2010. augusztus 30., hétfő

2010. augusztus 28., szombat

Új templompadok Érselénden

Isten kegyelméből és a hívek adományából az érseléndi református templom 70-80 esztendős padjait sikerült kicserélni, így Újkenyér ünnepén már az új padokban adhattak hálát a seléndiek. Ha Isten és további támogatók is úgy akarják, Karácsonyra már az új Úrasztala és szószék is elkészülhet. A templompadokat a templombővítés és a belső felújítások miatt már többször is selejtezték, javítgatták, az egyszerű, sok beszolgáló lelkészt elhordozott szószék sem került már visszaállításra vagy pótlásra jópár éve. A 2x4 padban 40 személy fér el kényelmesen. A teljes kivitelezést Székely Sándor nagyváradi asztalosmester és csapata végezte el szakszerűen és igényesen. Isten töltse be a templomot Igéjével, Szent Lelkével és igehallgatókkal!

Oroszi Kálmán
érseléndi lelkipásztor










A szalacsi Nőszövetség története

A szalacsi „Gulácsi Eszter” Nőszövetség húsz esztendeje
(1990-2009)



Korábban

Írott feljegyzést a nőszövetség szolgálatáról az egyházközségi levéltárban találunk, melyben utalás történik arra, hogy a református nőszövetség szervezett formában, már az 1930-as esztendő előtt tevékenykedett. Rendszeresen vettek részt bibliaköri találkozókon. 1935-ben akadályokba ütközött a nőszövetségi munka, ezért teljesen átszervezték, majd az „ostromállapot miatt” (bejegyzés 1936) újabb akadályok gátolják a lelki megnyilvánulásokat. A következő feljegyzésben (1941) már arról értesülünk, hogy „A nőszövetség és leányszövetség gyűjtéséből – pénz és természetbeni adomány – a fronton küzdő katonák részére 2 kg-os csomagokat küldött az egyház.” A szeretetadományok gyűjtéséről szóló utolsó feljegyzést 1944-ben írták le.

Még korábban

Sokat olvashatunk arról, hogy az egyházközségben a gyülekezet asszonyai önzetlen segítséget nyújtottak kétkezi munkával, adományokkal, felkarolva, megszépítve árvák és szegény gyermekek életét. Erre vonatkozóan feljegyzéseink vannak 1878-tól kezdődően.

A II. Világháborút követően, egészen az 1989-es történelmi fordulatig mindenkor helytálltak nőtestvéreink, leleményesen rátalálva az Isten ügyét szolgáló útra.

Az elmúlt húsz esztendő

A továbbiakban is az írott feljegyzésekre, tárgyi emlékekre támaszkodunk.

1990-ben megalakul a nőszövetség, 35 taglétszámmal.

Ettől kezdve rendszeresen megtartják a bibliaórákat. Lelki erőt nyerve megtalálja helyét a gyülekezeti életben minden nőtestvér ki keresi és óhajtja a közös lelki és anyagi gyarapítást az anyaszentegyházban, ki imádsággal, ki adománnyal, ki fizikai segítséggel, lelki támasz nyújtásával.

A következő helyi rendezvények szervezésében pótolhatatlan segítséget nyújtott nőszövetségünk:

  • Egyházmegyei lelkipásztori értekezlet, vallástanárok részvételével – 1993
  • Március 15 megünneplése – 1994
  • Varsolcról elszármazott lelkipásztorok találkozója – 1994
  • A borsi ifjak templomi szolgálata – 1995
  • Lelkipásztor beiktatása – 1996
  • I.K.E. Találkozó, az igazfalviak (Temes m.) 16 fős csoportja – 1996
  • Egyházmegyei I.K.E. kórustalálkozó – 1996
  • Szalacsi Napok, helyi ökumenikus találkozó – 1997
  • VII. Egyházmegyei Kórustalálkozó – 1998
  • Egyházmegyei vers és mesemondó verseny – 1998
  • Az Arany János Kollégium diákjainak adventi látogatása (versek, énekek) – 1998
  • Egyházmegyei lelkipásztori értekezlet – 1999
  • A nőszövetségi ház átadása (polgári per által visszanyert egyházi épület) – 1999
  • Az Érmelléki Református Egyházmegye Vallástanárainak Találkozója – 1999
  • Szeretetvendégséggel egybekötött jótékonysági bál – 1999
  • Szórakozással egybekötött adománygyűjtés – 2000
  • Apák Napja nőszövetségünk szervezésében – 2000
  • Egyházmegyei Nőszövetségi Konferencia, Közgyűlés – 2000
  • I.K.E. KUPA, két napos sport rendezvény 200 résztvevővel – 2000
  • Határmenti Lelkésztalálkozó zárórendezvénye – 2000
  • Egyházmegyei rajz és festészeti nap ifjak részére – 2001
  • XII. Egyházmegyei Kórustalálkozó – 2003
  • Hálaadó ünnepség (orgonajavítás, harangok villamosítása) – 2003
  • Határmenti Lelkésztalálkozó egyik programja – 2004
  • Hálaadó ünnepség (lelkipásztor és kántornő itteni 10 évi szolgálata) – 2005
  • Egyházmegyei nőszövetségi konferencia, tisztújító közgyűlés – 2007
  • XVI. Egyházmegyei Kórustalálkozó, 100 éves a Dalárda – 2007
  • Egyházmegyei Presbiteri Szövetség Találkozója – 2007
  • Egyházmegyei Nőszövetségi Konferencia – 2008

A zászló

Színe: almazöld, anyaga selyem, fehér rojttal szegélyezve.

Díszítés: a három részre osztott pajzsmezőben

  • Felül bölcső és koporsó, valamint kenyér
  • Alul zöld ág és kehely

A nőszövetségi zászló avató ünnepsége 2000 április 2-án volt a Szalacson megrendezett egyházmegyei nőszövetségi konferencia és Közgyűlés alkalmával.



A névadás

Nőszövetségünk, 2007 pünkösdhétfőn a Szalacson tartott egyházmegyei nőszövetségi konferencia záró részeként ünnepélyes keretek között felvette a GULÁCSI ESZTER nevet.

Gulácsi Eszter úrnő (1832 – 1922), Zsigó Endre földbirtokos, mérnök, egyházmegyei főgondnok felesége volt. Szegények, betegek, árvák segítője, a helyi református iskola lelkes támogatója. Szalacson temették el (92 éves volt). Sírja nem a temetőben, hanem egy családi ház veteményes kertjében van (a régi temetőt a kollektívgazdaság házhelyeknek kimérette). A sírt nőszövetségünk gondozza s 2007-től, évente pünkösdhétfőn ezen a helyen áhítatot tartunk.

Lelki élet: nőszövetségünk rendszeresen megtartja bibliaóráit, néha előadásokkal egybekötve.1997-től kezdve bekapcsolódtunk a Keresztyén Nők Világimanapjának évenkénti megtartásába. Részt vettünk az egyházmegyei és egyházkerületi rendezvényeken, találkozókon.

Mi is jelt kívántunk hagyni magunk után Isten ügyének szolgálatában, mikor elkészítettük s elküldtük a magunk "varrott üzenetét" az egyházkerületi nőszövetségi falikárpit összeállítására.

Ünnepélyek

Több alkalommal szervezte meg nőszövetségünk Március 15 megünneplését, amikor a nőtestvéreink mondtak verseket, de imahét során is többször megtörtént, hogy nőtestvéreink szolgáltak. Emlékezetes marad számunkra egy anyáknapi ünnepély, amikor a gyermekek népes serege mellett az édesanyák is bizonyságot tettek Isten szeretetéről.

Szeretetszolgálat, adakozás

Betegeket látogattak, ha kell anyagilag segítettek, gyűjtést szerveztek számtalan alkalommal orvosi kezelés, műtétek költségeinek fedezésére. Adományokkal (pénz és természetbeni) segítettek, ha víz (Kistécső, Székelyföld, Temes megye) vagy tűz pusztított (Szalacson leégett egy fiatal házaspár háza). A Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ felhívására a konyha-ellátás megsegítésére jelentős adomány küldésével válaszolt a mi nőszövetségünk is, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium épületének felújítását pénzadománnyal segítettük.

