2011. április 29., péntek

Árpád-kori templom a Berettyó partján

Érábrány - nevével ellentétben - nem az Ér, hanem a Berettyó partján található falucska egy 1940-es években épült református templommal, mellette szép kivitelezésű, új parókiával. Mögötte, a hozzá tartozó gyümölcsöskertben egy majdnem 800 éves templomrom történelmi időkről tanúskodik.

Árpád-kori templom a Berettyó partján

Teljes képernyős nézet


Ottományban múltról, jelenről és jövőről

Ottományban múltról, jelenről és jövőről

Húsvéti dallamok Asszonyvásárán

Húsvéti énekhangok és dallamok az Asszonyvásári templomban


Mindannyian vártuk, na nem a nyuszit és tojásait, hanem hogy átérezzük mit jelent számunkra nagypéntek után az a ragyogás ami a feltámadás húsvéti evangéliuma. Újra és újra szeretjük érezni ebben a véges világban, hogy van ami végtelen és örök és ami nem más, mint Istennek az a szeretete, amelyben kihozta a halálból Fiát és bennünket is megajándékozott Benne és Általa valami végtelennel és örökkel – az örök élet hitével, reményével. Erről szóltak az istentiszteletek, az igehirdetések, az úrvacsora mind az ünnep első, mind második napján.


Azonban az első napi délutáni istentiszteleten felemelő érzéssel élhettük át azt a csodát, amellyel csak a zene és ének tud megajándékozni. Tempfli Ádám tanár úr jóvoltából mintegy előlegként a „ zene hangjaival, dallamaival locsolták” lelkünket azok a fiatalok akik a Tücsök zenekar tagjaiként zenéltek. Szájtátva, vagyis inkább „szívtátva” hallgattuk az ismert vagy kevésbé ismert énekeket, dallamokat. A műsor végeztével szinte visszatapsoltuk őket. Lelkipásztor megköszönte a zenekarnak és vezetőjének ezt a húsvéti koncertet, kérve Isten áldását további életükre, munkájukra, szolgálatukra.
Sorkizárás
És nem mellékesen ígéret is elhangzott : pünkösdben újra fellépnek.

Székely István
asszonyvásári lelkipásztor


2011. április 28., csütörtök

Virágvasárnap Asszonyvásárán



A természet is mintha valódi értelmet adott volna e szép nap nevének, "Virágvasárnap". Nyíló virágok, zöldellő ágak , lágy szellő fuvallat, szikrázó napsütés. A természet temploma is díszbe öltözve dicsérte alkotóját, annak szeretetét és nagyságát. Ünnepre hívtak a harangok és olyan jó volt látni, vannak még olyanok, akik meghallják a hívó szót, bár volna még annyi egyéb tavaszi munka is. Ünnepre hívtak a harangok, virágvasárnapi megemlékezésre.



Ez az ünnep azonban eltért a szokványos virágvasárnapoktól, hiszen nem csak az Asszonyvásáriak indultak el a templomba, hanem kedves vendégek is érkeztek a határon túlról – Kokadról – ugyanis testvér-gyülekezeti kapcsolatban áll a két református közösség. A Kokadi Református Egyházközség tiszteletes asszonya Tóthné Szerencsi Erika érkezett férjével és kislányával akik nem nagyon régen kerültek e gyülekezetbe. Nem üres kézzel jöttek, hanem hozták Istennek üzenetét a virágvasárnapi Igehirdetésben. Őket elkísérték egyházközségük gondnoka és kedves felesége. Istentiszteleti alkalmunkat megtisztelte Kiskereki község polgármestere, feleségével és az iskola igazgatónője. A helybéli gyermekek szavalatai után köszöntötte a vendégeket Székely István házigazda lelkipásztor. A tiszteletes asszony rövid bemutatkozása után a gyülekezet részére átnyújtott egy meghívást a Kokadi Egyházközségbe az Asszonyvásárai gyülekezetnek egy ünnepi istentiszteletre május 15 - re.


Istentisztelet után a megterített asztal mellett folytatódott tovább az ismerkedés és a beszélgetés. Istennek adunk hálát ezért a kedves találkozásért és együttlétért.

Székely István
asszonyvásári lelkipásztor



2011. április 27., szerda

Húsvéti koncert Érszőllősön (videó)












Húsvéti koncert Érszőllősön, magyarkéci, margittai és érszőllősi fiatalok dicsőítő szolgálata, vezető Mike Pál magyarkéci református lelkipásztor

Húsvéti ifjúsági evangélizációs tábor Magyarkécen (fotók)

https://lh4.googleusercontent.com/_UfSuhtzBPlY/Tbd-YrHezfI/AAAAAAAAWJA/HBPpC_W05qQ/s512/P1300247.JPG

Tekintse meg fotóalbumunkat!

