2010. június 25., péntek

Kiskonfirmáció Apátkeresztúron

Június 25-én, a vasárnap délelőtti istentisztelet keretében 5 ifjú (3 lány és 2 fiú) adott számot szentírásbeli, egyháztörténeti és ének-ismeretéről. Immár harmadik éve, hogy a kiskonfirmációt bevezettük: lelki áldása, hogy a gyülekezet is együtt tanul és emlékezik a fiatalokkal Isten Igéjéről.

Kovács-Szabadi Levente
lelkipásztor


Kiskonfirmálók az első sorban:
Csokmai Mária, Erdei Tímea, Kovács Antónia, Nagy Róbert, Sajó István


2010. június 23., szerda

Egyházmegyei Közgyűlés

Az idei esztendőben - ahogy már megszokhattuk - a micskei gyülekezet adott otthont az egyházmegyei közgyűlésnek. Illesse köszönet a gyülekeztet ezért, és a terített asztalokért is, amivel a közgyűlés tagjait vendégelték meg.

Rákosi Jenő főjegyző, szentjobbi lelkipásztor a Jel 2, 8-11 alapján szólt a közgyűlés tagjaihoz. A Smirnabeli gyülekezet angyalának írt levélben Jézus Krisztus biztatja a gyülekezetet, halálig tartó hűségre szólítja fel őket, hogy az üldözések idején is tartsanak ki, mert aki győz, az örök élet koronájával ajándékoztatik meg. A nehéz gazdasági helyzetben, a nyomorúságok, és a szegénység ellenére is gazdagok vagyunk, mert Isten kegyelme bőséges áldásokkal áraszt el minket.



Czaholi Tibor, Gellért Gyula, Rákosi Jenő
(jobbról balra)


Az igehirdetés és számbavétel után Gellért Gyula esperes, bihardiószegi lelkipásztor ismertette esperesi jelentését az elmúlt esztendőről. A 2009. esztendő nagy reformátorunk Kálvin János (1509-1564) születésének 500. évfordulója kapcsán Kálvin év volt. Nincs még egy vidék, ahol annyi Kálvin szobor, dombormű, emléktábla, kép lenne, mint nálunk a Kárpát-medencében. Köszönet azoknak az érmelléki gyülekezeteknek, amelyekben Kálvin emléktáblát avattak. Fő művéről, „A keresztyén vallás rendszeréről” Ravasz László ezt írja: „Ez a könyv a legmagyarabb könyvek egyike. Nincs még egy másik írásmű, amely közvetve vagy közvetlenül többet tett volna színtiszta magyarok szellemi életének alakítására, mint Kálvin János Tanítása. Mi magyar reformátusok világtörténelmi hivatásunk útlevelét látjuk benne, s valahányszor igazságaiban elmélyedünk: hitünk megerősödik, körülvesz öröklött világosságunk, s ellenkező tanítások vad szélviharában az ő ’szirtlelkébe’ fogódzunk bele.” A Kálvin János által felállított genfi egyházszervezet Európa-szerte mintaként szolgált a református egyházak megalakulásához.

Az esperesi jelentés megvitatása és elfogadása után Kulcsár Árpád egyházmegyei missziói előadó-tanácsos, értarcsai lelkipásztor ismertette missziói jelentését. Ahhoz, hogy valaki missziós szolgája legyen az Úrnak, egész élete istentiszteletté kell váljon, ez által lesz képessé arra, hogy másokat is Krisztushoz vonzon. Csak az ilyenek tudnak úgy válaszolni, mint Simon Péter: „Uram, kihez mehetnénk?”(Jn 6, 66) Nincs hova mennünk, mert nem is kell sehová mennünk, életünk ugyanis Krisztusban, és Krisztustól nyer értelmet. Hiteles keresztyéni életünk tehát a missziót, mint életformát valósítja meg teljes természetességgel a mindennapokban.

A missziói jelentés megvitatása és elfogadása után Bertalan Csilla, a micskei Sámuel otthon életéről számolt be. 15 bentlakója van az otthonnak, amelyben holland segítséggel idén is szeretnének felújítási munkálatokat végezni. Megköszönte adományaikat azoknak a gyülekezeteknek, akik az elmúlt esztendőben is támogatták a bentlakás működését. Ezt követően Szűcs Zoltán margittai kórházlelkész ismertette tavalyi szolgálatának részleteit, kitérve arra, hogy céljának tekinti a kórtermekben tekinti a kórtermekben az igehirdetés és szent jegyek kiszolgáltatása által nemcsak a vigasztalást, de az evangelizálást is. Nehéz, lelket próbáló feladat a kórház-misszió, de látva a munka gyümölcseit, a szolgálatot végző is erőt merít, és tovább folytatja. Az Érmelléki Diakóniai Alapítvány elmúlt évi tevékenységét Gellért Gyula esperes ismertette, majd Jónás Sándor egyházmegyei katekétikai előadó-tanácsos, bályoki lelkipásztor tartott beszámolót a gyermekek vallásos neveléséről. Meglátása szerint az egyház egyik legfajsúlyosabb problematikája az ifjak vallásos nevelése, bevezetése a keresztyén értékrendek megismerésébe, konkrétan az Isten kegyelmének elfogadásába.