Kegyelet

Lelkész-sír gondozását, a háborúkban elesettek emlékművének ápolását, koszorúk, virágok vásárlását nőszövetségünk vállalta magára (kopjafa, emléktáblák, emlékművek). Presbiter, kórus tag, nőszövetségi tag vagy nagyon közeli családtag elhalálozása esetén nőtestvéreink meglátogatják a gyászoló családot s részvétük jeleként koszorút visznek, az együttérzés kifejezéseként egyházi énekkel vigasztalják a fájdalomban megtörteket.

Szeretetmunka

Nőtestvéreink az elmúlt húsz év során (de előtte is) testi erejüket sem kímélték akkor, ha a templomi padok, szószék, Mózes szék újrafestéséről, lakkozásáról, takarításról, kert gondozásról, épületek javításáról, karbantartásáról kellett gondoskodni, de nekik köszönhetjük az imaheti terített asztalok eledelét, egyházi munkálatok alkalmával az étkeztetés megoldását. Felejthetetlen alkalom, amikor 2004 és 2005-ben holland diákok és tanárok (30-an) kétkezi munkát vállaltak egyházunkban. Mindkét alkalommal két hétig tartózkodtak a gyülekezetben. Ittlétük alatt nőtestvéreink többször megvendégelték őket a nőszövetségi házban.

Anyagi helyzet

Nőszövetségünk külön épülettel rendelkezik. Ezt gondozza, rendben tartja.

A helyiségeket adakozásból gyűjtött népművészeti tárgyak, szőttesek díszítik.

A konyhai részt évről-évre edényekkel bővítjük. Az épület használatáért (lakodalom, keresztelő, halotti tor stb.) befolyt adomány az épület fenntartását, javítását szolgálja. Nőtestvéreink évente fizetik a tagdíjat s az egyházmegyei szervezet felé is rendezik a fenntartó összeg befizetését. A Keresztyén Nők Világimanapján összegyűjtött szerény perselypénzünket minden alkalommal a megjelölt címre elküldtük.

Zárszó

Mindenért Istené legyen a hála és a dicsőség, Ki Fiában a Jézus Krisztusban Szentlelkének ereje által megtartott s mindeddig megsegített minket, hogy szolgálhattunk és szolgálhatunk drága Anyaszentegyházunkban.

Botos Magda
jegyző


2010. augusztus 27., péntek

Rákosi Jenő az új érmelléki esperes

Rákosi Jenő az új érmelléki esperes

erdon.ro
2010.08.27


Bihar megye - Péntek délelőtt Micskén tartották meg az Érmelléki Református Egyházmegye tisztújító közgyűlését. Minden egyházközség képviseltette magát, az új esperesnek pedig Rákosi Jenő szentjobbi lelkészt választották meg.

Egy hónappal a Magyarkécen tartott jelölőgyűlés után került sor péntek délelőtt Micskén a tisztújító közgyűlésre. Igét Gellért Gyula, az érmelléki esperességtől 16 év után visszavonuló bihardiószegi lelkész hirdetett, Pál apostolnak a Korinthusbeliekhez írott második leveléből vett idézet alapján: „... a Szent Léleknek közössége mindnyájatokkal”. A Szentlélek nélkül nincs ige, és igehirdető, nincs közösség; a gyülekezetet, a nemzetet pedig nem lehet részekre osztani, a közösség szolgálata pedig élet–halál kérdés, mondta az igehirdető, hozzátéve: az egyház megújulásának feltétele a közösség szentségében van.

Köszönet az eddigi tisztségviselőknek

A közgyűlést Czaholi Tibor főgondnok nyitotta meg, aki röviden mérleget is vont az elmúlt hat éves ciklusról. Megelégedéssel nyugtázhatta, hogy minden gyülekezet tud eredményeket felmutatni, és az egyházmegye minden lelkészi állása be van töltve. Aggodalomra ad okot viszont, hogy az évezred eleje óta az egyházmegye lélekszáma 6 ezer fővel apadt. Végezetül megköszönte Gellért Gyula leköszönő esperesnek, és az egyházmegyei tisztségviselőknek az eddigi munkát, szavaihoz csatlakozott később a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) nevében Kovács Zoltán főgondnok. Rákosi Jenő (ekkor még) főjegyző ezután megejtette a névsorolvasást, és megállapíthatta, hogy a 37–ből minden egyházközség képviselteti magát, az igazoltan távol maradt érábrányiak kivételével. Megállapították, hogy 81 szavazásra jogosult fő volt jelen, és megkezdődött a szavazás. Elsőként az esperesjelöltekre, illetve a főgondnokra szavaztak. Előbbi esetben nem volt érvénytelen voks, az eredmény pedig a következő lett: Rákosi Jenő szentjobbi lelkész 51 voks, Mike Pál magyarkéci lelkész 30 voks. A másik két jelölt visszalépése miatt főgondnoknak csak dr.Kürti László (Margitta) neve állt a szavazólapon, rá 75–en voksoltak.

