövetségi igével köszöntötte a beiktatott szolgatársat:

„Vigyázzatok azért, hogy úgy cselekedjetek, amint az Úr, a ti Istenetek parancsolta néktek; ne térjetek se jobbra, se balra. / Mindig azon az úton járjatok, amelyet az Úr, a ti Istenetek parancsolt néktek, hogy éljetek, és jó legyen dolgotok, és hosszú ideig élhessetek a földön, amelyet bírni fogtok.” (5Móz 5,32-33)

Székely István asszonyvásári lelkipásztor szintén a Deuteronomium könyvéből kívánt áldást a lelkésznő életére: „… reád szállanak mind ez áldások, és megteljesednek rajtad, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára.” (5Móz 28,2) – remélve, hogy Isten kegyelméből áldásos lesz szolgálatuk, és hogy Érsemjén nemcsak szép község marad, de szép lelkek is lakják. Szolgálati útravalóul pedig egy idézetet olvasott fel Makkai Sándor egykori erdélyi református püspöktől:

„A gyülekezeti misszió közösségében ismeretlen fogalom a szereplés. Csak a szolgálat ismeretes. A szereplés az egyén érvényesülését, feltűnését, ünneplését jelenti. A szerepléshez az emberek gratulálni szoktak, és a szereplők ezt el is várják. A szolgálatban az ügy, a munka, annak lelkülete fontos egyedül. Ezért a szolgálat őszinte és komoly valóság. Érette nem gratuláció. hanem Istennek adandó köszönet jár. ’Ahol én vagyok ott lesz az én szolgám is., ha valaki nekem szolgál, azt magbecsüli az Atya’.”

Ezt követően a gyülekezet gyermekeinek verses-énekes áldáskívánása következett, Keresztúri Lajos főgondnok pedig a jókívánságok során Csiha Kálmánné, az érsemjéni származású néhai püspök hitvesének lelkipásztorokért szóló imádságát olvasta fel.


Az érsemjéni református templom és a felújított parókia

Csákiné Simándi Márta a hirdetések során köszöntötte a vendégeket - köztük Bagamér testvértelepülési és –gyülekezeti küldötteit, az érkőrösi és pelekeszi előző gyülekezeteink képviselőit -, köszönetet mondott a parókia és a templom felújításában nyújtott támogatásokért.

Az újonnan beiktatott lelkész és a gyülekezet pedig máris a vakációs gyermekbibliahétre, az Újkenyér vasárnapi úrvacsoravételre és az azt megelőző bűnbánati hétre készül.

Isten áldása legyen a gyülekezeten és presbitériumán, új lelkészén és kántorán, a település vezetőin, hogy békességben tudják szolgálni Istent és a közösséget!

Oroszi Kálmán
érseléndi lelkipásztor

Hagyományőrzés és hagyományteremtés Érsemjénben

Hagyományőrzés és hagyományteremtés Érsemjénben

erdon.ro
Rencz Csaba
2011.08.21


Bihar megye - Lakodalom van a mi utcánkban (illetve falunkban) – énekelhették szombaton Érsemjénben, hiszen a számos hagyományörző program mellett egy, a régi lakodalmas szokásokat felelevenítő „élő színdarabot” is tartottak a tizenharmadik falunap első napján.


Megkoszorúzták Kazinczy Ferenc mellszobrát az ünnepség végén

A szombaton tartott hagyományörző lakodalomra – ahogyan azt hagyományosan is tették eleink – már sokkal korábban megkezdődtek az előkészületek: az Ezüstperje néptánccsoport leányai az idősebbektől csigacsinálóban lesték el, hogyan is készült a levesbevaló, amikor még nem boltban vették, de részesei voltak a kalács sütésének, a tyúkok kopasztásnak is. Ezek után jött el a lakodalom napja, amikor a tánccsoport két tagja, Szabó Tünde és Szabó Imre jelképes egybekelését tartották. (A valóságban is hazastársaknak tavaly volt az „igazi” lagzija.) Minden úgy zajlott, mint hajdanán a falusi lakodalmakban: a vendégsereg ebédre volt hivatalos a vőlegényes házhoz (ami esetünkben, mint a továbbiakban is a kultúrház volt), ahol Balazsi József polgármester és Timar Sorin alpolgármester „hivatalos” házigazdák mellett a bagaméri Lakatos Gyula nagyvőfély fogadott mindenkit. Mielőtt megkezdődött volna az ebéd, a polgármester elmondta: céljuk bemutatni, milyen volt egy lakodalom, amikor még nem bulinak hívták, és amikor még vőfély volt a „rendezvényszervező”, amikor az embereknek még nem kellett túlharsogni az erősítőkből bömbölő zenét. Ilyen megfontolásból például a muzsikus banda nem is voltak kihangosítva.