A közgyűlés résztvevői

Bordás Mária, az Érmelléki Vallástanárok Szövetségének elnöke beszámolt az egyházmegye területén dolgozó vallástanárok oktatói tevékenységéről, kiemelve a vallás-tantárgyversenyen elért eredményeit a tanulóknak, és a felkészítőiknek egyaránt. Mike Pál, egyházmegyei ifjúsági szakelőadó, magyarkéci lelkipásztor jelentésében a konfirmált korú fiatalok között végzett gyülekezeti és egyházmegyei tevékenységekről számolt be, több javaslattal is élve: ifjúsági csendes-nap régiónként az egyházmegyében, negyedévente; ifjúsági istentiszteletek szervezése a gyülekezetekben; „Dicsőítő nap” szervezése.

Darabont Tibor, egyházmegyei számvevő, ottományi lelkész a lelkipásztorok által beküldött jelentések alapján ismertette a gyülekezetek valamint az egyházmegye anyagi helyzetét, beszámolva a bevételi forrásokról, és a megvalósításokról, templom-parókia, illetve más ingatlanok felújításáról, egyéb beruházásokról. Említést tett arról, hogy az egyházmegyének kintlévőségei vannak, néhány gyülekezet még nem fizette be megyei vagy kerületi járulékát. A hozzászólások rendjén több gyülekezet részéről ígéret történt, hogy hamarosan rendezik tartozásaikat. A számvevői jelentés megvitatása és elfogadása után Árus László Csongor egyházmegyei lelkészértekezleti elnök, hegyközszentmiklósi lelkipásztor számolt be arról az időszakról, amióta betölti elnöki tisztségét. Köszönetet mondott id. Mátyás Árpád csokalyi lelkipásztornak eddigi szolgálataiért, amit a lelkészértekezlet elnöki tisztségben fejtett ki, majd a lelkészértekezlet működését érintő javaslatot tett, amely megvitatása után a presbiteri szövetség újonnan megválasztott elnöke, Ványi Attila érsemjéni atyánkfia szólt az Érmelléki Presbiteri Szövetség működéséről, javaslatot téve a szövetség működésének felélénkítésére, hogy egyházunk a lehető legjobban működjön és fejlődjön.

Dr. Karászi Rozália nőszövetségi elnöknő beszámolójából kiderült, hogy az Érmelléken nagyon aktív, és élénk nőszövetségi élet folyik. Szinte minden gyülekezetben van nőszövetség, ahová a nőtestvérek lelkesen, és buzgón járnak. Egy-egy gyülekezet lelkipásztorának nélkülözhetetlen segítői, a beteglátogatásban, a különféle diakóniai szolgálatokban, az imádkozásban, a szavak cselekedetekre való váltásában.

A beszámolók, jelentések között utolsóként következett Balogh Renáta, egyházmegyei zenei előadó, székelyhídi kántornő beszámolója az egyházmegye zenei életéről. Több gyülekezetben működik felnőtt és ifjúsági kórus is, a kántorképző tanfolyamokon frissen képzettek csiszolják gyülekezeteink énektudását, végzik az új énekeskönyv énekanyagának megismertetését, megszerettetését.

A jelentések megvitatása és elfogadása után rövid megbeszélésen a lelkészi javadalmazás kérdése került tisztázásra, miszerint minden lelkipásztornak az őt megillető javadalmazáshoz joga van, azt megkurtítani vagy visszatartani, nincs joga a presbitériumnak.

A közös ebéd elfogyasztása után lassan kiürült a micskei gyülekezeti ház nagyterme, ahonnan hasznos információkkal, és hálás szívvel indulhattak haza a meghívottak.

Kulcsár Árpád
értarcsai lelkipásztor




Tekintse meg a fotóalbumunkat!



Gyülekezeti házat építenek Szolnokházán

„Aki éhen akar halni, az menjen Szolnokházára papnak!”


Néhány évtizeddel ezelőtt vetette papírra valaki ezt a gondolatot. Folytatását, esetleges magyarázatát nem találjuk eme furcsa állításnak. Mindenesetre, aki hallja, az felkapja a fejét. Bevallom őszintén, hogy engem is meglepett ez a nem mindennapi kijelentés. Van-e igazságalapja, vagy nincsen - azt döntse el a kedves olvasó!

A mai helyzetkép szerint az Érmelléki egyházmegye legkisebb gyülekezete Krasznaszolnokháza, a maga 44 tagjával. Kevesen vagyunk, de élni akarunk. Nem könnyű kisebbségben lenni, megmaradni. A tömeghatás itt nem érvényesül, az erőforrás nem emberektől, nem a sokaságtól érkezik, hanem egyedül csak a Teremtőtől. Földrajzilag is nehéz a szomszédra való tekintés, hiszen a falu a dombok árnyékában terül el, rejtőzködik a kíváncsi szemek elől. Sokan keresték már Szolnokházát, még térképen is próbálkoztak, nem mindig sikerrel. Hol van? Margittát elhagyva Tasnád irányába, Érszőlős előtt két kilométerrel balra letérve a dombok között található. És miért Krasznaszolnokháza? Régen két településből állt, Krasznaházából és Szolnokházából és ezek egyesüléséből jött létre Krasznaszolnokháza.