A jó munkához összefogás kell

A második szavazáson már további 17 világi és egyházi tisztségre, illetve testületi tagságra jelölt személy(ek)ről szavaztak. A szavazatok számlálása közben, a hatékonyabb munka érdekében, egy újabb szavazatszámláló bizottságot is választottak, mely az egyházkerületi jelöléseket összesítette. Miközben a bizottságok dolgoztak, Rákosi Jenő megválasztott esperes mondott köszönetet a bizalomért, ugyanezt tette Mike Pál is, megköszönve a rá adott szavazatokat, és mindketten reményüket fejezték ki, hogy a továbbiakban jól tudnak majd együtt dolgozni, nem csak ők, de az őket támogatók is. Gellért Gyula, mintegy útravalóul, kifejtette: az egyházmegye fejlődése érdekében minden értékes emberre szükség van, a munkához pedig összefogás kell.A megszámlált szavazócédulák alapján az Érmelléki Egyházmegyében a következő jelölések történtek a KREK tisztújítására, püspök: Csűry István (jelenlegi püspök) 23 voks, Csernák Béla (bihari lelkész) 8, Józsa Ferenc (arad–mosóci lelkész) 2; főgondnok: dr.Varga Attila (Szatmár) 24 voks, Kovács Zoltán (jelenlegi főgondnok, Érmihályfalva) 7, Tolnay István (jelenlegi világi főjegyző) 1. A közgyűlést a vendéglátó micskei gyülekezet jóvoltából ebéd követte.

Tisztségviselők az Érmelléki Egyházmegyében

Esperes: Rákosi Jenő (Szentjobb), főgondnok: dr.Kürti László (Margitta), lelkészi főjegyző: Bara László (Nagykágya), világi főjegyző: dr.Oláh József (Micske), lelkészi aljegyző: Kovács–Szabadi Levente (Apátkeresztúr), világi aljegyző: Salánki Zoltán (Berettyószéplak). Előadók: missziói – Darabont Tibor (Ottomány), ifjúsági – Jakó Sándor Zsigmond (Jankafalva), katekétikai – Szabó Zsolt (Gálospetri), zenei – Balogh Renáta (Székelyhíd), tanügyi – Balogh Katalin (Székelyhíd), műszaki – Fodor Károly (Nagykágya). Jogtanácsos dr.Juhász András (Margitta), számvevő Simon–Szabó István (Éradony), pénztáros – Uri Imre (Vedresábrány), levéltáros – Oroszi Kálmán (Érselénd). A kerületi közgyűlés lelkészi tagjai: Kovács Gyula (Margitta), Székely István (Asszonyvására), Balázs János Dénes (Érmihályfalva); világiak: Borsi Attila (Magyarkéc), Lakatos Bálint és Czaholi Tibor (Szentjobb).


2010. augusztus 26., csütörtök

Bibliahét Érmihályfalván

Bibliahét Érmihályfalván

erdon.ro
2010.08.26

Bihar megye - Ezen a héten zajlik a gyerekeknek szervezett bibliahét az érmihályfalvi református egyházközségben.


A templomkertben rajzoltak a bibliahetes gyerekek

Az énektanulással, kézimunkázásokkal, játékkal fűszerezett foglalkozások naponta 10 és 13 óra között zajlanak, központi témájuk pedig - mint minden más helyen is, ahol bibliahetet tartanak: Jertek, ünnepeljük! A résztvevők száma naponta gyarapszik, míg a hétfői induláskor még húszan voltak, csütörtökön már több, mint kétszer annyian, 52-en kaphattak egy zöld pontot a nevüket is feltüntető kitűzőre. A gyerekekkel Turucz Tünde vallástanár és Veres László Zsolt kántor foglalkozik, a gyülekezet Nőszövetségének tagjai pedig az uzsonnáról gondoskodnak.