A szeretet köteléke

Ezt követően feltálalták az ebédet (közben a közeli református templom harangja egy valódi esküvőre szólította az oda hivatalosokat), búcsúztatták a vőlegényt, kikérték a menyasszonyt, akit szintén elbúcsúztattak, majd az esküvő jelképeként megkerülte a menet a kultúrházat, ahova visszatérve kezdődhetett a lakodalmi mulatság. A hagyományos lakodalmi ételek között – melyek természetesen nem jelképesek voltak, mint a lakodalom, hanem nagyon is valóságosak – természetesen a nagyvőfély mondta verseit, rigmuasit, aztán, a menyasszonytánc után a menyasszony már menyecskeruhában járta el a menyecske, vagy újasszonytáncot, ami után az új párt „elbocsátották a közös életbe”.

Vasárnap reggel lovasok és menettáncosok ébreszetették a lakodalmakban és egyéb szórakozásokban megfáradtakat, a délelőtti istentiszteleten pedig sor került Csáki Márta lelkész beiktatására. Az ünnepi igehírdető – Csűry István püspök egyéb elfoglaltság miatti hiányát pótolva – Dénes István Lukács élesdi lelkész, királyhágómelléki generális dierktor volt. Prédikációja alapigéjét Pál apostol kolossébeliekhez írt leveléből vette: „Öltözzetek föl azért mint az Istennek választottai, szentek és szeretettek, könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést (…)”. Beiktatás napján az ige gyülekezethez és lelkészéhez egyaránt szól: közösség nélkül nem lehet előrébb jutni a hitben, és a másik emberhez sem lehet közelebb jutni, a gyülekezeti élethez pedig elengedhetetlen a könyörületes szív, fogalmazott a generális direktor, azt kívánva, hogy lelkészt és gyülekeztét a szeretet köteléke tartsa össze.

Vágyni a szeretetre

Rákosi Jenő érmelléki esperes arra kérte a lelkésznőt: a tiszta evangéliumra, a tisztességben való életre, és a mindenkiért történő imádkozásra vezesse híveit. A beiktató imádság után az esperes bibliát, a templom kulcsát és az egyházközség pecsétjét adta át Csáki Mártának, aki immár beiktatott lelkészként mehetett a szószékre, ahonann megígérte, hogy tehetsége szerint eleget tesz a jogos elvárásnak, miszerint szeresse gyülekezetét, de hozzátette, hogy „mindnyájunknak vágyni kell a szeretetre és az egységre – mint egy családnak”. Az új lelkészt köszöntötték szolgatársai: a helyi Demsa Pál római katolikus és Radu Sabău ortodox, továbbá Oroszi Kálmán érseléndi és Székely István asszonyvásári, illetve Baloghné Balázs Enikő kismajtényi (Nagykárolyi Egyházmegye) lelkészek. Három kislány verssel és énekkel, Keresztúri Lajos főgondnok pedig néhai Csiha Kálmán püspök felesége, Nagy Emese egy imájával köszöntötte az új lelkészt, majd az ünnepelt mondott köszönetet a megható ünnepségért.

A következő programra a Kazinczy–Fráter–Csiha emlékmúzeum udvarán került sor. Balazsi József polgármester emlékeztetett, hogy a 13 év alatt, egy kivétellel, a falunapon mindig szabadtéri ökumenikus istentiszteleteket tartottak, most a lelkészbeiktatás miatt kellett újabb örömteli kivételt tegyenek. Azt is felidézte, hogy éppen 20 éve, 1991. augusztus 23-án szerveztek a rendszerváltozás után először Kazinczy Ferenc–emlékünnepséget. Rögös utat bejárva igyekeztek az elmúlt két évtizedet „hasznosan eltölteni”, sok egyéb mellett ápolni a falu nagy szülötteinek emlékét, vigyázni a hagyományokra, és újakat teremteni.