Érdekességnek számít, hogy 15 év alatt 17 lelkésze volt a gyülekezetnek.(Milyen kár, hogy az egyházmegyének nincsen rekordok könyve, talán bekerülhetnénk.) 1999-ben a teológiáról jártak negyedéves hallgatók szolgálni. A lelkészek egymásnak adták a kilincset, folyton átadás-átvétel, amibe lassan belefáradtak a hívek.



Érszőlősiek - Szolnokháziak
Illyés Zsuzsanna lelkésznővel

A településen négy felekezet él együtt, a református mellett római katolikus, görög katolikus és ortodox gyülekezetek tagjai. Kis falu lévén sok a vegyes házasság, de szeretetben és a kölcsönös tisztelet jegyében élnek a szolnokháziak. A magyarság száma ma a lakosság 53% -át teszi ki. Közigazgatásilag Érszőlős községhez tartozik. Jó kezekben tudhatjuk magunkat, és az elmúlt időszakban sokat fejlődött és ígéret szerint még fejlődni fog a csendes kis falu. Friss levegő, szép kilátás és nyugalom veszi körül az ideérkezőket. Számomra olyan, mint egy rezervátum, idén itt láttuk meg az első hazaérkező gólyát, láttunk otthonosan mozgó rókát közelről, és még sorolhatnám…

A jelenlegi református templom a XX. század második felében épült, a torony jóval később, 1995-ben épült a templomhajó mellé. Építkezni, alkotni, újat létrehozni az életben maradás feltétele. Általában pozitív hatása van a közösségre, megmozgatja őket, lendületet ad, összefogásra kényszerít. Isten Igéje azt mondja: ”Akinek van, adatik…”. Nekünk is volt álmunk, vágyunk és tervünk. Korábban két ízben is felmerült az a gondolat (1999-ben és 2007-ben) hogy a templom mellé jó lenne egy kis irodát, esetleg parókiát építeni. A tervekből nem lett megvalósítás, közben pedig a talajmozgások következményeként megsüllyedt a templomhajó, amit kívülről meg kellett támasztani két támpillérrel. Ezt a halaszthatatlan munkát 2006-ban végezték el.




A krasznaszolnokházi templom, az épülő gyülekezeti teremmel


A gazdasági válság évében 2009-ben Isten kegyelméből és akaratából az egyházközség Gyülekezeti Ház építésébe kezdett. Ezt a fontos lépést hitből tettük meg, erőnk feletti munkát és terhet vállalva magunkra. Isten Igéje bátorított bennünket: hitben járunk, nem látásban. Elmondhatjuk, hogy Isten segítségével csodálatos utat tettünk meg, szükségleteinket betöltötte és mindenben gondoskodott rólunk. Jó volt megtapasztalni a gyülekezeti tagok helytállását, és a településen belül a többi felekezetekkel való összefogást, akik részt vettek a szervezett közmunkákon és még anyagilag is támogattak bennünket. Elmondhatjuk, hogy mi nem csupán hirdetjük az ökumenét, hanem meg is éljük azt.

Segítséget és bátorítást az első lépés megtételéhez Érszőllős község polgármesterétől kaptunk. Az építkezés három fázisban történt: a fundamentum megöntése, falrakás, tetőszerkezet elkészítése, illetve befedése. 2009 karácsonyára az épület gyönyörű, sötétpiros cseréppel ékeskedett. Boldogan zártuk az évet, látva a majdnem kész hajlékot. Hálásak vagyunk a támogatóinknak: a Helyi Tanácsnak, a Bihar Megyei Tanácsnak, az Érmelléki Református Egyházmegyének és a következő gyülekezeteknek: Berettyószéplak, Bihardiószeg, Csokaly, Érmihályfalva, Érszőlős, Értarcsa, Jankafalva, Szalacs, Tóti. Sokan adtak a maguk keveséből és testvérré lettek a szükség idején. A szolnokháziak is odatették a részüket, ki-ki a maga szegénységéből adott, és lettünk gazdagok az összegyűlt 17 ezer lejjel. 2010-ben folytatjuk az elkezdett munkát és Isten dicsőségére szeretnénk majd befejezni. A segítség továbbra is jól jön.

Miért épít egy ilyen kis gyülekezet? Miért küzd és fárad? Miért nem elégszik meg azzal, ami van? Elszomorító kérdések, még ha van is igazságalapjuk, számomra nagyon fájóak tudnak lenni. Kérem, ne írják le a kicsiket, a gyengéket! A fuldokló ember egyetlen óhaja, hogy segítsenek rajta, mert még élni szeretne. Mi még vagyunk és reménykedünk! A folyton változó világban Isten malmai őrölnek, a javunkra is.