2010. augusztus 24., kedd

Esperesválasztás az Érmelléki Református Egyházmegyében

Esperesválasztás az Érmelléki Református Egyházmegyében

http://lh6.ggpht.com/_xbln_Z4PJ-Q/TEau3AJjZRI/AAAAAAAAB4E/_gU9m92XwNk/BN.jpg

erdon.ro
Rencz Csaba
2010.08.24

Bihar megye - Az Érmelléki Református Egyházmegye gyülekezeteinek képviselői augusztus 27-én Micskén választják meg az új esperest. A két jelölttel - Rákosi Jenő szentjobbi, illetve Mike Pál magyarkéci lelkészekkel - készült interjúink olvashatóak az alábbiakban.

Rákosi Jenő szentjobbi (bal oldalt), illetve Mike Pál (jobb oldalt) magyarkéci lelkész

Rákosi Jenő szentjobbi (bal oldalt), illetve Mike Pál (jobb oldalt) magyarkéci lelkész


Július 23–án, pénteken ejtették meg Magyarkécen az Érmelléki Református Egyházmegye közgyűlését, melyen jelölteket állítottak az egyházmegyei tisztújításra. Az esperesi tisztségre, melyet a korábbi 16 esztendőben Gellért Gyula bihardiószegi lelkész töltött be, a legtöbb jelölést Rákosi Jenő szentjobbi (21), illetve Mike Pál magyarkéci (8) tiszteletesek kapták. Ennek megfelelően a két jelölt közül kerül ki az új esperes az augusztus 27–én Micskén sorra kerülő közgyűlésen. Az alábbiakban a két jelölt mutatkozik be, illetve ismerteti azokat elképzeléseit, melyeket meg szeretne valósítani, ha esperessé választják. Természetesen mindketten ugyanazokra a kérdésekre feleltek, és összességében ugyanannyi teret kaptak a válaszokra.





„Odafigyelő bojtára lenni a Jó Pásztornak”

Mike Pál 1999 óta lelkésze a magyarkéci gyülekezetnek. Bár lett volna lehetősége nagyobb gyülekezetbe távozni, úgy érezte: kötelessége hosszabb távon is vállalni ennek a gyülekezetnek a pásztorolását.


Mike Pál, magyarkéci református lelkész


–Legyen szíves bemutatkozni, és ismertetni eddigi lelkészi pályáját.

–Gyökereim szerint Tövishát egyik kis falujából eredek, magam Zilahon születtem 1976-ban, meghatározó élményeim ehhez a helyhez és környezethez kötnek. Olyan keresztyén családban nőttem fel, ahol az egyházhoz tartozás Krisztushoz tartozást is jelentett, szüleim magától értetődő módon élték meg az Istennel való személyes kapcsolatukat. Édesapám hosszú ideig volt presbiter és gondnok Zilahon, hite komoly szolgálatkészségben is megmutatkozott. Ez rám nagyon komoly hatással bírt, hívő református személyiségem kialakulását ennek köszönhetem. Így történhetett meg az is, hogy a pályámat illetően úgy döntöttem, a lelkészi szolgálatban szeretném Uramat és népemet szolgálni. 1999-ben végeztem el a teológiát, azóta szolgálok ebben a kicsinyke érmelléki gyülekezetben, Magyarkécen. Itt tanultam meg, hogy a szolgálat valóban kőkemény munkát jelent, és itt szembesültem először a kis gyülekezetek nagyon elesett állapotával. Azóta lett volna lehetőségem egy nagyobb gyülekezetbe átmenni, de úgy éreztem: kötelességem hosszabb távon is vállalni ennek a gyülekezetnek a pásztorolását. Éreztem, sok parányi közösség a természetes apadáson túl azért is erőtelenedik meg ennyire, mert egyre kevesebben bíznak abban, hogy nekik is van esélyük és képességük arra, hogy megmaradjanak. A megmaradás ösztönzőjévé szerettem volna válni számukra.

–Mi késztette arra, hogy elfogadja a jelölést?

