2010. május 6., csütörtök

Hegyközszentmiklósi gyógyfürdő


Május elsején megnyitotta kapuit a helyi református egyház tulajdonában levő hegyközszentmiklósi gyógyfürdő. Csendes, festői környezetben, fákkal övezve található a medence, büfé, sátorozási, kempingezési lehetőség van. Előzetes egyeztetés nyomán meleg ételt is tudunk felszolgálni, illetve a napi többszöri étkezés is megoldható. A helyet 5O%-os árengedménnyel kínáljuk egyházi és iskolai csoportok (osztálykirándulás, IKE-tábor, erdei iskola, gyülekezeti kirándulás) számára. Amennyiben tíz fő feletti csoport lelkészi ajánlással érkezik szintén féláron üdülhet. Ha nem is célpontként, de a székelyföldi testvéreinknek nyugat felé haladva pihenőként mindenképp tudom ajánlani, hiszen Szentmiklóstól Debrecen (de Nagyvárad is) csupán 4O km és onnan már autópályán lehet továbbmenni.

Áraink
5 lej napijegy, 15 lej sátorral/ fő.
Ebből számítjuk a félárat.

Nyitvatartás
8-22 óráig, de kempingezőknek éjjel is lehet érkezni, van kapuszolgálat.

A medence:
200nm víz mélysége: 1m-1,7m. Hőfoka: 35-45C fok

Szálláslehetőség
Szálláslehetőség egyelőre nincs, de van a faluban kiadó ház és szoba, kérésre közvetíteni tudunk.

Mindenkit szeretettel várunk!

Testvéri köszöntéssel:
Árus László, lp.
0769-560-811

További információk:



Hegyközszentmiklós - fürdő

Hegyközszentmiklós vize talán a legforróbb Bihar megyében. Olykor felülmúlja a 70 fokot is. Az úgynevezett oligominerális vizek kategóriájába tartozik, ásványisó-tartalma literenként nem haladja meg az egy grammot. Ami az összetételét illeti, pozitív ionokat kálium, nátrium, kalcium, magnézium és vas formájában, negatívokat kloridként, szulfátokként találhatunk benne. Gyengén-veszélytelenül radioaktív, mint általában a bihari termálvizek, radont és héliumot tartalmaz és gyógyhatása a kibocsátott alfasugárzásnak köszönhető.

Mozgásszervi megbetegedések: reumatikus gyulladások, degeneratív sérülés utáni állapotok, periferikus- és központi idegrendszeri megbetegedések és krónikus nőgyógyászati gyulladások kezelésére alkalmas.

Ivókúraként - langyosra lehűtve – étkezés előtt fél órával fogyasztva 150 milliliternyi (150 grammnyi) mennyiségben a gyomornyálkahártya-gyulladást, a renyhe epeműködést gyógyítja. Fokozza a diuresist, a vese, a húgyútak „átmosására”, homoktalanításra is alkalmas. Mint bármelyik termálvíz, szív- és érrendszeri betegségek, súlyos érelmeszesedés, magas vérnyomás esetében ellenjavallt. De az egészséges fürdőzőknek is vigyázniuk kell: ilyen magas hőmérsékletű termálvízben kerülni kell a sok és élénk mozgást, mivel a szervezet képtelen gyorsan alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez.

Forrás: Részlet Szilágyi Aladárnak a Bihari Naplóban közölt riportjából
(Dr. Ráczkövi Attila félixfürdői balneológus szakvéleménye)



Gyógyvíz - Milyen betegségekre ajánljuk?

Oligominerális vizek kategóriájába tartozik, ásványisó-tartalma literenként nem haladja meg az egy grammot. Ami az összetételét illeti, pozitív ionokat kálium, nátrium, kalcium, magnézium és vas formájában, negatívokat kloridként, szulfátokként találhatunk benne.

Betegségek: reumatikus gyulladások, degeneratív sérülés utáni állapotok, periferikus- és központi idegrendszeri megbetegedések és krónikus nőgyógyászati gyulladások kezelésére alkalmas.