Hálásak vagyunk Istennek azért, hogy gyülekezetünkben már több ízben szolgáltak az érszőlősi ifjak gazdagítva ez által az istentiszteleti alkalmakat, ugyanakkor fiatalos lelkületet és lendületet hozva a szolnokháziak életébe. Legutóbb júniusban tartottunk ifjúsági istentiszteletet a szőlősi fiatalok áldásos szolgálatával. Ajtót nyitunk, hívogatunk és várunk mindenkit. Szeretetvendégséget szerveznénk télen is a fűtött kis teremben, ahol majd együtt örvendezhetünk, méltóan ünnepelhetünk. Otthont szeretnénk biztosítani nemcsak a mieinknek, hanem a hazaérkező elszármazottaknak, a távolban élő, de nyári vakációjukat Szolnokházán töltő unokáknak és mindazoknak, akik betérnek hozzánk. Isten ígérete ad erőt nekünk napról napra és ezzel az ígérettel köszöntünk minden testvérünket, aki olvassa ezeket a sorokat: „Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!” (Lk 12,32).

Illyés Zsuzsanna, lelkésznő
Krasznaszolnokháza


Egyházmegyei Nőszövetségi Találkozó

Egyházmegyei Nőszövetségi Találkozó




A nőszövetségi találkozó résztvevői


Pünkösdvasárnap délutánján Érbogyoszló gyülekezete látta vendégül az érmelléki egyházmegye nőszövetségeit. A tavaszi konferenciáján tizenkét gyülekezet asszonyai vettek részt. Jelen voltak: Berettyószéplak, Bihardiószeg, Éradony, Érmihályfalva, Érsemjén, Értarcsa, Gálospetri, Jankafalva, Margitta, Szalacs és Szentjobb nőszövetségei. A házigazda gyülekezet tagjai is nagy számban vettek rész ezen az ünnepi alkalmon. Csűry István püspök a Ruth könyve 2, 2-4-ig terjedő versei alapján szólt az egybegyűltekhez, az Úr áldását kérve az asszonyok munkájára.

Az igehirdetés után Orosz Márta, helybeli lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket. Köszöntésében elmondta: jeles nap ez az érbogyoszlói gyülekezet életében, hiszen első alkalommal adnak helyt nőszövetségi találkozónak. Külön köszönetét fejezte ki Csűry István püspök úrnak és kedves feleségének, hogy megtisztelték jelenlétükkel ezt az ünnepi alkalmat. Ajándékként átnyújtott egy példányt Érbogyoszló monográfiájából, ami a közelmúltban jelent meg. Köszönetét fejezte ki Balázsné Kiss Csillának, aki a program megszervezését magára vállalta. A házigazda lelkipásztor egy néhány történelmi esemény ismertetésén keresztül mutatta be Érbogyoszló gyülekezetét, betekintést nyújtva ez által a gyülekezet múltjába és jelenébe. Örömének adott hangot, maga és a gyülekezet nevében, hogy ilyen sokan tisztelték meg jelenlétükkel Érbogyoszlót ezen az ünnepen Nem volt tehát hiábavaló az érbogyoszlói asszonyok egész napi, lázas készülődése, amit a vendégek méltó fogadása érdekében végeztek el.

Balázsné Kiss Csilla első szavaiban tolmácsolta Dr. Karászi Rozália egyházmegyei elnöknő üdvözletét, aki sajnos egészségügyi problémák miatt nem lehetett jelen.

Ezután az érmihályfalvi lelkipásztornő egy szép énekszámmal köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy ez a találkozó azért is jeles alkalom, mert 20 évvel ezelőtt történt meg a nőszövetségi élet újjászervezése. Ezért is szólította fel az egyházmegye nőszövetségeit, hogy erre az alkalomra készítsenek egy rövid beszámolót, amelyben ismertessék az eltelt 20 esztendő jeles eseményeit, megvalósításait. Mielőtt átadta volna a szót a gyülekezetek képviselőinek, bemutatta Csűry István püspök úr „Célra igazító jegyzetek” c. könyvét.

A gyülekezetek képviselői röviden ismertették az eltelt 20 év nőszövetségi munkáját. A beszámolókból kiderült, hogy érmelléki református asszonytestvéreink hittel, imádsággal, önzetlen odaszánással szolgálják az Úr Krisztus ügyét a gyülekezetekben.




A szentjobbi nőszövetség a találkozón


Végezetül Csűry István püspök úr záró gondolataiban röviden ismertette az egyházkerület célkitűzéseit. Beszélt egy egyházi korház beindításának a terveiről. A záróének eléneklése után szeretetvendégségre invitálták a házigazdák a vendégeket, a templomkertben felállított asztalok mellé.

Orosz Márta
érbogyoszlói lelkipásztornő



Érábrány: a szórványban is szolgálva!

Érábrány: a szórványban is szolgálva!


Hármas ünnepet ült az érábrányi gyülekezet 2010. május 9-én. Megáldották a felújított templomot, az újonnan épült parókiát, valamint hivatalosan beiktatták a 14 éve itt szolgáló bályoki születésű lelkipásztort.