2011. április 26., kedd

Húsvét Szalacson (fotók)

Szalacs - Husvet


Tekintse meg fotóalbumunkat!

A Harangszó májusi első számából

A Váradi Dalnokok férfikórus felvidéki látogatását és szolgálatait követi végig a lap címoldalas tudósítása. Egy másik írás az önkéntességen alapuló diakóniai szolgálat fontosságát hangsúlyozza, valamint Anyák napi összeállítást is tartalmaz a Harangszó, a királyhágómelléki reformátusok lapjának májusi első száma.


Egy, a Felvidékre szóló meghívásnak tett eleget nemrég, a Közjó Szolgálatában-díjas Váradi Dalnokok férfikórus. A testvérkapcsolatokat építő, eseménydús kirándulásról Ráksi Lajos számol be a lap címoldalán.

A vezércikket ezúttal Balázsné Kiss Csilla érmihályfalvai lelkipásztor jegyzi. Írásának címe: Édes... A Harangszó anyák napi összeállításában szerepel még Gyökössy Endre Recept című írása, illetve Tóth Rozália és Széll Katalin egy-egy jegyzete, valamint Farkas Antal, Müller Dezső és Soós Anna egy-egy verse.

Gyülekezeti ház avatására és ravatalozó alapkő-letételére került sor Ombodon. A Református élet rovat másik írása a nt. Lugosi Mihály emlékére szervezett élesdi szépolvasó versenyről tudósít.

Gróf Tisza István életműve előtt tisztelet Nagy Árpád, a sorozat második, befejező részében.

A lap diakóniai rovatában Ilyés Szeréna és Orbán Ildi színes, olvasmányos tudósításban ismerteti az Önkéntesség a diakóniai munkában című, Nagyváradon tartott konferencia munkálatait.

A Hírvivő-oldalon többek között Debrecenben tartott romaműhelyről, a Szatmár-szigetlankai imahét záró alkalmáról és Gál Sándor, új gencsi lelkipásztorról és terveiről olvashatunk.

A Harangszó megrendelhető és megvásárolható a református lelkészi hivatalokban. A lap a világhálón a harangszo.blogspot.com oldalon olvasható.


2011. április 24., vasárnap

Húsvét esti imádság

Uram, Jézus Krisztus, bocsásd meg nekem, ha elfelejtettem, hogy Te mindenkor velem vagy.

Bocsásd meg:
  • ha kárt vallottam, mert nem hívtalak segítségül;
  • ha kísértésbe estem, mert önmagamban bíztam;
  • ha féltem, mert azt hittem, egyedül vagyok;
  • ha kétségbe estem, mert a magam erejében bíztam;
  • ha szégyellem amit mondtam és tettem, mert azt hittem, nem hallod és látod;
  • ha féltem a gyásztól vagy a haláltól, mert elfeledtem, hogy Te legyőzted a halált.

Add, hogy ne feledjem szavaidat: Íme, én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ez az ígéret erősítsen és bátorítson életemben és halálomban. Ámen.


2011. április 23., szombat

Húsvét reggeli imádság

Uram, Jézus Krisztus, aki legyőzted a halált és feltámadtál a halálból, add, hogy sohase feledjem: a Feltámadott velem van.

Add, hogy ne feledjem:
  • Te velem vagy tanácstalanságomban, hogy vezess és irányíts;
  • Te velem vagy szomorúságomban, hogy vigasztalj és simogass;
  • Te velem vagy megkísértetésemben, hogy erősíts és lelkesíts;
  • Te velem vagy magányosságomban, hogy felvidíts és barátom légy;
  • Te velem vagy még a halálban is, hogy átvigyél az örök dicsőségbe.
Add, hogy érezzem, semmi sem választ el engem Tőled, hogy velem vagy életemben és halálomban. Ámen.


2011. április 20., szerda

Túrmezei Erzsébet: Meddig? (vers)

Túrmezei Erzsébet

Meddig?

Uram, Teneked sok a Pétered,
sokak a nagycsütörtök éjszakáid.
S olyan kevés a csendes Jánosod,
aki nem ígér, nem fogadkozik,
de elkísér egész a Golgotáig.

Mert olyan könnyű azt kimondani
egy izzó percben: Meghalok Veled!
De annyi minden visszahúzna még,
ha megérint a fagyos lehelet.

