2010. december 31., péntek

Csákváry Zoltán: Újévi imádság (vers)

Csákváry Zoltán

Újévi imádság

Ki jelen vagy a tűzben és a jégben,
Csillagok közt és bányák mély ölén,
Sötét árnyékban, fénylő napsütésben,
Madárdalban és kis gyermek szemén.
Ki igazgatod sorsok fordulását,
Romokból építsz boldog holnapot,
Hozzád küldjük ma szívünk imádságát
Uram, ne hagyd el árva magyarod!

Ne hagyd el őket, akik téged hívnak
A mélységből kiáltva szent neved.
Megváltást váró rongyos rabjaidnak
Add meg Uram a napi kenyeret.
Segítsd őket, kik mindig másnak vetnek,
Kiknél az éhség elsőnek kopog,
Mert áldásodból csak akkor ehetnek,
Ha a zsarnok vérebje jóllakott.

Takard be őket tél hidege ellen!
Hozz sebeikre enyhe gyógyulást!
Addj, Uram, nekik áldó két kezeddel
Bő szüretet és gazdag aratást!
Légy velük, akik verejtékben ázva
Az új Bábelhez hordják a követ,
S mentse meg őket irgalmad csodája,
Amikor a torony mindent eltemet.

Minden áldásod, amit nékünk szántál
Oszd ki közöttünk az újév során,
Hogy túl a tél lidércnyomásos álmán
Élőket köszöntsön a napsugár.
Add, hogy túléljék, amit rájuk mértek,
Keresztre verték, adj hozzá erőt.
Addj nekik, Uram, száz kisértő fénynél
Fénylőbb csillagot, égi vezetőt.

Vezesd őket, hogy soha, soha többé
El ne tévelyedjen a mi nemzetünk.
Légy velük, Uram, most és mindörökké,
Akkor is, mikor mi már nem leszünk.
Akkor is, mikor jő a boldog holnap,
S parányi sorsunk emléke sem él,
Sárga csontvázunk felett zöld fű sarjad,
Szívünk porával messze szállt a szél.

Ki jelen vagy a tűzben és a jégben,
Csillagok közt és bányák mély ölén,
Sötét árnyékban, fénylő napsütésben,
Madárdalban és kis gyermek szemén,
Ki igazgatod sorsok fordulását,
Uram, ne hagyd el árva magyarod,
Hallgasd meg szívünk újévi imáját,
És legyen minden úgy, mint akarod.

Kárász Izabella: Újévi ima (vers)

Kárász Izabella

Újévi ima

Áldd meg, Úristen számunkra ez évet,
Hogy magasztaljon Téged minden ének,
És áldásodat a lelkünk érezve,
Feljusson az égbe!

Szentlelked legyen mindenben vezérünk,
Tanácsadónk és irányítónk nékünk.
Ne legyen bennünk rosszra hajló lélek,
Csak amely él Érted!

Az igazmondás, tisztelet és hála
Szívünkben leljen örökös lakásra,
Hiábavaló dolgoktól óvjon meg
Megmentő kegyelmed!

Áldd meg Úristen számunkra ez évet,
Hogy megismerjen minden lélek Téged;
Elhagyva a romlott, bűnös világot, –
Köszöntse Országod.

Nyisd ki a kapudat, ha zörgetünk Nálad,
Hallgasd meg ezt az újévi imánkat,
Hogy áldásodat a lelkünk érezve
Feljusson az égbe!

Blog-statisztika 2010.12.31

ermellek.blogspot.com
2010.03.13. - 2010.12.31.

Év végi és új évi istentiszteletek Székelyhídon

Év végi és új évi istentiszteletek a székelyhídi református egyházban

Bihari Napló

2010.12.31.

Szekelyhid


December 31-én 16 órai kezdettel óévi istentisztelet lesz, ahol megemlékezünk azokról a testvéreinkről, akik az év folyamán távoztak közülünk a minden élőknek útján és imádkozunk a gyászoló családokkal együtt a vigasztalódással teljes új esztendőért. Kérjük a gyászoló családtagokat és az érintett családtagokat, vegyenek részt ezen a meghitt alkalmon a fűtött templomban. 17 órától évértékelő és évzáró presbiteri gyűlés lesz az Ifjúsági ház konferenciatermében. Éjfélkor a hagyomány szerint harangszóval búcsúztatjuk az esztendőt, a templomkertben pedig imádsággal, zsoltár és himnusz énekléssel köszöntjük az újat, majd a Petőfi-emléktáblánál emlékezünk nagy költőnk születése 189 éves évfordulóján. Január 1-jén és 2-án délelőtt 11 órakor tartunk istentiszteletet. Január 2-án délután 16 órától vasárnap délutáni evangélizáció lesz. A téma "Az úton – melyik úton tovább? Jézus mondja "Én vagyok az út…" Énektanulás a Gavrucza Nagy Lászlóval. Szolgál Gavrucza Nagy Emese siteri lelkipásztor. Szeretettel várjuk a volt és jelenlegi Ikéseket és a gyülekezet minden tagját. Istentől áldott boldog, békés új évet kíván a székelyhídi református egyházközség presbitériuma és vezetősége minden testvérünknek..


Az érkeserűi reformátusok karácsonyi ünnepe - Bihari Napló

Karácsony a szalacsi reformátusoknál - Bihari Napló

Lélekben gazdag karácsony Érselénden - Bihari Napló

2010. december 28., kedd

Sok volt az érdeklődő a margittai kórustalálkozón

Sok volt az érdeklődő a margittai kórustalálkozón

nagyvarad.ro
Demian Zsolt
2010. december 23.

Sikeres volt a margittai ökumenikus kórustalálkozó, hisz rengeteg taps jelezte a kedd esti jó hangulatot.


A Margittai Ifjak Körének szervezésében kedden kevéssel 18 óra után kezdetét vette a margittai kultúrházban az Ökumenikus kórustalálkozó. Fellépett a margittai református egyház, a magyarkéci református egyház és a római katolikus egyház kórusa. Dicsőítő csapattal jött az érszőlősi pünkösdista felekezet, ugyanakkor a helyi baptista gyülekezet fúvós zenekara is emelte az est színvonalát. A majd két órás előadáson több, mint 300 személy vett részt és töltődött fel karácsonyi dalokkal. A MIK tervei szerint jövőre is megszervezi a karácsony előtti Ökumenikus kórustalálkozót. A rendezvény fő médiatámogatója a Partium Rádió margittai stúdiója volt.



Ökumenikus Adventi Kórustalálkozó Margittán (fotóalbum)

Karácsony 2010 - Magyarkéc (fotóalbum)

Karácsonyi csomagosztás Magyarkécen (fotóalbum)


Az érkeserűi reformátusok karácsonya

Templom és iskola együtt ünnepelte a karácsonyt az érkeserűi református gyülekezetben, ahol nemcsak a gyermekek, hanem az idősek és betegek megajándékozására is gondoltak.




Az érkeserűi református templomban közel 300-an vettek részt a karácsony esti ünnepi istentiszteleten. Oroszi Kálmán helyettes lelkipásztor azért imádkozott az Ézs 59,20-21 igeversek alapján, hogy a következő nemzedékek is ismerjék még a Karácsony lényegét, a Megváltót, Isten szövetségét, beszédét és Lelkét.


Gyülekezetünk kiskórusa még nem tudhatta, mennyire helytálló Ady Endre: Kis, karácsonyi ének című versének megzenésített előadása: "Tegnap harangoztak, / Holnap harangoznak, / Holnapután az angyalok / Gyémánthavat hoznak." – hiszen míg a Szenteste enyhe, olvadásos időt hozott, Karácsony első napja pedig ködös, esős időjárást, addig Karácsony másodnapja valóban gyémánthavat hozott.