Az érábrányi felújított templom


Az ünnepi istentiszteleten Csűry István püspök a Dániel 2, 21 alapján igehirdetésében az idővel való sáfárkodásról szólt. Mindennek rendelt ideje van, és az ember feladata tartalommal megtölteni azt, miközben nem feledkezhet meg arról, hogy az idő ura Isten. Az igehirdetést követően a püspök a szószékről áldotta meg a felújított templomot és az új parókiát.

Gellért Gyula esperes az úrasztalánál a Jel 2, 19/a igeszakasz alapján tartott lelkészbeiktató beszédet a gyülekezet és a lelkész kapcsolatáról szólva. Örömét fejezte ki, hogy még mindig lángol az első szeretet a gyülekezet és a lelkésze között. A korintusbeliekhez intézett páli intelem beteljesedését látja az érábrányi hívek körében, akiknél minden „ékesen és szép rendben” történik. A lelkészbeiktatással járó szimbólumokat: Bibliát, egyházközségi pecsétet, valamint a templom kulcsát átadva az esperes áldást mondott a gyülekezet lelkipásztorára.

A beiktatott lelkipásztor szószéki igehirdetésében a Lk. 12, 35-38 alapján szólt. A lelkész legyen mindig égő szövétneke a gyülekezetnek, hogy világosságban járjanak, hogy amikor megjön az Úr, akkor megnyissák előtte az ajtót, mert: „Boldogok azok a szolgák, kiket az úr, mikor haza megy, vigyázva talál…”.



Az új érábrányi parókia


Beiktatása után a lelkipásztor hálát adott Istennek az elvégzett munkálatokért, valamint köszönetet mondott mindenkinek, aki a felújításban segített: a Bihar Megyei Tanácsnak, a helyi Polgármesteri Hivatalnak. Nagyszerű érzés a kicsiny közösség számára, ha tudja, hogy sokan állnak a háta mögött és segítenek a bajban.

Az ünnepi alkalomra meghívott lelkipásztorok egy-egy igeverssel köszöntötték az újonnan beiktatott lelkipásztort. Az érmihályfalvi gyülekezet nevében lelkipásztoruk úrasztali terítőt ajándékozott az érábrányiaknak.

Az ünnepi alkalom az istentisztelet után a polgármesteri hivatal gyűléstermében folytatódott tovább szeretetvendégséggel.

Istené legyen a dicsőség!

Balla Tibor
érábrányi lelkipásztor



2010. június 22., kedd

Egyházépítés Margittán (Harangszó)

Gyülekezeti tükör: Egyházépítés Margittán
Gyűjteni Istennek lelkeket

Harangszó 2010./12.
Gergely András

Egyházközségünkben a tél eleji lelkészcsere olyan üdítő volt, mint a kietlen pusztára hullt bőséges langyos tavaszi eső. A szürkeséget a hívek reménységének zöld színe váltotta fel, és tenni akarásuk lelkipásztorunk vezetésével buzgó építőmunkában nyilvánult meg.



Új lelkészünk, Kovács Gyula nagy lendülettel kezdte el az egyházépítő munkát, s nagy elszántsággal végzi. A parókia körül rend és tisztaság fogad, a főépület előtt ültetett virágok színpompás látványt nyújtanak. A harangozó nagy hozzáértéssel ápolja a virágokat és tartja rendben a parókia egész területét. Az irodába belépőt vagy a lelkészünk, vagy neje, Kovács Beáta fogadja szívélyes udvariassággal.

Lelkészünk az önkéntes munkások közé állva, velük együtt dolgozik, személyes példával lelkesítve őket. A szószékről pedig úgy beszél, mintha "aranyat osztogatna", áhítattal ejti ki a szót, hívei pedig nagy figyelemmel hallgatják. Reményik Sándor írta Az Ige című versében: "Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, / És áhítattal ejtsétek a szót. / A nyelv ma néktek drága menedéktek.(...) / E drága nyelvet porrá ne törjétek." Lelkészünk nagyon gazdag szókinccsel prédikál.

Nem feledkezhetünk meg kórházlelkészünkről, Szűcs Zoltánról sem, aki odaadóan és buzgón végzi szent feladatát Isten igéjének hirdetésében, úrvacsoraosztásban, lelki vigasztalásban.

Számadatok igazolják egyházunk ugrásszerű lelki fejlődését. Húsvétkor zsúfolásig megtelt a templom, s a kb. 530 személyből 430-an vettek úrvacsorát. Ennyien talán csak 17 évvel ezelőtt voltak, csak akkor 2005-nél is több egyháztagunk volt.

Az újjáalakult 10 tagú ifjúsági csoport is nagyon szépen szolgált nagypénteken. A felnőtt kétszólamú kórus kiemelkedő éneklését ugyancsak a lelkipásztor házaspár segítsége növelte, és természetesen a kórus vezetőjének, Lőcsei László kántornak a lelkes munkája.