–A 11 éves gyülekezeti szolgálat sokmindenre megtanított: semmit sem kaptam készen, mindenért kőkeményen meg kellett harcolni. Munkánk gyümölcse azt bizonyítja, hogy Isten áldásával, az általa számunkra elkészített úton járva, nehézségeken át is eredményesek lehetünk. Amikor elkezdtem a munkát, a gyülekezet még a létminimumot sem tudta biztosítani számunkra, fedél is alig volt a fejünk felett. Mára már gond nélkül eltartjuk az egyházi alkalmazottakat, ráadásul kiterjedt diakóniai munkát is végzünk a gyülekezetben, és szociális téren is igyekszünk a ránk bízottakkal jól sáfárkodni. Emellett igen sok áldást tapasztalunk az ifjúsági munka terén is, aktív, sokat szolgáló ifjaink vannak, akik a megmaradásunk letéteményesei is egyben. Meg vagyok győződve, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ilyen eredményeket ért el, így hát természetesen nem önmagamat ajánlva jutottam oda, hogy esperesjelölt legyek. Voltak olyanok, akik úgy látták: tapasztalatom, elképzeléseim, kapcsolatrendszerem, nyelvtudásom, lelkületem és a tény, hogy szeretek csapatban dolgozni, így együtt, annak az ígéretét hordozzák, hogy elkötelezett vezető munkása lennék az Érmelléki Egyházmegyének.

–Megválasztása esetén miként lát munkához, mit szeretne megvalósítani?

–Elsősorban odafigyelő bojtára akarok lenni a Jó Pásztornak, hiszen Nélküle semmit sem tehetek. Vele azonban a hegyek is elmozdulnak, erre ígéreteink vannak, a hívő ember pedig Isten ígéreteiből él. A hit nem más mint Isten láthatatlan ígéreteinek láthatóvá tétele. Az első, legsürgősebb dolgom a lelkipásztorok lelkigondozása volna, pásztori lelkülettel, négyszemközti beszélgetések során. Meggyőződésem, hogy mindannyian, akik ezt a szépnehéz szolgálatot végezzük, rengeteg lelki válságon megyünk keresztül. Egy esperesnek odafigyelő, odaérző, empatikus embernek kell lennie, hogy ne csak a tüneteket lássa, hanem sok bajnak a gyökerét is. A lelkipásztori szolgálat megerősödésével, hiszem, hogy gyülekezeteink lelki élete is megerősödne, ennek pedig hatása lenne anyagi életünkre is. Oda kell hatni, hogy minden egyházi szolga gond nélkül jusson hozzá fizetéséhez – hiszem, hogy összefogással ezt is el tudnánk érni. Emellett én nagyon elkötelezett támogatója vagyok az ifjúsági munkának, tudom, hogy a gyakorló keresztyének 80 százaléka fiatalkorában lett azzá. Ha eredményeket akarunk elérni, akkor erre a célra komolyan áldoznunk kell, munkát és pénzt egyaránt. Fontos volna egy egyházmegyei ifjúsági táborozóhely kialakítása is. Ugyanígy kell áldozni a munkatársképzésre is: vallom, hogy az egyházi munka hatékonysága nagyságrendekkel megnőne, ha a lelkészek nem volnának annyira magukra hagyva ebben a sokrétű munkában. Természetesen azt is tudom, hogy a tartalomnak forma is kell: akár diakónia, akár lelki nevelés, mind igényeli az infrastruktúrát. A jövő esperesének azzal a kihívással is szembe kell néznie, hogy jelenleg nincs az egyházmegyének állandó székhelye: minden erőmmel azon volnék, hogy ezt az égető gondot is megoldjuk. Olyan emberek állnak a hátam mögött, akik az egyházmegye írott és digitális médiában való jelenlétét is nagyon határozottan biztosítani tudnák, ezen a téren is vannak jó elképzeléseink. Mindenekben a következő igei gondolat támogat és kísér el: „Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen, és őrizze meg a ti lelketeket, elméteket és testeteket teljes épségben, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére.” (1Thessz 5,23)




"A gyülekezetek bizalmát nem szabad visszautasítanom”

Rákosi Jenő szentjobbi lelkipásztor több, mint öt éve az Érmelléki Református Egyházmegye esperes–helyettese, így volt alkalma volt, hogy a gyülekezeteket meglátogassa, és felmérje a gyülekezetek lelki és anyagi állapotát.


Rákosi Jenő szentjobbi lelkész


–Legyen szíves bemutatkozni, és ismertetni eddigi lelkészi pályáját.