A helybeli Óvoda és Általános Iskola gyermekei, diákjai a pedagógusok felkészítésével verses-énekes ünnepi műsort adtak elő templomunkban – ezáltal is megőrizve templom és iskola évszázados összefonódását, megtartó erejét.




Az "angyali versek" után került sor az angyaljárásra – hagyományosan templomi világítás nélkül, csillagszórók fényére és csengettyűszóra. Ajándékcsomagot nemcsak 120 gyermek kapott, hanem a gyülekezet közel hatvan idős, 80 év fölötti tagja is.


Az egyházközség diakóniai szolgálatába tartozott az is, amikor az adventi időszakban 50-nél több idős vagy beteg személynek juttattak el a presbiterek élelmiszercsomagot – a hollandiai Aalten-i SCOE Alapítvány támogatásával. Az egyházmegye részéről, az Érmelléki Református Diakóniai Alapítvány (ÉRDA) által pedig gyülekezetünk 6 rászoruló személye kapott karácsonyi élelmiszercsomagot. Ezúton is Isten áldását kérjük az adományozók szolgálatára.


Karácsony első napján 100-nál többen vetek részt az ünnepi istentiszteleten illetve úrvacsoraosztáson. Ezen alkalomra gyülekezetünk felnőtt kórusaNyéki Enikő kántor-presbiterünk vezetésével az Isten testbe szállt szerelme kezdetű éneket, a Glória szálljon a mennybe fel és Gloria, gloria in excelsis Deo kezdetű karácsonyi dicséreteket, valamint a Jöjjetek Krisztust dicsérni kezdetű XIV. századi himnuszt énekelte el egy illetve két szólamra.


Karácsony másodnapi ünnepi istentiszteletünkön pedig Nyíri Sándor polgármester tolmácsolta Kiskereki község, valamint a Kiskereki és Asszonyvásári Református Egyházközség karácsonyi és újesztendei jókívánságait. Isten adjon békés, sikeres új esztendőt egyházainknak és önkormányzatainknak!

Oroszi Kálmán
református lelkipásztor

Szalacsi karácsony

Karácsonyi Koncert Magyarkécen (fotóalbum)


Karácsony este Érselénden (fotóalbum)

Karacsony este 2010


Tekintse meg fotóalbumunkat!

Lélekben gazdag Karácsony Érselénden

Az 50-nél alig nagyobb lélekszámú érseléndi református gyülekezet számára az idén igazán „gazdag” ünnepet jelentett a karácsony – különösen lelki értelemben.

A megmaradásáért és a lelkészi állás fenntartásáért küzdő közösségnek az elmúlt esztendőkben megadta a Gondviselő, hogy építkezhessen is, hiszen új, közös tető alá került az addigi templom és az újonnan épített, eleddig befejezetlen parókiarész – mindez kizárólag az érseléndi jó keresztyének adakozásából, Érsemjén község Önkormányzata, a Bihar Megyei Tanács és az Aalten-i SCOE alapítvány (Hollandia) támogatásának köszönhetően.


Az idén új templombútorzatra gyűjtöttek az érseléndi reformátusok, melyhez nagyban hozzájárult a Bihar Megyei Tanács idei támogatása – így a nyárvégi, újkenyéri hálaadást az új, fapadozatos templompadokban tarthatták, karácsonyi ajándékképpen pedig új szószékről és Úrasztaláról hallgathatták és vehették magukhoz az Igét. A kiváló és szakszerű munkáért Székely Sándor nagyváradi asztalosmestert és csapatát illeti dicséret, a szervezésért és egyéb munkákért pedig a gyülekezeti tagokat Kaba Jánosné Erzsébet főgondnok-asszony vezetésével.


A vegyes vallású és nemzetiségű településen szinte magától érthetődik, hogy az ünnepi istentiszteleteken más felekezetű gyermekek és szülők is részt vesznek, így Karácsony este közel 100-an töltötték meg a templomot. Az érseléndi iskola mintegy 30 kisdiákja Kupás Enikő tanítónő vezetésével, illetve a római katolikus gyülekezet fiataljai adtak elő betlehemes műsort – immár hagyományszerűen; a kevés református gyermek mellett a többi felekezethez tartozó gyermekek külön is verset mondtak – ezáltal téve gazdagabbá az ünnepet. A templomi karácsonyfa mellől több mint 50 gyermeknek jutott ajándékcsomag, de a gyülekezet időseiről sem feledkeztek meg.


Karácsony első napján a közös úrvacsoravétellel is hálát adtak Istennek eddigi gondviseléséért, a gyülekezet megmaradásáért és jövőjéért is imádkozva. Ha Isten is úgy akarja, az apróbb munkálatok befejeztével jövőre hálaadó istentiszteletet tarthatnak a templombelső felújítása alkalmából. Az érseléndi reformátusok ezúton is köszönetet mondanak az adományozóknak és a támogatóknak, minden keresztyén testvérüknek Istentől megáldott, békés új esztendőt kívánva.


Oroszi Kálmán
református lelkész

erselend.blogspot.com



Új szószék Érselénden

Új szószék

erselend.blogspot.com

Karácsony hetére megérkezett templomunk új szószéke és Úrasztala. A kivitelezést ugyanaz a Székely Sándor nagyváradi asztalosmester és csapata végezte szakszerűen, aki a nyár folyamán a templompadokat is elkészítette. Az új bútorzat lakkozására, a kazettás falburkolat beszegésére, az új bejárati ajtó elkészítésére januárban kerül sor Isten kegyelméből.







2010. december 21., kedd

Csiha Kálmán: Egy régi éjszaka (vers)

Csiha Kálmán
(1929-2007)

Egy régi éjszaka


Karácsony éjszakáján
Valamikor régen
Ezer csillag égett
Fenn a magas égen.

Sötét éjszakában
Őrizve a nyájat
Békés szívű, csendes
Pásztorok tanyáztak.

Feküdt már a nyáj is
Csendben elpihenve
Csak egy –egy halk kolomp
Kondult meg a csendben.

Ezer csillag égett
Fenn a selymes égen,
Sötét éjszakában,
Égi fényességben.

A tűz körül halkan
Pásztorok meséltek
Estéjén karácsony
Első ünnepének.

S ím egyszer hirtelen
Égből alászállva
Nagy fényesség támadt
Ott az éjszakában.

Angyalok jöttek ott
Dicsőséggel telve
A pásztorok mellé
Szépen énekelve.

Ezüst volt a hangjuk
Szólt zenélve, szépen
Selymes-árnyú, titkos
Karácsonyi éjben.

Ne féljetek amiért
Eljöttünk hozzátok
Hogyha elindultok
Nagy örömöt láttok.

Ezen az éjszakán
Nem is olyan messze
Megváltó született
Kicsi Betlehembe.

Induljatok gyorsan
Meg fogjátok látni,
Egy kicsi jászolban
Rá fogtok találni.

Eltűnt a fényesség
A pásztorok csendbe
Elindultak akkor
Kicsi Betlehembe.

Csend volt körös-körül
Fenn a sötét égen
Száz csillag ragyogott,
Égett csodaszépen.

Aludt már a nyáj is
A pásztorok mentek
Egyenesen arra,
Kicsi Betlehembe.

A kicsi Jézuskát
Ott meg is találták
Feküdt a jászolban,
Ahogy bepólyálták.

Mária és József
Vigyázott ott rája
Félve takargatták
Hogy csak meg ne fázzon.