Az örvendetes épülés és gyarapodás ellenére nagy szomorúság, hogy december 1-jétól 6 keresztelésre 26 temetés jutott. E gyászos mérleg a két évtizede egyházunkat és egész nemzetünket sújtó irányzat eredménye. A jelenben élünk, dolgozunk, de a jövőt építjük. Egyházunk épüléséhez a lélekszám növekedése is hozzájárul, s ehelyett rohamosan csökken. A több gyermek vállalásának az elutasítása sajnálatosan eluralkodó szemléletváltás. Panaszkodni, fontolgatni ezen állapot orvoslásának módozatait nem elég, hiszen semmit sem tettünk ez ellen. Talán még nem is imádkoztunk ezért tiszta szívvel, alázatos lélekkel. Vajon egyházunk és nemzetünk legfelsőbb vezetői, képviselői megtettek-e minden tőlük telhetőt ezért?

Rendületlenül hiszem és imádkozom, hogy csak Isten parancsaira figyelve építhetjük a remélhetőleg szebb jövőt, a boldogabbat és istenesebbet.


Konfirmáltak találkoztak Érmihályfalván (Reggeli Újság)

2010. június 21., hétfő

Konfirmációs találkozó(k) Érmihályfalván

Konfirmációs találkozó(k) Érmihályfalván

erdon.ro
2010.06.20

Bihar megye - Többszörösen is ünnepi volt a vasárnap délelőtti istentisztelet az érmihályfalvi református egyházközség számára: volt két keresztelő, évadzárás és konfirmációs találkozó.




Először is két taggal gyarapodott a gyülekezet, két kisfiút (Nagy Attila Fábiánt, és Lunczer Dánielt) kereszteltek. Aztán az istentiszteleten közreműködött Szenczi Molnár Albert kórus számára ez volt az úgynevezett évadzáró, a nyári vakáció előtti utolsó éneklés. Harmadsorban pedig konfirmációs találkozóra várták azokat, akik 50 illetve 25 évvel ezelőtt tettek vallást hitükről. Fél évszázada, 1960-ban 78-an, negyedszázada, 1985-ben pedig 119-en konfirmáltak. Előbbiek közül 14-en, utóbbiak közül 26-an tudtak részt venni a találkozón. Szeretet a szívünkben Igét hirdetett Dérer Zolt, jelenleg Putnokon (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) szolgáló lelkész, aki maga is az 1985-ös csoportnak volt tagja. Prédikációjában arról szólt, hogy az élet kiszámíthatatlanul "szétszórta" a világban az egykor konfirmáltakat, most azonban milyen jó érzés visszatérni a templomba, újra találkozni. A szeretet fontosságáról szólva úgy fogalmazott, hogy a Krisztus és a felebarátok iránti szeretetnek is a szívünkben kell élnie, nem csak agyunkban. A találkozón résztvevőket - gyerekeik, unokáik nevében - két kislány és egy kisfiú köszöntötte versekkel. Az istentisztelet után pedig elkészültek az ilyenkor szokásos csoportképek a templom kertjében. Mint a hirdetések rendjén elhangzott, a jövő vasárnap délelőtti perselypénzt a magyarországi árvízkárosultak javára ajánlja fel az egyházközség.

2010. június 13., vasárnap

Kiskonfirmáció Szalacson


Ma, június 13-án a délelőtti istentisztelet keretében a szalacsi református gyülekezet nyolc eljövendő konfirmándusa, az idén végzett VI. osztályos tanulók adtak tanúbizonyságot hitükről a gyülekezet színe előtt.


Egyéves felkészülés előzte meg a számonkérést, melyet Botos András helybéli református lelkész irányított. A hittudományban való jártasságuk mellett eljövendő konfirmándusaink a leghíresebb magyar református nagyasszonyok életéről is beszámoltak röviden. Erre az teremtett alkalmat, hogy 2010 Lorántffy Zsuzsanna emlékév, tehát még nagyobb figyelemmel követték nyomon ifjaink az ő életét.


Minden gyerek "kitűnőre" vizsgázott. Szépen, hallhatóan, ízes érmelléki magyar kiejtéssel válaszoltak a feltett kérdésekre. Pontosan, lényegretörően. A gyülekezet jelenlévő tagjai örömmel, értük izgulva hallgatták meg válaszaikat. Jól sikerült a közös éneklés is, melyet Botos Magda kántornő tanított be és irányított.


A sikeres "elővizsga" után Botos András tiszteletes úr további jó munkára biztatta jövendő kofirmándusainkat. Az istentiszteleteken a részvétel nincs vakációhoz kötve, tehát aki itthon tartózkodik keresse fel minden adandó alkalommal az Isten házát! Reméljük, így is történik!

Bokor István, tanár


2010. június 12., szombat

Tanévzáró Szalacson


A szalacsi "Balaskó Nándor" Általános Iskola tanévzáró rendezvényére meghívták a református egyház lelkipásztorát is. Botos András a 23. Zsoltár 6. verse alapján rövid áhítatot tartott az iskola udvarán megjelent tanárok, tanítók, gyermekek és szülők számára. Az igei üzenet arra figyelmeztetett, hogy a vakációban is, de életünk minden napján kísér és követ mindnyájunkat Isten jósága és kegyelme.