Talán csak egy kis gyermek mosolya,
vagy a hitves könnyfátyolos szeme...
Susognak a szélben ringó habok:
a halászbárka, otthon képe hív...
Ó, legalább búcsúzni kellene!

Hamu alól az életösztön is
felparázslik: Ó, ily hirtelen?
Egy percre oly szép lesz a világ,
átölel minden színe, illata!
... S már el is hangzott a „Nem ismerem!”

Uram, Teneked sok a Pétered,
sokak a nagycsütörtök éjszakáid.
Ó, bár lehetnék csendes Jánosod,
aki nem ígér, nem fogadkozik,
de elkísér egész a Golgotáig.

2011. április 19., kedd

Presbiteri konferencia a Nagykunsági Egyházmegyében


A Nagykunsági Református Egyházmegye Virágvasárnap Törökszentmiklóson tartotta Presbiteri konferenciáját. Az Egyházmegye Munkatervének megfelelően a VI. Magyar Református Világtalálkozó nyitó rendezvénye volt. A Nagykunsági Egyházmegye Presbiterei mellett jelen voltak a Kézdi-Orbai (Erdély) és az Érmelléki (Királyhágómellék) küldöttségek.



A konferencia Istentisztelettel kezdődött, amelyen az Igehirdetés szolgálatát Árus László hegyközszentmiklósi lelkész végezte a Márk evangéliuma 11, 4-11 alapján.

Az ünnepi Istentiszteleten közreműködtek a Törökszentmiklósi Református Iskola diákjai.

Szabó József esperes és Molnár János egyházmegyei gondnok külön köszöntötték a VI. Református Világtalálkozóra Erdélyből és a Királyhágómelléki egyházkerületből érkező vendégeket. A Kálvin Évek jegyében egy-egy Kálvinnal kapcsolatos könyvet kaptak ajándékba. Érdekes színfoltja volt az ünnepi alkalomnak a Törökszenmiklósi Egyházközség Nőszövetsége által rendezett Jótékonysági vásár, amelyet Dr. Juhász Enikő Polgármester Asszony nyitott meg.

Az ünnepi Istentisztelet után a több mint 200 presbiter megtekintette a Törökszentmiklósi Református Iskolát, amely ebben az évben ünnepli újraindulásának 20. évfordulóját. A Kálvin Évek alkalmából a Református Könyvesboltban Kálvinnal kapcsolatos könyvekkel ismerkedhettek meg, illetve a Törökszentmiklósi Nőszövetség vásárán is részt vehettek.

A közös ebédre a Református Iskola éttermében került sor, ahol nem volt egyszerű dolog a több mint 200 résztvevőnek helyet készíteni.

Ebéd után folytatódott a konferencia, amelyet Molnár János egyházmegyei gondnok nyitott meg.

Az első előadást D. Szabó Dániel a Presbiteri Szövetség elnöke tartotta, aki világméretű távlatokban is bemutatta a presbiteri szolgálat jelentőségét. Beszámolt azokról a jelentős Presbiteri konferenciákról, ahol a Magyar Református Presbiteri Szövetséget képviselte.

Ezután az Érmellékiek nevében Árus László lelkész számolt be szolgálatukról.

A Kézdi-Orbai Egyházmegye Presbiterei nevében Gerendi Antal kovásznai presbiter szólt.

A Nagykunsági Egyházmegye részéről Szentesi Lajos karcagi főgondnok a Presbiteri Szövetség megyei elnöke tartott beszámolót.

Érdekes színfoltja volt a konferenciának Baczúr István tiszaföldvári gondnok előadása – a Presbiter feladata a gyülekezetben címmel -, előadását színes képekkel illusztrálta.


A konferencia során Szabó József esperes a 2010-es év népmozgalmi és statisztikai adatain keresztül elemezte a Nagykunsági Egyházközségek életét. Elmondotta, hogy a legnagyobb Templomok és a legtöbb egyházi iskola a Nagykunságban található. Felhívta a figyelmet az ebben az évben tartandó Presbiteri tisztújításra. Ismertette a VI. Református Világtalálkozó és az "Egység Napja"-hoz kapcsolódó további rendezvényeket.

  • 2011. május 22-én Kárpát-aljai vendégek érkeznek a Nagykunságba Zán-Fábián Sándor püspök vezetésével.
  • 2011. május 29-én Nagykunsági lelkészek látogatnak Erdélybe és különböző gyülekezetekben szolgálnak.
  • 2011. július 3-án kerül sor a Nagykunsági-Kézdi-Orbai-Szatmári Egyházmegyék közös Világtalálkozói rendezvényére Dálnokon.
  • A Világtalálkozót 2011. novemberében a Kézdi-Orbai lelkészek vendégszolgálata fogja zárni a Nagykunságban.