Minden pásztor akkor
Imádkozva nézte,
Kicsi ajándékát
Letette elébe.

És térdre borulva
Hálákat adának
Ott a jó Istennek
Az ég s föld Urának.

És azután csendben
Elindultak vissza
A szívük boldog volt,
Tekintetük tiszta.

Fent a csendes égen
Ezer csillag égett
Suttogott a szívük
Csodaszép meséket.

Ők mentek boldogan
És még mindig látták
A kicsi Jézuskát
Ahogy megtalálták.

Mert nem mese volt az,
Valóság, nem álom,
Ott a betlehemi
Régi kis határon.

Amíg ezer csillag
Fenn ragyogva égett
Első éjszakáján
Jézus ünnepének.


Csiha Kálmán: Advent (vers)

Csiha Kálmán
(1929-2007)

Advent

Adventben élek, ó szállj le hozzám,
Váltsd meg a csonka életem!
Hitem el-elhal, hiába hoznám,
Vissza szívembe: fájva érezem.
Keserű hangok fojtják a torkom,
Sötéten ölel ezernyi átok.
Jézus, Te tiszta, szent erő,
Ó, szállj le hozzám, hozzál világot!

Adventben élünk, ó, szállj le hozzánk,
Váltsd meg a csonka életünk!
Reményt nélküled hiába hoznánk,
Jutalmunk ez: adventben élhetünk.
Keserű hangok fojtják a torkunk,
Sötéten ölel ezernyi átok.
Jézus, Te tiszta, szent erő,
Ó, szállj le hozzánk, hozzál világot!

Karácsonyi üdvözlet

Minden keresztyén testvérünknek Istentől megáldott karácsonyi ünnepet és kegyelemben gazdag új esztendőt kívánunk!



"Egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!"
(Ézsaiás könyve 9:5)



Adventi koncert Érmihályfalván

Adventi koncert Érmihályfalván

erdon.ro
2010.12.21

Bihar megye - A Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola tanárai - az októberi Dióverő Szíp Napokon tartott után - újabb klasszikus zenei koncertet adtak Érmihályfalván, a református templomban.


Ezúttal advent adott alkalmat az érdeklődőknek a zenei élményre, és miközben az úrasztali adventi koszorún már mind a négy gyertya éget, a következő művek hagzottak fel: F. Mendelssohn-Bartholdy: Sei stille dem Herrn (ária az Éliásból), Liszt Ferenc: Ave Verum, J.S.Bach: C-dúr szonáta, Liszt Ferenc: Gebet, J.S.Bach: G-dúr szonáta, Liszt Ferenc: Andantino, G.F.Handel: Lascia ch'io pianga (ária a Rinaldoból), L.Vierne-M.Duruflé: Méditation, G.F.Handel: D-dúr szvit. Az előadók pedig a következők voltak: Kovács János (trombita), Kozma András (fuvola), Tuzson Hajnalka (ének), Versánszky Ildikó (hegedű), Sárosi Dániel (orgona). Végezetül az előadók és a hallgatóság együtt énekelhette J.S.Bach Itt állok jászolod felett kezdetű kantátarészletét, mely a református énekeskönyvben a 197. énekként található.


2010. december 16., csütörtök

Karácsonyi ragyogás

Karácsonyi ragyogás

"Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett. És ímé az Úrnak angyala hozzájuk jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének. És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen: Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban. És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, akik az Istent dicsérik, és ezt mondják vala: Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!"
(Lukács 2,8-14)


Minden egyes Karácsony, melyet Isten kegyelméből átélhetünk, olyan lehetőség számunkra, amikor igazán megünnepelhetjük Jézus Krisztusnak, Isten Fiának születését. A Karácsony, az igazi öröm és ünnep lehetősége, de nem mindig válik mélyen átélt valósággá az életünkben. Napjainkban sokszor úgy érezzük, mintha még mindig az első Karácsony előtti korban élnénk, pedig az azóta eltelt két évezred alatt lehetősége lett volna az emberiségnek az Isten Fényével való megismerkedésre. Mégis, ha most szétnézünk, sötétséget látunk magunk körül. Az emberi gonoszság sötétsége, mintha még most is növekedne. Az emberi gyarlóság, bűn és kapzsiság egyre nagyobb méreteket ölt. Testi, lelki és szellemi eltompulás jellemző e korra, melybe születtünk. A technika vívmányai ellenére az emberi elme még mindig „gyászosan tompa” a helyes döntések meghozatalára, vagyis az Isteni Fény befogadására.

Téli éjek rideg sötétsége fagyos lepellel takarja le az egész világot. Mindent beborít a sötétség, a fagy és az enyészet. A karácsonyi fény után sóvárgó világ hiába helyettesíti mesterséges fénysziporkával az igazi, Krisztustól jövő fényt. Krisztus fényessége csak a választottakra ragyog. A szabad ég alatt, a mezőn tanyázó pásztorokat választotta Isten, hogy először ők hallják a Karácsony örömüzenetét: Üdvözítő, Megtartó született! Ne legyen többé félelem szívetekben! Ekkor angyali seregek sokasága dicsérte az Istent. Lehet ennél szebb karácsonyi dicsőítés? Az Úr mindezt az egyszerű pásztorok számára rendelte. Nem a díszvendégek, nem a gazdagok és előkelőek számára, hanem a szabad ég alatt tanyázó pásztoroknak ragyogott az első Karácsony igaz és tiszta fénye és először ők hallották meg a hármas örömüzenetet: a Karácsony azt jelenti először is, hogy „dicsőség a mennyben az Istennek”, másodsorban „békesség a földön” harmadsorban pedig „jóakarat az emberekhez”.

Miért választotta Isten a pásztorokat? Miért nem másokat? A választ sejtjük, Isten ugyanis nem személyválogató, nem önkényesen döntött. Azért választotta a pásztorokat, mert valamiben mégiscsak kiválóak voltak. Ahogyan Isten Fia a mennyek dicsőségéből a jászol alázatosságába és tiszta egyszerűségébe szállott alá, úgy ragyogta körül az ünnepi fény az egyszerű pásztorokat, akik nem fásultak bele a hétköznapok szürkeségébe. Volt szemük meglátni a lelki fényt, és volt tiszta, egyszerű lelkük befogadni azt, és mélyen átélve örülni a Karácsonyi Fénynek. Nem voltak elcsigázott, elfásult emberek, akik belehajoltak a taposómalomba, nem voltak sem fonnyadt, sem kényes lelkek, akiket leterheltek a hétköznapi gondok. Nem voltak sem közönyös, sem szívükben megmérgezett vagy megkeseredett emberek. Sem képmutató, sem a vallásban csupán írt és vigaszt kereső emberek nem voltak. Mi se legyünk olyanok, mint akik az Urat csupán betegápolónak nézik. A mi Istenszolgálatunk egy erőteljes élet kell legyen. Istent szolgálva válik igazi Életté az a néhány évtized – ha kegyelemből adatik annyi - melyet itt e földön töltünk. Isten szolgálatát éljük át teljes szívből, teljes elméből, teljes lelkünkből és teljes erőnkből, melyet az Úrtól kapunk. A pásztorok nem voltak puhányok. Esőben, szélben, csillagos téli éjben őrködnek, virrasztanak nyájuk mellett. Jézus Krisztus, a juhok nagy pásztora különös rokonszenvvel bír a pásztorok iránt. A kényelem és a kényesség, nem a nemes lélek fészke, nélkülözésekkel is neveljük a lelket. Eddzük lelkünket is, miként testünk is edzés által lesz képes egyre jobb eredmények elérésére. A nemes lélek már bír elegendő értelemmel, hogy befogadhassa a hármas üzenetet.