Látnivalók, nevezetességek

Templom

  • 1817. február 21-én a Hegyközszentmilósi Református Gyülekezet elhatározza egy új templom építését, a régi helyén, a hívek adományaiból.
  • 1817. május 29-én be is fejezik az alapozási munkálatokat Csécsi János prédikátor, valamint Czapp György és Nem. Czapp István kurátorok irányítása alatt. Ez után 5 nehéz év következett, mivel a hívek buzgósága ellankadt és csupán Csécsi János akaratának és energiájának köszönhető, hogy az építés mégis befejeződött. A munkálatokat akadályozta az 1822-ben bekövetkezett tűzvész is, amely nagy károkat okozott a még építésben álló templomban. Mindezek ellenére 1823 május 29-én a templom győzedelmesen emelkedett a falu középpontjában.
  • A templom paralelepipedon formájú. Belső bútorzatát Ifj. Csécsi János készítette, annak a Csécsi János asztalosmesternek a fia, akinek asztalosműhelye volt Budapesten. A templom tehát állt, de még nem volt tornya. 1832-ben azonban a hívek kezdeményezésére elkészült a torony is.
  • Az új templom olyan megnyerő látványt nyújtott, hogy Péchujfalusi Péchi Imre szuperintedens megjegyezte: „egy sincs hozzá hasonló a környéken”
  • 1869-ben ismét tűzvész pusztított a faluban és megsemmisített 34 házat. A nagy katasztrófát a templom falai állították meg. A templom azonban romba dőlt, csak a fekete falai maradtak meg.
  • A jelenlegi formájában 1890-ben építették újjá Beregszászi Albert lelkipásztor irányítása alatt.
  • Az utóbbi évszázad alatt több renoválásra került sor.
  • 1956-ban teljes egészében újjáépítették a torony fedélszerkezetét. A toronyban három különböző nagyságú harang van, melyek közül a középső az 1869-es tűzvészből megmentett harang. A nagy harangot 1924-ben adományozta Pete István.
  • 1977 nyarán a hívek áldozatkézségből újból renoválták a templomot kívül-belül. Az ablakokat kicserélték új, fémkeretes ablakokkal, a bútorzatot pedig újrafestették az eredeti színnel.
  • 1983-ban a templom mellett lévő düledező parókiás épület helyett új, emeletes parókiát épített a gyülekezet.
  • 1991-ben a gyülekezet felújította a templom értékes orgonáját.
  • 1993-ben a templom bútorzata új, világosabb színt kapott.
  • 1996-ban villamosítottuk a harangozást.
  • Megemlíthetjük még a templom cserepeinek átforgatását és pótlását 2001-ben, a belső meszelést és toronyfestést 2002-ben, valamint a parókia cserepeinek átforgatását és pótlását 2005-ben.
  • A jelenben a gyülekezet ravatalozó építésén fáradozik.
  • A közeljövőben esedékes a templom körüli kerítések és járdák, valamint a melléképületek renoválása.


Egyéb lehetőségek, látnivalók

  • Séta a közeli erdőben
  • 10km-es körzetben több horgászási lehetőség
  • Pincesor: kb. 200 pince (olaszrizling, fehér- és királyleányka, muskotály borok)


Hegyközszentmiklós helytörténet

Szentjobb körül fekvő falvaink minden bizonnyal azon a területeken alakultak ki, melyet Szent László adományozott a „szentjogi” apátságnak. Az apátság birtokainak összeírása az 1172 körüli időkből ránk maradt, de olyan rossz másolatban, hogy egyetlen nevet sem tudunk megnyugtatóan azonosítani. A szent jobbot rejtegető Mercurius bizonyára nem valami sűrűn lakott vidékre menekült, hanem az ország gyérebb népességű részein számított biztos menedékre. Bár a Berettyó alsóvölgye a XI. század végén már semmi esetre sem lehetett lakatlan, az apátság falvait mégis a barátok telepítésének tartjuk. Legrégebbi falujuk mindenesetre a központ, Szentjobb, középkori nevén Szentjog volt. Csanálos és Csohaj már később, a Berettyó másik partjára települt, legvégül pedig Szentmiklóst alapították a Cserhát erdős dombjai között. Az említett birtokösszeírás jól mutatja a települések XII. századi állapotát: akkor már egész sereg kézműves is volt a földművelő elemek mellett. Talán az ekkor felsorolt erdőóvók (custodes memorum) alapították a későbbi Szentmiklóst.

1291-1294-ben Sanctus Nicolaus néven tűnik fel a település. Nevét a középkori szokás szerint egyháza védőszentjéről kapta. A középkorban közepes nagyságú falu volt. A hunyadiak korában 1447-ben magyarosan Zenthmiklósnak írják. 1485-ben a Toldy család kap benne nagyobb részt. Néhány évtized múlva a váradi káptalan és a püspökség a fő birtokosa. Az 1552-es összeírásban 18 telekkel van feltüntetve, ami közepes nagyságú falunak felelt meg abban az időben. A török hódoltság alatt sokat szenvedett. 1599-ben mindössze 25 lakosa maradt meg. 1692-ben is alig van néhány lakosa. A hódoltság idején a szentjobbi remeték birtokába tartozott. 1720 táján kezd benépesedni ekkor 25 adózó jobbágyfőt írtak össze. 1828-ban a statisztika Szent Miklós, illetve Szimiklósnak tünteti fel 563 lakossal és 87 portával. 1869-ben nagy tűzvész pusztította el. Leégett az 1822-ben épült református templom, az iskola és a házak többsége. Iskolája az 1800-as évek elején már van, ekkor a tanítót Tóth Józsefnek hívták, az iskolába járók száma 120.

A századfordulóra a teljesen átépült, 1910-ben 172 házban 996-an laknak. 1980-ban 1069 a lakosok száma, a házaké 375. 1992-ben 978 lakójából 13 román, 821 magyar, 150 roma. Vallás szerint: 19 ortodox, 66 római katolikus, 899 református .

Az Érmelléki dombvidéken, Hegyköz északi részén fekvő falu rendezett alaprajzú, utcás település.

Utcái: Nagy-, Hegysor-, Csődör, Cserealja-, Völgysor.
Határrészei: Hegy (Szőlő), Nagyrét, Csipkés, Szélbálint, Rókás, Országútfél, Várdomb-dűlő. Néphagyomány szerint a várdombon török erődítés volt.

A középkorban gyakrabban előforduló személynevek:
1436-ban Kállai, Buzás, Erdeli, Farcas, Harta
1599-ben: Bako, Balassi, Barta, Boldis, Dienecz, Erdelj, Kis, Marj, Nagj, Vnguari, Varga, Olah, Tott, Wajda.