2010. június 23., szerda

Egyházmegyei Közgyűlés

Az idei esztendőben - ahogy már megszokhattuk - a micskei gyülekezet adott otthont az egyházmegyei közgyűlésnek. Illesse köszönet a gyülekeztet ezért, és a terített asztalokért is, amivel a közgyűlés tagjait vendégelték meg.

Rákosi Jenő főjegyző, szentjobbi lelkipásztor a Jel 2, 8-11 alapján szólt a közgyűlés tagjaihoz. A Smirnabeli gyülekezet angyalának írt levélben Jézus Krisztus biztatja a gyülekezetet, halálig tartó hűségre szólítja fel őket, hogy az üldözések idején is tartsanak ki, mert aki győz, az örök élet koronájával ajándékoztatik meg. A nehéz gazdasági helyzetben, a nyomorúságok, és a szegénység ellenére is gazdagok vagyunk, mert Isten kegyelme bőséges áldásokkal áraszt el minket.



Czaholi Tibor, Gellért Gyula, Rákosi Jenő
(jobbról balra)


Az igehirdetés és számbavétel után Gellért Gyula esperes, bihardiószegi lelkipásztor ismertette esperesi jelentését az elmúlt esztendőről. A 2009. esztendő nagy reformátorunk Kálvin János (1509-1564) születésének 500. évfordulója kapcsán Kálvin év volt. Nincs még egy vidék, ahol annyi Kálvin szobor, dombormű, emléktábla, kép lenne, mint nálunk a Kárpát-medencében. Köszönet azoknak az érmelléki gyülekezeteknek, amelyekben Kálvin emléktáblát avattak. Fő művéről, „A keresztyén vallás rendszeréről” Ravasz László ezt írja: „Ez a könyv a legmagyarabb könyvek egyike. Nincs még egy másik írásmű, amely közvetve vagy közvetlenül többet tett volna színtiszta magyarok szellemi életének alakítására, mint Kálvin János Tanítása. Mi magyar reformátusok világtörténelmi hivatásunk útlevelét látjuk benne, s valahányszor igazságaiban elmélyedünk: hitünk megerősödik, körülvesz öröklött világosságunk, s ellenkező tanítások vad szélviharában az ő ’szirtlelkébe’ fogódzunk bele.” A Kálvin János által felállított genfi egyházszervezet Európa-szerte mintaként szolgált a református egyházak megalakulásához.

Az esperesi jelentés megvitatása és elfogadása után Kulcsár Árpád egyházmegyei missziói előadó-tanácsos, értarcsai lelkipásztor ismertette missziói jelentését. Ahhoz, hogy valaki missziós szolgája legyen az Úrnak, egész élete istentiszteletté kell váljon, ez által lesz képessé arra, hogy másokat is Krisztushoz vonzon. Csak az ilyenek tudnak úgy válaszolni, mint Simon Péter: „Uram, kihez mehetnénk?”(Jn 6, 66) Nincs hova mennünk, mert nem is kell sehová mennünk, életünk ugyanis Krisztusban, és Krisztustól nyer értelmet. Hiteles keresztyéni életünk tehát a missziót, mint életformát valósítja meg teljes természetességgel a mindennapokban.

A missziói jelentés megvitatása és elfogadása után Bertalan Csilla, a micskei Sámuel otthon életéről számolt be. 15 bentlakója van az otthonnak, amelyben holland segítséggel idén is szeretnének felújítási munkálatokat végezni. Megköszönte adományaikat azoknak a gyülekezeteknek, akik az elmúlt esztendőben is támogatták a bentlakás működését. Ezt követően Szűcs Zoltán margittai kórházlelkész ismertette tavalyi szolgálatának részleteit, kitérve arra, hogy céljának tekinti a kórtermekben tekinti a kórtermekben az igehirdetés és szent jegyek kiszolgáltatása által nemcsak a vigasztalást, de az evangelizálást is. Nehéz, lelket próbáló feladat a kórház-misszió, de látva a munka gyümölcseit, a szolgálatot végző is erőt merít, és tovább folytatja. Az Érmelléki Diakóniai Alapítvány elmúlt évi tevékenységét Gellért Gyula esperes ismertette, majd Jónás Sándor egyházmegyei katekétikai előadó-tanácsos, bályoki lelkipásztor tartott beszámolót a gyermekek vallásos neveléséről. Meglátása szerint az egyház egyik legfajsúlyosabb problematikája az ifjak vallásos nevelése, bevezetése a keresztyén értékrendek megismerésébe, konkrétan az Isten kegyelmének elfogadásába.