„Dicsőség a mennyben az Istennek” – azaz elismerni, imádni, tisztelni és hirdetni az Isten hatalmát és nagyságát. Isten Fia megalázta magát itt a jászol bölcsőben, miképpen ott a kereszten, de mégis ez által dicsőült meg. Karácsony arra akarja az emberiséget tanítani, hogy ismerje el és hirdesse az Isten szeretetének nagyságát és dicsőségét.

„Békesség a földön”- vagyis legyen harmónia az emberek életében. Legyen igazi öröm és ünnep. E földön, minden békétlenség gyökere a Krisztustól való elfordulás, vagyis hogy az emberek Krisztus nélkül élik az életüket. Ne hagyjuk ki Krisztust az életünkből, se a munkánkból, se a családunkból, se a döntéseinkből, se a hétköznapokból se az ünnepekből. Különösen a Karácsonyunk ne legyen Krisztus nélküli!

„Jóakarat az emberekhez” – vagyis akarjuk a jót egymásnak. Ne csak magunknak kívánjunk jót, hanem akarjuk a jót felebarátunknak is. A jóakarat azt jelenti, hogy az ember jót tesz, olyan cselekedetet hajt végre, mely másnak a hasznára, javára válik. A jóakaratú ember szolgál és megkönnyíti, jobbá, szebbé és örömtelibbé teszi másoknak az életet. Jóindulattal közeledik másokhoz, zsémbesség és keserűség nélkül. A jóakarat tiszta és békés lelkületet teremt. Kizárja mindazt, ami az ember kedvét szegné. Jóakarattal el lehet simítani a nézeteltéréseket, a félreértéseket. Ilyen nagy erő van a jóakaratban. Akikre ráragyog a Karácsony Fénye, ilyen nagy ajándékot kapnak Istentől.

Legyen igazi áldott Karácsony ünnepünk azáltal, hogy minden családban ragyogjon a Krisztus tiszta fényessége! Istennek legyen hála a legnagyobb karácsonyi ajándékért: a megszületett Megváltónkért, az Üdvözítő Jézus Krisztusért! Ámen.

Uri Imre
vedresábrányi lelkipásztor




Eljön a Megváltó! (Advent)

Eljön a Megváltó!

"De eljön Sionhoz a Megváltó, Jákob megtérő bűnöseihez! – így szól az Úr." (Ézsaiás 59,20)

Lassan belépünk az adventi időszakba. Várakozunk. Az advent ugyanis várakozást jelent. Az Ószövetség népe, a zsidó nép is egy szent várakozásban élt, mely teljessé tette az ő életüket. Várták az Istentől megígért Megváltót, aki majd felállítja birodalmát itt a földön, aki majd eltörli a föld színéről a pogány népeket. Az Újszövetség népe, vagyis a keresztyénség, szintén várakozásban él. De nem a Megváltó eljövetelét várja, mint a zsidók, hanem a visszajövetelét. Ez a várakozás a mi életünket is betölti, várjuk Jézus Krisztus visszajövetelét, hol úgy, hogy tele van a mécsesünk olajjal, hol pedig úgy, hogy teljesen üres az.

A várakozásunk nem alaptalan, mint ahogy a zsidóké sem volt az. A próféták által Isten nagyon sokszor kijelentette a zsidó népnek, hogy Isai törzséből „vesszőszál” (Ézs 11, 1) származik majd, és ezekre a kijelentésekre bátran lehetett alapozni. Az Újszövetségben Jézus is többször kijelentette, hogy vissza fog jönni az ég felhőiben, angyali kísérettel azért, hogy megítélje az élőket és holtakat, és ezeknek az ígéreteknek a beteljesedésére mi is bizton számíthatunk.

A Megváltó Úr érkezése, eljövetele folyamatos jövetel. Ézsaiás próféta itt nem használ jövő időt! Nem azt hirdeti, hogy majd egyszer el fog jönni, hanem azt, hogy már folyamatban van az Ő eljövetele. Minden nap közelebb kerülünk nemcsak az elmúláshoz, de a Megváltó visszajöveteléhez is. Éppen ezért nem gondolkozhatunk úgy, mint a gonosz szolga, aki így szólt: „halogatja az én Uram az eljövetelt” (Lk 12, 45a), ezért felkészületlenül fogadta. Ez az „eljön” kifejezés azt is jelenti, hogy az Úr jövetelét nem lehet feltartóztatni. Az Úr bejelentett jövetelének nem lehet ellene állni. Nem állhatnak ellene gondjaink és kétségeink, gyászunk, fájdalmunk, kicsinyhitűségünk vagy éppen hitetlenségünk. Az Úr jön, amikor akar. Nem akkor, amikor mi akarjuk, hanem amikor Ő akarja. Ő választja meg jövetelének idejét és helyét.

A fenti próféciai és egyben adventi Ige világosan beszél arról, hogy kihez, ki számára jön el a Megváltó? „eljön Sionhoz… és Jákob megtérő bűnöseihez”. Talán ez a válasz egy kicsit még távol áll tőlünk, ezért vizsgáljuk meg, hogy kiket jelképez a „Sion” és kik a Jákob megtérő bűnösei.

Sion, elsősorban a júdeai hegylánc egyik hegyének a neve, amelyen megépült Jeruzsálem. Ezt a térséget Dávid foglalta el a jebuzeusoktól, és később, Salamon király itt építette meg az Úr hajlékát, a templomot. A Sion tehát templom-hegyet jelent, ahova minden zsidó elzarándokolt évente legalább egyszer, hogy dicsőítse Istent, amint azt a 65. zsoltárban énekeljük: „A Sionnak hegyén Úr Isten, tied a dicséret, / Fogadást tesznek néked itten, tisztelvén tégedet, / Mert kérésüket a híveknek meghallod kegyesen, / Azért tehozzád az emberek jőnek mindenünnen.”

A prófétai könyvekben illetve a Zsoltárok könyvében a Sion más jelentést és tartalmat kap. Megjelenik az a kifejezés, hogy: „Sion leánya”. Ez a megnevezés azokra vonatkozik, akiknek valamilyen kapcsolatuk van a Sion-hegyen levő templommal. Így már érthetőbb a válasz arra a kérdésre, hogy kihez jön el a Megváltó: azokhoz az emberekhez jön el, akik kapcsolatban állnak a templommal, vagyis Istennel!

Mindezeket tudva, most vizsgáljuk meg magunkat, és nézzük meg mennyire mondható el rólunk az, hogy Sion leányai vagyunk? Van-e nekünk valódi templomos életünk? Vágyakozunk-e tiszta szívvel az Úr hajléka után? El tudjuk-e mondani a zsoltáros Dáviddal azt, hogy: „szeretem a te házadban való lakozást és a te dicsőséged hajlékának helyét”(Zsolt 26,8)? Mert a Megváltó azokhoz jön el, akik át tudják adni szívüket, életüket Istennek! „Eljön Sionhoz a Megváltó”, eljön a hívő, Istenfélő emberek számára a Megváltó! Akinek van ilyen templomos élete, bátran várhatja a Szabadítót.