A konferencia áhítattal fejeződött be, melyet Fazakas László abádszalóki lelkész a Lukács evangéliuma 19, 45-46 alapján tartott.

A résztvevők örömmel állapították meg, hogy jó volt együtt lenni és megérte vállalni a fáradtságot Erdélyből, Érmellékről, a Nagykunságból, megköszönték a Törökszentmiklósi Egyházközség vendégszeretetét is, akik igen szépen megrendezték ezt a napot!


2011. április 16., szombat

A Harangszó húsvéti számából


Ünnepi összeállítást és Református élet-mellékletet tartalmaz, valamint egyebek mellett a 150 éve született gróf Tisza Istvánra emlékezik a királyhágómelléki reformátusok lapjának áprilisi második száma.


„A húsvéti üres sír az a ’bölcső’, amelyből kilépett az Élet Fejedelme, amelyből kisarjadt az igazi élet!” – a lap címoldalán Eszenyeiné Széles Mária húsvéti írása található A feltámadás evangéliuma címen. Ugyanott olvasható Csűry István püspök ünnepi pásztorlevele is, melynek címe: Isten gondoskodása.

A lapszám ünnepi írásai között, a feltámadott Krisztussal való találkozásról ír Balázsné Kiss Csilla, a Lélek csendje rovatban. A húsvéti Harangszó hagyományosan locsolóvers-válogatást is tartalmaz.

A szokásos rovatok is megtalálhatók a lapszámban. A Református élet rovat kétoldalas melléklettel jelentkezik. Tudósítás olvasható a belényesi Wass Albert szavalóversenyről, a magyarkakucsi és a szatmár-szamosnegyedi gyülekezet márciusi ünnepségéről, a Temesvári Egyházmegye lelkészértekezletéről és a Jubileumi Rákóczi Évek rendezvénysorozat, Nagykárolyban tartott zárókonferenciájáról.

Az ifjúsági rovatban ezúttal a köröstárkányi gyermekzenekar mutatkozik be. Arad-Mosóczon is megtartották a női imanapot, melynek részletei Komádi Sándor írásából derülnek ki.

A Mementó rovatban a 150 éve született gróf Tisza Istvánra emlékezik Nagy Árpád, a szalontai gyülekezet gondnoka. A lap megemlékezik Köröstárkány 1919-es fekete húsvétjának áldozatairól is. Vetési László a 89. évében elhunyt nt. Virág Károlyra, a zilahi egyházmegye ny. esperesére emlékezik, életútját és szolgálatát is felidézve.

A Presbiter oldalon a Királyhágómelléki Presbiteri Szövetség Nagyváradon tartott közgyűléséről tudósít Tóth Zsigmond PSZ-sajtóreferens.

A Harangszó megrendelhető és megvásárolható a református lelkészi hivatalokban. A lap a világhálón a harangszo.blogspot.com címen olvasható.


Interneten a Biharország - közéleti hetilap



Biharország
közéleti hetilap

http://biharmegye.ro


2011. április 13., szerda

Új palástot kapott a margittai kórházlelkész

Új palástot kapott a margittai kórházlelkész

Teljes képernyős megjelenítés


Tizenöt éves az érszőllősi Immanuel vegyeskar

Isten és a gyülekezet szolgálatában - Tizenöt éves az érszőllősi Immanuel vegyeskar

Harangszó
2011. április 13.






Hálaadó istentiszteletet tartottak március 20-án Érszőllősön, a helyi kórus fennállásának 15. évfordulóján. Ez alkalomból, a kórus egyik tagja, dr. Sántha Levente foglalta össze, az Urat énekével dicsérő közösség történetét.


Volt egyszer – hol nem volt? – a szilágysági dombok között megbújt faluban egy református gyülekezet, mely természetéből fakadóan szeretett énekelni. Tősgyökeres lakói tudni vélik, hogy abban az egyházközségben is a jó hangú atyafiak dalárdába csoportosultak, és zengedeztek nemcsak a saját templomukban, hanem a tasnádi járás több településére is elmentek az Üdvözítőt szolgálni.

Olyan családok is éltek akkor Paczalon, ahol mind a négy szólamnak volt képviselője. A kényszerítő körülmények okán az akkori kórus működése nem lehetett folyamatos, a régi dalnokok közül manapság már kevesen vannak az élők sorában. Az egyházközség életében történt megtorpanás szerencsére a ’80-as évek elejétől megállt, az említett gyülekezet ma is élő közösség, megújult templomában, szervezetten lelki gondozásban buzgólkodik. A múlt század ’90-es éveiben eljött az az idő, amikor ismét széphangú, fiatal társaság jött össze énekekben imádkozni.