Jutalmazva ösztönöznek

Utóbbiak közé tartozik, hogy már évek óta a falunapon jutalmazzák a község legszebb portáit. Sokan dícsérik Érsemjén küllemét, melyen még mindig van javítanivaló, mondta a polgármester, kifejtve: úgy döntöttek, hogy nem a lemaradókat kell büntetni, hanem az élenjárókat jutalmazni. A legszebb porta versenyben idén első helyezést – és az oklevél mellett ezzel a házadó alól 3 éves mentesítést – nyert Bilibók Katalin, Szellő József (Érsemjén), Kulinyák Ferenc (Érselénd), és Ioan Terjei (Érkenéz). Második lett (2 év adómentességgel) Szász József Gyula, Csorba Terézia, Nagy István, Lant Sándor Miklós (Érsemjén), Kaba János (Érselénd), harmadik (egy év adómentességgel) Víg Valéria és Varga Sándor (Érsemjén). A továbbiakban Borsi Imre Lótánd, a megyei cserkész-szövetség elnöke emlékezett Érsemjén nagy szülötteire, kifejezve reményét: ez a század is megszüli az elődök méltó utódját. A továbbiakban az Érsemjéni akácok című kötet bemutatójára került sor – újabb hagyomány: a falunapokon a település egy–egy nagy szülöttéhez kapcsolódó kötetet mutatnak be.

Könyv, kiállítás

A Csorba Terézia ny.tanárnő által bemutatott kiadvány két színdarabot tartalmaz. Az első a Mikszáth Kálmán Eladó birtok című novellája alapján Meskó Barna és Hubay Kálmán által írt Akácfavirág című daljáték szövegkönyve – a daljáték zeneszerzője Fráter Lóránd, nótáiból Venkli István énekelt néhányat. A másik a Budapesten élő kortárs szerző, Lukáts János A nótaszerző és a literátor című darabja, mely egy elképzelt párbeszéd Kazinczy Ferenc és Fráter Lóránd között. Az Ezüstperje néptánccsoport Kazinczy–emlékműsora után dr.Kovács Dániel, a Kazinczy Társaság elnöke nyitotta meg a múzeumban azt az új Kazinczy–kiállítást, mellyel a nyelvújító–irodalmár előtt halála 180. évfordulóján (1831. augusztus 23.) tisztelegnek, s melyen a Társaság által felajánlott fotók, könyvek, dokumentunok segítségével 3 egységben mutatják be Kazinczy életútját, munkásságát. A mintegy négyórás ünnepségsorozat a Kazinczy kertben fejeződött be, ahol az időközben megérkezett Derzsi Ákos képviselő beszéde után megkoszorúzták Kazinczy Ferenc szobrát. Mindezek után terített asztal várta a vendégeket és meghívottakat a kultúrházban. (A nem említett programok részleteire visszatérünk.)


2011. augusztus 19., péntek

Beiktatják Érsemjén új református lelkészét

"Vágyunk a békesség munkálására"

Bihari Napló
Rencz Csaba
2011. augusztus 19.

Vasárnap iktatják be tisztségébe Érsemjén új református lelkészét, Csáki Mártát, aki beszélgetésünk során elmondta: Istentől kapott feladatnak tekinti, hogy a semjéni gyülekezet élén álljon.


Az érsemjéni parókiára érkezve nagy sürgés-forgás közepébe csöppentem: az előző tiszteletes távozása után a gyülekezet kívül-belül felújította az épületet, így az új lelkész ide érkezhetett családjával, és éppen a beköltözés napjait élték. Csáki Márta nem ismeretlen Érsemjénben, több okból sem. Egyrészt mert a szomszédos Érmihályfalván nevelkedett egy éves korától – az ottaniak legtöbbjének még mai is talán hamarabb jön nyelvére a lánykori neve, Simándi Márta. Iskoláit is a városban végezte, onnan került el a Kolozsvári Teológiára. Annak elvégzése után 2003-ban került az Érsemjénhez tartozó Érselénd kicsi református gyülekezetének élére, ahová már vele tartott férje, Csáki Károly, akivel ugyanabban az évben kötöttek házasságok, és aki nem csak a hétköznapi életben társa, de kántorként is mellette áll. Seléndről 2006-ban kerültek a már Szatmár megyei, de nem túl messzi Érkőrösre, ahol nem csak a helyi 190, de a különálló egyházközség Pelekeszi 320, illetve a leányegyház Sződemeteri 40, és Kandel 22 reformátusának pásztorolása is feladatuk volt.

Mindenkinek lelkésze

Május elsején, éppen Anyák Napján keresték meg először az érsemjéniek, meglepetésszerűen, emlékszik vissza a tiszteletesasszony, majd május 22-én már hivatalosan is meghívták érsemjéni bemutatkozásra. Erre június 19-én került sor, amit követően július 3-án az 1160 lelkes gyülekezet közgyűlése megszavazta lelkészének, a 15 napos fellebbezési idő alatt sem érkezett kifogás személye ellen.