A Megváltó azonban nemcsak Sionhoz, Sion leányaihoz jön el, hanem „Jákob megtérő bűnöseihez” is. Jákobnak a neve magyarul azt jelenti, hogy: sarkot fogó és csaló. Mindkét név nagyon jól illik rá. Születése pillanatában belekapaszkodott ikertestvére, Ézsau lábába, később pedig következtek a csalásai. Először egy tál lencséért elvette az elsőszülöttségi jogot a bátyjától, később pedig, álruhába öltözve az atyai áldást is megszerezte. Méltó volt tehát Jákob a „csaló” névre. Azonban érdekes változás történt életében. Amikor családjával és vagyonával együtt hazatér atyjának földjére, hatalmába keríti a testvérétől való félelem. Fél találkozni a testvérével, mert tudja azt, hogy csaló életmódjával sok mindentől megfosztotta, éppen ezért elküldi előre az ajándékokat, a szolgákat, hogy ezzel engesztelje ki bátyját. A Jabbók folyóhoz érve (1Móz 32), még jobban úrrá lett rajta a félelem, ezért éjjel még a családját is átvitte a folyón, ő pedig egyedül maradt a folyó túlsó partján. Mégsem maradt teljesen egyedül. Azt olvassuk ugyanis, hogy Valakivel egész hajnalig tusakodott, és Jákob nem akarta addig elengedni azt a Valakit, míg áldását nem adja reá. Rejtély marad előttünk, hogy mi történt ott akkor éjjel. Csak azt tudjuk, hogy egy nagy változás ment végbe a Jákob életében: a csaló név helyett új nevet kapott, Izráelt, ami Isten harcosát, hősét jelenti. „…mert küzdöttel Istennel és emberrel, és győztél”- olvassuk az Igében (1Móz 32, 28b). Akkor éjjel megtért Jákob az ő hamisságából. Levetkőzte hamis és csaló életét és Isten harcosának ruháját öltötte magára. Mindezeket tudva most ismét tegyük fel a kérdést: kihez jön el a Megváltó? Ahhoz, aki le tudja vetkőzni hamis és csaló életét, és be tud állni Isten katonáinak a sorába.

A Megváltó Jézus Krisztus valóban eljött korának Sionjához, és talált olyanokat, akik befogadták Őt (Jn 1,12). Sokan azonban nem tették ezt meg, annak ellenére sem, hogy Jézus erőteljes szavakkal hívta fel figyelmüket a bűnbánat elkerülhetetlenségére. Az utolsó eljövetel azonban – amelyre Ézsaiás próféta látomása végső soron irányul – még előttünk van, és mivel jóval közelebb állunk hozzá, mint a korábbi nemzedékek, éppen ezért a bűnbánat szükségessége most még sokkal sürgetőbb.

Az adventi időszakban várjuk a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak a visszajövetelét. De mindazt tudva, hogy kikhez fog eljönni, vajon tényleg visszavárjuk Őt? Mert csak az Isten ügyéért fáradozó „Sion lakóihoz” és a hamis életüket levetkőző Jákobokhoz fog eljönni a Megváltó. A többiek számára az Ítélő Isten fog eljönni, ahol lesz sírás és fogaknak csikorgatása. Isten adja, hogy hozzánk a Megváltó Krisztus érkezzen el! Ámen.


Rákosi Jenő
esperes


Adventi koncert Érmihályfalván

Adventi koncert Érmihályfalván

Bihari Napló
2010.12.16.

A Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola tanárai tartanak adventi klasszikus zenei koncertet az érmihályfalvi református templomban december 19-én, vasárnap délután 17 órai kezdettel.

A műsorterv: F. Mendelssohn Bartholdy: Sei stille dem Herrn (ária az Éliásból), Liszt Ferenc: Ave Verum, J.S.Bach: C-dúr szonáta, Liszt Ferenc: Gebet, J.S.Bach: G-dúr szonáta, Liszt Ferenc: Andantino, G.F.Handel: Lascia ch'i o pianga (ária a Rinaldoból), L.Vierne-M. Duruflé: Méditation, G.F.Handel: D-dúr szvit. Előadók: Kovács János (trombita), Kozma András (fuvola), Tuzson Hajnalka (ének), Versánszky Ildikó (hegedű), Sárosi Dániel (orgona).

A szervezők minden érdeklődőt szerettel várnak.



2010. december 9., csütörtök

Szíveket dobogtató hálaadás Székelyhídon

"Szíveket dobogtató" hálaadás Székelyhídon

erdon.ro
2010.12.09

Bihar megye - A református templom tetőzetének kicserélése alkalmából tartottak hálaadó istentiszteletet az elmúlt vasárnap Székelyhídon. Az ünnepi alkalmon Csűry István püspök volt az igehirdető.



Isten, ha akarja, a köveket / Dobogtatja meg a szívek helyett. / Így szólt hozzánk a templom–építő. / Így beszélnek ma hozzánk a kövek.” Reményik Sándor 1929–ben írt Kövek zsoltára című, a kolozsvári Liedemann Márton templomépítő lelkész emlékének ajánlott versével kezdödőtt a nyitóének és a kórus szolgálata után a vasárnapi ünnepi istentisztelet Székelyhídon. Igaz, ekkor a kövek „megújításán” túl a műemlék templom tetőzetének kicseréléséért szólt a hálaadás, ami ellenben szintúgy megdobogtathatja a szíveket. Az igehirdető Csűry István püspök prédikációja alapigéjét a Zsidókhoz írt levélből vette: „Annakokáért annál is inkább szükséges nekünk a hallottakra figyelmeznünk, hogy valaha el ne sodortassunk.”

A szót komolyan venni

Az elmúlt épvekben sokszor volt alkalom ünnepelni Székelyhídon, ahol gyülekezeti ház épült, diakóniai munka zajlik, javítják a templomot. Márpedig a gyarapodó, a templomát javító gyülekezetnek van jövője, fejtette ki a püspök. Hozzátette az idézett igeszakasz alapján: adventi feladatunk a hallott szót komolyan venni még akkor is, ha figyelmünket a földi világ ezerfelé osztja. A prédikáció után újra a gyülekezet kórusa énekelt, majd az ifjúság Forró Csaba segédlelkész és Balogh Renáta kántor vezetésével adta elő műsorát, melyet a Jeruzsálemi templom szenteléséből vett igehelyek alkottak.

Köszönet a segítőknek

A vendékeket Gavrucza Tibor házigazda lelkész köszöntötte, aki azt követően hosszan sorolhatta mindazok neveit, akik hozzájárultak pénzzel, munkával, szakértelemmel, jószóval a munkához. Külön megköszönte az RMDSZ politikusainak a kiharcolt anyagi támogatást „aminek köszönhetően nem kellett mélyen a hívek zsebébe nyúlni”. Ugyanakkor az önkormányzatnak az egyházi napközi működtetéséhez nyújtott segítéségért mondott köszönetet. Gavrucza Tibor egy–egy saját festményével ajándékozta meg a püspököt, illetve az időközben megérkezett Rákosi Jenő érmelléki esperest. Utóbbi a maga során szintén köszöntötte a székelyhídiakat. Az istentisztelet végén szeretetvendégség várta a megjelenteket.

Egymásért, és senki ellen

A Csűry Istvánnak átadott festmény hátoldalán a következő, fel is olvasott dedikáció található: „Főtiszteletű Csűry István püspök úrnak, szeretettel. Az Érmellék ég a vágytól, hogy igazi lelkipásztor püspöke legyen, aki első a szolgák közt, de nem szolgája senkinek, csak az Istennek, és az Ő Szent Fiának, Jézus Krisztusnak. Tisztelettel a szolgatárs Gavrucza Tibor, 2010. December 5. A rossz emlékű dátumot is oldja az egymás iránti imádság és szeretet, hogy legyen testvére magyar a magyarnak – egymásért, és senki ellen.”