Az indulásra így emlékszik vissza Székely Lajos, az akkori lelkipásztor: „1996 februárjában Bihardiószegen, a lelkészi adminisztrációs gyűlés alkalmával közölte velem nt. Gellért Gyula esperes úr, hogy az érmelléki református kórustalálkozó abban az évben Érszőllősön tartatik. Hiszem, hogy ebben az életben semmi sem történik Isten akarata nélkül. Tehát isteni akarat szerint abban az esztendőben az egyházmegye kórustalálkozóját Érszőllősön kellett megtartani. Egy másik gond az volt, hogy gyülekezetünkben nem működött többszólamú kórus. A legjobb megoldás számunkra mégis csak az lehetett, hogy felnőttekből kórustagokat toborozzunk, és alakítsunk egy négyszólamú dalárdát, amelynek vezetője, a most is hűséggel munkálkodó Dolhai Benjámin kántor testvérünk lett. Mindketten sokat munkálkodtunk a tagtoborzáskor, ami azért sikerülhetett jól, mert amikor néhányukat összegyűjtöttük, utána már ők is azon fáradoztak, hogy még többen legyenek. A vegyes kórus első fellépése itthon, a kórustalálkozón történt, és több mint 30 taggal kezdte el a szolgálatot. Még 1996-ban kórusunk énekelt a zilahi református templomban is, az egyházkerületi kórusok találkozóján. Nagy áldás volt számunkra, hogy a mi Urunk ilyen lehetőséget adott nekünk az Ő dicsőítésére.” (Érszőllősi Kiáltó 2006. július.)

A 13-14 alapító taggal beindult négyszólamú kórus az Immanuel nevet vette fel, jelentése: velünk az Isten – erre a hitre története során néhányszor szüksége is volt. Lendületénél fogva a fiatal dalegylet szépen fejlődött, a vasárnap délutáni próbákon nemegyszer sikerült minden szólamnak megtanulnia a kórusmű ráeső részét, és összeénekelnie azt a többiekkel. Másfél év teltével 30 többszólamú szerzeményt és zsoltárt jegyezhettünk a repertoárba. Jelenleg 60-65 énekből válogathatunk, amiket itthon, kórustalálkozókon és imaheti alkalmakon adunk elő.

Hogy miért nem volt töretlen munkálkodásunk az évek teltével – ami az énektanulások számának csökkenéséből mérhető le igazán – ahhoz az 1997-es önmagamat idézem: „Nem véletlen ez, ugyanis több időt igényel a régebb tanultak folyamatos csiszolgatása, meg a kórustagok próbákon való jelenléte ebben az esztendőben meggyengült. Néhányan vasárnap is dolgoznak, másokat családi helyzete akadályozza e rendszeres jelenlétben, nem beszélve az »igazolatlan« hiányzókról. Talán ha gyakoribb kihívások lennének helyben vagy kiszállásban, az ösztönző erősebb lenne az utóbbiak számára. Szerencsére az énekkar magja kialakult, minden szólamnak megvannak az alapemberei, akik hál’ Istennek lelkiismeretesebbek a »turistáknál«. Mint minden csapatnál, menetközben itt is van feltöltődés és lemorzsolódás, meg az élet-diktálta rövidebb-hosszabb távolmaradás.” (Margitta és vidéke 2007. december.)

Kórusvezetőnk velünk együtt „igényesedett” abban az értelemben, hogy amikor jól berögzültek az énekek, vagy régebben tanultakat elevenítettünk fel, állandó csiszolgatásokkal és a zenei előjegyzésekre való rászoktatással javított előadásmódunkon, a mondanivalót hangsúlyozandó. De nem mehetünk el szótlanul Péter Ella zenetanárnő munkája mellett, aki a tökéletesen szép és visszafogott éneklésre próbálta hangolni a kórust; a kánonéneklés és zsoltárfeldolgozások gyakorlásában és előadásában nélkülözhetetlen segítséget nyújtott karnagyunknak.

Mivel kórusunk az idén már 15 éves múlttal rendelkezik, megemlékeztünk az indulás óta eltelt időszakról. Úgy alakult, hogy ez a visszatekintés 3 naposra sikeredett. Az utóbbi években az énekpróbákat péntek esténként tartottuk, s a március 18-in, a zenei anyag gyakorlása mellett bárki elmondhatta benyomásait azon kérdés köré csoportosítva, hogy mit jelent(ett) számára a kórustagság. A múltba- és magunkba nézés szombaton is folytatódott, amikor karnagyunk – Dolhai Benjámin – vacsorát adott a kórus tiszteletére, amit néhány gyülekezeti tag által készíttetett, hangsordíszítésű torta koronázott meg.