Az elmúlt években heves indulatok feszítették az érsemjéni református gyülekezetet – ez sokszor a nyílvánosság előtt zajlott vitákat is eredményezett. Ez természetesen nem volt titok Csáki Márta előtt sem, és ezek fényében megkerülhetetlen a kérdés: milyen gondolatok vezették, amikor igent mondott a semjéniek hívására? Kihívásnak, Istentől kapott feladatnak érzi, hogy az érsemjéni gyülekezet élére állhat, fogalmazott a lelkésznő. Úgy vélekedett, abban, hogy oda került megmutatkozott a feladat, és ő a gyülekezet minden tagjának lelkésze akar lenni, az Igét mindenkinek hírdetni szeretné, és – Isten után – mindenkinek szolgálni.

Mindenki találja meg helyét

Azt már alulírott teszi hozzá, hogy akinek van erre szeme, az abban is jelet láthat, éppen ezen az őszön megy iskolába a Csáki házaspár leánya, Abigél, illetve óvodába fiúk, Áron, így nem kell azon törniük fejüket, hogy hogyan oldják meg a gyerekek magyar nyelvű iskoláztatását, naponkénti szállításukat – iskola és óvoda is pár lépésre van a parókiától! Mint megtudtam, a korábbi gyülekezettől egymást megsiratva váltak el, de nem volt meghatottság nélküli az érsemjéni érkezés sem: a parókiát megtöltötték a segédkező emberek. „Vágyunk a békesség munkálására, arra, hogy a gyülekezetben gyerekektől felnőttekig mindenki találja meg a helyét”, foglalta össze egy mondatban Érsemjén új református lelkésze jövőre vonatkozó terveit. Úgy legyen.


Befejeződött a Kántorképző Tanfolyam

Áldjuk Isten nagy kegyelmét!
Befejeződött a Kántorképző Tanfolyam



A 2011-es kántorképző résztvevői

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület VI. Kántorképző Tanfolyamának munkálatai az elmúlt két hétben zajlottak a Partiumi Keresztény Egyetemen illetve a Nagyvárad-újvárosi református templomban és gyülekezeti teremben. Mivel az egyetemen zajló felújítási munkálatok miatt teremhiánnyal küszködtünk az induláskor, a hangszerórák egy részét átvittük az evangélikus- illetve a Nagyvárad-réti református templomba. 22 hallgató vett részt, hét csoportban, különböző felkészültségi szinten. Tíz tanár oktatott, akik mind kántorok is egyúttal. Orgonát öt tanár tanított: Kozma Gyula, Pünkösti Apor Miklós, Kozma Márta, Józsa Domokos és Rácz Lóránd Márton. Kórust és karvezetést Berkesi Sándor és Márkus Zoltán oktatott, zeneelméletet Kozma Gyula és Leopold László, zenetörténetet Nagy Judit Noémi és Józsa Domokos, gyülekezeti éneket Orosz Otília Valéria és Nagy Judit Noémi tanított.


Kórusóra Márkus Zoltánnal

Négy kezdő csoportos hallgatóval bővült a képzősök sora ebben az évben és három hallgató kántorvizsga előkészítő csoportban vett részt. A hallgatók különböző családi és gyülekezeti háttérrel jöttek. Van, aki egyedül neveli két kiskorú gyermekét és saját költségén jött el a képzőre. Van, akinél otthon leégett a csűr, mielőtt eljött és olyan is, aki két váltásban dolgozott közben vagy éppen kismama és így is bejárt az órákra. Dicséretes ugyanakkor az a kisgyülekezet, amely három fiatal hallgatót küldött és mindháromnak kifizette a tanfolyam költségeit. A 22 hallgató közül mindegyik kántorizál valamelyik gyülekezetben.

Az idei képzőt a szorgalmas gyakorlás jellemezte kilenc hangszeren, melynek eredménye, a fejlődés a vizsgán is meglátszott. Többen pedálos darabokat is tanultak, sajnos otthon a gyülekezetben nem mindenkinek van lehetősége pedálos orgonán gyakorolni. Szükséges lenne a további munkához és a gyakorlás biztosításához a templomi hangszereket megjavítani, vagy ahol ez nagyon költséges, beszerezni egy olyan pedálos kisorgonát, amely a gyülekezet énekének vezetésére is alkalmas.