–A „hepehupás vén Szilágyban”, a Magura tövében meghúzódó békés településen, Selymesilosván születtem 1978. augusztus 3–án. Szüleim tisztességes, becsületes emberek, akik gyermekkorom óta Krisztus-követésre neveltek. A hitben való megerősödésemet szolgálta a Zilahi Református Wesselényi Kollégiumban eltöltött négy év, ezen években éreztem meg Isten elhívását és küldetését a lelkészi szolgálatra. 1996 őszén sikeres felvételi vizsgát tettem, és elsőnek jutottam be a Kolozsvári Protestáns Teológiára. Harmadéves teológus koromban a Zilah–Belvárosi gyülekezet exmittusa voltam nyolc hónapig, majd a teológia elvégzése után, 2001 augusztusától a Szentjobbi Református Egyházközség helyettes lelkipásztorává neveztek ki. Feleségemmel, Hajnalkával, aki a Babes–Bolyai Tudományegyetem könyvelés szakán végzett, és három éves kisfiunkkal istenfélő, imádkozó, boldog családi életet élünk és legjobb tudásunkkal szolgáljuk az Urat, és lelkileg–testileg építjük a gyülekezetet. Kilenc év alatt, Isten kegyelme és segítsége által, sok mindent sikerült megvalósítani a gyülekezetben. Elsősorban igyekeztem olyan anyagi forrásokra szert tenni, amelyek biztosítani tudják a jövőben az alig több, mint 200 lelkes gyülekezet anyagi hátterét. 56 hektár földet vásároltunk, melyet sikerült bérbe adni, bérbe adtunk egy egyházi épületet, melyben gyógyszertár és fogorvosi rendelő működik, korszerű vendégházunkat gyakran veszik igénybe a külföldről érkező vendégek, ezen kívül állandó jelleggel írjuk a pályázatokat. Ezen jövedelmek, hollandiai kapcsolataink és a gyülekezet összefogása által a Román Államtól visszakapott egyházi épületünket újjáépítettük, megoldottuk a templom fűtését, egy beltelek megvásárlása által bővítettük a templomkertet, Bocskai István fejedelemnek mellszobrot állítottunk, felszerelt gyülekezeti konyhát működtetünk, a lelkészlak belsejét teljes egészében felújítottuk, ravatalozót bővítettünk, fűtéssel ellátott, korszerű illemhelyet építettünk a templom közelében, hogy csak a nagyobb beruházásokat említsem. Jelenleg az imatermet korszerűsítjük és egy nagyharang készíttetésén fáradozunk. Mindezek mellett nagy hangsúlyt fektettünk a gyülekezet lelki építésére is. Jól működő nőszövetségünk van, aktív ifjúságunk, a presbitérium becsülettel végzi egyházépítő munkáját, a gyerekekkel való foglalkozásnak pedig szép és látható eredményei vannak. Gyülekezeti lapunk van már hat éve, melyet havonta eljuttatunk minden református családhoz. Ezen kívül egyre több a közösségformáló és lelket építő programjaink száma.

–Mi késztette arra, hogy elfogadja a jelölést?

–Több mint öt éve vagyok az egyházmegye esperes helyettese, így alkalmam volt arra, hogy a gyülekezeteket meglátogassam, és emberekkel beszélgessek a gyülekezetek lelki és anyagi állapotáról. Az elmúlt időkben egyre több lelkész és gondnok jelezte, hogy személyemben látják az egyházmegye következő esperesét. A jelölő közgyűlés eredménye egyértelműen arra késztetett, hogy a gyülekezetek irántam való bizalmát nem szabad visszautasítanom, viszont hangsúlyoztam és hangsúlyozom, hogy jó és látható eredményeket csak úgy tudunk elérni, ha Istenre figyelve együtt tudunk dolgozni.

–Megválasztása esetén miként lát munkához, mit szeretne megvalósítani?