2010. december 8., szerda

Bályoki gyerekek adventi Mikulása

Bályoki gyerekek adventi Mikulása

erdon.ro
2010.12.08

Bihar megye - A második adventi gyertyagyújtást egy bensőséges ünnep követte a bályoki református templomban: felnőtteket és gyerekeket is megörvendeztetve bekopogott a Mikulás.


Már az istentisztelet kezdete is eltért a megszokottól. Miután a lelkipásztor is bevonult a templomba és elhallgatott az orgona, a hirtelen beállt csendben erőteljes kopogtatás hallatszott a templom főbejárati ajtaján. Aztán elhangzott a bebocsátó „tessék!”, és a jelen lévő gyereksereg nagy örömére lassan, öregesen beballagott a Mikulás. Gyerek és felnőtt egyaránt örvendett a nem mindennapi vendégnek, akit a lelkipásztor hellyel kínált, és megkért, vegyen részt az istentiszteleten.

Teríték ünnepi asztalon

Az igehirdetés arról (is) szólt, hogy mi lenne a világgal, ha nem lennének szimbólumaink, melyek a téli ünnepek alkalmával lázba hoznak gyermeket, felnőttet egyaránt:adventi koszorú, Mikulás, fenyőfa. Viszont a hivő keresztyén ember számára ezek olyanok, mint ünnepi asztalon a teríték: hangsúlyosabbá teszik a lényeget, az új ég és új föld örök Jézus Krisztusát. Az adventi, karácsonyváró világ nem feledkezhet meg erről. Igehirdetés után a kisebbek kórusa adventi énekkel köszöntötte az ünneplőket, majd ünnepi tombolasorsolás volt, ami évekre visszamenő hagyomány már a gyülekezetben.

Mikulást a Mikulásnak

A tombola nyereménytárgyai a helyi kereskedők és a hívek adományai, fődíjként három torta várta szerencsés gazdáját. E remekműveket egy presbiterasszony készítette a hívek adományaiból. Az így befolyt összeget nőszövetségünk a karácsonyi szeretetcsomagok összeállítására fordítja. A 31 ajándékot, és a három tortát a Mikulás adta át a nyerteseknek. Minden gyermek kapott cukorkát egy barátságos kézfogás kíséretében. Végül a gyermekek a Jaj de szép, de csodás, mikor jön a Mikulás… énekkel köszöntötték a piros ruhás vendéget, és ők is megajándékozták a Mikulást csokiból készült hasonmásával. Remek hangulatban telt az ünnep. Áldott az Úr, aki megadta és köszönet azoknak, akik hozzájárultak és fáradoztak érte.

Testvérgyülekezeti látogatás Margittán


Advent első vasárnapja délelőttjén a Margittai Református Egyházközség vendégül látta a Debrecen – Kossuth utcai testvérgyülekezet küldöttségét. A küldöttség tagjai: nt Derencsényi István lelkipásztor-főjegyző (Tiszántúli Református Egyházkerület), dr Imreh Sándor főgondnok (Tiszántúli Református Egyházkerület), Tóth Tamás beosztott lelkipásztor és Tóth Bernáth egyházközségi gondnok.


Az igehirdető Derencsényi István lelkipásztor a 2Kor.1.19-20 alapján szólt az ünneplő gyülekezethez. Az igehirdetésen túl áldott lehetőség volt az úrvacsora ajándékában, Krisztus teste és vére jegyeiben részesülni. Vendégek és helybeliek, de mint Krisztusban testvérek együtt fohászkodtak az énekkel:

„Isten, aki népedet, bűnben, gyászban nem hagyod
Rád tekintve várjuk a betlehemi csillagot.”


Az ünnepi együttlét Kovács Gyula lelkipásztor igei köszöntésével ért véget: „Erősödjünk együtt a hitben, a reménységben és a szeretetben odafigyelve a zörgető Krisztusra.”

A templomi istentiszteletet baráti találkozások, beszélgetések és szeretetvendégség követte.


Tálentumos Advent Margittán



...”Én is mennék, mennék,
Énekelni mennék,

Nagyok között kis Jézusért

Minden szépet tennék.”...

Ady Endre: Kis karácsonyi ének


A margittai református ifjak és a gyülekezet nagy örömére az idei advent második vasárnapján ünnepi szolgálattal járt közöttünk a sokak által igen kedvelt „Tálentum” keresztyén zenei együttes.

Az igehirdetés Kovács Gyula helybeli lelkipásztor Mt.25,14-30. alapján a tálentumok példázatáról szólt. Isten, a mennyei Gazda, szétosztja végtelen vagyonát közöttünk. Tálentumokat nyert emberek vagyunk. Krisztus elmenetele és visszajövetele között a keresztyén ember feladata a hűséges sáfárkodás, hogy mindezek következtében Krisztus Urunk bennünket is megszólítson elismerő és jutalmazó szavaival: „Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután, menj be a te Uradnak örömébe.”

A lelket felemelő adventi és karácsonyt váró „Tálentumos” éneklés közben szent áhítat nyugodott a gyülekezeten. Az istentisztelet és ünnepi szolgálat után az együttes tagjai, az ifjak és az egyházközség vezetősége szeretetvendégségen vett részt a gyülekezeti teremben.




2010. december 7., kedd

Kárpát-medencei Imanap Érmihályfalván

Kárpát-medencei Imanap Érmihályfalván

Reggeli Újság / erdely.ma
Sütő Éva
2010. december 07.

Vasárnap délután az Érmelléki Nőszövetség találkozót tartott Érmihályfalván és a hagyományokhoz híven december első vasárnapján közösen imádkoztak a nemzetért, az elesettekért, a nélkülözőkért, az egyházért, lelkipásztorokért, az egyházi iskolákért, a kórházakért, valamint a családokért.


Az érmelléki asszonyok szövetségéről, melyet az ’56-os mártír, Sass Kálmán alapított, a házigazda-lelkipásztor, Balázsné Kiss Csilla beszélt. A nőszövetséget Sass Kálmán kivégzése után feloszlatták; a rendszerváltást követően alakult meg újra, és azóta is működik, számos testvérszövetséggel egyetemben.

Vendégek is jöttek ez alkalomból. A mihályfalvi nőszövetség a Debrecen–Kistemplom–Ispotály egyesített gyülekezetét látta vendégül. Igét hirdetett Papp Tibor lelkipásztor. Az énekkari szolgálatot a vendéggyülekezet Lauda Dominum kórusa látta el, Baliga Ádám karnagy vezényletével. A kórus, mint elhangzott, csak hagyományos református énekeket énekel. Mostani szolgálata alkalmából adventi, valamint karácsonyi dalokkal is megörvendeztette a hallgatóságot.

Karászi Rozália, az Érmelléki Nőszövetség elnöke is köszöntőbeszédet mondott, majd Rákosi Jenő, az Érmelléki Egyházmegye esperese, szentjobbi lelkipásztor is üdvözölte a Kárpát-medencei Imanap alkalmából összegyűlteket és a közelgő ünnepekre való tekintettel jókívánságait is közvetítette a nőszövetség, valamint a két gyülekezet felé. Balázsné Kiss Csilla lelkipásztor történelmi évfordulókról is megemlékezett, így Sass Kálmán 1958. december eleji kivégzését is megemlítette, hozzáfűzve, hogy a mihályfalvi lelkipásztort és ’56-os társait a román állam még ma is hazaárulóként tartja nyilván. Megemlékezett 2004. december 5-ről is, amikor az elszakadt, kirekesztett nemzet úgy érezte, se otthona, se hazája többé, majd kifejtette, hogy a mai idők történései bebizonyították: a nemzet egyetlen nap alatt, egyetlen jó döntéssel oszthatatlanná és erőssé válhat. Az Érmelléki Nőszövetség ezért a napért is imádkozott minden december első vasárnapján – hangzott el Sass Kálmán templomában, ahol a mártír halálának 52-ik évfordulója alkalmából a szószék elé a fényképét is kifüggesztette hajdani gyülekezete.