Botos András
lelkipásztor



2010. június 11., péntek

Ifjúsági Csendesnap Magyarkécen

Ifjúsági Csendesnap Magyarkécen

erdon.ro
2010.06.11.

Bihar megye -
Magyarkéc református ifjúsága együtt kereste a választ hét gyülekezet fiataljaival a kérdésre: Miért kövesselek, Jézus? Érmellékről, a nagykárolyi és szatmári egyházmegyéből érkeztek vendégek.



Az Érmellékről Érbogyoszló, Értarcsa, Tóti, Margitta, Érszőllős képviseltette magát, a nagykárolyi egyházmegyéből Ákos, a szatmáriból pedig Szatmárgörbed gyülekezeteiből érkeztek vendégek – összesen mintegy 110en. Az Érmelléki Regionális Ifjúsági Csendesnapot a Magyarkéci Ifjúsági Közösség (MAKIK) szervezte, a helyi gyülekezet és a Margittai illetve a Bihar megyei Tanács által is támogatott Kécenlét Egyesület hozzájárulásával. A nap közös énekléssel kezdődött, a kéciek és érszőllősiek közös zenecsapatának (Csokmai Hajnalka, Erdei László, Ferenczi János, Oláh Krisztián, Szilágyi Renáta) kíséretével. Ezt követően Orosz Márta érbogyoszlói lelkésznő tartott egy rövid áhítatot.

Áhitat, előadás

A kérdést –miért is kövesselek, Jézus? –már csak az örök élet szempontjából is érdemes feltenni, merthogy az, hogy az örökkévalóságot hol tölti az ember nagyban függ attól, hogy ebben az életben követte–e Jézust vagy sem. Vajon megéri–e Jézusért lemondania valamiről a mai fiatalnak? És mi az, amit el kell hagyni Krisztusért? Hogy dönthetem el, hogy mi az, amit el kell hagynom? Komoly, korántsem felületes kérdésekkel kellett szembesülni, amikkel az önálló válaszadásra és felelős mérlegelésre serkentett mindenkit a lelkésznő. Ezután előadás hangzott el a témáról: Bántó–Tamás Szilveszter kispetri (Kalotaszeg) lelkész és felesége, Csilla közösen „bontották ki” a jelenlévők bevonásával a kérdésre adható válaszokat. A mai fiatalok annyi mindent kipróbálnak, miért ne próbálnád ki Jézus követését is – hangzott a szeretetteljes ajánlat.

Hagyományt teremtenek

Az előadás után a fiatalok kis csoportokban beszélték meg a hallottakat, majd közös ebéd után a közeli erdőben szabadidős játékokkal, métázással, focival, számháborúval vagy éppenséggel beszélgetéssel múlatták az időt. A nap koncerttel zárult, a Bántó–Tamás házaspár saját szerzeményeivel, valamint néhány kevésbé ismert ifjúsági énekkel ajándékozta meg a hallgatóságot. A szervezők szeretnék hagyománnyá tenni a csendesnapokat, azzal a céllal, hogy ezek által Krisztus köré gyűjtsék a kereső fiatalokat, és egyúttal közelebb is hozzák őket egymáshoz.

Mike Pál magyarkéci lelkész

2010. június 9., szerda

Konfirmáció Magyarkécen (fotók)


Tekintse meg fotóalbumunkat!



Ifjúsági csendesnap Magyarkécen (fotók)


Tekintse meg fotóalbumunkat!

Első évesek konfirmációja Érmihályfalván

Elsőévesek

erdon.ro
2010.06.09.


Bihar megye - Az érmihályfalvi református templomban a vasárnap délutáni istentisztelet keretében az első éves konfirmandusok – összesen 42–en – adtak számot eddig megszerzett tudásukról.



Trianon-emléknap Székelyhídon

Emlékezés Székelyhídon

Bihari Napló
Major Lajos
2010.06.09.


1920. június 4-én, tehát épp 90 éve írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastélyban az I. világháború utáni békeszerződést Magyarországgal. Ennek emlékére tartottak megemlékező istentiszteletet a székelyhídi református templomban 4-én, pénteken délután 6 órától. E gyászünnepen szomorúan kondult a harang, templomba szólítva a székelyhídiakat. Ennek ellenére elég családias, de annál meghittebb hangulatban telt a megemlékezés, melyről az énekek, a szavalatok és Gavrucza Tibor tiszteletes úr beszéde gondoskodott. Szívhez szóló szavalatokat hallhattunk Hevesi Magdolna, Rupacsics Jolán, Karancsi Béla, Kincses Balázs előadásában, továbbá a Szabó József által tolmácsolt Szózat is fokozta az átszellemültséget. A Székelyhídi Férfikórus és a Búzavirág Népdalkör tagjai is jelen voltak, de most nem szolgáltak. A megemlékezés nemzeti imádságunkkal, a Himnusszal zárult.