A vasárnapi istentisztelet is a kórusról szólt, az igehirdetés a 96. zsoltár üzenetét magyarázta, majd a vegyeskórus szolgálata következett. Az énekszámok között kórustörténeti összefoglalókat is hallgathatott a gyülekezet, amik kitértek a múlt századbeli régi dalárda és a kántorok működésére is. A köszöntések és áldáskívánások után minden kórustag emléklapot kapott eddigi szolgálatait honorálandó. Egyházunk életében egy idő óta megszokott, hogy havonta, egy vasárnap délután zenés áhitatra hívja össze híveit Illyés Tamás Zoltán lelkipásztor. Március 20-án karnagyunk meghívására a zilahi református kollégium Anonymus vegyeskara látogatott el hozzánk, amely előadás a minőségi éneklés felemelő hangulatával töltötte be templomunkat. Megható ünnepségsorozat volt.

„Lelkünk az ének szárnyán Isten felé száll”

Érdemes röviden összefoglalni az alapító és társult kórustagok vélekedését a karéneklés belső élményeiről. Függetlenül attól, hogy a millecentenárium évében, egyházkerületi sugallatra több településen templomi énekkar alakult (az új református énekeskönyv szerinti, eredeti ritmusban történő előadásmódnak a gyülekezeteket segítő énektanulására), tagjaink úgy érzik, hogy ez egy olyan szolgálat, ami újabb szolgálatokra sarkall. Akkor is, ha a kórusban éneklők zöme nem zenei őstehetség, még kevésbé kottaolvasó, de a hangcsiszolásban rengeteget segít az együtténeklés. A gyülekezet közösségén belül is lélekmelengető a valahová tartozás érzése, erős közösségformáló erővel bír. A visszajelzések zöme is arról tanúskodik, hogy a hívek örömüket lelik kórusunk dalolásában, büszkék a vendégszolgálatokra, mert gyülekezetünk értékét öregbíti.

A később csatlakozottak is tapasztalják a közös éneklés katarktikus élményét. Maguk a kórustagok igénylik az istentiszteleteken történő gyakoribb zenés szolgálatot, viszont ahhoz a próbákon való kitartóbb részvételre lenne szükség. Az alapítóként ma is kardalos nyugalmazott lelkipásztor véleménye, hogy akik szívügyüknek tekintik a kórustagságot, azok úgy vágyódnak az éneklésre, mint az éhes ember a kenyérre, viszont hit, összetartás és akarat hiányában nem lehet eredményes, közös munkát végezni.

Ismét Székely tiszteletest idézem: „Azóta minden évben megjelentünk a kórustalálkozókon Istent dicsőítő énekeket dalolva. Mindig öröm tölti el a szivet ilyenkor, mert érezzük, hogy lelkünk az ének szárnyán Isten felé száll. Van-e boldogítóbb érzés számunkra, mint az Ő közelségében hittel járni és élni? Egyedül Ő az, aki képes ügyünket diadalra vinni, mekkora kegyelem a számunkra, hogy szent fia, az Úr Jézus Krisztus által a maga közelségébe hívogat minket. Amikor énekelünk, úgy érezzük, Ővele vagyunk. Úgy gondolom, a gyülekezet is – miközben ránk figyel – azt érzékeli: itt van Isten köztünk.” Vagyis Immánuél, így sokáig jövőnk lehet!

Összeállította: Sántha Levente, kórustag


2011. április 12., kedd

Jelölési és választási eredmények az Érmelléken

Az Érmelléki Református Egyházmegye 2011. április 5-i közgyűlésének jelölési és választási eredményei:



Fegyelmi Bizottság – Lelkészi póttagok:

  1. Jakó Sándor Zsigmond – 26 szavazat
  2. Simon Szabó István – 18 szavazat
  3. Uri Imre – 16 szavazat

Egyházkerületi közgyűlési küldöttek – Lelkészi póttagok:
  1. Futó Ferenc – 14 szavazat
  2. Mike Pál – 13 szavazat
  3. Kulcsár Árpád – 12 szavazat
  4. Darabont Tibor – 11 szavazat
  5. Árus Csongor László – 8 szavazat
  6. Uri Imre – 1 szavazat