Orgonalátogatás Váradréten

A tanfolyam programjában minden évben egy orgonalátogatás is szerepel. Nemrég készült el a váradréti új orgona, így kézenfekvő volt, hogy meglátogassuk. A teljesen nyitott orgonába be is lehet sétálni, megnézni sípjait, alkotó elemeit. Megszólaltatni pedig külön élmény, különösen azoknak, akiknek nem adatik meg egy jó hangszeren játszani saját gyülekezetükben.

A tanfolyam kórusa már egy hét után szépen énekelte a megtanult műveket. Innen jött az ötlet, hogy még a záróhangverseny előtt énekeljük el ezeket valahol, olyan embereknek, akik biztosan nem fognak eljönni a záróra. Többen a budapesti kántorképzőn már gyakorolták az „utcai éneklést”, amelynek missziós szerepe is lehet, hiszen az utca embere nem biztos, hogy másutt hall kóruséneklést. A nagyváradi főutcán az Orsolya templom és a Barátok temploma előtt megállva énekeltünk nagy vigassággal, a járókelők nagy örömére.

A második hét elején egy kis műsoros estet is tartottunk, melyen többen megcsillogtatták tehetségüket éneklésben, versben, paródiában.

Az esti áhítatok egyikére meghívtuk Csűry István püspök urat, akivel kötetlen beszélgetés alakult ki olyan problémák, gondok terén, melyek a kántori szolgálatot érintik. Énekeskönyv bevezetése, kántorok fizetése, szabadsága, alkalmazása, továbbképzés finanszírozása – mind égető kérdések.


Karvezetés vizsga

A tanfolyam végén minden hallgató vizsgát tesz az elvégzett anyagból. A csoportos vizsgákat követően pénteken az orgonavizsgára, szombaton délelőtt pedig a karvezetés vizsgára került sor. A záróhangversenyen az újvárosi templomban Csűry István püspök hirdetett igét, valamint a hallgatók közül vezényeltek néhányan. A Messziről száll dalunk kezdetű héber kánont Kapitán Erzsébet, Osváth Viktor Szabadíts meg című énekét Szakács Zselyke Noémi, Berkesi Sándor Mely igen jó az Úr Istent dicsérni kezdetű énekfeldolgozását Boros Margit, Lowell Mason Mindig velem című énekét Popper Norbert és az Ó, terjeszd ki Jézusom kezdetű ír dallam kórusfeldolgozását Sárközi Júlia vezényelte. Elhangzott továbbá Peter C. Lutkin Az Úr áldjon és őrizzen, Szokolay Sándor Áldjuk Isten nagy kegyelmét valamint B. Smetana Szárnyaival véd az Úr című kórusmű Márkus Zoltán karnagy vezényletével. Szombaton délelőtt a karvezetés vizsgát követően a váradréti református templomban hálaadó istentiszteletre került sor – augusztus 20-a apropóján is – melyen Ráksi Lajos lelkipásztor hirdetett igét. A kórusművek sorában elhangzott Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz című műve.


Záróhangverseny

Köszönettel tartozunk Kozma Gyula tanár úrnak és Pop György végzős hallgatónak, hogy működőképessé tették a kántorképző számára nemrég vásárolt harmóniumot és az újvárosi orgonát, valamint Molnár József orgonaépítőnek a javítás számára adományozott bőrért. Az evangélikus gyülekezetnek is köszönjük, hogy testvérként nyitottak ajtót a hallgatók számára a gyakorlásra. Köszönjük az újvárosi református gyülekezet lelkipásztorainak és presbitériumának, hogy két héten keresztül tanulhattunk és gyakorolhattunk a templomban és a gyülekezeti teremben. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek pedig megköszönjük, hogy szakmailag és anyagilag is támogatja a Kántorképző Tanfolyamot, mely egyházkerületünk zenei életének megújulásában jelentős szerepet tölt be. A kántorok elviszik magukkal mindazt, amit itt megtanultak és megismertek, és saját gyülekezetükben remélhetőleg gyakorlatba is tudják majd ültetni. A tanfolyam elsődleges célja az, hogy felnőjön egy olyan egyházzenész-generáció, akik szolgálata által valóban megvalósulhat a sokat emlegetett egyházzenei reform. Ehhez kívánunk sok türelmet és kitartást, eredményes kórusmunkát, találkozzunk jövőre újból.

Orosz Otília Valéria


Csűry István püspök gratulál