Új fedél a székelyhídi templomon

Új fedél a székelyhídi templomon

Reggeli Újság / erdely.ma
Sütő Éva
2010. december 7.

Vasárnap délelőtt a zord időjárás ellenére szép számban gyűltek össze a hívek Székelyhídon a hálaadó istentiszteletre. Az elmúlt időszakban a református műemlék templom tetőszerkezetét újította fel a gyülekezet. Ez alkalomból adtak hálát istennek a sikeres munkáért.

http://www.erdely.ma/uploaded/images/1935441_nagy.jpg


Az idők folyamán a többször is megújult Árpád-kori templom falai között Csűry István püspök hirdetett igét, melynek alapgondolatát a zsidókhoz írt levél második részének első verséből vette: „Annak okáért annál is inkább szükséges nékünk a hallottakra figyelmeznünk, hogy valaha el ne sodortassunk”. A püspöki ige figyelmeztetett: a hívő emberek életében is megjelenhet a mindenkori kísértés, akár különböző formákban is. Mint mondta, a mai kaotikus világunkban nagy a sodrás, emelkedik a vízszint, csak éppen nem mindegy, hol ér partot az ember. Pontos és biztos célba kell találnunk, élnünk kell az isteni kegyelemmel. Az ige a várakozás időszakában élő egyház éleslátásának szükségességére is figyelmeztetett. „A karácsony pedig ne pusztán vásárlási, ajándékozási hangulattal érkezzen, hanem Isten erejével, az ige időszerűségével is” – hangzott az ünnepi útravaló. Majd az istentisztelet valódi céljául szolgáló templomtetőzet cseréje kapcsán a püspök elismerően szólt a helyi reformátusok hozzáállásáról, anyagi készségéről, amely cselekedet maradéktalanul beírja magát a helyi gyülekezet történetébe.

Az igehirdetést követően a helyi énekkar szolgálatát hallgathatták-láthatták a jelenlévők. Verset mondott Rupacsics Jolán.

Gavrucza Tibor házigazda-lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket, a püspök mellett a nemrég beosztást nyert Rákosi Jenő érmelléki esperest, valamint a megyei RMDSZ képviseletében érkezett Szabó Józsefet, majd felolvasta mindazok nevét, akik valamilyen formában támogatták a gyülekezeti munkát. Gavrucza megragadta az alkalmat, hogy köszönetet mondjon az RMDSZ-nek is, mivel a szervezet jóvoltából tízezer lejt pótolhattak be a tetőcserép költségeibe, valamint a helyi önkormányzatnak is megköszönte a lelkész azt a négyezer lejt, amellyel a felekezeti óvoda működtetéséhez hozzájárult.

A tiszteletes egy-egy saját festményével ajándékozta meg egyházi elöljáróit, Csűry püspököt és Rákosi esperest.

Lelkészértekezlet volt Hegyközszentmiklóson

Lelkészértekezlet volt Hegyközszentmiklóson

erdon.ro
2010.12.07

Bihar megye - Hegyközszentmiklóson tartotta a napokban évzáró értekezletét az Érmelléki Református Lelkészértekezleti Szövetség.


A meghívott előadó Angyalossy Katalin nyírbogdányi (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) lelkésznő volt, aki igei bevezető után a Don-kanyarban 1943-ban elesett II. Magyar Hadseregnek állított emléket. Beszámolt nyári zarándoklatáról, ahol a fényeslitkei polgármester vezetésével a megmaradt hadisírokat gondozták, és új kereszteket állítottak fel a hősök emlékére. A vetítettképes előadás igen sok kérdést vetett fel a hallgatóságban, amelyre bensőséges hangulatú szeretetvendégség keretében kaptak választ. A lelkésznő az általa irányított Sion Idősek Otthona életét, valamint a gyülekezetében folyó diakóniai munkát is bemutatta.


Ünnep Jankafalván - Kevés szó, sok cselekedet

Ünnep Jankafalván - Kevés szó, sok cselekedet

erdon.ro
2010.12.07

Bihar megye - November utolsó vasárnapja gazdag ünnepséggel köszöntött a jankafalvi református egyházközség életébe: advent első vasárnapján ünnepelték nőszövetségük 10. születésnapját is.


A templomot a helybeliek mellett a nőszövetség meghívását elfogadó bihardiószegiek, székelyhidiak, adonyiak, szentjobbiak, érmihályfalviak töltötték meg. Az ünnepi istentiszteleten az igehirdetőCsűry István püspök a Zsoltárok könyvéből olvasta fel az alapigét, s prédikációjában elmondta, hogy panaszkodunk, mert üresek a templomok, pedig az emberek ma is összegyűlnek, igaz más helyeken, lásd a nagy bevársálóközpontok parkolóit, ahol sokszor alig akad üres hely. Éppen ezért a nőszövetség tagjainak is nemes feladatuk egyrészt az utódok templom iránti szeretetre nevelése, másrészt a békesség evangáliumának elvitele a templomon kívülre, haza családjukba, el egészen az egyes emberekig.

Csendben munkálkodnak

A házigazda lelkipásztor, Jakó Sándor Zsigmond köszöntőjében kiemelte, hogy a nap többszörösen is ünnep a jankaiaknak:Advent első vasárnapja, másrészt gróf Árva Bethlen Kata születésének (1700. november 25.) 310 éves évfordulóját, harmadszor pedig a róla elnevezett Jankafalvi Református Nőszövetség 10 éves fennállását ünneplik. Utóbbihoz kapcsolódva Tóth Erzsébet Ibolya, a helyi nőszövetség elnöke röviden ismertette a szövetség évtizedes szolgálatát. Elmondta, hogy tevékenységünk mottójául egy Rákóczi Ferenc–idézetet választottak: „Az imádság nem sok szóból áll, hanem sok cselekedetből, ami körülveszi az imádságot” és ennek megfelelően munkálkodtak csendesen, de annál látványosabban a jankai gyülekezet életében. A múltidézés szavait a jövőre való kitekintéssel zárta, mondván, hogy jó reménységgel néznek a következő 10 évre, hogy lesz ki tovább vigye a zászlót, a mottót, és a szolgálatot. Az emlékezés után a helyi lelkipásztor egy–egy Árva Bethlen Katát ábrázoló, ezt az ünnepi napot megörökítő emlékplakettel ajándékozta meg a vendégeket.

Történelmi” előadás

Az újraalakult jankafalvi vegyeskar éneklése, Ghitea Angéla diószegi kántornő vezénylésével nyitotta meg az ünnepi műsort. Balázsné Kiss Csilla érmihályfalvi lelkésznő és kerületi nőszövetségi alelnök ünnepi beszédét követően a templomi közösség Kocsis István: Árva Bethlen Kata című monodrámáját láthatta Meister Éva művésznő előadásában. A Szolnokról érkezett művésznő erdélyi származású, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja volt 1987-ig, amikor is kénytelen volt családjával együtt Magyarországra menekülni. Azóta egyéni színházi estekkel lép fel a publikum előtt. Azzal, hogy elfogadta a jankai meghívást, történelmet írt a kicsiny település életében, hiszen ilyen jellegű (színházi) és színvonalú előadás emberemlékezet óta nem volt Jankafalván.