–Az Érmelléki Református Egyházmegye jövőjét illetően, az engem támogató lelkipásztorokkal együtt egy programcsomagot állítottunk össze, melynek lényegét ismertetem. Lelki téren: belmisszió minden téren való támogatása (nőszövetség, presbiteri szövetség, ifjúság, vallásoktatás, a nyúzóvölgyi csata, mint vallási–művelődési–történeti népünnepély támogatása); iratterjesztés; ifjúsági evangelizációs alkalmak szervezése (táborok, csendesnapok, vetélkedők); a lelkészi közösség jó kapcsolatának szorgalmazása és támogatása (csendesnapok, lelkészi családnapok, közös programok, kirándulások szervezése); a gyülekezetek békességének megőrzése, egymás jó hírnevének és becsületének védelme; kapcsolatteremtés és ápolás az kárpátmedencei egyházmegyékkel és gyülekezetekkel. Anyagi téren: a gyülekezetek anyagi helyzetének áttekintése, kiértékelése, lehetőség és szükség szerinti támogatása; kisgyülekezetek hatékonyabb támogatása anyagi és más téren; egyházközségekhez tartozó történelmi, kulturális és tanügyi intézmények fejlesztése és támogatása; szociális intézmények létesítése, támogatása; az ÉRDA (Érmelléki Református Diakóniai Alapítvány - a szerz.megj.) hatékony működtetése; állandó esperesi székhely létrehozása; ifjúsági központ tervezése és építése lehetőség szerint; egyháztörténeti és népművészeti múzeum létrehozása az érábrányi Árpád-kori templomban. Mindehhez az Isten segítségét és áldását kérjük!

2010. augusztus 20., péntek

Toronyépítés Papfalván

  • 2008. tavasza - a templomtorony tervrajzainak elkészítése és engedélyeztetése Czirják Levente nagyváradi építészmérnök tervei alapján
  • 2008. ősze - torony alapjának, falainak és süvegének elkészítése
  • 2009. nyara - villanyhálózat, új nyílászárók beszerelése
  • 2009. ősze - torony külső és belső vakolása
  • 2009. tele - a templomrész ablakainak cseréje
  • 2010. - tervben van a templomrész belső felújítása, új kerítés építése

Kovács-Szabadi Tünde
lelkipásztor



-






A papfalvi Nőszövetség

A papfalvi református Nőszövetség 3 éve alakult újjá, azóta hetente tartanak összejöveteleket a parókián csigatészta-készítéssel és énektanulással egybekötve. Hagyománnyá vált a heti egy alkalommal tartott imalánc, melyen a templomban a Bibliából olvasnak fel és másokért könyörögnek.

Kovács-Szabadi Tünde
lelkipásztor






Felújítási munkálatok Apátkeresztúron

  • 2006 - templom belső vakolatának leverése
  • 2007 - új villanyhálózat, hőszigetelő ablakok beszerelése a templomba
  • 2008 - templom belső falainak borítása, szószék felújítása és átalakítása
  • 2009 - új padlózat és templompadok
  • 2010 - a templom mennyezetének cseréje
  • 2010 - részleges parókiafelújítás

Kovács-Szabadi Levente

lelkipásztor



















Gyermekbibliahét Apátkeresztúron


Augusztus második hetében került sor a gyermekbibliahét megrendezésére az apátkeresztúri református gyülekezetben Kovács-Szabadi Levente lelkész és felesége, Kovács-Szabadi Tünde szervezésében.


Naponta átlagosan több mint 20 gyermek és ifjú vett részt, két korcsoportban. A kisebb csoport részére az ifjak bibliai történetet játszottak el és együtt tanulták az ehhez kapcsolódó éneket és aranymondást, a továbbiakban számukra kézműves foglalkozásokat és csoportjátékokat tartottunk.


Az ifjak a Bibliából 3 témakört dolgoztak fel: 1. nap: alázatosság és büszkeség; 2. nap: gonoszság és jóság; 3. nap: hűség és tiszteletadás. Számukra is énekek, kreatív csoportversenyek valamint logikai és ügyességi foglalkozások voltak.


Az énektanításban Török Bernadett diák segédkezett, a gyülekezet pedig naponta szeretetvendégséggel kedveskedett a résztvevőknek. A szombati napon természetjárásra került sor a közeli erdőben, a Csatárnak nevezett tó melletti erdőben. Az Úr napján az istentisztelet keretében a közénekek helyett a fiatalok énekére került sor. Istennek legyen hála az együtt töltött időért és lelkiekben való gyarapodásért!

Kovács-Szabadi Levente
lelkipásztor