Egyházkerületi főjegyzői jelölések:
  1. Lukács József – 15 jelölés
  2. Sándor Lajos – 7 jelölés
  3. Id. Berke Sándor – 3 jelölés
  4. Józsa Ferenc – 2 jelölés
  5. Kerekes József – 2 jelölés
  6. Csomay Árpád - 1 jelölés
  7. Kovács Gyula – 1 jelölés

Futó Ferenc és Szabó Zsolt,
EVB-tagok


Fiúk Napja Magyarkécen (fotók)

2011. április 10., vasárnap

Vetítés a Szentföldről Szalacson






Ma délután, az istentisztelet végeztével a szalacsi református egyházközség dísztermében vetítéssel egybekötött előadást tartott Szász Ferenc, a Debreceni Ökumenikus Tanulmányi Központ munkatársa.

A nyugalmazott teológus, aki most a kórházi betegek és a diákok körében dolgozik misszionáriusként, az ökumené jegyében, református, római katolikus és baptista gyülekezeti tagok előtt rajzolta meg a tavaly megtett izraeli Szentföldi utazás térképét, nagyszerű, tanulságos magyarázatokat fűzve minden egyes bemutatott fotóhoz. Az út feltérképezte Jézus életének főbb állomásait születésétől haláláig, a golgotai keresztfától a feltámadásig, majd a mennybemenetelig. A történelmi helyek bemutatása alkalmat adott a hit megerősítésére, az Európa, Ázsia és Afrika találkozási pontján található vidék lakói mindennapi életének érintőleges bemutatására, az itt élők sorsának összefonódására a történelem folyamán. A Genezáreti tó, Cesarea, Tabgha, Capernaum, Názáret, a Táborhegy, Mária kútja, háza, a Jordán völgye, majd Jeruzsálem - mind megannyi beszédes bizonyítéka Jézus földi létének, tanításainak. Az Utolsó Vacsora terme, a Siratófal, az Olajfák hegye, a Bethesda fürdő, a Szent Sír temploma, majd a Születés bazilikája Betlehemben - megannyi történelmi hely, mit a múlandóság sem tudott eltüntetni.

A színes, jóízű mondatfordulatokban gazdag, kifejező előadást a jelenlévő római-katolikus plebános, Duma Ferenc tb. kanonok és Botos András református tiszteletes köszönte meg mindannyiunk nevében az előadónak.

Ezután két egyházi éneket énekeltünk el az ökumené jegyében, végezetül Szász Károly úr a gyermekeknek és a fiataloknak Bibliát és énekeskönyveket adományozott. Mindannyian élményekkel gazdagabban térhettünk haza.

Bokor István
tanár







A micskei református templom

"A micskei református templom valószínűleg a XIV. században épülhetett, hajóját és poligonális záródású szentélyét támpillérek erősítik; nyugati tornya egykorú lehet az épülettel. A hajót kazettás mennyezet, a szentélyt fiókos dongaboltozat fedi, előbbi eredeti háromszakaszos boltozatát az 1683 évi földrengés nyomán bontották le. Keskeny rézsűs ablakaik részben őrzik még eredeti kialakításukat, hasonlóan a fatornácos, négy fiatornyos sisakkal fedett toronyéihoz. A mennyezetdeszkák eredetileg díszesen festettek voltak, de az 1781-es szószékkoronával együtt utólag lefestették őket." (Emődi Tamás: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület műemléktemplomai)



A tornyot, a templomhajót és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyt kétszakaszos gótikus támpillérek veszik körül.



A templom 1630-33 közötti újjáépítésekor alakíthatták át a tornyot is, amelynek a sarkain fiatornyokkal díszített nyolcszögletű sisakja alatt fából épült árkádos tornác húzódik.



A hajót eredetileg háromszakaszos boltozat fedte, de azt az 1683-as földrengés következtében helyére kazettás síkmennyezet került. A nyugati és déli oldalon fából ácsolt karzat húzódik.



A templomhajó és a szentély falán keskeny, félköríves záródású, lőrésszerű, tölcséres ablakok helyezkednek el, a toronysisak alatt pedig kettős ablakok.



A diadalív falára épített szószéknek szögletes, levélfüzérrel díszített volutákkal tagolt s lángnyelves urnában záródó koronája van. Felirata: "Készítődött újonnan 1781. - Légy hív mind halálig és néked adom az Életnek koronáját. Jel. 2. 10. v. Javítódott 1857-ben."



A szentély fiókokkal tagolt boltozatát is megújították a 18. század folyamán, akkor készülhetett egyszerű stukkódísze is. A hajót a szentélytől elválasztó diadalív eredeti csúcsívére csillárt szereltek.