Adventi énekcsokor

A helyi lelkész nehezen találta a szavakat az előadás után, amikor is megköszönte a művésznőnek, hogy felejthetetlenné tette számukra ezt az ünnepet, melynekzárásaként az érmihályfalvi Musica Sacra kamarakórus adventi énekcsokra hangzott el, Veress László Zsolt kántor vezetésével. Az ünnepség végeztével a helyi nőszövetség tagjai által készített szeretetvendégség várta a részt vevőket, hogy a sok lelki és szellemi táplálék után a test is megelégítessék. Köszönet a Bihar Megyei Tanácsnak az ünnepséghez nyújtott hathatós támogatásáért.



2010. december 6., hétfő

Nőszövetségi találkozó a magyar imanapon

Nőszövetségi találkozó a magyar imanapon

erdon.ro
2010.12.06

Bihar megye - Az elmúlt vasárnap, a Kárpát medencei Magyar Imanapon tartották meg Érmihályfalván az Érmelléki Református Egyházmegye Nőszövetségének hagyományos adventi találkozóját. Debrecenből is érkeztek vendégek.


A 2004. december 5–i kétségbeejtő népszavazást követően 2005–ben kezdeményeztük a Kárpád–medencei imanapot református nőszövetségi keretek között, a tőlünk elszakított testvéreinkért imádkoztunk” – áll dr.Gaál Botondné dr. Czeglédy Mária, a Tiszántúli Református Egyházkerület nőszövetségi elnökének az Érmelléki Nőszövetség adventi összejövetele résztvevőihez (is) eljuttatott üzenetében. Erre az összejövetelre került sor az elmúlt vasárnap délután az érmihályfalvi református templomban, melyen Papp Tibor volt az igehírdető.

Erősítik az összetartozást

A Debrecen–Kistemplomigyülekezet lelkipásztora egyebek mellett arról beszélt, hogy a hat évvel ezelőtti népszavazás „orvoslására” olyan „nemzetegyesítő” intézkedések történtek a közelmúltban, melyek erősítik az összetartozás érzését, és ma már nem csak imádkozni kell ezekért, hanem hálát is adhatunk értük. Az imanap keretében az egyházmegyei nőszövetség vezetői, tisztségviselői mondták el hangosan imáikat, majd a megjelenteket előbb dr.Karászi Rozália elnök köszöntötte, majd Rákosi Jenő esperes. A szentjobbi lelkipásztor most először találkozott esperesként a nőszövetség tagjaival, kiket arra kért, hogy a továbbiakban is „vigyázzanak és imádkozzanak” (Márk 14,38) az összetartásért, a békességért, a szeretetért. Az összejövetel vedégei voltak lelkészük kíséretében a Debrecen–Kistemplomi gyülekezet Lauda Dominum kórusának tagjai, kik az együttlét alkalmával többször is énekeltek, Baliga Ádám karvezető irányításával az énekeskönyvben is megtalálható énekeket, illetve feldolgozásokat, kórusműveket adva elő.

Tiszántúli bemutatkozás

A találkozó résztvevőit a Dicsőség mennyben az Istennek kezdetű karácsonyi énekkel daloltatta meg a kórus, hangolva a közelgő ünnepre. Mindezek mellett Szakács György beosztott lelkipásztor ismertette a gyülekezetük történetét, vetítettképes bemutatón a Tiszántúli Egyházkerületet ismerhettük meg, míg Balázsné Kiss Csilla házigazda lelkész megemlékezett a „máig elítélet” (rehabilitációját máig elutasítják – szerz.megj.) Sass Kálmánról kivégzésének évfordulóján (1958. dec. 2.), és arról, hogy az '56–os érmihályfalvi csoport tagjainak áldozatvállalása is hozzájárult ahhoz, hogy ma már elérhető közelségbe kerülhetett a magyar állampolgárság a határon túliaknak is. A közös imanap és nőszövetségi találkozó végén 430 töltött káposztával, de sok finom süteménnyel, és természetesen a hozzá illő innivalókkal is várták a résztvevőket szeretetvendégségre.




Konfirmáltak találkozója Érkeserűben

Az Érkeserűi Református Egyházközségben is immár hagyománya lett a 25 és 50 éve konfirmáltak találkozójának, amelyet az Advent-vasárnapok egyikén tartunk. Idén ez Advent második vasárnapjára, december 5-ére esett.

Írásos meghívóval, személyes üzenettel, gyülekezetünk weboldalán való meghirdetéssel igyekeztünk időben értesíteni az elszármazottakat - örömteli volt látni, hogy mindkét évfolyamnak több mint a fele meg tudott jelenni.

Az ünnepi istentisztelet alapigéje az Advent második vasárnapi evangéliumi Ige volt a Lukács evangéliuma 21. része 25-28. versei alapján. Oroszi Kálmán helyettes lelkipásztor az igehirdetés során kiemelte, hogy jó lenne, ha nemcsak legnagyobb mélységeinkben, életünk végén vagy az utolsó időkben feltekinteni az égbe Krisztusra, hanem ünnepvárásunkban és hétköznapjainkban is mindig őreá tekintenénk fel.

A gyülekezet nemrég megalakult gyermekkórusa - Nyéki Enikő kántor vezetésével - adventi énekekkel örvendeztette a megjelenteket.

Az istentisztelet második részében az egykor konfirmáltak fogadalmának megerősítésére került sor. A név szerint az Úrasztalához szólítottak a fogadalomtételt követően csendben emlékeztek meg a már elhunyt évfolyamtársakra, illetve az egykor konfirmáltató lelkészekre: Pál László és Kallós István tiszteletesekre. A megjelentek alkalomra készült emléklapot vehettek át, melyen az egykor konfirmáltak névsora, az egykori konfirmációs eskü és ének szövege is szerepelt.

Az adventi úrvacsoraosztás során előbb a presbiterek mutatták a rendet, hogy a jubiláló konfirmálók ezután együtt tudjanak úrvacsorázni, majd a gyülekezet a megszokott szép rendben és ékességben járult a kegyelem asztalához. Mint minden évben, az úrasztali kenyeret és bort az egykor konfirmáltak közül adományozták.

Az istentisztelet után került sor a csoportképek készítésére, illetve konfirmálók és társaik számára megtartott szeretetvendégségre. A forró tea és kávé mellett kemencében sült kalácsok és aranygaluska került az asztalra az otthon ízeit is éreztetve - Balajti Irén harangozó-presbiterünk munkájának köszönhetően.

Kiváló alkalom volt ez nemcsak a Krisztushoz és az egyházhoz tett hűségeskü megerősítésére, hanem az elszármazottak, a szétszakadt családok, az egykori barátok és osztálytársak találkozására. Isten tartsa meg gyülekezetünket, református egyházunkat, településünket és népünket, legyünk mind az Ő Anyaszentegyháza és nyája!

Oroszi Kálmán
helyettes lelkipásztor


50 éve konfirmáltak



25 éve konfirmáltak


Nőszövetségi ünnep Jankafalván (Reggeli Újság)

2010. december 5., vasárnap

Hálaadás Székelyhídon

Hálaadás Székelyhídon

erdon.ro
2010.12.05

Bihar megye - Hála az Istennek, köszönet az embereknek. Ezzel a "mottóval" tartottak vasárnap délben hálaadó istentiszteletet a székelyhídi református templomban, abból az alkalomból, hogy új tető fedi a műemlék istenházát.



Igehirdető Csűry István püspök volt, de a házigazda Gavrucza Tibor köszönthetett továbbá Rákosi Jenő érmelléki esperes mellett számos világi vendéget is. A részletekre visszatérünk.