A közgyűlés résztvevői

Bordás Mária, az Érmelléki Vallástanárok Szövetségének elnöke beszámolt az egyházmegye területén dolgozó vallástanárok oktatói tevékenységéről, kiemelve a vallás-tantárgyversenyen elért eredményeit a tanulóknak, és a felkészítőiknek egyaránt. Mike Pál, egyházmegyei ifjúsági szakelőadó, magyarkéci lelkipásztor jelentésében a konfirmált korú fiatalok között végzett gyülekezeti és egyházmegyei tevékenységekről számolt be, több javaslattal is élve: ifjúsági csendes-nap régiónként az egyházmegyében, negyedévente; ifjúsági istentiszteletek szervezése a gyülekezetekben; „Dicsőítő nap” szervezése.

Darabont Tibor, egyházmegyei számvevő, ottományi lelkész a lelkipásztorok által beküldött jelentések alapján ismertette a gyülekezetek valamint az egyházmegye anyagi helyzetét, beszámolva a bevételi forrásokról, és a megvalósításokról, templom-parókia, illetve más ingatlanok felújításáról, egyéb beruházásokról. Említést tett arról, hogy az egyházmegyének kintlévőségei vannak, néhány gyülekezet még nem fizette be megyei vagy kerületi járulékát. A hozzászólások rendjén több gyülekezet részéről ígéret történt, hogy hamarosan rendezik tartozásaikat. A számvevői jelentés megvitatása és elfogadása után Árus László Csongor egyházmegyei lelkészértekezleti elnök, hegyközszentmiklósi lelkipásztor számolt be arról az időszakról, amióta betölti elnöki tisztségét. Köszönetet mondott id. Mátyás Árpád csokalyi lelkipásztornak eddigi szolgálataiért, amit a lelkészértekezlet elnöki tisztségben fejtett ki, majd a lelkészértekezlet működését érintő javaslatot tett, amely megvitatása után a presbiteri szövetség újonnan megválasztott elnöke, Ványi Attila érsemjéni atyánkfia szólt az Érmelléki Presbiteri Szövetség működéséről, javaslatot téve a szövetség működésének felélénkítésére, hogy egyházunk a lehető legjobban működjön és fejlődjön.

Dr. Karászi Rozália nőszövetségi elnöknő beszámolójából kiderült, hogy az Érmelléken nagyon aktív, és élénk nőszövetségi élet folyik. Szinte minden gyülekezetben van nőszövetség, ahová a nőtestvérek lelkesen, és buzgón járnak. Egy-egy gyülekezet lelkipásztorának nélkülözhetetlen segítői, a beteglátogatásban, a különféle diakóniai szolgálatokban, az imádkozásban, a szavak cselekedetekre való váltásában.

A beszámolók, jelentések között utolsóként következett Balogh Renáta, egyházmegyei zenei előadó, székelyhídi kántornő beszámolója az egyházmegye zenei életéről. Több gyülekezetben működik felnőtt és ifjúsági kórus is, a kántorképző tanfolyamokon frissen képzettek csiszolják gyülekezeteink énektudását, végzik az új énekeskönyv énekanyagának megismertetését, megszerettetését.

A jelentések megvitatása és elfogadása után rövid megbeszélésen a lelkészi javadalmazás kérdése került tisztázásra, miszerint minden lelkipásztornak az őt megillető javadalmazáshoz joga van, azt megkurtítani vagy visszatartani, nincs joga a presbitériumnak.

A közös ebéd elfogyasztása után lassan kiürült a micskei gyülekezeti ház nagyterme, ahonnan hasznos információkkal, és hálás szívvel indulhattak haza a meghívottak.

Kulcsár Árpád
értarcsai lelkipásztor




Tekintse meg a fotóalbumunkat!