2010. június 8., kedd

Trianon-emléknap Érmihályfalván

Trianon-emléknap négy régió képviseletével

erdon.ro
2010.06.08

Bihar megye -
Az elmúlt péntek délután Érmihályfalván is harangzúgás emlékeztetett a trianoni békediktátum aláírásának idejére. Az emlékezés vasárnap délelőtt az elszakított részek képviselőinek találkozójával folytatódott.


A vasárnap délelőtti református istentiszteleten dr. Csete–Szemesi István vajdasági püspök hirdetett igét. Alapigéjét Mózes első könyvéből vette, az alkalomhoz igazított prédikációban pedig arról szólt, hogy „Trianon betemette a lehetőségek kútjait, és 300 ezer ember élte tovább életét a Délvidékre szakadva.” Később elmondta, hogy két, a Bánsági és a Bácskai egyházmegye maradt ott meg a reformátusoknak, és számukra is manapság kezdenek megnyílni a levéltárak, lehetővé téve a múltbanézést. A szebb jövő reményét látta abban, hogy változóban van a Magyarországgal szomszédos államok álláspontja, például éppen azon a napon kerülhetett sor Szerbiában – az állam jóváhagyásával és támogatásával – a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szerve, a Magyar Nemzeti Tanács tagjainak megválasztására.

Vajdaság, Partium

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület üdvözletét Kovács Zoltán főgondnok tolmácsolta, aki a vendéglátó egyházközség főgondnokaként arról beszélt, hogy a gyülekezet elhatározta: minden elszakított országrészben legyen testvérgyülekezete. (Ehhez volt alkalom a kapcsolatfelvételre dr. Csete–Szemesi István révén a bácsfeketehegyi gyülekezettel.) A sok helyről egybegyűlteket látni egyszerre szívszorító és lelekemelő, kezdte előadását dr.Huszár Pál történész, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka, aki úgy vélte: olvadni látszik az a jégpáncél, ami eddig körülvette a trianoni tragédiát. Nem igazolódott be a korabeli „szakértők” jóslata, miszerint 50 év alatt „megoldódik” a nemzetiségi kérdés, hiszen a kisebbségi magyarság nem tűnt el, ellenben még mindig „kijátszható a politikai magyar–kártya”.

Kárpátalja, Magyarország

Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főgondnoka elmondta: 109 gyülekezetüket nagyjából 80 ezer lélek alkotja, akik a generációk során Trianon óta voltak magyarok, „csehek”, újra magyarok, majd „szovjetek – oroszok”, most „ukránok” - miközben senki nem költözött sehova, és tulajdonképpen végig megmaradtak magyaroknak. Magyarországról elsőként Gacsályi Gábor hajdúnánási lelkész szólt, majd Szólláth Tibor, a Hajdú–Bihar megyei Közgyűlés alelnöke, országgyűlési képviselő fejtette ki, hogy rendezni kellene a Teremtő és a teremtett világ közti viszonyt. Rövid történelmi áttekintés után arra jutott, hogy tisztán kell látnunk, mit várhatunk Európától, miközben „nem várni, csinálni kell a csodát”. Az istentiszeleten közreműködött a Musica Sacra kamarakórus, végezetül pedig a vendégek és vendéglátók közös fotót készítettek.


2010. június 7., hétfő

2010. június 3., csütörtök

Emlékezés Trianonra Érmihályfalván

Emlékezés Trianonra Érmihályfalván

erdon.ro
2010.06.03

Bihar megye - A trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulója alkalmából megemlékező istentiszteletet tartanak az érmihályfalvi református templomban vasárnap, június 6-án 11 órától.


Igét hirdet dr. Csete-Szemesi István püspök (Vajdaság), előadást tart dr. Huszár Pál történész, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka. Az összejövetelre meghívást kaptak még beregszászi (Kárpátalja), kassai (Felvidék), illetve hajdúnánási, balamazújvárosi és püspökladányi (Magyarország) vendégek.


2010. június 1., kedd

Választási ütemterv 2010

KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET



VÁLASZTÁSI ÜTEMTERV
A 2010. ÉVI TISZTÚJÍTÁSOKRA


EGYHÁZMEGYEI TISZTÚJÍTÁSOK

  • júl.16.-júl.20. - jelölőcédulák kikézbesítése
  • júl.23. - jelölő közgyűlés
  • júl.23. - aug.7. - fellebbezések
  • aug.7.-aug.17. - elbírálás
  • aug.27. - választóközgyűlés
  • aug.27. - szept.11. - fellebbezések
  • szept.11. - szept. 21. - elbírálás


EGYHÁZKERÜLETI TISZTÚJÍTÁSOK

  • júl. 23. - jelölőcédulák kikézbesítése
  • aug. 27. - jelölő közgyűlés
  • aug.27. - szept.3. - EVB általi összesítés
  • szept.3. - szept. 26. - közzététel
  • szept.26. - okt.11. - fellebbezések
  • okt.11. - okt.21. - elbírálás
  • okt. 22. - választóközgyűlés
  • okt. 22. - nov.6. - fellebbezések
  • nov.6. - nov. 16. - elbírálás
  • dec. 4. - alakuló közgyűlés