Régi és új kövek


Forrás:
  • Dukrét Géza: A micskei református templom, in: Erdélyi Műemlékek 17. , Kolozsvár 1996.

2011. április 9., szombat

Érábrány - Premontrei rendű monostortemplom - XII.-XIII. sz. (fotók)


http://mw2.google.com/mw-panoramio/photos/medium/44197336.jpg

A fotóalbum megtekintéséhez kattintson a fenti képre vagy szövegre!


Az érábrányi egykori premontrei romtemplom



"Az érábrányi egykori premontrei rendi templomot először 1234-ben említik Nem ismerjük a kolostor rendi jellegének megszűnési körülményeit, ez azonban legkésőbb 1552 tájára tehető, ekkortól protestáns plébániatemplomként szolgált az 1940-es évekig. A ma egyhajós téglafalazatú romtemplom rövid félköríves, negyedgömbsüveggel boltozott szentéllyel záródik, mely a hajóhoz félköríves diadalívvel csatlakozik. A poligonális szentély ritka megoldású, félköríves záródású ablakainak bélletét kívül hengertag kereteli. A hajó déli falán nagy magasságban négy félköríves záródású, keskeny ablak sorakozik. Az épülettől nyugatra egy saroklizénás, ablakok nélküli homlokzati torony állt, ezt 1901-ben elbontották.

A romosodó épület sorsát a mellette az 1937-47 közt felépült és szerepét átvevő új református templom megléte pecsételte meg. Helyzete jól példázza azt a hálátlan állapotot, amikor egy századokig szolgált műemléki értékű templom teljesen elárvulttá válik, mivel az őt már nem használó és értékét sem becsülő gyülekezet semmilyen gondot nem fordít többé állagának megőrzésére. A hasonló helyzetekért persze az államot és az egyházi főhatóságot éppúgy felelősség terheli. Sajnos a helyi közösség közönye még manapság, a helyreállítások megkezdésekor is érezhető: a romot nem érzik sajátjuknak, a megismerése érdekében végzett kutatómunkával és a ráfordított támogatással szemben is fenntartásaik vannak.

A kilencvenes években merült fel az értékes romtemplom felújításának igénye, ekkor fordult az Egyházkerület a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához támogatásért. A helyreállítást teljeskörű, többéves régészeti feltárás és falszövetvizsgálat előzte meg, melyek során körvonalazódott az épület bonyolult építéstörténete. A XII. századi egyhajós, félköríves apszisú templomhoz már eredetileg is csatlakozott északról egy keskeny, négyszakaszos kápolna, szintén félköríves szentélyzáródással, amit később emeletessé alakítottak, terei élkeresztboltozatosak voltak. Az épületegyüttest a XIII. század folyamán fokozatosan bővítették, így alakult ki a háromhajós nyugati rész, homlokzatán feltehetően két toronnyal.

Az említett kutatások alapozták meg a szakszerű restaurálást, ami szerkezeti megerősítést, a fedélszék és az oromfalak rekonstrukcióját és külső-belső helyreállítást foglalna magában. A 2003-ban elkezdődött munkálatok elvégzése után a tervek szerint a templomban egyház- és művelődéstörténeti kiállítás kapna helyet, ami az objektum turisztikai látványosságértékét is fokozná s ez reményeink szerint a fenntartását is szavatolná. "

(Emődi Tamás: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület műemléktemplomai)




2011. április 8., péntek

A vedresábrányi református templom




"A falu fölé emelkedő dombnyúlványok déli peremére épült kicsiny vedresábrányi Árpád-kori templom tömegében őrzi XIII. századi felépítését. Téglalap alaprajzú, 8,5x5,7m-es hajójához egy félköríves apszisban záródó rövid, négyzetes szentély csatlakozik, a térrészek közti átmenetet lépcsős falsarkok alkotják. Jelenleg egységes síkmennyezet fedi a tereket, a szentély azonban eredetileg boltozott lehetett, az apszis negyedgömbsüveges, a szentélynégyzet pedig talán dongás. Eredetileg Rómer Flóris leírása szerint az épület két öllel magasabb volt, "magas, kétújjnyi széles" ablakai voltak, ezeket a XIX. században átalakították, szélesített nyílásaik most szegmensívvel záródnak. Szintén a XIX. században épült hozzá a nyugati torony. Az épület külső homlokzatát 2002-ben teljesen szakszerűtlenül, terv és engedély nélkül tatarozták, vastag cementes vakolatot hordva fel falaira. Az épületbelső megfelelő helyreállításával még remélhető a középkori értékek bemutatása."

(Emődi Tamás: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület műemléktemplomai)